Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 27. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 27. SZÁM.

CSÜTÖRTÖK, 1940. ÁPRILIS 11

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 KOFöSZtőHy 09ÍÍÜ&3Í ÖS tärSäilalffli lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér

Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

Heti események

BELFÖLD

A berlini futballmeccsen a magyar 2 : 2 arányban döntetlen eredményt ért el a németekkel szemben. — Európa bauxitkicsének 66 százaléka Magyarországé. — Tízmillió pengő káruk van a rendellenes időjárástól a méhészeknek. — Újpest sikkasztó városgazdáját letartóztatták. — 100 ágyas mentőkórházat építenek Budapesten. — Magyarországon 13.000 e mber hal meg lüdővészben éven- kint.

KÜLFÖLD

Teljesen átépíti a szlovák kormány Pozsony városát. — Agglegényadót fizetnek Romániában a 25 éves nőtlenek is. — Anglia és Franciaország között a közeljövőben államszövetség létesül. — Váratlanul lemondott a török hadügyminiszter. — Nagy pusztítást csinál a kiáradt Duna Jugoszláviában és Romániában. — Németországban cinkből készült aprópénzt hoznak forgalomba. — Elsüllyesztik az angol buvárhajók az ércszállító hajókat. — Bécsben már csak 60.000 zsidó lakos van. — Amerika félesztendő alatt 364.000 tonnányi kereskedelmi hajót adott el.

— Üvegcsengőt kapnak a telefonok Németországban. — Oroszország a finn hadsereg teljes leszerelését kívánja. — Mindent felvásárolnak az angolok Balkán vidékén. — Párls és London eleíbelépteti a légi zárlatot is. — Tizenkétmillió kommunista jelvényt készíttet Oroszország. — Praga földalatti vasutat épittet. — 293 vértanúja van eddig a kin&í missiónak. — Anglia aknákat rakott le a norvég vizeken. — Újabb nagy petróleumtűz pusztított Romániában.

— Amerika exportja 33 százalékkal emelkedett. — Kisleánya született az egyiptomi királynénak. — Pénzhiány miatt nem tud hazatérni Antarktisz- rói a Byrd-expedició. — Olaszország saját flottát szerei fel és küld az északt jegestengerre cethalászatra. — Nagy a felháborodás Angliában a csen emigránsok iránt. — Angolok megvásárolják a legnagyobb jugoszláv hajókat. — 10 000 repülőgépet rendelt Anglia Amerikában. — Lembergben megszüntette a szovjet a haztuiajüont. — Megtiltották az angol katonáknak, hogy fogságuk esetén mikrofon előtt szerepeljenek.

— XII. PÍUS pápa a nyáron több külföldi szenthelyet fog felkeresni.

— Dániát semlegesség védelme ci mén megszállta Németország — Norvégia partjain több helyen német csapatok szálltak ki. — Az angol világítótornyok ellen támadást intézték a német repülök. — Norvégiában általános mozgósítást rendeltek el. — Svédországban kihirdettek az ostromállapotot. — Meghalt Verdier párisi bíboros érsek. — Sivatagi harcra készül a keleti hadsereg. — Német csapatok megszálltak Koppenhágát, Narvikot, Trondhejmet es Bergent. — Olaszország és Jugoszlávia elzárja Adriát.

Földműveseink javáért,

az esztergomi földműves- és gazda- kultura színvonalának emeléséért, a földműves nép boldogulásának előmozdításáért dolgozik és áldoz a város vezetősége az új mezőgazda * sági népiskola létesítésével, legalább is igy gondolták azok, akik ezzel a kérdéssel nagy előszeretettel foglalkoztak és ebben a hiszemben szavazták meg a képviselőtestületi tagok a mezőgazdasági népiskolára vonatkozó javaslatot.

Azonban a főként éppen ennek az ügynek letárgyalása céljából összehívott rendkívüli közgyűlésen felállott a földműves nép egyik képviselője és kijelentette, hogy a földműves- és gazdagyerekek nem akarnak a mezőgazdasági népiskolába járni, nem tetszik nekik ez az iskolafaj, inkább más iskolába mennek, mert a legiöbben nem akarnak a földműves pályán maradni, nem szerelik a földet, hiszen sok példát lehetne említeni, amikor a földmives eladja földecskéjét és elmegy bányamunkásnak, vasutasnak, postásnak stb. Éppen ezért azt ajánlotta a földműves képviselő, hogy előbb szerettessék meg a néppel a földei, azután állítsanak fel számára mezőgazdasági népiskolát.

Ezekre a kijelentésekre és erre a megnyilatkozásra aggodalom töltötte el a képviselőtestületi tagok lelkét, hogy : lám, ők a nép segítéséről beszélnek, a város vezetősége a földműves nép emeiése, pártfogása címén tárgyalja az ügyet és a város közönsége ugyanezen indokolással hozza meg az áldozatot ezért az iskoláért, és most kisül, hogy a földműves népnek ez nem tetszik, a földműves nép egyáltalán nem rajong ezért az iskoláért, nincs elragadtatva a boldogulásnak neki szánt lehetőségeitől, sőt ellenszenvvel fogadja a mezőgazdasagi népiskolát. A földműves képviselő megnyilatkozása miatti aggodalomnak kifejezést is adott felszólalásában a képviselőtestület egyik illusztris tagja.

A javaslatot ugyan megszavazták és ez egyhangúan szavazók között ott volt az ellenvetést tett földműves képviselő is, a tüske azonban benne maradt a lelkekben.

Nem lehet vitás az, hogy az iskola szükséges és hasznos Esztergomban és ha sikerül eredménnyel működnie, akkor nemes hivatást tölt be és bar megadná az állam a még szükséges segítséget, 80.000 pengőn felül, hogy a mezőgazdasági népiskola új, megfelelő helyiséghez és felszereléshez jutva, mielőbb teljes megalapozottsággal kezdhetné meg működését. Az iskola létesítésének vagy nem létesítésének immár lezárt vitáján túl azonban van az éremnek egy másik, sötéiebb oldala is, még pedig az, hogy amit a felszólaló képviselő az esztergomi földműves népnek a földtől való meneküléséről és más pályákra való igyekvéséról mondott, tagadhatatlanul igaz. Ezt az elszomorító tényt a képviselőtestület egyik kiváló tagja le is szögezte. Hozzátette azonban, hogy a magyar társadalom másik törzsökös osztályánál, az iparostársadalomnál is, ugyanez tapasztalható. Végtelenül szomorú tünet ez, hogy mind a földműves nép fiatalsága otthagyja az életadó földet, az iparostársadalom ifjúsága pedig tömegesen menekül a tisztes magyar ipar területéről és ezek az ifjak — fiúk és leányok — a gyenge lateiner pályák felé tódulnak, ahol a boldogulás szabad, jobb lehetőségei helyett inkább a sovány, de biztos kenyérért senyveszttetik magukat. Nagy, fájó sebe ez a magyar életnek és társadalomnak, amelyről már igen sok szó hangzott el, de amelynek gyógyításáért még mindig igen kevés történhetett. A család, a társadalom balhiedelme- eiőitélete is bűnös ebben, de kétségtelen, hogy a földművesség és iparostársadalom gazdagítása, boldogulása, intézményes és társadalmi be- csülése ennek Igazi gyógyító írja.

A párkányi járás részvétele a mezőgazdasági kiáliitáson

A csehszlovák rabságból felszabadult párkányi járás kisgazdái már a múlt évben is sikerrel állították ki jószágaikat és termelvényeiket az országos mezőgazdasági kiállításra és vásárra. Ezévbea többek között Suchter Géza kurali lakos állított ki szép angol fólvár lovakat s különösen szép sikert aratott Venniny Lajos nánai lakos, akiről a „Magyar Nemzet“ április 4-iki száma igy emlékezik meg:

A kiállítás növénynemesitő pavilonjában Venniny Lajos neve szerepel, aki a hercegprimási uradalom nö vénynemesitését irányítja és egyike a legkitűnőbb buzatudósainknak. A világháborúban Tomskban volt hadifogoly, ahol egyalkalommal kihasználva a félévenkint egyszer engedélyezett városbamenetelt, ahelyett — az őrt megvesztegetve — a mezőre lopódzott, ahonnan egy csokorravalót csempészett a barakba az éppen vi rágzó orosz buzafajtából. Hosszú tanulmányozás után — tapasztalatai alapján — növénynemesitési tervet dolgozott ki, amely véletlenül elkerült az ideiglenes szibériai kormány föidműveiésügyi miniszteréhez is, aki felfigyelt a tanulmányra és ennek eredményeképpen Venninyt Omskba küldte, az ottani kisérletügyi intézet egyik osztályának vezetésével bizta meg. Iit végezte az első keresztezéseket az egészséges, nagykalászú és szemű durm-féle búzákkal és buza- felékkel. Eredményei olyan meglepőek voltak, hogy csakhamar ismertté tették a nevét orosz tudományos körökben. Hatalmas kollekcióval tért haza a hadifogságból és azóta minden idejét arra áldozta, hogy a bőtermő durm félékből a magyar viszonyoknak minőségileg is teljesen megfelelő fajtát tenyészthessen ki. Ez a munkája immár teljes mértékben sikeresnek mondható. A kitenyésztett durm-fajták minőségileg is felveszik a versenyt a legjobb magyarországi buzaf aj Lakkal, emellett kalászuk sokkal dúsabb, hozamuk

jóval vagyobb. A durm-fajta búzák bevezetésének eleinte sok ellenzője volt nálunk a belőle nyert liszt csekély nyújthatósága miatt, a kitermelt fajták ma már a háziasszony liszthez fűzött reményeit teljes mértékben beváltják. Emellett sikerült Ven- ninynek a durm féle fajtákból hazai termelésre az u. n. makaroni-buzát is kitermelnie. A makaroni-buzát eddig Olaszországból kellett behoznunk, most már azonban Venniny nagyjelentőségű kísérleti eredményei az import egy részét feleslegessé teszi.

A párkányi járás gazdaközönsége dr. vitéz Zsiga János párkányi járási főszolgabíró és a körjegyzők vezetésével április 4-én, csütörtökön tekintették meg a kiállítást, ahonnét igen értékes tanulságokkal tértek haza.

HÍREK

Eitner Elemér Ákos gyémántmiséje. Ma, csütörtökön, f. hó 11-én, délelőtt 10 órakor mutatja be a bazilikában gyémántmiséjét lovag Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi suc- centor. A gyémántmisés áldozárnak jóbarátai, tisztelői, ismerősei e napon jókívánságaikkal halmozzák el a jubilánst, ritka, szép lelki ünnepe alkalmából kifejezzék szeretetüket és örömüket, hogy ezt a nagy kegyelmet, a gyémántmisét, az áldozópapságnak hatvanéves évfordulóját, a jó Isten megérni engedte lovag Eitner Elemér Ákosnak. Amikor ma a jubiláns gyémántmiséjét bemutatja, a a jubiláns szentmisén résztvevők hálaimája egyesülve a jubiláns áldó* zár imájával, igaz bensőséggel száll fel az örök Főpap trónusához: megköszönve a nagy kegyelmet és kérve, hogy a jubiláns a vasmiséjét is megtarthassa. Engedje a jó Isten, hogy a köztiszteletnek és szeretetnek örvendő „Káci bácsi“, vig kedélyét, szellemességét, kedves, mindenkit lekötelező modorát jó egészséggel s a még mindig fiatalos üdeséggel bőven megtetézve bírhassa Isten legszebb ajándékaként és aranyos derűjét még sokáig ragyogtathassa reánk.

Gyászhir. Meszes Ferenc városi hegymester f. hó 8,án 45 éves korában elhunyt. Temetése f. hó 10 én, szerdán d. u. 4 órakor lesz a belvárosi temetőben.

Adomány az árvízkárosultaknak. Özv. Kitzinger Józsefné 10 P-t küldött szerkesztőségünkbe, amit köszönettel nyugtatunk.

Prohászka- és Rákóczi-emléke az OSztGE-ben. Mint minden évben, ez év április 2 án is kegyelettel adózott az OSztGÉ áldott emlékű Prohászka püspök, illetve április 8-án II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem emlékének, mindkét nagy buzgó apostol halála évfordulóján. A kegyeletes ünnepségen a legkiválóbb irók és művészek alkotasa; szerepeltek. Vitéz b. Bay Miklós, Szathmáry István, Sz. Vámos sy Ilona versei, továbbá olysói Gabányi János tábornok, az OSztGE társelnökének kiváló alkotásai, amelyek kő-