Esztergom és Vidéke, 1941

1941-05-28 / 43.szám

ESmRGftl/KKE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 43. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZERDA, 1941. MÁJUS HÓ 28 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 Hóra : 1 pengő 20 fillér. I HETI ESEMÉNYEK BELFOLD Huszonnégy millió márka értékű gyümölcsöt és zöldséget vihetünk ki az idén Németországba. — Az ár­vízsújtotta területek kétharmadát hoz­ták eddig rendbe. — 10 dinárt egy pengőért váltanak be. — A fővá­ros kétszerannyi új iparengedélyt adott ki az idén. — 285.000 vá­lasztó van Budapesten. — fiajóz­ható viziutaink 562 kilométerrel nö­vekedtek. — A német mezőgazda­sági gépipar átengedi Magyarország­nak új találmányainak gyártását. ­Magyar csaiádokat telepítenek 37 bácskai szerb falu telepes házaiba. — A posta kórházat épit 5 millió pengő költséggel. KÜLFÖLD Rálőttek az albán miniszterelnökre. — A németek elsüllyesztették fiood angol csatahajót, a hadiflotta legna­gyobb egységét. — Amerika nem enged kivinni petróleumfinomító gé­peket kivinni Oroszországba. — Ti zenhat állam munkásfeleslege dol­gozik a német birodalomban. — A hadinyereségek után 100 százalékos adót kell fizetni Angliában. — Ha­diállapotba helyezte az egyiptomi kormány a vöröstengeri kikötőket. — Száz és száz elszórt csatatéren dúl a harc Kréta szigetén. — A gö­rög király Palesztinába menekült. — 80.000 repülőgépet és 16.000 tankot gyártanak az amerikai véderő szá­mára. — Amerika nyugtalankodik az északafrikai francia gyarmatok miatt. — Szuez nagy károkat szen­"vedett a német bombázóktól. — Az angol katonák belelőttek a bombayi tüntetőkbe. — Kréta összes repülő­terei már német kézen vannak. — Az angol hajóhad megfutott a né­met repülők elől a krétai vizekről. — Marokkó szultánja segíti Irakot szabadságharcában. — Védőálláso­kat építenek az angolok Ciprus szi­getén. — A francia harctéren 60 millió kilogram vasat gyűjtöttek össze a németek. — A németek el­sáncolták magukat a krétai főváros házaiban. — Prien, a világhírű né­met búvárhajóparancsnok hajójával együtt eltűnt. — A pápa pünkösd­vasárnap rádióbeszédet fog mondani. — Lefoglalták Angliában az egész gyapjú készletet. — Oroszország ki­járatot akar az Indiai-óceánra. — Zsidóellenes muzeumot állítanak fel Prágában. — Norvégia is csatla­kozik a tengelyhez. — A bolgár csapatok bevonultak Szalonikibe. — A benszü/ött csapatok átpártolásától tartanak az angolok. — Kigyulladt a palesztinai olajvezeték. — Parist el kell hagyni a diplomáciai képvi­seleteknek. — Németország nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdaság gépesítésére. — 50.000 horvát mun kás ment Németországba. — A tö­rök kormány 15.000 lovat vásárolt hadserege részére. — Svájc hajlandó megépíteni a Rajna-Rhone csatorna svájci szakaszát. — Romániában a határ mentén 500 méter szélességű sávban tilos magas növésű gabonát vagy egyebet termelni. — Törökor­szág területe 762.000 négyzetkilo­méter 16 millió lakossal. — Mező­gazdasági munkára hívták be a 14 —18 éves olasz hadköteleseket. — Az angol konzulátus elhagyta Szí­riát. — Amerika 80 százaléka ma is háborúellenes. — A németek 5 nap alatt 21 angol hadihajót tettek tönkre. — Romokban hever Kréta három legnagyobb városa. Városi közgyűlés Városunk képviselőtestülete az elmúlt héten dr. Etter Jenő polgármester elnök­lésével rendes közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgysorozatának tárgya­lása előtt a polgármester kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg gróí Teleki Pál miniszterelnök haláláról, majd utalt Dél­Ma-gyarország viszaszerzésének örömtel­jes eseményeire, A tárgysorozat tárgyalása során a közgyűlés örömmel vette tudomásul, a Mária Valéria-híd közvilágításának költségeit a kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter magára vállalta, Bezemek Béla, aki megbízott minőség­ben dr, Boronkay Dénes virilis képvise­lőt képviselte, lemondott megbízásáról s így megszűnt a képviselőtestület tagja lenni. A kárpátaljai terület kormánybiztosa megköszönte Herincse községnek, kár­pátaljai testvérközségünknek küldött ka­rácsonyi ajándékot. Elhatározta a képvíselőtesjület, hogy a városi legelőnek a kincstár részére har­cászati célokra történt bérbeadására vonatkozó szerződést megváltoztatja. Ezzel kapcsolatban Philipp József fel­hívta a polgármester figyelmét arra, hogy történjék külön megfelelő intézkedés a szerződésben arra vonatkozóan, hogy a legelőn létesítendő harcászati berende­zések a város vagyontárgyainak, különö­sen a most épülő repülőtérnek ne árt­sanak. A zöldkeresztes egészségügyi szolgá­lat céljaira Szentgyörgymezőn a város két szobából álló helyiséget bocsát ren­delkezésre. A közgyűlés legfontosabb pontja a vá­ros 1940. évi zárszámadása volt, melyet a közgyűlésen Prommer Ferenc számve­vőségi főtanácsos ismertetett nagy vona­lakban. A városi zárszámadást külön cikkek keretében ismertetjük. Ezután a képviselőtestület az Egye­temi Kisebbségi Intézet támogatására 50 P-t ajánlott fel, Tudomásul vette a közgyűlés az elemi iskolai fogászat legutóbbi 3 évére vonat­kozó beszámolóját. A beszámoló szerint 4218 gyermek fogorvosi kezelése során 11644 fogat gyógykezeltek. * A közgyűlés ezután kisebb jelentőségű kérdéseket tárgyalt. « a s a a a B BS c IHIIDIHI! A Páduai Szt. Antal Szegény­gondozó Egyesület közgyűlése Az Esztergomi Páduai Szent Antal Szegénygondozó Egyesület az elmúlt hét vasárnapján tartotta meg igen nagy ér­deklődés mellett évi közgyűlését. A közgyűlésen dr. Drahos János érseki helynök, az egyesület elnöke elnökölt, a megjelent előkelőségek élén ott láttuk dr. Késmárki Frey Vilmos főispánt, a székes­fökáptalan több tagját, s a város vezetői közül többeket. Dr. Drahos János elnöki megnyitójá­ban kiemelte, hogy szegények mindig lesznek a földön s az embereknek szám­talan isteni parancs hagyta meg, hogy a föld nehezebb sorát viselőin az emberek­nek segíteni kell. De bármilyen súlyos csapás a szegénység, az számtalan lelki kincsnek forrása, az emberi erényeknek legszebbjei nyilatkoznak meg a szegény­ség érdekében létesült intézményekben. Az esztergomi Szegénygondozó Intézet már 12 éve dolgozik a szgénység megsegí­tésén. Elnöki megnyitója végén kérte, hogy továbbra is segítsék az egyesületet cél­kitűzéseinek elérésében. A nagy tetséssel fogadott elnöki meg­nyitó után P, Virágh Rajmund, az egye­sület igazgatója olvasta fel jelentését. Az átfogó igazgatói jelentésből kitűnik, hogy az 1940. év igen jelentős tevékenység je­gyében folyt le, mert az évi forgalom más években 18.000 P körül mozgott, az el­múlt év 24.000 P-t forgalmazott. Az egyesületi ház jelentős mértékben kibővült, amit a Kormányzat 6000 P-s és Bakos János prelátus-kanonok 6.000 P-ős adománya tett lehetővé. Az új épület­szárny cca 16.000 P-be került. Ezután Gérecz Géza titkár beszámolt a szegénygondozó nővérek hatalmas, -alig értékelhető külső munkájáról, ismertette az egyesület anyagi vonatkozású ügyeit, az egyesület jövő évi költségvetését, mely ismét kb, 16.000 P-ős keretben mozog. A beszámolók után sor került a tisz­tikar megválasztására. Egyhangúan a régi vezetőséget választották meg. Dr. Etter Jenő polgármester az egyesület tisztelet­beli elnöke lett, míg az egyesület ügyé­szévé dr. Gróh Józsefet választották meg. A közgyűlés tárgysorozatának letár­gyalása után nagy figyelem közben emelkedett szólásra dr. Késmárki Frey Vilmos főispán. Beszédében örömmel üd­vözölte az Egyesület szép és eredmé­nyes munkáját. Megállapította azonban, hogy a városban még igen sokan vannak, akik eddig nem járultak hozzá semmivel sem a szegénygondozáshoz. Indítvá­nyozta tehát, hogy személyesen kell fel­keresni azokat, akik még semmit sem ad­tak s így kell felhívni őket arra, hogy va­gyoni helyzetükhöz méltóan vegyék ki részüket a szegénygondozás munkájából. Indíttányozta, hogy az Egyesület ismer­tető füzetekben tegye közzé munkássá­gának eredményeit s tegyék közzé az adakozók neveit a helyi sajtó útján. A főispán indítványát a közgyűlés egyhangúan magáévá tette és dr, Drahos János elnök bejelentette, hogy az ismer­tető füzetek kiadásának költségeit ma­gára vállalja, A közgyűlés az elnök zárszava után ért véget. Június 18-án osztják szét az Erdélyi Emlékérmet Keletmagyarország és Erdély egy ré­szének felszabadulási emlékére — mint írtuk — Magyarország kormányzója em­lékérmet alapított. Az Erdélyi Emlék­érem alapszabályait a kormányzó •most hagyta jóvá és a napokban jelent meg az a honvédelmi minisztériumi körrendelet, amely megszabta az emlékérem igény jo­gosultságát, az igénylés és az átadás módjait. Az Erdélyi Emlékérmet Mátyás király domborművű képmása díszíti- A körirat szövege ; ,,Az erdélyi részek felszabadu­lásának emlékére 1940." Az érem másik oldalán a középen elhelyezett erdélyi cí­mer körül a „Mátyás király születésének 500-ik évfordulóján", az érem pereme mellett pedig köriratként „Vitéz nagybá­nyai Horthy Miklós kormányzó országlá­sának XX. évében" szöveget olvassuk. Az érem horganyból készült, átmérője 35 milliméter, egyszínű sötét kobald-kék szalagon viselik rangsorban a felvidéki emlékérem után. Viselhető kisebbített alakban, jelvényképpen is. A honvédelmi minisztériumi körrende­let szerint az Erdélyi Emlékérmet meg­kapják a honvédség és a csendőrség, va­lamint a katonai közigazgatás mindazon tagjai, akik az elmúlt évben július 2. és szeptember 30. között legalább huszon­nyolc napon át tényleges katonai szolgá­latott teljesítettek. Ezenkívül az érmet kiosztják a rendőrség, pénzügyőrség, ál­lamvasutak és a posta, valamint a kato­nai közigazgatás tisztviselői között, akik a trianoni határt a honvédség csapataival együtt szeptember 4—13. között át­lépték. Az Erdélyi Emlékéremmel a körrende­let szerint június 18-án, Magyarország kormányzójának születésnapján ünnepé­lyes keretek között díszítik fel a tényle­gesen szolgáló katonákat. A rendelet módot nyújt arra, hogy ezen ünnepélyre a nemténylegeseket is meghívják és az érmet nekik ott adják át. Különben a ki­egészítő parancsnokságok adják át az érmeket ugyancsak június 18-án azoknak, akik helyben laknak, a többieknek a nép­mozgalmi nyilvántartók útján. HIREK Hősök napja megünneplése. Má­jus utolsó vasárnapját városunk is a hősök emlékének szentelte. Dél­előtt 9 órakor ünnepi szentmise volt a belvárosi kegyúri plébánia­templomban, majd 11 órakor a Hősök-szobránál gyülekezett az ünneplő közönség. A megjelentek között ott voltak a város összes hatóságainak és hivatalainak kép­viselői, a katonai hatóságok, ki­vonult a helybeli utászzászlóalj díszszázada is, a középiskolák, a leventéi alakulatok. A Legényegylet dalárdája megnyitóul a Magyar Hiszekegyet énekelte el, majd Né­meth Gábor városi-gimnáziumi tanuló Gyula diák egyik hazafias versét szavalta mély átérzéssel. Az ünnepi beszédet vitéz Ronkay An­tal protonotárius kanonok mondotta. Magasszárnyalású beszédében • rá­mutatott a világháborús hősök ál­dozataira, amelyekből mint elvetett magokból kel ki a magyar feltáma­dás. A nagyhatású ünnepi beszéd után következett a Hősök emlék­művének megkoszorúzása. A fel­emelő ünnepség végén a Himnuszt énekelte a közönség, majd a kivo­nult alakulatok gyönyörű, díszme­netben vonultak el a Hősök-emlék­műve előtt Csütörtökön lesz a gyermekek dalosversenye és tornaünnepélye. Esztergom város és a vármegye községeinek elemiiskolás gyermekei — mint már részletesen közöltük — f. hó 29-én, csütörtökön dalosver­senyt és tornaünnepélyt tartanak Esztergomban. A dalosverseny d. e. fél 11 órakor kezdődik a Kat. Le­gényegylet dísztermében, a torna­ünnepély — amelyre a Szent Imre­utcai iskolából vonul fel a gyer­meksereg — délután 4 órai kezdet­tel lesz a bencésgimnázium szigeti sportpályáján. A műsormegváltás legalább 50 fillér. Az Orsz. Sst. Gellért Egyesület f. hó 21-én tartotta 20 éves jubi­láris ünnepét a budapesti Szt. Gel­lért kegyelethelyen. Dr. Tiefenthaler József Szt. Gellértről, mint a fő­város védőszentjéről, vitéz Markóczy Antal Erdélyről, dr. Dobák Ferenc a Pálosokról, dr Tarczay Tivadar a világháborúban és a megszállt te­rületek visszaszerzésénél elesett hősökről, dr. Kamenszky Gyula alapító örökös-elnök pedig az egye­sület 20 éves munkájáról és a Re­rum Novarumról beszélt. Gyermekszerencsétlenség. Rádőlt a forrójej Schmidt János bényi 1 éves kis fiúra. A gyermeket súlyos égési sebeivel az esztergomi Kolos kór­házba szállították, de már nem segílhettek rajta, — meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents