Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 26. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 26. SZÁM. VASÁRNAP, 1940. ÁPRILIS 7 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 SorOSStóHy politl&fti 0S tárS3(l&llQÍ l&P Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 filléi Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Országos segítés Nagy csapás zúdult Magyar- ország békét és munkát áhító népére, — az árvíz. Iszapos tengerek öntik el a síkságokat és völgyeket, a máskor jám­bornak látszó folyók magasra duzzadva léptek ki medrükből, töltéseket és gátakat sodorva el s vadvizek fakadtak fel a mélyen fekvő alföldeken. Em­berek ezrei lettek hajléktalanok, házak omlottak össze — kis­emberek otthona, egyetlen va­gyona — állatok pusztultak el, vetések mentek tönkre. Az egész nemzet szomorú­sága és súlyos gondja a ránk­zúdult csapás, amit emberi erő sem megelőzni, sem megaka­dályozni nem tudott. Az egész nemzet gondja lett az árvíz pusztítása, a legkisebbtől föl a legelső magyar emberig, addig a férfiúig, aki húsz esztendő­vel ezelőtt vállára vette országa minden gondját, baját, szenve­dését s akinek keze elsőnek volt ott mindig, ha a zökke­nőbe, vagy kátyúba jutott sze­keret helyes útra terelni kellett. Megjelent most is ezüstös gépmadarán a víztenger fölött, végigröpülte az árvízsújtotta területeket s népéért dobogó szive megdöbbenve látta a pusztulást. És hazaérkezése után első dolga volt szózattal fordulni a nemzet minden tag­jához, áldozatkészséget és se­gítséget kérve. A reánk zúdult pusztító ár­ral szemben természetesen az összes hatóságok, a kormány­tól le a legalsó fórumokig, meg­tették kötelességüket, — meg­tettek mindent, ami emberileg lehető. Védték a gátakat, ahol lehetett, igyekeztek menteni a megmenthető területeket, első segítséget nyújtottak a hajlék­talanoknak, akciókat készítettek elő a károk helyreállítására. A pusztítás azonban ezalka- lommal sokkal szélesebbkörű volt, semhogy pusztán állami és hatósági akciókkal jóvátenni lehessen. Sokkal többre van szükség: az egész magyar tár­sadalom egységes megmozdu­lására, segíteni akarására, össze­fogására. Mert ez az elemek­kel vívott háború nemcsak azok harca volt, akiknek pusz­tulást hozott, vagy akiket ve­szélyeztetett az árvíz, hanem az egész nemzeté. Ki kell venni részét tehát a helyreállításból és segítésből is mindenkinek, — elsősorban éppen azoknak, akiket megkímélt ez a nagy pusztítás. Magyarország kormányzója, a nemzet vezére emelte fel el­sőnek szavát a segítés érde­kében s az a szózat, amely messzehangzó volt mindig, most különösképen el kell hogy jus­son minden hajlékba, minden­kihez, aki ennek a hazának fia. A magyar lelkek áldozat- készsége mindig megnyilatko­zott, amikor szükség volt rá. Most fokozott kötelesség meg­nyitni a sziveket és megnyitni az erszényeket. „Adjon min­denki annyit, amennyit meg sem érez“ — mondja a leg­magasabb felhívás — és talán szabad hozzátennünk: adjon mindenki még többet, adjon annyit, amennyit adni tud. „Bízom az egész magyar tár­sadalom áldozatkészségében.“ így végződik Magyarország kor­mányzójának szózata. És a tár­sadalomnak bizonyságot kell tennie arról, hogy ez a biza­lom nem volt hiábavaló. o« a a»#«»» Városi közgyűlés A város képviselőtestülete csütörtö­kön délután dr. Brennet Antal pol­gármester-helyettes elnöklésével köz­gyűlést tartott. A közgyűlés tudomásul vette, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Szent István városrészi elemi iskola második tanitói lakása után 5000 P segélyt utalványozott, majd, hogy dr. Csik József virilis képviselői jogainak gyakorlásával Simon Endrét, özv. Brutsy Jánosné pedig ifj. Kotier Lászlót bízta meg; továbbá, hogy a kórház és a város 1938. évi zárszámadásait a felsőbb fórumok jóváhagyták. Hosszabb vita volt az önálló me­zőgazdasági népiskola ügyében a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez küldendő felterjesztés körül. Az előadói javaslatot és az önálló mezőgazdasági népiskola kö­rüli tervezeteket a helyszűke miatt legközelebbi számunkban ismertetjük. Dr. Darvas Géza aziránt intézett kérdést a polgármesterhez, hogy a felterjesztésben előadott adatok meg­felelnek-e a realitás követelményei­nek ? Kiffer András súlyós aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a földműve­sek gyermekei nem akarják szüleik pályáját folytatni. Először újra meg kellene kedveltetni a földet a föld­műves ifjúsággal, azután kellene csak az iskolát felállítani. Vitéz Szívós-Waldvogel József: Ezekben a szavakban igen sok a súlyos igazság. A földműves társa­dalom ifjúsága is olyan állásokba szeretne jutni, ahol valami nyugdíj is van. Meg kell szerettetni a földet a fiatalsággal, de ez elsősorban az egyes családok kötelessége. Van Esztergomban elég föld, de az eladó földekre legtöbbször máshonnét jön­nek a vevők. Pedig vigyázni kell erre a kérdésre, mert akié a föld, azé a haza. Dr. Drahos János kifejtette, hogy a város, amikor fel akarja állítani a mezőgazdasági népiskolát, elsősor­ban a földműveseknek akar kedvezni. Ezért aggasztja csak Kiffer felszóla­lása, mert hátha a földművesek nem is akarják az új iskolát. Ebben a kérdésben nyíltan szint kell vallani. Dr. Brenner Antal felvilágosításai után a képviselőtestület egyhangúan elfogadta a város vezetőségének elő­terjesztett javaslatait. A képviselőtestület ezután kiosz­totta a városi gimnázium Szent Ist­ván jubileumi jutalmait, majd a vá­rosi gimnázium tandijmentességí ügyét szabályozta újra. A lakbérleti szabályrendelet kér­désében is elfogadta a közgyűlés a város vezetőségének javaslatát. A régi szabályrendelet már elavult, az új Budapest mintájára készült, de természetesen figyelembe vette Esz­tergom speciális szükségleteit. Az éjjeli nyugalom biztosítása ér­dekében is új szabályrendeletet al­kotott a képviselőtestület. A Rudolf-féle perben az egyezség nem sikerült, igy a kir. Tábla Ítéle­tet hozott, amely az eddigieknél mintegy 3500 P-vel jelent nagyobb terhet a városra. Vitéz Dudás László mérnök a vá­ros árvízvédelmi intézkedéseiről és tapasztalatairól adott igen értékes beszámolót. A város védelmi tervezetének az volt az alapelgondolása, hogy min­den egyes vizszinvonalhoz megfele­lően teszi meg a lépéseket, pl. a városi gyűjtőcsatornák lezárását, a szivattyúk működésbe léptetését, ki­lakoltatásokat stb. Az idei árvíz két hullámban jött, az első maximális magassága 616, a másodiké 669 volt. Szerencsére azonban a gondos és előrelátó intézkedések megakadá­lyozták, hogy az árvíz következté­ben komolyabb károkat szenvedjen a város. A veszedelem ma már elmúlt, de az u. n. belvizekkel még igen sok gond lesz. Ezeknek a kiszivattyú­zása is állandóan folyik, de teljes víztelenítés csak akkor lesz lehetsé­ges, ha az árokutcai főgyűjtő-csa­tornát újra meg lehet nyitni. Az árvíz igen értékes tapasztala­tokat is hozott a város számára. Leg­érdekesebb megfigyelés az volt, hogy a város dunaparti szegélyének egyes részei lesüllyedtek. Ez történt a viz- állás-mőrce körül is, aminek követ­keztében a vízállás-mérések körül eltolódások voltak tapasztalhatók. A legtöbb rombolást a március 28-i vihar okozota, a vízművek töl­tése és a kerítések szenvedtek leg­többet a vihartól, különösen a tele- fonducok körül. Az Angyal-utca helyzetét orvo­solni kell, mert még most ki lehe tett védeni az árvíz hatásait, de ha Heti események BELFÖLD Gróf Takách-Tolvaj Józsefet a ma­gyar érdemrend nagykeresztjével tün­tették ki. — Eckhardt Tibor Ame­rikába utazott előadásokat tartani. — Budapestnek napi 55 millió liter természetes melegvize van. — A Szolnoki papírgyárat üzembe helye­zik. — A Nemzetközi Vásáron ár- vizsegély-bélyegeKet bocsátanak ki — Be kell jelenteni a kendermag­készleteket. — Szabadságot kapnak az árvizsújtotta vidékekről bevonult katonák. — Hatvanezer ember lett öngyilkos Magyarországon tiz év alatt. — A szociáldemokratapárt is indul a felvidéki választásokon. — Többszázezer holddal emelkedik ku­koricával bevetett területünk. — Zsi­dók nem kapnak engedélyt fagylalt utcai árusítására. — Hananer váci megyéspüspök a budapesti egyetem diszdoktora lett. — Százezer pen­gőt adott a főváros az árvízkárosul­taknak. — Kassán megkezdik Rá­kóczi ebédlőházának felépítését. — A német, olasz és jugoszláv földmi- velésügyi miniszterek megtekintették a mezőgazdasági kiáltitást. — A kor- mányzónó akciójából 30.000 pengőt ajánlott fel az árvízkárosultaknak. — laross Andor lemondott miniszteri állásáról. — Budapesten március hó­napban 1554-en haltak meg és 1091 születés történt. - Több mint száz százalékkal emelkedett a Hangya ér­tékesítési forgalma. — Az özörényi cellulozegyár napi 6 vagonra emelte termelését. — Megtéríti a főváros a nagytétényi sertés-bérhizialtatók ár­vízkárát. — Bacionizálni fogja a kor­mány a nyersanyaggazdálkodást. — Megindul a nagyarányú magyar-spa­nyol árúcsereforgalom. — Félmillió pengő költséggel épül fel a főváros bankói üdülője. — Két és félmillió pengőbe került a fővárosnak a nagy havazás. — A mnnkatáborok állítják helyre az árvízkárokat. — DjpCSt most ünnepli alapításának századik évfordulóját. — Bizonytalan időre elnapolták az országgyűlést. — Le­égett a győri dunaparti tízemeletes hatalmas elevátor. — Az OTI 50.000, a GyOSz 250.000 pengőt adományo­zott az árvízkárosultaknak. — KÜLFÖLD Anglia a végsőkig kiélezi a bio- kádhaborút. — Jegyzéket intézett Anglia Svédországhoz és Norvégiá­hoz a dugárúellenőrzés megszigorí­tásáról. — Fenn akarja tartani Olasz­ország az egyensúlyt a Balkánon. — Sárga foltot kapnak a lengyelek a német birodalom területén. — Kö­zös angol-francia hadgyakorlat volt Keleten. — Aleppóban angol-francia- török katonai megállapodást kötöttek. — Bomániában a termőterület egy­ötöde műveletlen maradt a katonai bevonulások miatt. — Kétszer annyi kommunista párttag van Ameriká­ban, mint Oroszországban. — Nem szabad viszonozni a tüzelést angol repülőknek semleges területen. — Lengyel vadászrepülőgépek vannak

Next

/
Thumbnails
Contents