Esztergom és Vidéke, 1941

1941-07-16 / 57.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér, HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Muraközben katonai közigazgtást vezettek be. — Gyorscsapataink már a német haderővei folytatják had­műveleteiket. — 7000 tanító műkö­dik közre az idei cséplésnél. — Már csak 190.000 hold van viz alatt. ­Magyarország a filmtermelés szem­pontjából harmadik helyen áll Euró­pában. — A MABI hárommillió pen­gőből új rendelőintézetet épít. — Évi egymillió darabra fokozzák a sertésbőrkifejtést. — Behajtják a volt jugoszláv államon Szabadkának és lakosainak 60 millió pengős ká­rát. — Kassán másfélmillió pengő kárt csinált a légitámadás. — A pápa öttagú káptalan felállítását en­gedélyezte Szegeden. — Még az idén 17.767 hold zsidóbirtokot osz­tanak fel Fejérmegyében. — Jövő év május 5-én megszűnnek a zsidó patikajogok. KÜLFÖLD A szovjet vesztesége eddig 435 ezer fogoly, 7615 páncélos harciko­csi, 4223 ágyú és 6223 repülőgép — A vörösök ellen francia légió ala kult. — Az igazolt ukránokat visz­szaeresztik hazájukba. — 80.000 amerikai katona szállta meg Island szigetet. — Támaszpontokat akar Amerika Skóciában és Amerikában. — Zágrábban a kommunisták meg gyilkoltak egy rendőrtisztviselőt. — Különválasztják közigazgatásilag Zi­monyt Belgrádtól. — Török kikö tőkbe futottak be a Szíriában hor­gonyzó francia hadihajók. — Eluta­sította a francia kormány a szíriai angol fegyverszüneti feltételeket. — Portugália újabb csapatokat küldött az Azóri- és Zöldfoki-szigetekre. — Moszkva és Szentpétervár között megszűnt a vasúti összeköttetés. — A vörösök fel akarták robbantani a sztaniszlaui politikai foglyok börtö­nét. — Óriási buzafeleslegek van nak Amerikában. — A kivonuló vö­rösök Luckban 2750 ukrán foglyot végeztek ki barbár kegyetlenséggel. — Gazerra olasz tábornok abesszin csapata fegyverletételre kényszerült. A zágrábi zsidók nagy részét egy adriai szigetre telepítik. — Írország is zárolta a külföldi követeléseket. — A bomlás és szétesés jelei mu­tatkoznak a szovjethadseregben. — Montenegrót önálló állammá kiáltot­ták ki. — Aknákat raktak le New­york kikötőjében. — Véget ért a szíriai háború. — Roosevelt 3323 millió dollárt kért a tengerészet fej­lesztésere. — A német nők nem vi selhetnek férfinadrágot — Lemon­dott a középkeleti angol légierők fő parancsnoka. — Kína kulikat bo­csát Anglia rendelkezésére. — Húsz­százalékos vagyonadót vetnek ki a romániai zsidókra. — Kommunista fegyenceket küldött Szlovákia a ke­leti frontra, hogy a helyszínen is­merjék meg a bolsevizmus módsze reit. —; Angol szakemberek elhagy­tak Törökországot. — Felrobbantot ták a szovjet csapatok a csernovici székesegyházat. — Svájcban lefog­lalták az összes gabonatermést. Montenegró kormányzó kijelölését kérte az olasz királytól. — Meg­kezdték Amerikában az olasz és né­met hajók formális lefoglalását. — A szovjet a németeket megvádolta, hogy gázzal támadnak. — A horvát pilóták már elindultak a szovjet el­leni harcra. —• Batáviában katonai kötelezettséget léptettek életbe. — Bulgáriában kisajátítják a zsidók földbirtokát. — Amerika el akarja vágni Japánt nyersanyagorrásaitól. — A francia gyárak német megren­delésekre dolgoznak. — Elhagyták már a külföldi diplomaták Moszk­vát. — Anglia katonai szövetséget kötött a .Szovjettel. ETTER ÖDÖN ÖN~| ••••ál A városháza előtt, a vármegyeházán és az Esztergomi Takarékpénztár Rt. épüle­tén gyászlobogók hirdetik, hogy a város egy közbecsülésben álló, értékes polgára elköltözött az élők sorából, Etter Ödön, az Esztergomi Takarék­pénztár ny, elnök-vezérigazgatója, Esz­tergom vármegye törvényhatósági bizott­ságának tagja, városi képviselő, az Ac­tio Catholika Esztergom-főegyházme­gyei Tanácsának tagja, az Esztergomi Széchenyi Kaszinó díszelnöke, az Esz­tergom-Belvárosi római kat. Egyházköz­ség volt világi elnöke hosszas betegeske­dés után, 71 éves korában, f, hó 12-én délelőtt meghalt. Halála nemcsak tisztes, nagy család­ját, özvegyét és elsősorban dr. Etter Je­nő polgármestert borította mély gyászba, aki rajongásig szeretett édesatyját veszí­tette el benne, — hanem szomorúsággal érintette a város közönségét is, mindazo­kat, akik hosszú közéleti munkálkodását látva, vagy vele együtt dolgozva, megta­nulták tisztelni, becsülni Etter Ödön ne­mesveretű, tiszta, úri, gerinces egyéni­ségét. Hűséges, jó fia volt egyházának, hazá­jának és városának- Mélyen vallásos ka­tolikus volt, mindenkor tanújelét adta magyar hazafias érzésének, a magyar if­júság iránti pártfogó szeretetének és kü­lönösen szerette városát, Esztergomot, amelynek minden jó ügyét magáévá tet­te, Etter Ödön nemcsak országos vi­szonylatban is elismert kitűnő pénzügyi szakember volt és nemcsak mint az Esz­tergomi Takarékpénztár munkás tisztvi­selője és hosszú ideig elnöke és vezér­igazgatója működött, hanem becsületes odaadással helytállott és munkálkodott mindenütt, ahová érdemeinek méltatása és a közbizalom révén került. Komoly­ság, az ügyek világos meglátása és ki­tartó lelkesültség jellemzi munkálkodá­sát, akár a vármegyei törvényhatóságban, akár a városi képviselőtestületben, akár a megyei és városi bizottságokban, akár mint egyházközségi elnök, akár hazafias, akár vallásos, társadalmi egyesületben, vagy akár a politikai kötelességteljesítés terén szerepelt. Felszólalásaiban a meg­győződéses, igazából nem engedő és a tárgyilagos érvekkel küzdő közéleti har­cost ismertük meg. Közgyűlési felszóla­lásai mindenkor komoly és méltó színvo­nalat jelentettek a városházán, A város kegyúri templomában ravata­lozták fel Etter Ödön koporsóját, ame­lyet körülvettek a hozzátartozók, a vá­rosi közületek és a tisztelők koszorúi, vi­rágai. Itt f. hó 14-én, hétfőn délelőtt fél 10 órakor dr, Meszlényi Zoltán püspök engesztelő szentmise-áldozatot mutatott be az elhunyt lelkiüdvéért, majd a ko-! porsó beszentelése után dr, Mertán Já­nos prelátus-kanonok végezte a gyász­szertartást nagy papi segédlettel. Inneni indult el a temetési menet a belvárosi te­mető felé. A gyászistentiszteleten és a' temetésen nagyszámú közönség vett részt és osztozott a család gyászában, Dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, Reviczky Elemér alispán, dr. Fehér Gyula nagypré­post, a székesfőkáptalan több tagja, vi­téz Szívós-Waldvogel József és vitéz Bo­rókay Rudolf ny, tábornok, a megyei és városi tisztikar, a városi képviselőtestü­let, a vármegyei törvényhatóság képvise­lete, az Esztergomi Takarékpénztár tisz­tikara, a helybeli tanintézetek igazgatói, tanárai, tanítói, egyéb hivatalok tisztvi­selői, egyházközségi képviseletek stb. voltak jelen a végtisztességen, A városi leventezenekar gyászindulókat adott elő az úton, majd a temető kapujától a Jó Pásztor kápolnáig városi altisztek vitték a koporsót. Beszentelés, ima és az énekkar meg­indító gyászdala után az itteni sírboltban helyezték örök pihenőre Etter Ödön holt­testét. Övéinek, barátainak szeretete, tiszte­lőinek, polgártársainak becsülése őrkö­dik emléke fölött. Bezárult az Esztergomi Kato­likus Nyári Egyetem F. hó 12-én, szombaton délelőtt zárta be kapuit az Esztergomi Katolikus Nyá­ri Egyetem, amelyet június 29-én nyi­tott meg dr. Serédi Jusztinián bíboros­hercegprímás. Reggel Te Deumon vett részt az egyetem hallgatósága, majd az utolsó előadás elhangzása után Bangha Imre ny. altábornagy az egyetem hallgatósá­ga nevében búcsúbeszédet mondott. Megköszönte a bíboros hercegprímás­nak, a püspöki karnak és a Pázmány Péter Tudományegyetemnek a meleg pártfogást, amelyben a nyári egyetemet részesítették, megköszönte a rendezőség munkáját és az előadó professzorok fá­radozását, majd az ifjúsághoz fordult és szeretetteljes szavakkal mutatott rá azokra a nagy magyar katolikus élet­problémákra, amelyek ifjút, öreget egy­aránt érdekelnek. Elismeréssel szólott a mai ifjúság tanulnívágyásáról, képzettsé­géről és hitbuzgalmáról, majd arra kérte az ifjúságot, ne szakadjon el az időseb­bek nemzedékétől, viseltessék megértés­sel az idősebbek múltban gyökerező szelleme, életfelfogása iránt. Tagadhatat­lan, hogy valami törés mutatkozik az if­jak és öregek magyar nemzedéke között. Igyekezzünk ezt közös szeretettel áthi­dalni, hogy minél eredményesebb legyen az együttes munka és kötelességteljesí­tés Szent István Magyarországáért, Ami­kor magunkévá tesszük a szentistváni magyar életszemléletet és életelveket, akkor el kell fogadnunk a tekintélyi el­veket is. Tisztelnünk kell a tekintélye­ket ! Az az intelligens magyar ifjúság, amely nem tisztelné a tekintélyeket, ma­ga alatt vágná a fát jövő életét illetően. A nagyhatású beszéd után dr. Lepold Antal prelátus-kanonok a rendezőbizott­ság részéről válaszolt Bangha Imre ny, altábornagy beszédére, hangsúlyozva azt, hogy gondolatait és tanácsait úgy veszi a Nyári Egyetem közönsége, mint bátyjá­nak, a magyar katolicizmus elhunyt nagy apostolának, P. Bangha Bélának üzene­tét. Azután az ifjúsághoz intézett búcsú­szavakat azzal a kéréssel, hogy a Nyári Egyetemen hallott igazságokat magyar katolikus elvhűséggel gyümölcsöztesse az életben. Mint a megnyitáskor részletesen is­mertettük, szép, gazdag programmot va­lósított meg sikeresen az idei Esztergomi Katolikus Nyári Egyetem, — látogatott­sága pedig felülmulta az eddigiekét, A helybeli érdeklődőkön kívül 300 volt a rendszeresen hallgatók száma. Résztvet­tek az egyetemen az ország összes egy­házmegyéinek kiküldöttei, a Katolikus Diákszövetség, az Emerícana, a Kolozs­vári Egyetem hallgatóinak csoportjai, a püspökségek, a budapesti egyházközsé­gek kiküldöttei, akik az Actio Catolica és a Hivatásszervezet élén működnek. Itt voltak az erdélyi, nagyváradi, szatmár­németi, ungvári, kassai, hajdúdorogi ki­küldöltek mintegy 150-en a csonkaor­szág más részéből érkezettekkel együtt. A női hallgatók is szép számmal voltak képviselve. A hittudományi főiskolák hallgatói is nagy számban voltak jelen, a különféle szervezetek képviselői között pedig sok tanítót, tanítónőt is láttunk. fi I f$ B K Adomány. Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás 300 pengőt adományozott az esztergomi Oltár­egylet céljaira, hogy a nagymultú egyesület munkája a mai nehéz viszonyok között is biztosítva le­gyen. Eljegyzési hir. Zbiskói és báthy Háncsok Iván eljegyezte Tölgyessy Editet. Minden külön értesítés helyett Megkezdődtek az Anna-bál elő­készületei. Városunk nyaralóközön­ségének, táncos fiatalságának és az egész vármegyének nagy nyári ese­ményét, az Anna-bált a rohanó világpolitikai események elsöpréssel fenyegették. Ám itt áll az öreg Hollók szorgos rendezői gárdája, amely nem feledkezik meg a vidám­ság parancsáról és megindította a rendezői „zubó"-kat, hogy elhárítsák az akadályokat, áttörje az aggodal­maskodók Sztálin-vonalát és a há­borús viszonyok parancsolta kere­tek között bár, de megadja az idei Anna-napnak is hagyományos tán­cos ünnepét; az Anna-bált. Az elő­készítés munkája javában folyik, rövidesen megkezdik a meghívók szétküldését s ezért már most kérik mindkét nembeli aranyifjúságot a rendezők, hogy a meghívóigénylé­seket már most intézzék el a Cser­készboltban. Az 1941 évi Anna­bálnák külön érdekessége, hogy pontosan Anna-napkor, július hó 26-án lesz, mert ez az idén szom­batra esik. Koszorúmegváltások. Vitéz Szí­vós-Waldvogel József ny. tábornok 20 P-t küldött szerkesztőségünknek az esztergom-belvárosi r. k. egy­házközség szegényalapja számára. — Reusz Ferenc, az Esztergomi Taka­rékpénztár R. T. igazgatója ugyan­csak 20 pengőt küldött a vári r. k. egyházközség szegényei részére. Az összegeket rendeltetési helyére jut­tattuk. Az iparosság gyásza. Részvéttel értesülünk arról, hogy Papp József, az IPOK elnöke, 63 éves korában elhunyt Makón, ahova való volt. A haláleset a város határában, a mentőkocsiban következett be, mely­ben a debreceni szebészeti klinikán végzett súlyos műtét után szállí­tották haza. Az IPOK a maga ha­lottjának tekintette. Temetése pén­teken ment végbe nagy részvét mellett. — A boldogult eredetileg építőmester volt -s díszelnöke a makói ipartestületnek. Életprogramm­jának tekintette, hogy felrázza a közönyös iparostársadalmat s nagy­részt neki tulajdonítható, hogy a kormányzat figyelme az iparos­problémák felé fordult. Iparosságot szervező körútján megfordult Esz­tergomban is, s szeretetreméltó egyéniségével — miként az ország­ban mindenütt — magához láncolta az iparosságot, amely most méltán gyászolja őt.

Next

/
Thumbnails
Contents