Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 28. szám

romanj/im mmammmmmmBmmmmmmmmmumammmmmmmammmamammmmmmammmmmmmmmmm HATVANEGYEDIK ÉVF. 28. SZÁM. VASÁRNAP, 1940. ÁPRILIS 14 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai ŐS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Heti események BELFÖLD Félmillió mázsa román kukoricát hoznak Magyarországba. — Szlová­kia 30 tenyészbikát vásárolt a Me­zőgazdasági Kiállításon. — 212 mil­lió pengő összforgalma volt tavaly a Hangyának. — A győri vagongyár 2 millió pengős állami hidmunkát kapott. — 20 vagon borsót vettek a szlovákok. — Porzsolt Kálmán ne­ves publicista meghalt. — Meghalt Prónay Dezső báró, a függetlenségi gondolat nagy harcosa. — 2300 bűntett volt márciusban Budapesten. KÜLFÖLD Két hónap alatt 130 000 német vándorolt vissza Lengyelországból. — Anglia megszüntette a postai for­galmat az északi állomokkal. - Né­met ércszállító hajók foglalták el a norvég kikötőket. — Bremen német óceán járó 1300 emberrel elsüllyedt. — Svédországban cukrot ezentúl csak jegyre adnak. — Két német gimnáziumot állítanak fel Jugoszlá­viában. — Csak jegy ellenében le­het bőrárut vásárolni Németország­ban. — 115 millió dollár értékű ara­nyat küldött Skandinávia Amerikába. — Svájcban felemelték a tej, kenyér és más élelmiszerek árát. - Bel­gium és Románia sürgős határerősi- tóseket rendelt el. — Kétezer kana- nadai önkéntes megy Norvégiába. — A szövetségesek Dániát ellenséges területnek tekintik. — Nyers anya­gokat akar kapni Anglia a szovjet­től. — Norvégia segítséget kap a nyugati hatalmaktól. — Kioltották a norvég partokon a világítótornyo­kat. — Anglia felszólította Japánt, hogy szüntessen meg minden ke­reskedelmet Németországgal. — A jegestengeri Wrangel orosz szigetet átveszi Amerika Oroszország 400 millió dolláros adóssága fejébe i. — 30.000 repülőgépük van a hadviselő államoknak. — Csaknem 2 tonna ópiumot foglalt le a marseillei rend­őrség. — A 18 éves Fülöp görög királyi herceg mint hajósinas szol gál az angol hajóhadban. — Norvég csapatok ellenállnak a németek elő­nyomulásának. — A német csapa­tok lefoglalták Dánia egész benzin­tartalékát. — Elkobozta a litván kor­mány Pilsudski birtokait. — 750.000 ember dolgozik az olasz hadianyag­gyárakban. — A norvég király el utasította a németek ajánlatát, a- Petsamot átadták az oroszok a fin­neknek. — Franciaországban alumí­nium ötfrankosokat hoztak forga­lomba. — Narviknál az angolok 4 torpedorombolót vesztettek. — A szövetségesek expediciós hadserege elindult Norvégia segítségére. — A francia kormány magára vállalta a Németország elleni háború teljes fe lelősségót. — Izland háborút üzent Németországnak. — Grönlandot Ka­nada akarja megszállni. — Norvégia külföldön lévő kétezer hajóját a szö­vetségesek vették birtokukba. — A norvégek harcban állanak a meg- „Íáltó német csapatosai. A Madách-Társaság irodalmi estje városunkban Esztergom vármegye Nóművelési Bizottsága és a Balassa Bálint Iro­dalmi és Művészeti Társaság a Nóg rádmegyei Madách-Társaság tagjai­nak vendégszereplésével, április 7-én, vasárnap este 7 órai kezdettel iro­dalmi estét rendezett az Esztergomi Kát. Legényegylet nagytermében. A város művelt közönségében nagy érdeklődést váltott ki a balassa­gyarmati Madách-Társaság 'irodalmi estje, amely minden részletében igen szépen sikerült. Nagyszámú intelli­gens közönség jelent meg ebből az alkalomból a legényegyleti nagy­teremben és mindvégig lelkesen ün­nepelte a szereplőket. A hallgató­ság első soraiban foglalt helyet dr. Drahos János érseki helytartó, dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, Reviczky Elemér alispán, dr. Lépőid Antal, dr. Csárszky István, dr. Ham­vas Éndre prelátus kanonokok, Je­szenszky Kálmán prelátus-kanonok, a Madách-Társaság diszelnöke, dr. Brenner Antal polgármesterhelyet­tes, stb. Az irodalmi estei a hivatalos el­foglaltsága miatt meg nem jelenhe­tett dr. Baross József nógrádi fő­ispán, elnök megbízásából Farkas István gimnáziumi igazgató, alelnök nyitotta meg és az esztergomi kö­zönség üdvözlése után az iró iro­dalmi és társadalmi értékeléséről tartott magasszinvonalú előadást, majd Balassa és Madách Írói egyé­niségét hasonlította össze, hangsú­lyozva, hogy a két nagy magyar iró lelkében és alkotásainak lényegé­ben — ha különböző irodalmi mű­fajban dolgoztak is — sok rokon vonás van. A mindvégig nagy figyelemmel hallgatott, értékes előadás után Tin- schmidt Ernő, a losonci sisetnéma intézet igazgatója költeményeiből adott elő. A kiváló költőt ós előadót hosszasan tapsolta ós melegen ün­nepelte a hallgatóság. Neográdi- Horváth Sándor, Nógrád vármegye alispánja „Szakadék“ című vidám tartalmú, érdekes novelláját ós „Okos ember a biró“ cimű humoros, jó­ízű, a falusi palócéletet tÜKröző írá­sát olvasta fel. Az illusztris előadó­nak őszinte, meleg elismerésben volt része. Orbók Aladár gimnáziumi tanár mint vendég „Képek Balassagyar­mat múltjából* címen olvasta fel festői tollal megirt történeti rajzát, amelyben különösen az 1919. január 27-i balassagyarmati hősi emidkű napról emlékezett meg részletesen, amikor Balassagyarmat bátor, haza­fias polgársága fegyvert fogott és a kisszámú katonasághoz, vasutasság- hoz csatakozva kiverte a cseheket. Lelkes tapssal köszönte meg az esztergomi közönség Balassagyarmat megismertetését célzó szép előadást. Ugyancsak lelkes elismerés fogadta Krályfalvi-Kraft Aladár pompás elő­adással felolvasott humoros, sok esztergomi vonatkozással is élénkí­tett, zamatos katonatörténetét Führer úr Fitosról. Ugyancsak nagy hatást ért el az az előadó egy szép vsrsének felol­vasásával. Szűnni nem akaró, lelkes taps fogadta vitéz Dobó Józsefné énekszámait, aki eredeti nógrádi pa­lóc dalokat adott elő kedves, egyéni énekművészetével. Elismeréssel tap­solta a hallgatóság Antal Ilona ren­des tag művészi zongorajátékát, Chopin egy művének előadását. A két hölgyszereplőt virággal halmoz­ták el. Végül Antal István, a társa­ság titkára adott elő szebbnél-szebb tiszta magyar lírát árasztó verseiből, meleg tapsot és elismerést aratva. A műsor befejeztével dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok, az Eszter­gomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke köszönte meg a Madách-Társaság megjelent elnökségének és tagjainak magas­szinvonalú irodalmi előadását, amely­ben az volt a legértékesebb, hogy hiven adta a palócvidék érdekes éle­tét és lelkületét. Farkas István alelnök erre emel­kedett szavakkal zárta be az irodalmi estet, amely felejthetetlenül él az esztergomiak lelkében. Zs. Tüdős Klára magyar ruhabemutatója Vasárnap délelőtt nagy és előkelő közönség gyűlt össze a Fürdő Szálló nagytermében, hogy jelen legyen a magyar ruha bemutatóján és saját tapasztalataiból meggyőződést sze­rezzen arról, hogy hogyan öltözkö­dik az elegáns magyar hölgy. A bemutatón a megjelentek kö­zött ott láttuk dr. Késmárki Frey Vilmos főispánt feleségével, Reviczky Elemér alispánt feleségével, Koffer Gyula alezredes, állomásparanksno- köt nejével, dr. Brenner Antal pol­gármesterhelyettest stb. A bemutatót Zsindelyné Tudós Klára bevezető szavai nyitottár meg. Bevezetőjében az illusztris művész­nő kifejtette, hogy a magyar nép­nek egyik legnagyobb kincse az öl­tözködése. A magyar ruhával ma­gunkra öltjük nemzeti öntudatunkat ós hivatalkodás nélküli büszkeségün­ket is, de emellett kenyeret adunk a nép művészlelkű fiainak és leá­nyainak és fejlődésnek indítjuk a magyar háziipart. A nagy tetszéssel fogadott beve­zető szavak után megkezdődött a pompás ruhabemutató. A modellek egymás után vonultak fel szebbnél- szebb toalettjeikben. A pompásan megszerkesztett egyszerű, túlzások­tól mentes öltözék az igazi magyar ruha, amely lendületes vonalaival nemcsak szemet gyönyörködtető, de valósággal művészi hatású. Zsindelyné Tüdős Klára igen ér­tékesen oldotta meg azt a problé­mát is, hogy a magyar ruha hét­köznapi viselet is lehessen ós meg­adta a lehetőséget arra, hogy a ma­gyar középosztály ruházatát ma­gyarrá változtassa át. A sikerült bemutató végén dr. Késmárki Frey Vilmos főispán mon­dott köszönetét az előadónak s a bemutató Magyar Divatcsarnoknak. Hundér Antal látogatása Esztergomban Amint a közlekedési viszonyok megengedték, Kunder Antal ország­gyűlési képviselőnk felhasználta az alkalmat esztergomi választói meg­látogatására. Március I5*én részt vett a Polgári Kör hagyományos vacsoráján, előtte pedig a Magyar Élet Pártja helyi szervezete vezető­ségének értekezletén vett részt és beszélte meg az aktuális kérdése­ket. Múlt kedden Kunder Antal ismét vámosunkban járt ós a vármegyei, valamint a városi pártvezetősőg tag­jainak kíséretében először a Keres­kedelmi Társulatban tartott gyűlésen vett részt. Kovancsek Jenő üdvözlő szava után szóbakerült a párkányi táv­beszélő díjának leszállítási ügye, a forgalmi adó, a vasárnapi teljes zár­óra, a párkányi kövezetvám, a buda­pesti közlekedés, az iparos szak- könyvtár ügye és még több ezzel kapcsolatos aktuális kérdés. Kunder Antal kijelentette, állandó összeköttetést óhajt fenntartani Esz­tergom polgárságával, hogy bajai­kat annál jobban megismerhesse és ügyeiben eljárhasson, örült annak, hogy a kormány támogatásával le­hetségessé vált a Kereskedelmi Tár­sulat székházának megvásárlása és ott virágzó élet felyik. Szólt egy Esztergomban létesítendő papírgyár tervéről is, amelynek az illetékesek egyrészét már sikerült megnyerni és kilátás van arra, hogy ez a terv tényleg meg is fog valósulni, annál is inkább, mivel minden technikai feltétel megvan. Az egybegyűltek nagy örömmel hallgatták Kunder Antal fejtegető szavalt. Innen Kunder Antal a Belvárosi Olvasókörbe ment át kisóretével, hogy a gazdák panaszait és kérel­meit hallgassa meg. Az itt egybe­gyűltek a sertéspiac kérdését, a 8-as liszt beszerzési nehézségeit, az álla­tok passzusai körüli sérelmeket, a vetőmag és permetezőszerek ügyét és egyéb hasonló kérdéseket tettek szóvá. Külön megbeszélés tárgya volt az a sajnálatos jelenség, hogy a gazda- ifjak egy része szinte menekül apái földjeitől és más pályákon igyekszik elhelyezkedni. Kunder Antal minden felmerült kérdésre válaszolt, vázolta a kül­politikai helyzettel kapcsolatosan a kormány külpolitikájának különösen gazdasági vonatkozásait. A kormány igyekszik megtenni a magáét, ebben azonban nekünk is segítségére kell sietnünk. A látogatások után Kunder Antal a pártvezetőséggel barátságos meg­beszélést folytatott, melegen érdek­lődve városunk polgárságának min­den ügyes bajos kérdése és a hely­beli pártszervezet munkája iránt. Legközelebbi látogatása a jövő hét egyik napjára várható, amikor is egy másik városrész pártkörzetét és vá­lasztópolgárait keresi majd fel.

Next

/
Thumbnails
Contents