Esztergom és Vidéke, 1941

1941-07-26 / 60.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikái és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMEMYEK BELFÖLD A bankok teljesen biztosítják az idei termés pénzügyi lebonyolítását. — 300 zsidó iparengedélyt vontak vissza Újpesten. — A Nemzeti Hi­telintézet betétállománya 46 millió pengőre emelkedett. — Európában Magyarországon van a legalacso­nyabb bankjegy-fejkvóta. — Német­ország bérhajók építéséről tárgyal a magyar hajógyárakkal. — Négy­millió pengő kölcsönt kaptak a kis­kereskedők és kisiparosok. — A rimaszombati konzervgyárat üzembe helyezik. — Az átvállalt csehszlo­vák államadósságot 49 év alatt fog­juk törleszteni. — Több mint há­rommilliárd pengő lesz a mezőgaz­daság bevétele. — Babot, borsót és hagymát szállítunk Finnországba. — Közel 10.000 kat. hold zsidó ingat­lant vesznek igénybe Bars-Hont vár­megyében. — Megvásárolta a zirci apátság az előszállást kendergyárat. KÜLFÖLD Svájcot éhínség fenyegeti a háború miatt. — Amerikában javítják ki a megsérült angol hadihajókat. — Minden bolseviki katona feleségének szolgálatra kell jelentkeznie. — Da­rabokra szakadt a Moszkva védel­mére hivatott középső orosz sereg. — A vörös hadseregben női pilóták is harcolnak. — Németország és Bolívia közt megszakadt a diplomá­ciiai viszony. — Kiutasították a bo­líviai követet Németországból. ­Gyémánt- és platinarakománnyal 2 angol repülőgép érkezett Moszkvá­ba. — A görög királyi család tag­jainak is kell ezentúl adót fizetni. — A vörös tisztek agyonlövik se­benszültjeiket, nehogy fogságba es­senek. — A bolgár miniszterelnö­köt és külügyminisztert a pápa is fogadta. — Japán nem tűri Indo­Kjna angol megszállását. — Szó­fiában a zsidóktól elkobozták a rá­diókészülékeket. — Bevezettek Hol­land-Indiában az általános védköte lezettséget. — A szovjet haditenge­részetbe is bevezették a bizalmirend­szert. — Szerbia rendezi fizetési for­galmát a külállamokkal. — A por­tugál államfő meglátogatta az Azori szigeteket. — Két hústalan napot vezettek be Szlovákiában. — Valje voban sok kommunistát és zsidót agyonlőttek. — 30.000 szerbiai hor­vát visszatért szülőföldjére. — Tel­jes olajtilalmat akar elrendelni Ame­rika Japánnal szemben. — Erősen emelkednek a cári Oroszország ér iékpapirjai Angliában. — Tüntettek a feketelistára helyezett cégek al­kalmazottai Roosevelt ellen. — Vo rosilov vörös tábornok elrendelte, hogy a helyszínén lőjjék agyon a gyáva parancsnokokat és katonákat. — Moszkva a német bombázások tói lángokban áll. — Anglia szá razföldi kapcsolatokat keres a szov­jettel. — Portugál gyarmatokat akar megszállni Anglia. — Indo-Kina a háború küszöbén áll. — Az orosz parasztok megakadályozzák a ter­més elpusztítását. — Japán a fran­cia kormánytól délindókinai támasz­pontok átengedését kérte. — Finn­országhoz csatolják Kelet-Karéliát. - A szovjet repülőknek nem sza­bad ejtőernyőt magukkal vinni. — Tilos a forgalom a szuezi csatorna övezetében. — Levegőbe röpült Se­villában a tüzérségi hadianyagrak­tár. — Államosítani fogják a hor­vát bankokat. — Egyszemélyes há­lófülkéket építettek a német háló­kocsikban. — Az odesszai hajógyá­rakat tönkrebombázták a német re­pülők. — Irtják a kommunistákat Franciaországban. — Japán és Fran­ciaország megegyezett Indo-Kina ügyében. — Kelet-Karélia Finnor­szághoz csatlakozott. — Az indoki­nai bázisok megszállását rövidesen befejezik a japán csapatok. — Ang­lia megfenyegette Spanyolországot. fliiiiHiiiiiuiuiiiuiHiiniuiHOiuHiiiniiiiiaiiiiiHiiiiiayiiíniiuuii Egyház és állam vagy mondjuk inkább így: Egyház és földi élet, avagy így: Krisztus országa, mely nem e földről való és a „civitas terrena" többször kerülnek ellentétbe egymással. Ennek oka az, mert a keresz­tény kulturéletben egyház és állam egy­másra vannak utalva s mikor az ál­lam kötelességszerűen, az adott körül­mények között keresi népe földi boldo­gulását, ugyanakkor az egyház sohasem feledkezik meg az égiekről és az isteni eredetről, krisztusi elveiből pedig nem engedhet. Ezt láttuk az új házassági törvény vi­tájánál ís. A kormány az új idők köve­telményeinek engedve és a magyarság életét, jövőjét szolgálva benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, a képviselőház meg is szavazta, de a felsőházban Magyaror­szág bíboros hercegprímása a katolikus egyház részéről klasszikus beszédben fejtette ki álláspontját. Az Egyház kife­jezett véleményét megkülönböztetett tisztelettel hallotta ebben az országban mindenki és tisztelettel, megértéssel em­lékezett meg az Egyház álláspontjáról maga az igazságügyminiszter is. Be kelt látnunk, el kell ismernünk, az Egyháztól csakis ezt a bátor kiállást, ezt a következetes kötelességteljesítést vár­hattuk ebben az ügyben. Noha helyeselnünk kell azt, hogy az élei minden területén és frontján végre erélyes törvényalkotásokkal is biztosí­tanunk kell a magyar faj uralmát, tisz­taságát, a magyarság boldogulását ezen a földön, — nem árt, ha mint keresztény katolikus hívek, ismerjük az Egyház ál­lásfoglalását is az új házassági törvény kérdésében. Ki kell küszöbölnünk ezen a téren a félremagyarázásokat és a za­vart, ellenségeskedést keltő túlzásokat! Tudnunk kell azt, hogy az Egyház nem a magyar faj ellensége és nem a zsidók barátja, amikor a túlzott fajel­méletet akarja távoltartani a házasság szentségétől. Az Egyház megértéssel, jóakarattal áll a nép- és fajhigiéniai meggondolások és a vonatkozó életreva­ló tervek mellé. Jegyezzük meg jól : az Egyház nem­csak jóváhagyását, hanem segítő közre­működését is biztosítani fogja minden törekvés számára, amely a házasság egészségi, faji és fizikai nívójának eme­lését szolgálja. Van azonban egy felté­tel, amelyből az Egyház nem engedhet s ez az, hogy a megkereszteltek között megkülönböztetés nem tehető, hogy nem választhatók szét a keresztények olya­nokra, akik „teljesértékűen" és olya­nokra, akik „nem teljesértékűen" ke­resztények. A keresztények efajta megkülönböz­tetését sohasem ismerheti el az Egyház és az ilyen megkülönböztetésen alapuló házassági akadályokhoz sohasem járul­hat hozzá. Az Egyház szigorúan ragasz­kodik ahhoz az elvi álláspontjához, hogy minden felnőtt megkereszteltnek joga van házasságot kötni, — ha egyéb kánonilag érvényes okok nem akadá­lyozzák a házasságot. Egyháza felfogását ebben a mélyenjá­ró kérdésben minden jó keresztény ka­tolikus embernek illik ismernie, annál is inkább, hogy szükség esetén szembe­szállhasson olyan felelőtlen elemekkel, akik rosszindulatú félremagyarázások­kal ellentétéket akarnak szítani egyház és állam között, amelyek összefogására pedig oly nagy szükség van a mostani válságos időben. A tiszta elvek leszöge­zése és a tiszta meggyőződések érlelése sohasem vezethet ellenségeskedésre, ha különben megvan a közös jóakarat. Ez a megértő jóakarat csendült ki az igazságügyminiszter beszédeiből és ez a jóakarat volt kiérezhető a bíboros her­cegprímásnak az Egyház elvitathatatlan igazát megvilágosító beszédéből is. Ezért bízunk benne, hogy a törvény és különösen a törvény gyakorlati megva­lósítása végre is javára fog válni a nem­zetnek. A gabonacséplés ellenőrzése ügyében értekezlet volt a városházán, amelyen az ellenőrzési munkálatok módozatait beszélték meg. Schalkház Ferenc gazdasági tanácsos ismertette részletesen a vonatkozó kor­mányrendeletet, majd számbavették az Esztergomban működő cséplőgépeket és beosztották a munkát. Pár napon belül Esztergomban ís megindulnak a csép­lési munkálatok. A cséplés megindulá­sának időpontját minden egyes cséplő­géptulajdonosnak előbb be kell jelen­teni a városházán. Esztergom város területén a régi gya­korlat szerint 8—10 cséplőgép működik. Minden cséplőgép mellett ott lesz hiva­talos minőségben az ellenőrző biztos, aki minden egyes csépeltető gazda min­den métermázsa gabonáját számbaveszi az utolsó kilogrammig. Ez a számbavételi ellenőrző munka súlyos felelősséggel járó kötelesség. Tá­vol áll tőlünk a gondolat, mintha a ma­gyar gazda iránt bárki ís bizalmatlansá­got táplálna ebben az országban, A ma­gyar gazda ismeri kötelességét hazájá­val szemben a mai nehéz időkben ís. Tudjuk, hogy csupán munkája eredmé­nyét és termése méltó ellenértékét akarja látni, amelyhez feltétlenül joga is van, — azonban tisztában van azzal, hogy a gabonaeltitkolás és a gabonának a közellátástól való elvonása ma a nem­zet elleni bűn. A cséplési ellenőrzés hatósági elren­delése tulajdonképpen az ország közel­látását biztosító kormányhatóság köte­les előrelátását bizonyítja és célja a számbavétel. Közös nemzeti érdek és létfontosságú kérdés ma az, hogy pon­tosan tisztában legyünk azzal, hánya­dán állunk a mindennapi kenyérrel, A kenyérre mindenkinek jussa van ebben az országban, aki tisztességesen dolgozik. Nemcsak azé a kenyér, aki a búzaföldön dolgozik, szánt, vet, arat és akinek közvetlenül ontja a kalász az ál­dást, hanem azé ís, aki más munkatere­ken dolgozik és küzd és akinek munkája szintén feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a gazda békén dolgozhasson, ter­melhessen, arathasson ebben az ország­ban. Mindenkinek jussa van a kenyérhez, amelyet munkája árával megfizet, mint ahogy a földműves-gazdának is jussa van ebben az országban mínden jóhoz, amelyhez termeivénye ellenértéke révén juthat. , Megértéssel és jóakarattal kell össze­fogniuk mindazoknak, akik ma a min­dennapi kenyér körül kötelességet tel­jesítenek. Nehéz időket élünk, a nem­zet életéről, jövőjéről van szó. Botor ember az és nagy bűnt követ el, aki ilyenkor ellentéteket keresne és nem viseltetnék megértéssel a köteles­ségteljesítések iránt. Főként a terme­lők, gabonatulajdonosok és cséplőgép­tulajdonosok szívleljék meg ezt. Viszont az ellenőrzés nehéz munkája joggal számíthat megfelelő erkölcsi és anyagi méltánylásra. Városi közgyűlés Esztergom város képviselőtestülete csütörtök délután dr. Etter Jenő polgár­mester elnökletével közgyűlést tartott. A tárgysorozat tárgyalása során dr, Brenner Antal főjegyző kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg Etter Ödönnek, a képviselőtestület legrégibb választott tágjának halálai ól s kiemelte az elhunyt érdemeit a város közéletében Etter Ödön halálával megüresedett helyre Ormándi Ferenc kerül be városi képviselőnek, Igen nagy érdeklődéssel hallgatta a képviselőtestület a váras vezetőségének a Szent István városrészi iskola kibőví­tési munkálatára vonatkozó javaslatát. Az iskola kibővítése emeletráépítéssel fog megtörténni, Az összes költségek előreláthatóan 65.000 P-t fognak kitenni, ebből a közoktatásügyi kormányzat 35,000 P államsegélyt ad. A közgyűlés köszönettel fogadta az államsegélyt s elfogadta az előterjesz­tett javaslatokat. A tárgysorozat következő pontja az 1941. évi háztartási költségvetés belügy­miniszteri jóváhagyása volt. A belügyminiszter a pótadót a képvi­selőtestület megállapításától eltérően 102%-ban állapította meg, A közgyülé­sileg megállapított pótadószázalék csök­kentése úgy vált lehetővé, ho r gy a város nagyobb részesedést fog kapni a for­galmi adó alapból. Őszinte örömet keltett a képviselőtes­tület tagjai között a belügyminiszter le­irata, hogy Matló László számvizsgálót számvevőségi tanácsossá nevezte ki. Elhatározta a közgyűlés, hogy a nem régiben készült gyümölcsosomagolót vá­rosi kezelésbe veszi s annak közvetlen kezelésére vonatkozóan a D. G. T,-gal létesít megállapodást. Ezzel .kapcsolatban a képviselőtestü­let elfogadta dr, Marczell Árpád indít­ványát, hogy Kunder Antalnak, váro­sunk országgyűlési képviselőjének, aki­nek nevéhez fűződik a csomagoló léte­sítése, köszönetet mondjon, A közgyűlés a Számord-féle ösztöndí­jat Szomor Bálint jeles gimnáziumi ta­nulónak ítélte oda, A város a kenyérmezőmajorí patak­meder szabályozási költségéhez és az Esztergom-vármegyei Gazdasági Egye­sület működéséhez 200—200 P-vel járul hozzá. A közgyűlés elhatározta, hogy a város ideiglenes alkalmazottait és szegődmé­nyeseít családi pótlékban fogja részesí­teni, A családipótléknak összege cca 3200 P-t fog kitenni, A vízvezetéki könyvelői állást a pol­gármester Cseicsner Rezsővel helyette­sítette. Ugyancsak tudomásul szolgált, hogy a vármegye alispánja dr, Bense Im­re orvost a Kolos-kórházhoz alorvossá nevezte ki . A póttárgysorozat tárgyalása során a képviselőtestület megadta a hozzájárulá­sát ahhoz, hogy a városnál katonai nyil­vántartói állást szervezzenek. Mozgalmas élet folyik a Movero repülőterén Az Esztergomi Moveró strázsahegyi repülőtere az idei nyáron is élénk repü­lőéletnek volt a színhelye. Ide jöttek össze messzi vidékekről a jövendő ma­gyar repülőgárda fiai, hogy szorgalmas munkában, elszánt akarattal sajátítsák el a repülés nehéz tudományát s edzzék hozzá magukat a jövendő nagy felada­taihoz. A Strázsahegy lankái már messziről nyüzsgő hangyaboly képét mutatják. Fent a levegőben méltóságteljesen úszik az egyik vitorlázó s úgy látszik, hogy szűnni nem akaró lendülettel akarja folytatni az elegáns köröket. Alul kisebb csoportolcban hallgatják a növendékek Osdolay György főoktató szakszerű magyarázatát, míg messzebb pedig a rekkenő hőséggel is dacoló kí­váncsiskodók vitatkoznak arról, hogy a keringő repülőgép mennyi ideig tud

Next

/
Thumbnails
Contents