Esztergom és Vidéke, 1941

1941-05-17 / 40.szám

dés, acsarkodás, háborúskodás világában a Szeretet Lelkére ! \ Lelki életüket Szent Benedek szelle­mében alakítják, ami a közösségben való együttélésüket kimondhatatlanul Csalá­diassá, egyszerűvé, kedvessé teszi. A testvérek kétfélék : belső testvérek, akik családjukat elhagyva, a közösségbe lépnek és külső testvérek, akik megma­radnak családjukban, s a társasággal szoros lelkiegységben élve vesznek részt a Társaság munkájában. A Társaság tagjai közé felvételt nyer­hetnek azokat róm, kat. 18 és 30 év kö­zötti leányok, akiknek hivatásuk van és a felvétel feltételeinek megfelelnek. Bővebb felvilágosítással szolgál a Szo­ciális Testvérek Társasága (Budapest, XIV., Thököly-u. 69.) Kovácspatakból második Lilla­füredet akarnak csinálni A Váci Hírlapban olvassuk, hogy Schiller Henrik ny. adóhivatali igazgató, ki az esztergomi m, kir, adóhivatalnál több évet töltött, s ő alapította meg an­nak idején a Hangya Szövetkezet fiók­ját, átveszi Kovácspatakot és teljesen felújítva megnyitja a kirándulók számá­ra. Laptársunk erről a következőket írja : „Odaát a Duna túlsó oldalán némán hallgat a Pokol. Addig igérte, addig fe­nyegetőzött bérlője, Schiller Henrik, míg kiköltözött belőle. A mi jó Schillerünk azonban nyugdíjban sem tud tétlenkedni, ezért újabb és újabb vállalkozásokon töri bozontos fejét. Először Erdélyben akart egy nagy szanatóriumot létesíteni, de úgylátszik, ezt a tervét megmásította és itt maradt közelünkben. A napokban utazott át Vácon és most az egyszer nem szállt ki régi otthonában. De elmondotta terveit vele utazó barátainak. A váciak jól ismerik Kovácspatakot. Ez a bájos hely Vácnak és Esztergomnak olyan kiránduló helye volt, mint Buda­pestnek a Svábhegy. Minden hajó vitt felfelé egy-két váci kirándulót, vasárnap pedig Kovácspatak kikötőjében egész kis Vác várakozott az esti hajóra. Tudni kell, hogy a szép kirándulóhelyen még a gyorsvonat is megállott. Ahova az esz­tergomiak öreg propellerjükön jutottak el és így Párkánynánát kikerülték, a pompás vonatközlekedés ís százszámra hozta a kirándulókat az erdős-hegyes ki­rándulóhelyre. Trianon azonban elszakította tőlünk és mikor hajón ismét arra jártunk, néma fájdalommal néztük, hogy nincs ott élet, élő lény nem mozog ezen a tájon. A cse­hek teljesen lezüllesztették és a szép vil­lákat éves lakásoknak bérbeadták. Tíz év előtt pedig egy nagyobb tűz a legszebb épületeket elhamvasztotta. Schiller Hen­rik csillogó szemekkel újságolta, hogy si­került egy nagy pénzcsoportot össze­hozni, amely most Kovácspatak rene­szánszát készíti elő. Schiller Henrik áll az élén és igéri, hogy Kovácspatakból második Lillafüredet fog elővarázsolni. Amilyen szívós kitartással tud küzdeni ö jó célokért, bizonyos, hogy el is fogja érni. A váciak szívesen kívánnak neki sok sikert és ígérik, hogy ismét vendégei lesznek Kovácspataknak. Sokszor meg­látogatják, amit a Duna túlsó oldalán oly szívesen megtagadtak tőle. Hja, az iskolából megszabadult diáknak fáj a verés, az adózópolgárnak pedig az adó­sróf, amit annakidején Schiller Henrik felsőbb parancsra ugyancsak (sűrűn szo­rított az adófizetők zsebére," HIREK Egyórás szentségimádási ájtatos­ság lesz a 34-ik eucharisztikus vi­lágkongresszus harmadik évforduló­jának megünneplésére május 22-én, Áldozócsütörtökön délután 6 órakor a Bazilikában. Esztergom többi temp­lomában ezen a napon szünetelnek a délutáni ájtatosságok, hogy vala­mennyi hivő hálatelt szívvel, szere­tetben egyesüljön a legméltóságo­sabb Oltáriszentség imádásában a Bazilikában. Az ájtatosság rendje 4 fillérért kapható a plébániák sekres­tyéjében. Esztergomi joghallgató sikere a Tudományegyetem pályázatán. Fo­lyó hó 13.-án tartotta a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem szokásos alapítási emlékünnepét, me­lyen a nagyhírű főiskola az általa kiírt pályázatok eredményéről szo­kott beszámolni s a pályadíjakat ki­osztani. Ez évben a pályadíjat Ku­binyi György ötödéves hittudomány­kari hallgató kapta, Berényi Szilárd pedig, dr. Berényi Róbert esztergo­mi ügyvéd fia „A róm. kat. egyház­községek jogi természete" című, az egyházjogi tárgykörből vett 400 ol­dalas, alapos tanulmányt igénylő ér­tekezésével dieséretet nyert. Ez az eredmény nagyon figyelemreméltó, mert Berényi Szilárd elsőéves, egye­temi tanulmányainak kezdetén álló joghallgató, mi méltán kelti fel a törekvő és kétségtelenül szép ké­pességekkel biró ifjú iránt a legko­molyabb érdeklődést. Kinevezés. A bíboros herceg­prímás Márkus Ferenc iskolafel ügyelő igazgatótanítót az Actio Cat­holica főegyházmegyei igazgatósá­gának előterjesztésére az A. C. köz­ponti kulturális szakosztályának ta­nácsosává nevezte ki. Szent Gellért-kultusz. Az Orszá­gos Szent Gellért Egyesület május 21-én d. e. 11 órakor Papp-Váry Elemérné, a Magyar Hiszekegy köl­tőnőjének budapesti sírjánál kultusz­órát tart. Este 7 órakor fővárosi Sz. Gelíért-kegyelethelyen hősi jubiláris ünnepséget, utána pedig díszköz­gyűlés, eszmecsere lesz kultuszmű­sorral a Sz. Gellért Szálló magyar termében. Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó vezetősége közli, hogy minden ked­den este vacsora után az eddig is szokásos esti összejöveteleket válto­zatlanul fenntartja továbbá a táncolni óhajtó fiatalság részére a helyiségei rendelkezésre állanak. A bencés gimnázium I. osztá­lyába iratkozek előzetes jelentke­zése május hó 26-tól történhetik az igazgatói irodában hétköznapo­kon 10—12 között. Bemutatandó okmányok: a végzett tanulmányok­ról szóló értesítőkönyv vagy bizo­nyítványok és állami anyakönyvi kivonat. A jelentkezéskor semmit sem kell fizetni, hely biztosítása miatt tehát az előzetes jelentkezés kivánatos. Első szentáldozás a belvárosi plé­bániatemplomban. F. hó 22-én, Ál­dozócsütörtökön a fél 8 órai szent­misén veszik magukhoz először az Úr szent testét mintegy 140-en a Szent Imre fiú- és a Bold. Margit leányiskola tanulói. Új cser késztörzstiszt. A legma­gasabb cserkészrangfokozattal tün­tette ki a Magyar Cserkészszövetség a cserkészgondolat egyik régóta lelkes harcosát, KUnda Károlyt, gimn. tanárt, a kereskedelmi szaktanfolyam igazgatóját, a 211. „Sirály" cser­készcsapat volt parancsnokát. Ez al­kalommal Esztergom cserkészcsapa­tainak vezetői szerencsekívánataikkal keresték fel az ünnepeltet. A vízivárosi Egyházközség kör­levelet bocsájtott ki tagjaihoz. A kör­levélhez összeíró-lapokat mellékelt, hogy hiányos tagnévsorát kiegészít­hesse és minden tag pontos címét, adatait nyilvántarthassa. A lapokat kitöltve f. hó 20-ig kéri a Vezető ség visszajuttatni. Az Egyházközség azon tagjai, akik ilyen lapokat nem kaptak, szíveskedjenek azt a vízivá­rosi plébánia-templom sekrestyéjé­ben igényelni és a rajta nyomtatott címre — kitöltve — visszaszármaz­tatni. Bencésdiákok találkozója. Az esztergomi bencés gimnáziumban az 1931., 1921., 1916., 1911.,* 1906., 1901., 1896., 1891. években és ré­gebben végzett egykori diákok jú­nius hó 2 án, pünkösd másodnap­ján tartják érettségi találkozójukat A találkozóra az osztálytársak fi­gyelmét ezúton is fölhívjuk. Közgyűlés. Az Esztergomi Levente Egyesület f. hó 18-án, vasárnap d. e. 11 órai kezdettel tartja meg ezévi rendes közgyűlését a városháza nsgytermében. Erre az egyesület valamenyi tagját ezúton is tiszte­lettel meghívja az Elnökség. Ballagás a bencésgimnáziumban. F. hó 14-én, szerdán délben tartotta meg a bencésgimnázium VIII. osz­tálya búcsúzását az intézettől, me­lyen az érdeklődő szülők is nagy számban vettek részt. A ballagás előtt az I. osztály növendékei egy­egy gyöngyvirág és nefelejcsből kötött csokorral lepték meg a bú­csúzókat, majd pedig kétoldalt ki­sérve megálltak a díszes lépcső­házban, hol a nyolcadikosok nevé­ben ifj. laiszky Kázmér szívből fakadó hálaszavait tolmácsolta az intézet igazgatójának és az egész tanári karnak fáradozásukért. Meg­fogadta, hogy mindnyájuknak azok a nemes oktatások lesznek kísérőik az élet útjain, amivel a derék ta­nári kar megajándékozta őket. A búcsúbeszédet dr. Balogh Albin m. kir. tanügyi főtanácsos, igazgató köszönte meg. Lelkükre kötötte az erkölcsös, hazafias életet és a szü­lők iránti tiszteletet és szeretetet, majd az iskolában nyert szellem állandó továbbfejlesztésére buzdí­totta őket, hogy kifejlesztett képes­ségeikkel annál nagyobb szolgála­tára lehessenek a magyar nemzetnek és a hazának. Ezután a gimnáziumi fúvószenekar diáknótájának hangjai mellett átvonultak a szentferenc­rendiek fényesen kivilágított temp­lomába, hol hálaimát rebegtek a jó Isten segítségéért. Utána a pápai és a magyar himnuszt énekelték el. Ezután ismét párosan, a bencésdiá­kok sorfala között kivonultak az utcára és az új magyar diáknóta hangjai mellett ballagtak a megye­házáig, hol Baumly László 1. osz­tályos tanuló vett búcsút a távozó nyolcadikosoktól, kik továbbhaladva, sapkájuk lengetésével intettek Isten­hozzádot diáktársaiknak. A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve folyó hó 18-án, vasárnap délelőtt negyed 11 órakor tartja 1941. évi tisztújítással kap­csolatos közgyűlését a városháza kistermében, melyre az egyesület tagjait ezúton is tisztelettel meg­hívja az Elnökség. Megnyílt az Esztergomi Szent István Fürdőtelep. A késedelmesen érkezett tavasz bizonyára pótolni fogja sok fürdőzőnappal az idei fürdőidényt. A telep felkészülten várja a fürdőzőket, melynek fürdő­zési árai változatlanok maradtak. Uszodai- és strandbérlet és idény­jegyek előnyös feltételek mellett mar beszerezhetők a fürdőpénztár­ban. Az öt hónapig tartó fürdőidény minden egyes napjára érvenyes idényjegy ára családfő részére 25. ­pengő, ria a családfő a jegyet meg­váltotta, úgy a felesége után ily jegyért mar csak 10.— pengő és 18-ik életévüket még be nem töltött keresettel nem bíró gyermekei után 5. pengő fizetendő. Uszoda- és kőfürdőjegy: rendes —.50 P, ked­vezményes —.40 P, bérletfüzet 20 drb. jeggyel 9. - P, bérletfüzet 50 drb. jeggyel 20.— P. Diák bérlet­jegy elő- és utószezon 3.— P, fő­szezon 5.— P. Strandfürdőjegy: belépőjegy köznap —.20 P, vasár­és ünnepnap —.20 P. Kabinjegy személyenként köznap —.90 P, va­sár- és ünnepnap 1.40 P. Szek­rényjegy köznap —.70 P, vasár­és ünnepnap 1.10 P. Gyermekjegy (10 éven aluli) köznap —.50 P f vasár- és ünnepnap —.70 P. Bér­letfüzetek: 10 drb. jegynél 20 szá­zalék, 20 drb. jegynél 30 százalé­kos engedmény. Havi bérletjegy 10.— P. Kiszolgálási díj személyen­ként mindenkor —.10 P. Az Esztergomi Pádual Szt. Antal Szegénygondozó Egyesület évi ren­des közgyűlését a Városháza nagy­termében folyó hó 18-án (vasárnap) d. u. 6. órakor tartja meg, amelyre az Egyesület tagjait, pártfogóit és jóakaróit ezúton hívja meg az Egye­sület Elnöksége. Leventenap Esztergomban. Esz­tergomban, ahol a leventék száma meghaladja a háromezret, vasárnap, f. hó 18-án leventenapot rendeznek. Amióta a Honvédelmi Minisztérium vette át a leventenevelést, az nem csupán katonai előképzés, hanem az egész magyar nemzet társadalmi és szellemi életének átalakítása, egy új magyar faj képnek, a teremtő és termelő munkára felkészült ma­gyar férfinak a kialakítása A le­ventenapon ezt a munkát fogják megismertetni velünk városunk le­vente ifjai. A leventenap előtt, f. hó 17-én este zenés takarodó. 18-án délelőtt táborimise a Széchenyi-té­ren a Szentháromságszobornál. A szentmise után dr. Marczell Árpád egyesületi elnök a megjelent leven­tékkel ismerteti a nap jelentőségét. Az ünnepi beszéd után a leventék fogadalmat tesznek Délelőtt 11 óra­kor a városháza nagytermében tartja az egyesület ezévi közgyűlését. A leventenap fénypontja a délutáni ünnepség lesz a Szigeten, a feren­ces-sportpályán délután fél 4 óra­kor. A leventék bemutatják ügyes­ségüket és a leventefoglalkozás ezernyi változatát. Az ünnepség középpontjában áll egy erőd harc­szerű megtámadása, amelyet az esztergomtabori leventék mutatnak be. Az ünnepség után az egész évben szorgalmasan járt leventék és a versenyben győztes leventék jutalmazása lesz. Érdemes megnézni ezt a mindenben szépnek és ked­vesnek ígérkező leventenapot. Májusi Utániak Vízivároson. Május 18-án: dr. Szepesdy Sándor hercegpríinási levéltáros, 19-én: dr. Szappanyos Béla A. C titkár, 20 an: Tarda Jenő hittanár, 21-én: Kaiser Ferenc plébános, 22-én: Ba­zilikában szentségimádás, 23-, 24­és 25 én: P. Polgár Jézustársasági atya triduuma. — 6 órai kezdettel. Az esztergomi kofahajő közle­kedése. A MFTR közhírré teszi, hogy Budapest—Esztergom között az úgynevezett kofahajó, mely na­ponként Budapestről 11 órakor, Esztergomból vissza 18 órakor in­dul, május 15-étől, csütörtöktől megkezdte közlekedését. A honvédség délvidéki veszte­ségei. Az eddig beérkezett adatok szerint a Délvidék visszafoglalásáért folyó évi április hó 11. és 20. kö­zött vivott harcokban a magyar királyi honvédség veszteségei a kö­vetkezők voltak : Hősi halott: 5 tiszt, 65 fő legénység; sebesült: 3 tiszt, 239 fő legénység; eltűnt: 15 fő legénység; beteg: 8 tiszt, 328 fő legénység. A névszerinti veszte­séglajstromot rövidesen közzéteszi. ízlelje meg a PETZ-likőröket! f KÓSTOLÓ május 17-től „KORONA" KÁVÉHÁZBAN! Bangó Jancsi és Lajos muzsikál

Next

/
Thumbnails
Contents