Esztergom és Vidéke, 1941

1941-05-03 / 36.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. IliÉIfllilII^^ SZOMBAT, 1941. MÁJUS HÖ 3 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFOLD Megszüntették a só korlátozását Kárpátalján. — Visszaérkezett Budapestre az orosz nagykövet. — 590 székely utazott mezőgazdasági munkára Németországba, — Feltűnően emelkedik Budapesten a fiatalkorú bűnözők száma. — A német birodalmi pénzügyminiszter pár napot Budapesten töltött. — Még az idén megépítik a dobogókői vízvezetéket. — Száznyolc különvonat indul a Nemzetközi vásárra. — Kilencven éves a magyar trafik. — Milliós költséggel kibővíti a főváros a nagytétényi sertéshizlalót. — Májas hó 1-én 3170 lakás cserélt gazdát Budapesten. KÜLFÖLD Anglia kereskedelmi hajózása eddig 5 millió tonna hajótért vesztett. — A görög szigetek megszállásával a németek elzárták a Dardanellákat az angolok elől. — Németország erélyes intelmeket intézett Svájchoz. — Lindbergh kilépett az amerikai tartalékos légihadtestből. — Petróleum után kutatnak Spanyolországban. — 12.000 német gyermekkel több született 1940-ben, mint az előzőévben. — Lefoglaltak Olaszországban minden nikkel- és cintárgyat a hadiipar számára. — Temesváron be kell jelenteni a rendőrségnek minden iró- és sokszorosítógépet. — Az amerikai parlament 171:117 arányban leszavazta Washington próbaelsötétítési törvényjavaslatát. — Angol hatók temetője lett a görög korinthusi csatorna. — Megszervezték a német gyarmatügyi minisztériumot. — A jubiláló Jézustársaság 4000 tagú küldöttségét fogadta a pápa. — Harminc embert tartóztattak le Szófiában szerb-angol kémkedés miatt. — Hitler látogatást tett Klagenfurtban. — Korfu görög szigetet megszállták az olaszok. — Súlyos bírálatot mondott a római rádió Svájc politikai magatartásáról. — Athén teljesen sértetlenül került német kézre. — Üszkubben életbelépett a bolgár államhatalom. — A mexikói kormány birtokába vette a kikötőiben veszteglő olasz és német hajókat. — Harminc év előtt süllyedt el a Titanic óceánjáró hajó. — A belgrádi román követség irattárát Bukarestbe szállították. — Egy olasz torpedónaszád elfogta a volt be lgrádi angol követet. — Német ejtőernyősök 900 angolt fogtak el el a korinthuszi földszorosban. — Raguza dalmát város hűségnyilatkozatot tett az olaszoknak. — Menekülnek a zsidók már Palesztinából is. — Amerikai megfigyelőket osztottak be az angol légiflottához. — fíória Simát megidézte a román hadbíróság. — Amerika fegyverkezését veszélyezteti a folytonos sztrájk. — 4604 zsidó cég szűnt meg Szlovákiában. — Anglia 1 millió dollárt fizet egy modern amerikai vizirepü lőgépért. — A négus kormányzókat nevezett ki a visszafoglalt abesszíniai tartományokba. — Dzsibutit és Francia-Szomálit meg akarják szállni az angolok. — Korlátozták Szlovákiában a vasúti személyforgalmat. — Éles feszültség támadt Németország és Svájc között. — A török sajtó élesen bírálja az amerikai diplomáciát és az angol hadvezetést. — Rooseveltné szerint az ejnök nem igérte meg, hogy távoltartja a háborútól Amerikát. — Bevezetik a nyári időszámítást Franciaországban is. — A török partok közelében lévő görög szigeteket megszállták a németek. — Internálják az angolok az abesszíniai olasz lakosságot. — Az egész görög kereskedelmi flottát átvették az angolok. — 1500 kereskedelmi hajó a háború eddigi vesztesége. — A német haditengerészet eddig 872 ellenséges kereskedelmi hajót fogott el 100 millió márka értékű árúval. — Ötezer angol katona esett fogságba délgörög földön. — Athénban új görög kormány alakult. — Angolok ellen tüntetnek Portugáliában. — Görög csapatok is partraszálltak Palesztinában. —.A horvátok letartóztatták a volt jugoszláv belügyminisztert. — Felfüggesztették a szibériai transitforgalmat. — Átadják az amerikai hadihajók egy részét Angliának. — Montenegróba olasz polgári biztost neveztek ki. — Ribbentrop német külügyminiszter 48 éves. — Tilos minden hadianyagszáliitás Oroszország területén. — A háború kitörése óta 3500 amerikai repülőgépet kapott Anglia. — Mindössze 11 miliió^gy érmek és 20 évnél fiatalabb ember van Franciaországban. — Lengyel és cseh ezredek is részt vettek a görög háborúban. — 40 éves a japán császár. — A horvátországi németek önkéntes védőosztagot alakítottak. • 127.478 belga hadifogoly van még Németországban. — Életbelépett Horvátországban is a zsidótörvény. — Irak katonai intézkedéseket tett jogainak megvédésére. — Törökország meg akar egyezni a tengellyel. — Olasz ejtőernyősök több görög szigetet szálltak meg. • Tobruk védelmi vonalába behatoltak a németek. — Nagy nemzeti tüntetések vannak Bagdadban. A katonaeszmény megbecsülése A honvéd dicsőségéről beszélünk és írunk. Boldog büszkeséggel ismerjük el, hogy a magyar katona semmivel sem alábbvaló semmiféle más nemzet katonájánál s megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy ezt mások is elismerik. A magyar katona békében és háborúban mindenhol becsületesen teljesítette és teljesíti kötelességét hazájával szemben. Növeli a nemzeti önérzetet és biztonságot ad az a tudat, hogy ha a haza veszélyben van, földön, vízen és levegőben ott a magyar katona, aki életét és vérét kész áldozni a hazáért és erős karjával, eszével, tudásával, nagy készültségével védelmezi ezt a drága ma gyar földet. A magyar katonaeszmény megbecsülése elsősorban az elismerés erkölcsi kérdése és kötelessége. Magyar ember szemében nem lehet szebb és dicsőbb dolog, mint a katona önfeláldozó küzdelme. A köteles erkölcsi elismerést természetesen a szellemi világból a gyakorlati életbe is át kell vinnünk. Ez annyit jelent, hogy a katonaeszményt magában a katonában becsüljük meg. Azaz nemcsak szinte az éiettől elvonatkoztatva hangoztatjuk, hirdetjük és elismerjük, hogy milyen szép és dicső dolog a hazaért küzdeni, szenvedni és meghalni, hanem a gyakorlati életben is megbecsüljük azt, aki a magyar katonaeszményt katonai szolgálatával és katonai kötelességteljesítésével megvalósítani segített. A katonaeszmény gyakorlati megbecsülése annyit jelent, hogy nem felejtjük el honfitársaink katonai kötelességteljesítését és természetesnek, méltónak találjuk azt, hogy a katonai szolgálatot teljesítettek a pogári életbe visszatérve is minden téren erkölcsi és állásbeli előnyben, különb megbecsülésben részesíttessenek azokkal szemben, akik nem teljesítettek katonai szolgálatot akkor,, amikor a haza veszélyben volt. A gyakorlatban is becsülnünk kell a katonaeszményt! Azaz a háborúban különös gondunk van arra, hogy a hadbavonult katona családja itthon gondoskodásban részesüljön és főképpen ne szenvedjen hátrányokat az itthonievők családjaival szemben! A hadbavonultak családjainak gondozásával megbízott tisztviselők különösen gondoljanak arra, hogy milyen kötelességet teljesítenek : különösen akkor, ha a katonai szolgálatot teljesítők családja szegény és a hatóságnak a családfenntartó gondosságát, munkáját kell pótolnia! Jegyezze meg a megbízott tisztviselő, hogy nem kegyet gyakorol, hanem elsőrendű felelősségteljes szolgálatot, kötelességet, amelyet mindenkor jó szívvel, a legnagyobb előzékenységgel kell teljesítenie. De a háborús veszély elmultával, a leszerelés után is becsülnünk kell a katonaeszményt a gyakorlatban is, — azaz úgy, hogy mindenütt elismerjük a katonaviselt ember elsőségét. Ne felejtsék el soha, különösen azok, akik a veszély idején polgári életüket folytathatták és élvezhették a magyar katona önfeláldozó kötelességteljesítésének következményeit, hogy aki katona volt a harctéren, az katona marad idehaza is és hogy a katonaeszmény szolgálatában végzett önfeláldozó kötelességteljesítések nyomán jogok is támadnak s hogy ezeknek a jogoknak — a katonaviselt férfiak jogainak — viszont itthon kell érvényt szerezni. Nemcsak a tűzharcos törvény keretein belül,- hanem azon kívül is. Igenis, mindenkor, minden körülmények között tudnunk kell azt, ki volt és ki nem volt katona és ezt a tényt mérlegelnünk, méltatnunk kell. Nem szabad tűrnünk, hogy ezt az életben a különböző életviszonyok között elsekélyesítsék, eljelentéktelenítsék. Élelmiszer-, takarmányés terménykészletek igénybevétele. Az ország közellátásának biztosítása céljából az illetékes hatóságok olyan intézkedéseket tettek, amelyek alkalmasak arra, hogy a tavalyi rossz év után még rendelkezésre álló élelmiszer- és takarmánykészleteket igazságosan és helyesen lehessen elosztani s ezzel a széles néprétegek megélhetésének mai szinvonalat fenntartani. Ilyen intézkedéseket a közellátási miniszter már januárban tett. Akkoriban az egyik rendelet meghatározta, hogy mennyi buzaőrleményt, szárazfőzeléket, zsírt, szalonnát, hájat és tengerit szabad a háztartásokban tartani és kimondotta a rendelet, hogy a megállapított készleteken felüli mennyiséget nyolc napon belül eladásra kell feljánlani. A másik rendelet az ötven holdasnál nagyobb birtokosok mult évi terméséről adatfelvételt rendelt el és az igy összegyűjtött adatok alapján bejelentési kötelezettséget állapítottak meg és bizonyos cikkekben meg is kezdődött a tervszerű igénybevétel. Az ország közellátási helyzete az utóbbi időben nem javult, hanem rosszabbodott. Ugyanis nagy hadsereget kell fegyverben tartani s az ország örvendetes délvidéki gyarapodásával kapcsolatban is felmerült' annak a szükségessége, hogy a készleteket számon tartsák és ugy használják fel, hogy abból minél több embernek legyen lehetőleg egyenlő megélhetése. Épen ezért a Honvédség beszerző osztagai ellenőrzik a készleteket és a megállapított fejadagokon felüli készleteket igénybe veszik. A fejadagokat ugy állapították meg, hogy azok az állatok eltartására és hizlalására szolgáló takarmánymennyiséget, a vetéshez szükséges magvak mennyiségét, a gazdasági cselédek konvencióját és a gazda, valamint a háztartásához tartozó személyek szükségletét az új termésig fedezik. Aki április végéig önként ajánlotta fel a készletét, felárat kapott érte. Hogy ez az intézkedés mennyire helyes volt, azt a kitűnő eredmény igazolja. Bármennyire szükségesek is ezek az intézkedések és az egész nemzet érdekében bizonyos szigorúságot is jelentenek, senki se felejtse el, a készletek ellenőrzése és igénybevétele nem azonos a hajdani háborús rekvirálásokkal. A régi világban, amikor a nemzeti gondolat még nem hatotta át a társadalom minden rétegét, sok fontos kérdésben csak a vak önzés és az érdek irányította az embereket. Akkor még szembe állították egymással a különféle társadalmi osztályokat és külön földmíves népről, külön városi lakosságról, külön iparosságról, stb. beszéltek. Ennek a népet osztályokra tagozó önző felfogásnak volt a következménye az, hogy a gazdák sem érezték át teljes mértékben, hogy nem élhetnek külön életet és hazafias kötelességeik vannak.