Esztergom és Vidéke, 1941

1941-06-07 / 46.szám

leszárítják, lepergetik leveleit. A Ti példaadástok, bátor kiállástok, a magyarságtokért hozott legnagyobb áldozat mutatta meg, hogy a határainkon túl élő barát vagy ellenség csak a magyarságát öntudatosan valló és azért minden áldozatra kész nemzedéket tiszteli, becsüli és értékeli, de lenézi és poltronnak tartja a meghunyászkodó rabszolga-lelkeket. — És amidőn most áldott emléketeknek áldozunk, köszönjük Néktek ezen tanítást, köszönjük Néktek véretek hullását, amelyről hisszük, valljuk, fogadjuk, hogy az nem hiába történt, A Ti szellemetek óvja meg és tegye teljessé drága hazánkat, védjen, óvjon és vezessen továbbra is bennünket, hogy ha majd mi mondjuk előttetek a szententét, szégyen pírja ne érje arcunkat, és emlékünk legyen utódaink előtt olyan áldott, mint amilyen a Tiétek most és mindörökké ! A déli órákban az elhunyt tanárok sírjait küldöttségek koszorúzták meg. Délben fél 2 órakor közös társas ebéd volt a Fürdő szállóban. Délután az intézet sporttelepén remekül sikerült tornaünnepély volt. A sportpálya hatalmas nézőterét teljesen megtöltötte a közönség, amelynek élén városunk vezetőit jóformán teljes számban ott láttuk. A tornaünnepélyen a gyönyörűen sikerült közös szabadgyakorlatok után egymásután peregtek le filmszerű tarkaságban a szebbnél-szebb számok, amelyek mind tanúskodtak arról az odaadó és szakértő munkáról, amellyel Boromissza Gyula tornatanár irányítja az intézet testnevelését. Többezres közönség előtt folyt le a gyermekdalosverseny és tornaünnepély Mindvégig meleg érdeklődés mellett, nagyszámú közönség részvételével folyt le május 29-én, csütörtökön az a nagyszabású gyermekünnepély, amelyet Borz Lajos kir. tanfelügyelő hívott életre és rendezett meg immár másodízben Esztergomban a vármegye ós város elemiiskoláínak részvételével. Mind a délelőtti léleküdítő dalosversenyről, amely a dalárdák fejlesztését és a magyar gyermekben az önbizalom felkeltését szolgálta, mind pedig a délutáni magyar táncbemutatókkal kapcsolatos szabadtéri tornaünnepélyről ma is az őszinte elismerés és elragadtatás hangján beszél mindenki, aki ezen a valóban nem mindennapi gyermekűnnepélyt végignézte és végighallgatta. Megállapíthatjuk, hogy az a meleg pártfogás, amellyel ezt a gyermekünnepélyt a vármegye és a város vezetőkörei fogadták és az a meleg, osztatlan érdeklődés, amellyel csak a legszebb, legérdekesebb eseményeket szokta megajándékozni a város közönsége, nem volt hiábavaló, Sok szépségben és kedvességben volt részünk ezen a napon, sok gyönyörűséget találtunk a gyermeksereg érdekességet, eredeti magyar népi értékeket nyújtó teljesítményeiben és megállapíthatjuk azt ís, hogy nem volt hiábavaló az a fáradságos, nehéz, kitartó rendezői és pedagógiai munka sem, amely az ünnepség -sikerének előfeltétele volt. Köszönjük és elismerés jár

t ezért Borz Lajos kir. tanfelügyelőnek és a rendezőségnek. Délelőtt fél 11 órakor a Katolikus Legényegylet dísztermében kezdődött a dalosverseny, amelyen ötszáznál több gyermek vett részt. Mint már említettük, ez a dalosverseny érdekes és szinte úttörő megmozdulás volt az iskolai dalkultúrában, mert eddig ilyen gyermekdalosünnepet verseny jelleggel még nem tartottak az országban, A hatalmas terem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, a magyar dal és a magyar gyermek barátaival, A m. kir, vallás- és közoktatásügyi minisztériumból báró Wlassics Gyula államtitkár képviseletében Neidenbach Emil gimnáziumi igazgató jelent meg és végighallgatta a dalosversenyt dr. Beresztóczy Miklós miniszteri tanácsos, dr. Mertén János protonotarius-kanonok, Esztergom főegyházmegyei főtanfelügyelő, vitéz Szívós-Waldvogel József ny, tábornok, dr. Brenner Antal főjegyző, polgármesterhelyettes a lelkes közönség többi tagjával együtt tapsolva az éneklő gyermekcsoportok sikeres szerepléseinek. Horváth Mária esztergomi Szt. Margit iskolai növendék kedvesen előadott prológja után tizenhárom gyermekkar versenyzett és mindegyik elsőnek Bárdos Lajos Huszárnóta c, szerzeményét énekelte. Majd a bényi iskola Bárdos : Tiszai dallamok c. szerzeményét adta elő Tóth József kántortanító vezényletével, a dorogi társ. iskola kórusa Török : Kutya csiribiri csárda c. szerzeményét Kövecs György társ. tanító vezényletével, az esztergomi Szt. Margit leányiskola Kodály : Katalinka, szállj el c. háromszólamú dalát Hajnali Kálmán igazgató vezényletével, az esztergomi Szt, Imre fiúiskola kórusa Török : Megkötöm a lovam c. darabját Hajnali Kálmán vezényletével, az esztergomi Szt. Anna-zárdai iskola Neuwach : Régi dalocska ját Kereszthegyi Gyula segédlelkész vezetésével, a kéméndi iskola Sztojanovits ; Nincs cserepes tanyám c, dalát Csepregi Kálmán igazgató-tanító vezényletével, a magyarszőgyéni iskola Kodály ; Cu, föl lovam c. szerzeményét Lohner János kántortanító, a muzslai iskola NyusnyaiSzabadi : Befordultam a konyhára c, dalt, Pócs Rezső igazgató-tanító, a nyergesújfalui áll, iskola székely népdalokat adott elő Padányi Lajos tanító vezényletével, a piszkei áll iskola Simonfi : Hegedűlnek, szépen muzsikálnak Dobos István tanító, a sárisápi áll. iskola Halmos : Hej Vírágné c, szerzeményét Bartkő Györgyné áll, tanítónő, a tokodaltárói társ, iskola De szeretnék rámás csizmát viselni c, dalt Alpár Gyula társ, tanító és a tokodüveggyári iskola kórusa Bódis-Török ; Ej haj gyöngyvirág c. dalát énekelte Szoleczky Sándor igazgatótanító vezényletével, A kedves, változatos műsor elhangzása után Buchner Antal főszékesegyházi karnagy vezetésével összeült a zsűri és megállapította a versenyben résztvett gyermekkarok helyezését, A zsűri döntése szerint a verseny eredménye a következő : 1, a dorogi társ, iskola gyermekkórusa (vezénylő : Kövecs György), 2, az esztergomi Szt. Margit leányiskola kara (vez. : Hajnali Kálmán), 3, az esztergomi Szt. Anna-zárdaiskola (vez. : Kereszthegyi Gyula), 4, a tokodaltárói társ. iskola (vez, : Alpár Gyula), 5, a tokodüveggyári áll. iskola (vez. : Szoleczky Sándor), 6, az esztergomi Szt, Imre, 7. a sárisápi, 8. a piszkei, 9. a nyergesújfalui 10, a magyarszőgyéni, 11, a kéméndi, 12, a muzslai, 13, a bényi iskola gyermekkórusa. Az első öt gyermekkar énekét a rádió is közvetítette. Nehéz lehetett választani a dorogi társ. iskola és az esztergomi leányiskola énekkarának elsősége között. A dorogi gyermekkórus fegyelmezettségével, precizitásával, a hangárnyalás és hangerősség megkapó érvényesítésével tünt ki, az esztergomi leányiskola énekkara pedig csipkeszerű finomságával, elragadó bájával nyerte meg különösen a hallgatóság tetszését. A zsűri véleménye szerint általában ís meglepően szép, tanulságos eredményt hozott a gyermekek dalosversenye, amelynek szakavatott főrendezője Hajnali Kálmán igazgató, énektanár volt. A közönség a hangverseny befejeztével is együttmaradt a gyermeksereggel, melegen ünnepelte a kis dalárdákat és nézegette a színpad előtti asztalon felhalmozott szebbnél-szebb, értékes versenydíjakat, amelyek nagyrésze a város és vármegye megértő közületeinek, nagyobb iparvállalataínak adományaiból gyűlt egybe, A tornaünnepély és táncbemutató délután 4 órakor kezdődött a bencésgimnázíum szigeti sporttelepén. Esztergomban régen tapasztalt lelkes, nagyarányú érdeklődés kisérte végig ezt a szép tornaünnepélyt. Többezernyi közönség vette körül a hatalmas sportpályát, A széksorokban és a tribünökön 4 órakor már nem lehetett helyet kapni. Kitüntette a tornaünnepélyt magas megjelenésével dr. Serédi Jusztinján bíboros, hercegprímás is, aki pontosan 4 órakor érkezett és végignézte a gyermekek ünnepségét. Neidenbach Emil báró Wlassics kultuszállamtitkár képviseletében, továbbá dr. Beresztóczy Miklós kulminíszterí tanácsos, dr. Frey Vilmos főispán, Reviczky Elemér alispán, dr, Drahos János érs- helytartó, Nagy-Józsa Kálmán alezr,, a katonai helyőrség parancsnoka, dr. Mertán János* főegyházmegyei főtanfelügyelő, vitéz SzívósWaldvogel József ny, tábornok, dr. Brenner Antal városi főjegyző, polgármesterhelyettes, Jeszenszky Kálmán és vitéz Ronkay Antal protonótárius-kanonokok, dr, Balogh Albin és Obermüller Ferenc gimnáziumi igazgatók, tanügyi főtanácsosok és még sokan a vármegye és város hivatali és társadalmi vezetőszernélyíségei közül. Zenés díszfelvonulás vezette be a tornaünnepélyt, A párkányi leventezenekar indulójának hangjai mellett, tábláik elővitelével hosszú sorban vonultak el a zászló előtt a torna- és tánccsoportok. Katonás léptekkel, mosolyogva meneteltek a kis magyarok, akik közül pedig sokan már nagy teljesítmények után voltak, hiszen hajnal óta talpon voltak, gyalogoltak vagy kellő vonatösszeköttetés híján kocsin jöttek, hogy résztvehessenek ezen az ünnepélyen. Az elhelyezkedés után a sportpályán a bényi kislányok százrétű, színes bokorugró szoknyácskáíkban, hosszúszárú piros csízmáikban, píros, kékszalagos fej díszükkel, a bényi kis legények piros mellényeikben, csizmaszárba szorított gatyában, piros ellenzőkendőíkkel, — a kéméndi lányok a szivárvány színeiben pompázó pártáikkal, — a szőgyéni, muzslai, köbölkúti lányok menyecskésre kötött fehér, piros, sárga, kék fejkendőikkel, — a barti leányok piros csízmában, hóiehér ruhában, — a libádi, nánai leányok libegő sokszínű szalagcsokraikkal, — az esztergomi kislányok piros és kék fehérbabos szoknyácskáíkban, színes csillogó pártáikkal — valóban olyanok voltak, mint a magyar mezők, rétek virágai, a margaréta, pipacs, búzavirág hullámzó sokasága, A színpompás felvonulás után a Magyar Hiszekegy hangjaira vígyázzba merevedett a gyermeksereg, majd megkezdődtek a fiúk tornagyakorlatai, amelyen a bényi, kéméndi, szőgyéni, muzslai, köbölkúti, dorogi, tokodaltárói, nyergesújfalui, piszkei, párkányi, tokodüveggyári és az esztergomi iskolák vettek részt Kmetty Ernő tokodaltárói főtanító irányításával, A szép, fegyelmezett tornabemutató után ismét megelevenedett a tér, A barti bényi, kőhídgyarmatí és kéméndi iskolák leány- és fiúcsoportjai magyar táncegyveleget mutattak be cigányzenekisérettel a garamvölgyi nép pompás magyar viseletében. Mintha, virágcsokrok kötődtek, nyitódtak volna a téren, úgy mozogtak a táncos gyermekcsoportok, A világ egyetlen népe sem tud több kecsességet, bájt, szépséget belevinni a táncba, mint a magyar, mint ahogy ezek a kis magyar leányok és legénykék megmutatták, A közönség lelkesen tapsolt, ünnepelt, nem tudott betelni a tánc gyönyörűségeivel, amelynek irányítója Ács Vilma kéméndi tanítónő volt, aki maga is pompás népi viseletben járt elől, ismét a fiúk meglepő fegyelmezettséggel bemutatott tornagyakorlatai következtek, majd a nagy érdeklődéssel várt aratóünnepi táncra vonultak fel a köbölkúti, líbádí, muzslai, magyarszőgyéni, nánai és az esztergomi iskolák tánccsoportjai. Érdekes, színpompás, mozgalmas kép volt ez is. Aratólegénykék koszorúikkal, pírosszoknyás marokszedőlánykák és kékszoknyás, piroskendős menyecskék kosárkákkal — valóban léleküdítő jelenség. Pompás búzakoszorút hoztak a legénykék, nemzeti szalaggal díszített kenyeret tartott egy leányka, Özv. Bátky Dénesné irányításával megindult az aratótánc, amelynél kedvesebbet, bajosabbat alig lehet elképzelni. Hosszan, melegen tapsolta, éljenezte a közönség a táncoló gyermeksereget. Az esztergomi iskolák tornacsapataí szép irredenta játékot mutattak be Augusztin János és Pollák Gyula esztergomi tanítók vezetésével. Csonka Magyarországból kirohanó csapatok sorra loglalják el a régi határokat. A szép hazatias játéknak nagy hatása volt a jelenlévőkre. Az egyes iskolák tornaszámait : Augusztin János, Pollák Gyula, Szabó Emil, 1oma József, Balázsy Géza, Beluch László, Rácz Béla, Kiss József, Bittér Béta, —• a táncszámokat : Ács Vilma, Jászainé Kovács Erzsébet, Hame Mária, Beluchné Tatárik Erzsébet, Drahosné Ballá Irén, Balázsy né Szegő Margit, liajnaliné Vitái Irma, Báthy Tibor, Zsilkáné Jezsó Mária, Zsilinszky Ilona, Pajor János, Szabóné Dinnyés Innocentia és Szabóné Varga Magdolna tanítottták be, A talajtorna kedves jelenetei után dr. Késmárki Frey Vilmos főispán intézett beszédet a jelenvoltakhoz. Hangsúlyozta a főispán, hogy aki végignézte a dalosversenyt és tornaünnepélyt, az megállapíthatja, hogy a város és vármegye gyermekeinek nevelése jó kezekben van. Meleg elismeréssel és köszönettel emlékezett meg a tanítói kar lelkes munkájáról, amelyet kötelességein túl önzetlenül végzett a siker érdekében, — azután kiosztotta a versenydíjakat. Minden résztvevő iskola szép, értékes versenytárgyat ís kapott az elismerő oklevél mellé. Zenés díszelvonulással fejeződött be a felejthetetlen, színpompás gyermekünnepély, amely hónapokig tartott lelkes rendezői és pedagógiai munka méltó gyümölcse volt, A rádió a délutáni tornaünnepélyről is színes, kedves közvetítést adott, az ünnepély szép jeleneteiről pedig sok felvétel készült. UI[UHBr[EIIBJI]JEHiIJI«ElI[!HElJ[IHIiJNIHfilíB[ÍJIHE]l[!B[llEHril!iniEilHilllIEI A városi zárszámadásról A városi gazdaság zárszámadásához Schalkház Ferenc főintéző nyújtott a városi zárszámadás külön mellékleteként magyarázatot. Az indokolás megállapítja először is, hogy a zárszámadás amiatt, hogy a készpénzforgalomból indul ki, nem adja a gazdaság tényleges mérlegét, A tavalyi évben országszerte katasztrofálisan rossz termés volt, s a városnak az árviz ís nagy károkat okozott a szigeti réten a szántókon, A jelentés ezután részletesen beszámol az egyes üzemágak elmúlt évi helyzetéről, A juhállomány az elmúlt évben 82 darabbal szaporodott, A felemelkedett birkalétszám az év végén 392 darab volt, ez az állomány a vagyonleltárban 6315 pengőre van értékelve, úgyhogy az átlagos érték darabonkint 16 pengő. A szántóknál és a réteknél 6240 pengő a ráfizetés. Főoka ennek a rendkívüli rossz termés, ami cca 5 vagon termelési kiesést jelentett. De sok váratlan kiadást okozott a katonai szolgálatra behívott lovak és emberi munkaerők pótlása is. A város rétjein hosszú ideig állott az árvíz, úgyhogy a városi széna a gyakorlatban semmiféle tápértéket nem jelentett. A szőlőgazdaságnál és a faiskolánál 317 pengő a ráfizetés. A tavalyi évben a város szőlészetében ís a fagykár végzetes károkat okozott, úgyhogy 40—50 hektoliteres átlaggal szemben az elmúlt évi termés csupán 750 liter volt. A faiskolában ís rendkívül nagy károkat okozott a fagy. Leltári szaporulat a faiskolánál is volt, mert míg az előző, év 24.498 vegyes fával zárult, addig a zárszámadási év már 32,272 darab vegyes fát mutat. Az emelkedés tehát kb, 8000 darab, A szőlőtelepítés az arra alkalmas területeken nagy erővel folyt tovább. Befejezésül megemlíti az indokolás, hogy a gazdaságban bevezették próbaképen a szójabab és a napraforgótermelést s lassan sor kerül a többi hasznosnak mutatkozó üzemág bevezetésére is. Pünkösd idegenforgalma Az idei Pünkösd gyönyörű idővel kedvezett a pihenni vágyó emberek ezreinek. Városunkat is egészen hihetetlen tömegek lepték el. Az idegenek többsége most is Budapestről érkezett. A korlátozott közlekedés miatt a vonatok és hajók már szombaton este szinte életveszélyesen túlzsúfoltan érkeztek Esztergomba. Itt azután a késő éjszakai órákig megindult a tülekedés azért a néhány szobáért, amelyeket már jó előre el nem foglaltak. Egészen fantasztikus összegeket kínáltak egy szobáért. Hallottunk 25 pengős szobákról, de még ezért az összegért sem lehetett kapni seholsem éjszakára szállást. Igy azután igen sokan voltak olyanok, akik a szabadban a szigeti és a sétahelyi padokon voltak kénytelenek éjszakázni. Az ünnepi esték a vendéglőknek is igen nagy forgalmat hoztak, s volt hely ahol tíz óra felé már semmiféle pénzért sem lehetett kapni asztalt, A vikendről hazautazó közönség talán még nagyobb tortúrákon ment keresztül, mint idefelé jövet, A kevés számú hajót 4—5-ször akkora tömeg rohamozta meg, mint ami a hajóknak a maximális férőhelye volt, íme az első komoly idegenforgalmi nap rövid története. Tanulság belőle : hogy az elszállásolás érdekében a legkomolyabb propagandát kell megindítani, mert van még szoba Esztergomban, csak talán a tulajdonosok nem ís gondolnak arra, hogy ezeket kiadják. A második főtanúság az : hogy Esztergom élelmezési kérdéseit feltétlenül összhangba kell hozni az idegenforgalom követelményeivel, mert bármilyen szép és hasznos dolog az idegenforgalom, érette mégis nagy ár az, hogy mindennek hihetetlenül felveri az árát, még a legszigorúbb ellenőrzés ellenére is, nem is szólva arról, hogy a legszükségesebb közcikkeket felvásárolják előlünk . Népművészeti kiállítás A Fürdő szálló nagytermében igen tanulságos és rendkívüli reményekre jogosító kiállítást tekintettünk meg az elmúlt hét folyamán. Az Emszo, az Országos Nép- és Családvédelmi Alap és az Idegenforgalmi Hivatal karöltve mutatták be a téli tanfolyamok eredményeit. Á kiállítás hatalmas anyaga a Fürdő szálló egész színházi termét elfoglalja, A bejáratnál szebbnél-szebb szőnyegek kötik le az ember figyelmét, nemes tónusok, világos egyszerűségük iskolapéldáját mutatja annak, hogy a szorgalom, a tehetség és az ízlés mennyi művészetet tud produkálni, jóformán minden különösebb előképzettség nélkül is. Követendő példaképül álljon itt a szorgalmas szőnyegkészítő leányok névsora: Jakus Margit, Gál Margit, Csizmár Erzsébet, Torán Ilona, Kósa Erzsébet, Erdős Irén és Matus Erzsébet. A termen tovább sétálva egymásután csodáljuk meg Esztergom és környékének szebbnél-szebb népművészeti alkotásait, ízléses nippek, remekbe készült kézimunkák között az ízlésesen kivitelezett praktikus használati tárgyak egész seregét láthatjuk. Általános közfeltüné3t keltettek a remek üveg- és selyemfestmények. Nagyon szépek a vízivárosi plébániatemplom számára készített keresztúti állomások. Alkotóik Huszár Erzsébet és Huszár Anna igazi tehetségről tesznek tanúságot ezekben a műveikben is.