Esztergom és Vidéke, 1941

1941-05-31 / 44.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Katonai nevelőintézet lesz a nagykárolyi gróf Károlyi-kastélyból — Budapest 55.000 vagon tűzifát kap. — Hazaszállítják a belgrádi magyarokat. — A fővárosi gázgyárnak 422 millió pengő bevétele volt. — Kárpátalján 250 kereskedő és iparos 800.000 pengő önáilósítási küicsönt kapott. —- Motorhajtásra 8 millió mázsa kukoricacsutkát akarnak felhasználni. — Gyors tempó ban dolgozik a Máv az orosz határon. — Bárdossy miniszterelnök megkapta a német Sas-rend nagykeresztjét. KÜLFÖLD Óriási német fölénnyel folynak a krétai harcok. — Bismarck nagy német csatahajót elsülyesztették az angolok. — Szamárháton tette meg az utolsó mérföldeket a menekülő görög király. — Bagdadban csak hadifogolyként tartózkodnak angolok. — Az első német ejtőernyős Kréta szigetén a görög király háza előtt ért földet. — Németországban tárgyalások folynak a katolikus és protestáns egyházak egyesítéséről. — A jugoszláv hadiflotta Olaszország tulajdonába ment át. — Több mint 3000 száz éven felüli ember él Bulgáriában. — A horvátok nagy tömege olaszul tanul. — Hollandiában bevezették a 18—25 éves férfiak és nők kötelező féléves munkaszolgálatát. — 200.000 szerb hadifoglyot visznek Németországba mezőgazdasági munkákra. — Mossulba tette át székhelyét az iraki kormány. — Amerika keresi az incidenseket, hogy beavatkozhassak a háborúba. — Az olaszok elsüllyesztettek négy angol cirkálót. — Sztrájkolnak és tüntetnek az amerikaiak a háború ellen. — Felemelték a cukor árát Romániában. — Szétrombolták a repülőbombák Málta sziget hajójavító műhelyeit. — Argentína átvett 28 olasz hajót. — Kiutasították Palesztinából a francia kon zulokat. — Angol kézre került 198 francia hajó. — Elmenekültek az iraki miniszterek családtagjai. — Ejtőernyős tankokat dobtak le a németek Kréta szigetére. — Arab rohamcsapatok szítják a lázadást Palesztinában. — Kivégezték az albán miniszterelnök merénylőjét. — Roosevelt beszédét 50 idegen nyelven közvetítették. — Békés munkára szólították fel a görög polgárságot. — Több mint 30.000 német katona van már Kréta szigetén. — Zárolták a kukoricakészleteket Romániában. — A világ elefántcsontszükséglete évenkint 75.000 elefántagyar. — Szabadkőmíves kiállítás nyilt meg Bukaresten. — Szlovákiában kenyeret sütés után csak 24 óra múlva szabad árusítani. — Bombázni akarják az angolok a francia gyárakat. — Kitiltották a cigányokat a tátrai fürdőkből. — Amerikai repülőgépek fedezték fel Bismarck német csatahajót. — Franciaország sem gyarmatait, sem hajóhadát nem adja át Németországnak. — Oroszország bevezeti a vitorlázó gépek gyártását. — A görög király kormányával Londonba utazik. — Bréma városát magasra eresztett záróléggömbök védik. — Földalatti hangárokat építenek a mexikói repülőtereken. — A szovjet visszaállította hadiflottájában a tengernagyi állásokat. — Ismertetőjelet kell viselniök a zsidóknak Horvátországban. — Négy francia hadosztály áll Palesztina határán. — Nem költözött el az iraki kormány Bagdadból. — Anglia kereskedelmi hajóinak több mint felét elsüllyesztették már a németek. — Az elsüllyesztett hajótér kétszer akkora, mint amennyi az amerikai és angol hajógyárak együttes teljesítőképessége. — Irakban, szabadkőműves páholyokat feloszlatták. — Az összes angol felírásokat eltávolították Irakban. — Amerikában proklamálták a/korlátlan szükségállapotot. Falusi tehetségek kutatása Kinek-kinek van bőven megfigyelése, hogy a vidékről, faluról elindult fiatalemberek a legmostohább viszonyok között, kizárólag saját erejükből feljutottak tekintélyes állásokba, amelyekbe városban nevelkedett, kényelmes és viszonylag küzdelemnélküli fiatalemberek még protekciógyűrűvel sem képesek eljutni! Gondoljuk meg, mi mindent alkothatott volna az a falusi gyerek, ha kedvező életkörülmények közé kerül ? Mit jelentene a nemzet szempontjából, ha anyagi gátlások nélkül indulhatnának az őserővel telített tehetséges fiatalok ? Falusi tehetség és városi tehetség lényegében ugyanazokból a tényezőkből tevődik össze ! Istenadta képességek rejtőznek bennök, de az életszemlélet, az életkörülmények a kettőnél egészen mások. Ebben kell keresni a falusi és városi tehetség közötti különbséget, mely hoszú évek során alakítja az egyiket inkább puhává, szűklátókörűvé, a másikat testileg-lelkileg edzetté, széles horizontú —• rendkívüli fejlett és helyes ösztönű egyéniséggé, A városban született és nevelkedett tehetségek többségének egész világszemlélete mesterkélten anyagias. Csak a gépek, a technika és a kitenyésztett kultúra levegőjével telítettek és bizony ilyen körülmények között nehezebben alakul ki emelkedettebb, eszményibb, de egyúttal természetesebb énjük. A módosabb falusi szülők tehetséges gyermeke csaknem azonos elbírálás alá tartozik, mint a jobbmódú városi gyermek, ha korán városi iskolába adták és közben keveset tartózkodott falusi otthonában. Ám annál értékesebb ember válik belőle, minél erőteljesebben munkálkodnak a szülők azon, hogy gyermekük megtartsa lelki kapcsolatait a vidékkel, a falusi otthonnal, a családi gazdasággal, a természet palástolatlanságával. A tehetséges falusi szegény gyermek helyzete igen nehéz. A kultúrából, haladásból, művelődésből még annyit sem lát, mint a városi proletár. Félszegsége és emberektől való elszigetelődése következtében a kifejezés, az érzés és gondolatnyílvánítás módjait alig ismeri. így nem is tudja felszínre hozni a lelke mélyén rejtőző értékeket. A társadalom — minden ok nélküli —• előítélete is nyomja tehetségének kibontakozását : ehhez járul még a nehéz kenyérkereset, vagy sokszor a kenyértelenség. Ezzel szemben óriási előnyei és képességei fejlődnek ki, éppen a nehéz körülmények átélése következtében. Mert nincs módja az iskolai tudománygyűjtéshez, a tudásszomj viszont hajtja, szemlélődve fog szellemi kincseket gyűjteni. És mert állandóan csak a nagy Természet veszi körül, ebben fog elmerülni, így lassan kialakul benne egy természetes világszemlélet, amit kiegészít rendkívül kifejlődött ösztönélete. Nemcsak testi ösztönt (szaglás, hallás, stb,) kell ezen érteni, hanem a lélek mélységében székelő ösztönéletet, intuitív megérzéseket, ami sokszor többet ér az élet ezerfelé ágazó útjain, mint a tudással és művelődéssel teletömött, agyoncsiszolt lélek. A természet szemléletéből pedig megtanulja — vagy inkább megérzi, tudatában ösztönösen megrögzíti —, hogy a természetes fejlődésben ugrásszerű átalakulások nincsenek. Vérévé válik annak fontossága, hogy hosszú hónapok verejtékes munkája után láthatja csak munkája eredményét, ha elemi csapások ezt meg nem hiúsítják. Ezek az életkörülmények formálják lelki életét olyanná, amilyen általában a „vállalkozó szellem" : a kockázatoktól sem riad vissza, hanem mint szükséges rosszat már eleve számításba veszi őket. Az egy célért való kitartó, csendes munkát nagy energiával minden nehézségen keresztül tudja hajtani, amint az kezdetleges életkörülményei között természetesen idegződött belé. És mert az evolúciót rögzítette tudatába, számára mindig idegen lesz a revolucíó : a szélsőséges politikai izgatás sohasem ver lelkében gyökeret, mert tudja, hogy miként a természetben, Isten müvében bizonyos fejlődési fokokat lehet látni, úgy az emberek alkotta tervek is csak fokozatosan és békés eszközökkel valósíthatók meg, A természetben való testi-lelki fejlődés, továbbá a mostoha életkörülmények tehát kedvezőek a szellemi kibontakozásra ! Itt kezdődik a tehetségekutatók fontos munkája ! Szabadi István. fi fogyasztóközönség és a vásárlási könyvek Irta : Galambos József az esztergomi Kereskedelmi Társulat titkára. Alig jelent meg az utóbbi hónapokban közszükségleti cikkek korlátozásáról szóló rendelet, mely jobban megmozgatta volna a nagy vásárló tömegeket, mint a közellátási miniszter 201.000— 1941. sz. rendelete, amely a fogyasztói vásárlási könyvek rendszeresítéséről szól. Az a sok lótás-futás a vásárlási könyvek megszerzéséért annál ís inkább érthetetlen, mert hiszen a fogyasztóközönség szükségletét nem korlátozza a rendelet, csak éppen az árúhalmozást igyekszik megakadályozni. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat illetékes szakosztályai több ízben tárgyalták már a fenti rendeletet és így jelen kis cikkem nem is a kereskedő kartársaknak szól, hanem inkább a vásárló közönségnek és azon vidéki kereskedőinknek, akiknek talán nincs módjukban a rendelet intenciójával behatóan foglalkozni. A rendelet világosan kimondja, hogy a miniszter a kereskedőkre bízza annak megállapítását, hogy mikor vásárol a fogyasztó annyi, mint a normális szükséglete és mikor halmoz a vevő. Nem kap büntetést tehát az a kereskedő, aki egy fogyasztónak két pár férfi harisnya helyett hármat ad el, mert amikor ezt a vásárlást a könyvbe beírja, egyben figyelmeztette a többi kereskedő kartársait, hogy már nála vett 3 pár harisnyát és ha a fogyasztó ezen mennyiségen kívül még vásárol is egy-két helyen 1—2 pár harisnyát, még mindig nem halmoz, mert 5—6 pár férfi-harisnya még a mai rendkívüli időket is számítva, halmozásnak semmiképpen sem nevezhető. Mint a fenti példából is látható, a vásárlási könyv segítségével a kereskedő meg tudja állapítani, hogy a vevő igénye nem túlzott-e ; ha ugyanis — ismét a fenti példát követve — a kereskedő a könyvből megállapítja, hogy az illető vásárlónak már 12—15 pár férfi-harisnyája van, jogosan megtagadhatja a további harisnyák kiadását, mert itt nyilván halmozás esete áll fenn. Abban az esetben ís halmoz a vevő, ha normális viszonyok mellett 12 páronkint vette a harisnyát, mert akkor bizonyára van otthon még régebbről legalább egy tucat harisnyája, de az a vevő is halmoz, aki a múltban 1—2 páronkint vette a harisnyákat, mert ha most egyszerre 12 pár harisnyát vesz, annak bizonyára a mai rendkívüli viszonyok az oka. Ez az egyszerű példa mutatja meg, hogy hogyan kell a kereskedőnek helyesen eljárni. De ez a példa szól egyben a vásárló közönségnek ís. Ne követeljen a fogyasztó a kereskedőtől többet, mint amennyi a normális szükséglete, A fogyasztó közönségnek segítségére kell lenni az igazságos árúelosztásban a kereskedőnek. A vásárlóközönségnek tudnia kell, hogy a kereskedő azért áll reggeltől-estig az üzletében, hogy a nagy nehézségek árán beszerzett árúcikkeit eladja, mert csak így tud közszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni, S., ha azt mondja a kereskedő a vevőnek, hogy csak egy darab szappant tud kiadni, akkor nyugodjon meg a vevő, mert amikor a kereskedőnek ismét lesz szappana, fog jelentkezni a vevőnél, mert vigyáz arra, hogy régi vevője el ne hagyja, őt megtartsa arra az időre, amikor ismét lesz bőven árú. A vásárlókönyvek felhasználásánál a gazdagabb fogyasztó gondoljon arra, hogy nem mindenkinek van módjában, — hogy ismét a fenti cikket említsem — egyszerre 12 pár harisnyát megvenni, hanem vásárlásainál gondoljon azokra is, akiknek csak páronkint ván módjukban az említett cikkeket beszerezni. Mint ebből az elgondolásból is láthatjuk, a vásárlásikönyvek felhasználásával a íogyasztóközönség hazafias és szociális kötelezettségének ís eleget tesz, mert helyes meglátásával lehetővé teszi az árúnak igazságos módon való elosztását. A vásárlóközönségnek be kell látnia, hogy a kereskedőnek az a legfőbb érdeke, hogy minden vevőjét egyforma mértékkel szolgálja ki. A kereskedő talán még sohasem küzdött annyi bevásárlási és egyéb nehézségekkel, mint ma. A rendeletek tömkelegében alig tud már eligazodni ; vigyázni kell , a naponkint megjelenő árkormánybiztosi rendeletekre, mert a legjobb szándék mellett is könnyen kerülhet a törvényes rendelkezésekkel ellentétbe. A vásárlásikönyvekbe beírandó menynyiség helyes megállapítása egyik legnehezebb feladata ma a kereskedőnek. Itt nem fenyegeti a kereskedőt a hatóság részéről közvetlen veszély, csak abban az esetben, ha nem írja be a vásárlási könyvbe azt, amit be kell írnia, de sokkal érzékenyeben sújtja majd őt vevőjének kritikája, amikor vevője túlzott érzékenységét, vélt sérelmeit, mgsértődését stb. kell megoldani, hanem itt a kereskedőnek a legnagyobb tapintatra van szüksége, hogy meggyőzze a vevőjét arról, hogy eljárása az egyedüli helyes és ebbe a vevőnek bele kell nyugodnia. Örömmel állapítjuk meg, hogy Esztergom város vásárlóközönsége általában elégé fegyelmezett, Bizonyára sok érdeme van ebben kereskedőinknek, de nem kisebb az érdeme fogyasztóközönségünknek, amely okosan belátja, hogy az árúelosztás a mai időket figyelembe véve a legigazságosabb legyen, mert jól tudja, hogy idegességgel, túlzott követelésekkel nem jutunk ebben a kérdésben előre. Ezeket a szempontokat vegye figyelembe Esztergom város vásárlóközönsége, amikor — dicséret Közélelmezési Hivatalunk szorgalmas munkájának — a kiosztott vásárlási könyvvel a kereskedőnél jelentkezik. Gondoljon a vevő arra, hogy a kereskedő igényeit sem tudja a gyár, vagy a nagykereskedő száz százalékban kielégíteni, hanem ő is csak kis hányadát kapja normális szükségletének. S ha fenti elgondolásokat vásárlóközönségünk megszívleli, akkor nem fognak árút halmozni, csak annyit vesznek, amennyit normális időkben vettek és ebben az esetben a vásárlási könyv nem bosszúságot, mérget, idegességet fog jelenteni, hanem nyugalmat, megelégedést és örömet, amely díszére fog válni Esztergom város fegyelmezett vásárlóközönségének.