Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 30. szám

2 1940 április 21 met expediciós sereget. — Francia csapatok is partraszálltak Norvégiá­ban. — Egy angol hadtest megszállta a norvég Faroe-szigeteket. — Jugo­szlávia a legszigorúbban ellenőrzi a Dunát. — Narvikból a svéd határig jutottak a németek. — Német ejtő­ernyős csapatok elfoglalták a nor­vég Donbass vasúti csomópontot. — Minimumra csökkentik a Belgrádban tartózkodó idegenek számát. — Fel­oszlatták a törökországi német kul­turális és sportegyesületeket. — Os­lóban ismét megnyíltak az iskolák és a színházak. — Fa nélkül épí­tettek egy lakótelepet Németország­ban. — 330.892 zsidó él jelenleg Németországban. — 30 évre nagy­kiterjedésű erdőségeket vesz bérbe Németország Romániában. — Had­gyakorlatra készül az olasz flotta az Égei-tengeren. — Német katonai bizottság tárgyalt Rómában. — Ro­mánia elrendelte a folyékony üzem­anyagkészletek lefoglalását. —Ame­rika újabb repülőtipusokat enged át a szövetségeseknek. — Németország nem tekinti magát hadiállapotban lé­vőnek Norvégiával. — A jngoszláv hajókon beszüntették a nemzetközi utasforgalmat. — Lemondott a nor­vég ellenkormány elnöke. — Buka­restben hadizónákat jelöltek ki. — Francia- és angolellenes tüntetések vannak Olaszországban. — Leánya született a dán trónörökösnének. — Mexikóban a nem kívánatos idege­neknek gyűjtőtábort létesítenek. — A Szlovákiai zsidók rádióját le akar­ják pecsételni. — Női katonazene­kart létesítettek Transvaalban. — A norvég repülők a brit haditengeré­szet szolgalatéba léptek. — Német katona nem vásárolhat Dániában kávét, teát és cukrot. — Leszerel­ték Berlinben a kancellári palota ha­talmas bronzkapuit hadicélokra. — Norvégiában nyílt várost bombáztak az angol repülők. —-Svédország in­ternálta a határt átlépő norvég ka­tonákat. — Németek kezére került1 Norvégia legnagyobb fegyver- és lő­szergyára. — Kifutott a Márvány­tengerre a török flotta. — Romania csapatokat vont össze a bolgár és az orosz határon. — Megütköztek már a német és angol csapatok a norvég földön. — Harminc semle­ges hajót visszatartottak az angolok. — Parisban 58 kommunistát tartóz­tattak le. — Gyorsan folyik Norvégia belsejének megszállása a német csa­patok által. — Németországban a katonai szolgálatot a 40 éven aluli hadkötelesekre korlátozzak. — Be­vezetik Hollandiában is a benzin­korlátozást. — Az oslói erődöket 28 cm-es ágyúkkal szerelték fel a németek. — XII. Pius papa béke­imádságokat rendelt el. — A szov­jet kereskedelmi szerződést köt Ju­goszláviával. — Anglia élelmiszeré­nek 35 százalékát vesztette el Dá­nia német megszállásával. — Nagy a celluiozehiány Angimban. — A román olajmezők felelt tilos átre­pülni. — Dánia óldiuiszerkivitele 1100 millió dán koronát tett ki éven­te. — Brazíliában kávéból benzint gyártanak. — Ratooasag őrzi a du­nai Vaskapu-szorost. — 40 hajó süllyedt el a narviki fjordoan. — Hat helyen szálltán partra a szövet­ségesek Norvégiában. — Zsidó had­sereget szerveznek Londonban. — 68 repülőteret létesítenek újabban Ausztráliában. — külön imakönyvet adtak ki a nemetek a lengyel hadi­foglyoknak. — Grönlaudot megveszi Amerika 40 millió dollárért Dániától. — Bomania és a szovjet kölcsönö­sen visszavonják a halárról a csa­patokat. — Törökországban a rém* hirterjesztők hadiiörvenyszek elé ke­rülnek. — Anglia Jugoszláviával szemben enyhíti a bloki-dellenorzöst. — Schratt Katalin híres becsi szí­nésznő meghalt. Benyteleu volt elhagyni az angol Ilona a repülőtá- madasok miau Scapa Flowt. ESZTEROOM ÉS VIDÉKE A cukor- és zsirgazdál- kodás Bánsághi Vince képkiálli- tásának megnyitása Szombaton nyitotta meg a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társa­ság tagjai és a város előkelőségei jelenlétében dr. Lépőid Antal prel. kanonok, a társaság elnöke Bánsághi Vince képkiállitását. Dr. Lépőid Antal bemutatta Bán­sághit, mint festőművészt és egyet azok közül, akik ecsetjükkel a vá­ros szépségeinek szerelmesei lesznek és azt hűen és ideálisan iparkodnak a közönség elé vetíteni. Bánsághi a régi mesterek nyomdokain halad, nem tóvelyedett el a XX. század nyugati művészeinek útvesztőiben, hanem megőrizte az élet valóságára támaszkodó kiegyensúlyozott szem­léletét. Bánsághy a palettájáról a vásznaira nemzeti jelleget visz, amely­nek tiszta fénye beleég lelkűnkbe és ott a magyar műveltségnek ölök értékévé válik. A megnyitó után Bánsághi Vince bemutatta művészetét, ahol a tehet séges és sokoldalú művész képeiben gyönyörködött a megjelent látogató közönség. Esztergomi képein a szí­nek, a fények és a mesteri képszer­kesztés fogta meg a látogatókat. Ipolymenti képein az Ipoly folyóról és völgyéről kapunk mesterien szép alkotást. Ipolymenti tájképein a szí­nek szépsége és dekorativ össze- csengése jut kifejezésre. Virág és gyümölcs csendéletein a valóság és az anyagszerűség a színek nagysze­rűségében domborodik ki. A kiállított portréi valósaggal élnek, beszélnek a mester becsületes rajztudásáról. A kiállítás nemes és tanulságos törekvése, hiszük, a közönség szivé­ben is visszhangra fog találni és a képek közül mind többen cseréinek majd gazdát. Pénteken nyitja kapnit a Budapesti Nemzetközi Vásár A rendkívüli szigorú es rideg tél egyhangúan unalmas és idegromboió bezarkozottsága után bizonnyára mindenki megkönnyebbült szívvel és a felszabadulás érzésével fog sietni a végié beköszöntött tavasz első napsugaras napjaiban a Nemzetközi Vasár megtekintésére, meiy mint a dolgozó Magyarország húszéves munkásságának pazar seregszemléje, monumentális felvonulásává! ezidén kivételes szépségű és érdekességű látványosságot s élményt fog jelenteni. A belső vándor- es utasforgalom­nak ezen hatalmas előmozdítója minden eddigi méretet felülmúlva 1Ö0 ezer negyzetmeter területen fel­épülve a békés polgári munka, de egyben a háborús felkészültség im­pozáns demonsiációja is lesz. A magyar ipar mintegy 1500 ki­állítóval s dacara a körülöttünk dúló háborúnak, hét külföldi allam, 12 allami és 3 fővárosi közüzem vesz benne részt. A honvédelmi minisztérium ren dezésében pedig katonai, egészség­ügy í és híradó kiállítási is magában togial. EisÖizben mutatja be a nyers- anyaghiány áthidalása terén a ma­gyar ipar által eléri pompás ered­ményeket, a pót- és műanyagokat; a magyar nehézipar, kisipar, hazi- ípar es népművészetek ezerféle es aaprazatusnai káprázatosabb gyö­nyörű teljesítményeit. A vasarigazoivany, mely ezidén ugyancsak íendkivuh kedvezménye kei nyújt, úgy, hogy annak meg­váltása még arcaepes vasúti igazol­vánnyal rendelkezőknek is előnyös, Esztergom Varos Idegenforgalmi Hi- vaialaban szerezhető be, ahol min­den felvilágosítást is megadnak. Három nagyjelentőségű rendelet jelent meg vasárnap. Mind a három messzemenő korlátozást jelent s egyúttal két fontos élelmicikk : a cu­kor és a zsir forgalma terén teljes tervgazdálkodást vezet be. Az első kormányrendelet felhatalmazza a földmivelésügyi minisztert, hogy a cukor- és zsirkészletek összeírása, valamint a jegyrendszer bevezetése iránt intézkedjék, a másik két föld művelésügyi miniszteri rendelet pe­dig részletesen szabályozza a fej­adagokat, a jegyek kiosztását, a készletek bejelentését és az ezzel kapcsolatos teendőket. A három rendelet és a jegyrend­szer megvalósításának jelentőségét azonkívül, hogy minden egyks em­bert közelről érint, leginkább az mu­tatja, hogy a szabályozás a honvé­delmi törvényben foglalt felhatalma­zás alapján történt, tehát a háborús viszonyok teremtette rendkívüli hely - zetnek megfelelő rendkívüli intézke­désekre volt szükség. Ha ma végigtekintünk Európán, akkor azt látjuk, hogy Magyarország egyike azoknak az államoknak, ame­lyek aránylag hosszabb háborús idő­szak után folyamodtak ilyen kény­szerintézkedésekhez. Amióta ugyanis a világkereskedelem zavartalansága megbomlott s úgyszólván minden egyes nemzet a maga erőire van utalva, valamennyi európai ország­ban a korlátozások hosszú sora lé­pett életbe. Ez nemcsak a hadviselő országokra vonatkozik, hiszen a há­borútól távolabb eső, vagy politikai­lag semleges országokban is jelentős mértékben meg kellett szorítani a fogyasztást. Minden országnak érdeke, hogy takarékoskodjék a nyersanyagokkal és az élelmiszerekkel. Szinte egy egy nemzet fennmaradása függ attól, hogy például külkereskedelmét át tudja-e olymódon alakítani, hogy a felesleges kiadásokat megszüntesse és hogy előrelátó tartalékolással min­den eshetőségre felkészülve várja a hadi és politikai helyzetnek gyakran nagyon gyors és váratlan fordulatait. Magyarországon a fogyasztó kö­zönség mostanáig alig érzett meg valamit az európai háború okozta gondokból. Csak a hústalan napokra es az egységes kenyérre vonatkozó rendeletek emlékeztettek a megvál­tozott viszonyokra s legfeljebb az tette észrevehetővé a nagyhatalmak élet-halalharcát, hogy nem vásárol­hatunk nehány olyan fényűzósi cik­ket, amelynek külföldi forrásai be­zárultak előttünk. így hat lényegé­ben a cukor- es zsirjegyek beveze­tése az első valóban háborús jellegű gazdasági intézkedés. E téren pedig a legtöbb ország megelőzött bennünket. Németország­ban és Olaszországban, Angliában, Svájcban, Dániában, Norvégiában és több más ailamban mar kezdettől lógva, úgyszólván a háború első napjától kezdve jegyre mérik a cuk­rot. A zsirfogyasztas korlátozása is elég régi keletű mar, úgyhogy Ma­gyarországon valóban csak akkor folyamodtak az illetékes körök a fogyasztás szabályozásához, amikor arra már számtalan külföldi példa van. Figyelemreméltó egyébként az is, hogy a zsirjegyek rendszere csak a fővárosban lép életbe, mig a vidéken ezután is korlátozás nélkül lehet zsírt kiszolgáltatni. A cukorfogyasz­tás korlátozása ezzel szemben az egész országra kiterjed. Gondosko­dás történt azonban arról, hogy e téren a szociális szempontok mesz- szemenően érvényesüljenek. A fiatal anyák, a tizenkét éven aluli gyer­mekek és a nehéz munkát végző ipari munkások kivételes elbánásban részesülnek s így végeredményben nem kell az igények csökkentésével, vagy a néptáplálkozás romlásával számolni. Mindezzel szemben pedig az a nagy előny áll, hogy a drágítás és a spekuláció nem ütheti fel a fejét. A kényszerű viszonyokból tehát senki jogtalan hasznot nem szerez­het, viszont a készletek észszerű elosztása biztosíték arra, hogy a nagy fogyasztótömegek érdekeit ép­pen olyan eredményesen meg lehet majd védeni a jövőben is, mint ed­dig, ne felejtsük el ugyanis, hogy a háború kitörése óta csaknem min­den országban hatalmas drágulás következett be és hogy e tekintet­ben Magyarország kivételesen ked­vező helyzetben van, mert a külföldi 40—50 százalékig terjedő áremelke­déssel szemben nálunk általánosság­ban alig 3 százalék a háborás drá­gulás. A kedvezőtlen időjárás, amely mind a szántóföldi termelés, mind az állattenyésztés tekintetében ko­moly károkat okozott, valószínűleg általános drágulást indítana meg, ha a kormány a jegyrendszer beveze­tésével elejét nem venné a speku­láció és a pazarlás minden nemének. A zsir- és cukorjegyrendszert tehát nemcsak szükséges rosszként kell felfogni, hanem bizalommal is kell fogadni, mert az új rendelkezések egyetlen célt szolgálnak: a széles néprétegek érdekeit. HÍREK A hercegprímás Zalaapátiban. Dr. Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros hercegprímása f. hó 16-án titkára kíséretében Zalaapátiba uta­zott, hogy köszöntse rendtársát, a Szent Benedek-rend nesztorát, Krol- ler Miksa zalavári apátúrat kilenc- venkettedik születésnapja alkalmából. A bíboros főpásztor többizben kere­sett alkalmat arra, hogy kimutassa szeretetét az apátúr iránt, aki pan­nonhalmi perjel korában őt a rend tagjai közé felvette. Mindig érdeklő­dik egészsége felől s mikor már­ciusban megtudta, hogy gyengélke­dik, a Szentatyától áldást kért szá­mára. őszentsége akkor Maglione bíboros államtitkár útján táviratban küldötte áldását a zalavári apáturra, aki azóta visszanyerte egészségét és a bíboros hercegprímást már friss erőben fogadhatta. A bibornok az esti órákig maradt Zalaapatiban és onnan Balatonfüredre távozott. Adomány az árvízkárosultak­nak. özv. Graffel Józsefnó, Kő- nözsi István 3—ó P-t, R. D. 50 fil­lért küldött szerkesztőségünknek, melyet ezúton köszönettel nyug­tatunk. Búcsú Szentgyörgymezőn. Szer­dán, április 24 en van a szentgyörgy- mezői templom búcsúja. Kedden este féi 7 órakor litánia és gyóntatás, szerdán reggel 8 órakor orgonás szentmise, d. e. 10 órakor szent­beszéd es ünnepélyes szentmise szentségkitéteilel, d. u. fél 4 órakor litánia és szentségi áldás. Az ünnepi szentmisét és szentbeszédet dr. Gia- nits József főegyházmegyei főtan- íelügyelősógi fogalmazó végzi. Gyula-nap a Legényegyletben. Bensőséges családi ünnepe volt a Kát. Legényegyletnek a legutóbbi hétfői iegénynap, amikor szeretett elnökének: dr. Felber Gyula kano­nok plébánosnak névnapját ünne­pelte. A majdnem teljes számban megjelent tisztikar és ifjúság nevé- Den, Ammer József vezetésével elő­adott szép énének után Schweiczcr Vilmos világi elnök köszöntötte me­leg szavakkal Felber Gyula dr. egy­házi elnököt, Kutassy Károly egy­házi II. elnök pedig Merényi Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents