Esztergom és Vidéke, 1941

1941-07-05 / 54.szám

bízottság nevében mondott beszédet. Beszámolt az idei Nyári Egyetem rendezésének nehézségeiről, amelyeket a nehéz idők dacára sikerült leküzdeni. Rámutatott az érdeklődés nagyságára. Hatszáz hallgató jelentkezett a Nyári Egyetemre, de csak 320-at lehetett felvenni. Ezek közül vasárnapig 180-an érkeztek meg, a többi valószínűleg útban van, A jelenvoltakra mélységes hatást gyakorolt szép beszéddel vázolta ezután a Nyári Egyetem vezérlő eszméit. Hangsúlyozta, hogy a mai veszedelmes időkben, amikor egyik legnagyobb válságát éli át az emberiség, tantor íthatalanul ragaszkodnunk kell Krisztus igazságaihoz, vallásos hitünkhöz. Bármily nagyok is a veszedelmek, nem szabad kétségbeesnünk és bizakodnunk kell, mert bizonyos, hogy Isten az ö ügyét mindenképpen győzelemre viszi. Végül kitartásra, pontosságra buzdította az ifjúságot, hogy minél többet sajátítsanak el a Nyári Egyetem előadásaiból, a katolicizmus tanításaiból, amelyek sohasem ellenkeznek az isteni, emberi és természeti igazságokkal. A Himnusz eléneklésével, lelkes hangulatban ért véget a megnyitó ünnepség. Dr. Szekfű Gyula egyetemi tanár kezdte meg előadásait hétfőn reggel 9 órakor ,,A szentistváni állameszme" címmel. r e • 'R B.K a,/* ta/s.•:!gr:i! Nagy érdeklődés mellett folyt le a MÉP vármegyei választmányának ülése Városunk politikai életének kimagasló eseménye volt a Magyar Élet Pártja esztergommegyei szervezeteinek vasárnap délelőtti nagyválasztmányi gyűlése, A Fürdő Szálló nagytermét zsúfolásig megtöltötte a megjelent közönség, melynek soraiban városunk vezetőin kivül ott láttuk a vármegye politikai és társadalmi életének összes vezetőit. A gyűlésnek különös jelentőséget és fényt adott dr. Radocsay László igazságügyminíszter megjelenése és felszólalása. A nagyválasztmányi ülést dr. Késmárki Frey Vilmos főispán nyitotta meg, majd általános ünneplés közben dr, Radocsay László igazságügymíniszter állott fel szólásra. A miniszter beszéde elején utalt a világtörténelmi eseményekre, a magyar haza megnagyobbodására s ezzel kapcsolatban rámutatott Darányi Kálmán által elindított nagy hadseregfejlesztésre, mely ma már szinte elképzelhetetlen méretekben meghaladta az első elképzeléseket s a kitűzött 600 milliós programmot. A nemzet megértette a kormányzat messzelátó célkitűzéseit és a honvédség korszerű fejlesztésére örömmel hozta meg a szükséges áldozatokat. A kormányzat célkitűzései között első helyen állt a családvédelmi- és szociális kérdés. — Meg lehet állapítani, — mondotta dr, Radocsay László, — hogy nemzetpolitikai és szociális téren az utolsó öt év alatt több történt, mint az előző ötven esztendő alatt. Vannak, akik lassúnak tartják a kormányzat tempóját, de ezek szem elől tévesztik azt, hogy az építés tempója lassúbb, mint a rombolásé, A miniszter ezután pontos költségvetési adatokat sorolt fel a kormányzat munkájának illusztrálására. Ezek közül jelentősebbek a családvédelmi alapra juttatott 43 millió, a népgondozás céljaira, a falu szociális felemelésére fordított 113 millió, a népoktatásra költött 650 millió. Ezek az összegek közvetlenül is szolgálják a szociális célkitűzéseket, de egyben kenyeret és óriási munkaalkalmakat is nyújtanak az ország lakosságának. • Az igazságügymíniszter ezután részletesen ismertette a kormány földbirtokpolitikai célkitűzéseit s már eddig elért szép eredményeit. Különösen nagy lelkesedést keltett a kormányzat házhelyakcióra vonatkozó tevékenységének részletes ismertetése. A miniszter ezután feszült érdeklődés közben a zsidókérdésről beszélt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy sem többet, sem kevesebbet nem mond, mint amennyit a miniszterelnök erről az ügyről megállapított, A zsidókérdésnek egyetlen radikális megoldása a zsidóságnak az országból való eltávolítása, de ezt az ország egyedül nem tudja megvalósítani, hanem nemzetközi együttműködésre van szükség. Addig azonban, míg ez megtörténhetik, átfogó és érthető szabályozásra van szükség. Az eddigi zsidótörvények különösen a zsidó fogalmak meghatározásában szorulnak revízióra, A zsidókérdés-probléma körébe tartozik a vérkeveredés megakadályozása, közjogi, kulturális és a gazdasági téren pedig az úgynevezett zsidó szellem kiirtása. Az előbbit szolgálja a benyújtott házassági törvényjavaslat, az utóbbit pedig erőteljesen segíti elő a zsidóknak a gazdasági kulcspozíciókból való eltávolítása. Fontos ezzel kapcsolatban az ís, hogy ezeket a kulcspozíciókat valóban arra hivatott szakemberek vegyék át, ne pedig az úgynevezett „aladárok". A miniszter ezután a közellátás kérdéséről szólott. A közellátás kérdésében vannak ugyan nehézségek, de ezek miatt semmiféle nyugtalanságra ok nincs. A mutatkozó hiányok viszavezethetők egyrészt a tavalyi rendkívüli rossz termésre, másrészt arra, hogy visszatért országrészeink legnagyobb része mezőgazdaságilag passzív. Mindezek ellenére tény az, hogy Európában nálunk van a legkisebb méretű korlátozás. Senkísem vonhatja ki magát Európa nagy harcából, A helyzet egész rövid időn belül javulni fog a termés betakarítása után, amely már az ország egyes részein meg is kezdődött. A termés szétosztására a megfelelő megszervezés megtörtént. Az ország politikai életéről szólva a miniszter kiemelte, hogy elismeri a pártok létjogosultságát, de a pártok csak eszközök lehetnek az egyetemes nemzeti közcélok érdekében. Magyar fajunk mindig tudott harcolni s meghalni, de fontos az is, hogy élni ís tudjunk a hazáért. — Mindenkinek — mondotta a miniszter befejezésül — teljes erejével kell dolgozni és mindenkinek részt kell vállalnia a nemzeti munkából, Radocsay László igazságügymíniszter beszédét a megjelent közönség szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadta. A pártszervezetek nevében Késmárki Frey Vilmos főispán mondott köszönetet a beszédért. A gyűlésen ezután Pataki László, Szabó Gyula, Porubszky Géza és Martsekényi Imre országgyűlési képviselők szólaltak fel és részletekben ismertették az ország fontosabb kül- és belpolitikai problémáit. A gyűlés résztvevői táviratilag köszöntötték Bárdossy László miniszterelnököt és Lukács Bélát a Mép országos elnökét. A gyűlés után mintegy 400 terítékű díszebéd volt a Fürdő-szálló termeiben. Az Esztergomi Oltáregyesület insinlcakiállítása Dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás június hó 29-én déli 12 órakor nyitotta meg az Esztergomi Oltáregyesület kiállítását, amelyen megjelent még dr. Meszlényi Zoltán felszentelt püspök, a székesfőkáp talán több tagja, nagy számban a helybeli papság, az Oltáregyesület tagjai és igen sok érdeklődő a helyi katolikus élet jelesei közül. A díszgyűlést a kongresszusi himnusz vezette „be, mely után dr. Városi István teológiai tanár, az Oltáregyesület igazgatója gyönyörű gondolatokban gazdag, költői lelkületének meleg érzéseivel telített beszédet mondott. Ismertette az egyesület buzgó tagjainak áldozatos, tartalmas munkáját, önfeláldozó fáradozását, amelyet a nemes lelkületű hölgygárda az Eucharisztikus Úr Jézus dicsőségére végez. Rámutatott még a kiállítás céljára is. Majd tiorváíh Sarolta titkár beszámolója következett. A nagy gonddal összeállított titkári beszámoló hűen tárta a hallgatóság elé mindazt, amit az Oltárgyesület az 1938. évben rendezett kiállítás óta végzett. Ezután Magos Margit pénztáros számolt be az egyesületi pénztár állapotáról, melynek végeztével a bíboros főpásztor elismerését és köszönetét fejezte ki mindazoknak, kik bármily csekély részben is hozzájárultak a kiállítás rendezéséhez. Buzdította a tagokat a további munkára, mert a legszebb, legdicsőbb munka az Istenszolgálat. A bíboros hercegprímás ezután megáldotta a kiállítás anyagát. A kiállítás még július hó 3-ig megtekinthető délelőttt 9—l-ig, délután 3—7-ig. Bemenet a Kis-Dunaparton. <i • • • • • • Felhívás a közönséghez! Felhívja a rendőrkapitányság a közönség figyelmét arra, hogy a jelenlegi helyzetben a légvédelmi elsötétítési szabályok be nem tartása, minthogy a közvetlen veszély fennforog, nem kihágás, hanem vétség, mely 5 évig terjedhető fogházzal büntethető. Ugyancsak vétség és egy évig terjedhető fogházzal büntethető az a légvédelmi kötelezettség alatt álló személy, aki a kirendelésnek nem engedelmeskedik, feltéve, ha magát alapos okkal ki nem menti, és az ís, aki ilyen cselekmény elkövetésére mást eredmény nélkül csábít. Bűntett a cselekmény és három évi börtönnel büntethető a légvédelmi kötelezettség alól való Önkivonás, ha azt két vagy több személy összebeszélése alapján követik el. Ugyanezzel a büntetéssel sújtandó az, aki fondorlatot használ abból a célból, hogy magát a légvédelmi kötelezettség teljesítése alól kivonja. Két évig terjedhető fogház, ha valaki mint légvédelmi szolgálatra igénybevett személy, szolgálati helyét, beosztását Önkényesen elhagyja, vagy onnan önkényesen távol marad. Két hónapig és 8000 P-íg terjedhető büntetéssel sújtható az, aki alkalmazottját honvédelmi munkakötelezettségének, légvédelmi kötelezettségének teljesítésében szándékosan megakadályozza, vagy emiatt hátránnyal sújtja, vagy elbocsájtja. Ezen cselekmények kísérlete is büntetendő. Figyelmébe ajánlható még a közönségnek az is, hogy az árdrágítók a szigorú büntetésen felül internálhatók rs 1 »»-»<HMM^<MHfr»4 »0 »• 0 W Ünnepélyesen helyezték el a helybeli evangélikus templom alapkövét Az esztergomi evangélikus egyházközség június 27-én tartotta Simor Jánosutca 82. szám alatt épülő templomának alapkőletételi ünnepélyét. Az ünnepélyen megjelentek dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, dr- Etter Jenő polgármester, az esztergomi és dorogi ref, lelkészek, a dorogi evang, társegyházközség vezetői és a gyülekezeti hívek. Az egyházi szertartást D, Kovács Sándor püspök végezte. Igehirdetésében rámutatott a kegyelem Istenére, aki oly csodálatos módon templomépítéshez segítette a kis gyülekezetet. Molnár Gyula gyülekezeti lelkész köszöntő szavai után elhelyezték a következő szövegű alapító-levelet : ,,Az Atyának, Fiúnak, Szentléleknek, teljes Szent Háromság egy igaz örök Istennek nevében. Ámen, Az esztergomi ág, evang, keresztyén missziói egyházközség ezen Istennek szentelt hajlékot saját híveinek, a dunánínneni evang, egyházkerületnek és gyülekezeteinek, az evang. Egyházegyetemnek, a Magyar Kir, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, Esztergom vármegyének és Esztergom szabad kir. városának, valamint az országszerte együttérző híveknek kegyes adományányából építette az 1941, évben. Ezen évben Magyarország kormányzója volt vitéz nagybányai Horthy Miklós, Vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Hóman Bálint, Esztergom vármegye főispánja Késmárki Frey Vilmos, Esztergom vármegye alispánja revísnyei Reviczky Elemér. Esztergom szab. kir, város polgármestere dr. Etter Jenő. Magyarországi evang. egyház egyetemes felügyelője D, báró Radvánszky Albert, A dunáninnení evang. egyházkerület püspöke D, Kovács Sándor. A dunáninneni evang, egyházkerület felügyelője dr„ Sztranyavszky Sándor. A fejér— komáromi evang, egyházmegye felügyelője dr, Hándel Béla, Az esztergomi és veletársult dorogi missziói egyházközség lelkipásztora Molnár Gyula, Az esztergomi egyházközség felügyelői vitéz Leidenfrost Pál és Illés Sándor, A dorogi társ, egyházközség felügyelői dr, Reimann Ernő és Remenyik Ernő, Az esztergomi evang. Nőegylet elnöke özv, Rudolf Istvánné. Építette Laurenszky Gusztáv építészmérnök terve szerint Romanek Miklós építési vállalkozó. Istennek áldása legyen e hajlékon, az adakozókon és adományokon. Találjon fedele alatt vigasztalást a síró, erőt az erőtlen, lelkibátorságot a csüggedt lélek. Legyen e hajlék Isten országának veteményeskertje, evangélikus keresztyén egyházunk és magyar nemzetünk életforrása örökkön örökké. Más fundamentumot senki nem vethet, mint amely egyszer vettetett, amely a Jézus Krisztus. Ámen. Kelt, Esztergom sz. kir. városban, az evang, egyház tanácstermében, Simorutca 82, szám alatt, 1941 június 27-én." Ötéves találkozó az érseki polgári leányiskolában Vidám leánysereg verte fel az iskola szünidei csendjét Péter-Pál napján. 43 mosolygó ajakról szállt a mese 5 év élményeiről. Majd ünnepi csend lett. Újra az iskola padjaiban ültek s feszült figyelemmel hallgatták volt osztályfőnökük minden szavát. Gyermekek lettek újra. Szomjas lélekkel szívták magukba az irányító gondolatokat. A mult emlékeivel találkoztak azok. A Gondviselésbe vetett hit. A legtökéletesebb női eszménykép követése. A munka földi és Örök értéke. Kötelességteljesítés öröme. Áldozatos hazaszeretet, stb. — Milyen jó ezekről újra hallani — kiáltott fel önkénytelenül az egyik. Az osztályfőnöki órákon tetszett ezekről beszélni; — jegyezte meg a másik. Én erre emlékszem, én meg arra, sokszor gondoltam rá ... S kiderült, hogyha nem is egészen öntudatosan, de gyakorlatban követték az egyes irányelveket, melyeknek tudatossága most szökött fel a csúcspontra. Az osztályfőnök beszéde után ők vették át a szót. Üdvözlő beszédekben fejezték ki hálájukat. Szívük erényvirágai mellé odahelyezték a nyár legszebb virágait, azok mondják el, amit ők nem tudnak szavakba önteni. A műsor szavaló számát Tóth Erzsébet IV. polgárisba nagy hatással adta elő. Utána Péter Györgyi, jelenleg zeneakadémiai tanuló gyönyörködtette a jelenlevőket szép műdalokkal. A Himnusz szent akkordjaival zárták rögtönzött ünnepségüket. Ezután résztvettek az Oltáregylet egyháziruha-kiállításának megnyitásán, hol eminenciás Főpásztorunk áldásában részesültek. Délután folyamán az osztályfőnök fogadta azokat, kik problémáikat külön óhajtották vele megbeszélni. Ezalatt tanítványok és tanárok vidáman emlegették az elmúlt szép időket. . . Majd közösen átmentek Párkányba, hova 5 év előtt csak imádságos vágyaik szállhattak. Visszajövet arról csevegett a társaság, hogy mindent megért a mai nap és 5 év múlva újra találkoznak békés Nagy Magyarországban. (cs. i.) Az esztergomi főegyházmegye számokban A Szent Adalbert püspök és vértanú védnöksége alatt álló esztergomi főegyházmegye latinnyelvű papi névtára (Schematizmus) a közelmúlt napokban hagyta el a sajtót. A csaknem 400 oldalas névtár adatai szerint a főegyházmegye élén 1927. november 30-a óta dr. Serédi Jusztinián bíbornok áll, aki az esztergomi érsekek sorában a 78-ik. Mint metropolitának, főhatósága kiterjed a váci, pécsi, székesfehérvári, munkácsi gör, kat., hajdudorogi gör, kat., szombathelyi, veszprémi és győri püspöki egyházmegyékre, A bíboros-hercegprímásnak a főegyházmegye kormányzásában és lelki ellátásában segédkezik dr, Meszlényi Zoltán Lajos sinopei felszentelt püspök, valamint dr, Drahos János és dr. Hamvas Endre érseki általános helytartó, előbbi az egész egyházmegye, utóbbi pedig Budapest területén, továbbá a 17 tényleges és 8 tb, kanonokból álló székesfőkáptalan, amelynek élén mint nagyprépost, dr. Fehér Gyula apostoli protonotárius áll. A főegyházmegyei és egyúttal a prímáéi irodának dr. Gigler Károly pápai kamarás az igazgatója, A főegyházmegye területén a névtár