Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 3. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 3. SZÁM. mami MWMMammBmmm VASÁRNAP, 1940. JANUÁR 14 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u, 20 KOFOSZtöSj? pOÜtíkSl 8S tárSSd&iSQli lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Magyarország hivatástudata Két napon keresztül Velence felé fordult a lázban égő világ szeme s maga az a figyelem, mellyel Olaszország és Magyar- • ország külügyminisztereinek ta­lálkozóját kisérte, bizonysága annak, mennyit változott az európai közvélemény felfogása Magyarországgal szemben. Mert a trianoni békében nemcsak megcsonkították és halál'a Ítél­ték, hanem — ami talán egy ország számára még ezeknél is súlyosabb — végleg elinté- zettnek tartottak bennünket. Azt hitték, hogy lesüllyesztenek egy kis életképtelen ország politikai, gazdasági és kultúrális színvo­nalára, amelynek nem lehet többé más gondja, mint a maga nyomorult létének fenntartása, amely nem játszhat többé sze­repet a nemzetközi életben, amelyet tehát nyugodtan el le­het temetni, sőt el lehet feledni örökre . . . És ime most ... az európai sajtó legnagyobb orgánumai vezető helyen foglalkoznak az­zal a találkozással, amelyben voltaképpen nincs is semmi meglepő, mert egyszerűen a megerősítésre már igazán nem szoruló olasz—magyar barát­ság egyik természetes követ­kezménye. A nagy változás ön­magában a legélénkebb bizo­nyítéka annak a fordulatnak, — amit számtalan más jel is mutat —, amely a magyar kér­déssel szemben megnyilvánul. Ma már a nem baráti országok vezető politikai tényezői is el­ismerik Magyarország kulcs­helyzetét a Dunamedencében és senki sem vonja kétségbe, hogy a magyar kérdés rende­zése nélkül nincs nyugalom Európának ezen a részén. Nem vitás, hogy ez a nagy válto­zás egyrészt a magyar nép szorgos munkájának, kalando­kat kerülő józanságának, önér­zetes kitartásának, — másrészt ezeket a népi erényeket kidom­borító és érvényesítő külpo­litikai vonalvezetésnek ered­ménye. A magyarság — mint gróf Teleki Pál miniszterelnök nemrégiben mondotta — a nagy veszélyben megtalálta önmagát s felszínre hozta és felfokozta azo­kat az államfenntartó tulajdon­ságokat, melyek ezer éven át megőrizték a nemzetet. Az önérzetes kitartás, józan mérlegelés és békeszeretet je­gyében ítéli meg Magyarország a körötte forgó eseményeket a háborús bonyodalom kirobba­nása óta is. A magyar külpo­litika állandósága nyilvánult meg a velencei találkozón, ahol Ciano gróf és Csáky István gróf a legszivélyesebb hang­nemben tárgyalta le az összes külpolitikai kérdéseket. A meg­beszélés újból megmutatta az olasz és magyar külpolitika tel­jes összhangját és egyöntetű­ségét, — és bebizonyította azt is, hogy Olaszország és Ma­gyarország ugyanolyan szem­pontot követ az európai béke és rend fenntartásának érdekében. A magyar közvélemény újabb megnyugvást szerez a velencei megbeszélések eredményéből. A világnak pedig látnia kell, hogy a magyar nép éberen őrzi és ápolja azt a hivatástudatot, amelyet ezeréves történelme for­mált ki s amely Európa béké­jének szempontjából is megkö­veteli, hogy ez az ország méltó helyet kapjon a nap alatt. A Vármegyei Esztergom vármegye Népművelési Bizottsága f. hó 6-án este 7 órai kezdettel rendezte meg harmadik kultúrestjét a Kai. Legényegylet nagytermében. A szépen sikerült, nivós kulturesten nagy közönség vett részt, amely megtöltötte a nagy­termet. Az első sorokban dr. Frey Vilmos főispán, Reviczky Elemér a ispán, dr. Brenner Antal főjegyző, polgármesterhelyettes, dr. Balogh Albin bencésgimnáziumi igazgató, tanügyi főtanácsos, Obermüller Fe­renc városi gimnáziumi igazgató, tanügyi főtanácsos foglaltak helyet. A műsorszámokat Simándi Béla népművelési titkár konferálta. Erkel : Hunyadi-indulójával kez­dődött el az előadás, amelyet a len­gyel zenészekkel megerősített főszé­kesegyházi zenekar adott elő Büch­ner Antal főszékesegyházi karnagy vezetésével. Ezt B. Büchner Antal kedves Pasztoráleja követte a fő­székesegyházi ének- és zenekar nagy tetszést aratott, hangulatos előadá­sában. Babay József iró helyett, aki be­tegsége miatt nem jöhetett el esz­tergomi előadásának megtartására, dr. Marczell Árpád c. igazgató adott elő a mese es az irodalom nagy lelki és nevelő hatásáról és az ifjú­ság olvasmányainak helyes meg­választásáról. Az érdekes, értékes és mindvégig nagy érdeklődéssel kisért előadást lelkes tapssal köszönte meg a közönség. Ezt megelőzően Horváth Dezső igazgatótanitó olvasta fel Babay Jó­zsef egyik művészien megirt meg­ható novelláját az édesanyáról és a fiúi szeretetről. Brahms 5. magyar táncát adta elő a zenekar, majd Büchner: Kará­csonyi miséjének gyönyörű Glóriá­ját és Sanctus-át élvezhette a közön­ség a főszékesegyházi ének- és zene­kar méltó előadásában. A szerzőt melegen ünnepelte a hallgatóság. Szűnni nem akaró tapssal fogadta a közönség a harmincöttagú lengyel férfikart, amely több szép dalt éne­kelt Brilinszky Románnak, a prze- mysli katonai zenekar karnagyának vezényletével, imponálóan fegyelme­zett, lelkes, szép előadásban. Simándi Béla népművelési titkár bejentette, hogy rövidesen külön hangverseny lesz a lengyel mene kültek javára. Ezt az előadást — a szombati meleg tüntetésből Ítélve — lelkesen pártfogolni fogják az eszter­gomiak nagyszámú megjelenésükkel. A tartalmas és élvezetes műsor befejezéséül egy indulót adott elő a nagy sikerrel szerepelt zenekar. »4i Vitéz Kolczváry Béla ezredes búcsúztatása Kedden este a Széchenyi Kaszinó nagytermében ünnepi vacsora kere­tében búcsúztatták vitéz Kolczváry Béla ezredest, akit felsőbbsóge át­helyezett Esztergomból. Az ünnepi vacsorán nagyszámú és előkelő közönség jelent meg, amelynek soraiban ott láttuk többek között dr. Frey Vilmos főispánt, Reviczky Elemér alispánt, vitéz Vida Gyula és vitéz Szívós-Waldvogel József tábornokokat, dr. Brenner Antal polgármesterheíyettest és Koff- ler Gyula alezredes állomásparancs­nokot, az intézetek és intézmények vezetőit stb. Vitéz Kolczváry Bé’a ezredest Koffl&r Gyula alezredes a tisztikar, Reusz Ferenc takarékpénztári vezér- igazgató Esztergom társadalma, vitéz Vida Gyula tábornok pedg a Vitézi Szék nevében köszöntötték emelke­dett szavakkal és kiemelték azt a sok kiváló érdemet, amelyet vitéz Kolczváry Béla ezredes esztergomi tartózkodása alatt szerzett és azt a nagy és pótolhatatlan űrt, amelyet távozásával maga után hagyott Esz­tergom társadalmában. Vitéz Kolczváry Béla meghatódott szavakkal mondott köszönetét a sze­retet spontán megnyilatkozásaiért és hangsúlyozta, hogy távollétében is esztergomi akar maradni. Dr. Frey Vilmos főispán köszön­tötte ezután vitéz Kolczváry Bélát és kiemelte, hogy a mai nehéz idők­ben az egész magyar társadalomnak együvé kell forrnia. Az ünnepi vacsora után a meg­jelentek barátságos beszélgetés ke­retében még sokáig maradtak együtt a fehér asztal mellett és ünnnepel- ték meleg és bensőséges hangulat­ban vitéz Kolczváry Bélát. Heti események BELFÖLD Ciano gróf olasz külügyminiszter tavasszal Budapestre jön. —• 40 bér- ház épül Budapesten. — A mait óv végén a vas- és gépipar 125.000 munkást foglalkoztatott. — 950 mil­lió értékű gyártmányt termelt a múlt évben a vas és gépipar. — A mait évben exportra került hagyma 40 százaléka nemesdevizáért kelt el. — Százezer hadviselt kéri a Károly- csapatkeresztet. — Motoros vonat beállítását kéri Székesfehérvár. — Az olaszok nyerték meg a milánói olasz-magyar tenniszmérkőzést. — Lengyel Zoltán volt Kossuthpárti képviselő meghalt. — 234'5 millió P adót fizetett a főváros lakossága, 28 millióval többet, mint 1938-ban. — magyar vállalat végzi a bolgár ólomérc tisztítását és olvasztását. — Hatszázmillió pengős új belső köl­csön kibocsátását javasolják. — A munkanélküliség csaknem teljesen megszűnt Magyarországon. — OlCSÓ telefont kapnak az alföldi tanyák. — Szorosabb Zár alá vették a bőr- és gumiciakeket. — Januárban életbe­lép Budapesten a szabott árak rend­szere. — Olaszország közvetít Ma­gyarország és Romania között. — VoloSÍn 5000 holdas kárpátaljai bir­tokát felosztják a felvidéki kisgazdák között. — Biztositya van hosszú időre rizsellátásunk. — Piacra ke­rültek a kevert gyapjúfonalak. KÜLFÖLD Olaszország nem támadja meg a Szovjetet, de nem tűri a kommuniz­mus terjeszkedését. — Szlovákia ki akarja telepíteni a magyaralföldi szlo­vákokat. — Az angol hadügyminisz­ter lemondott. — Besorozzak az ang­liai csehehet. — Támadás esetén Olaszország segítségére siet Magyar- szágnak. — Újabb négy orosz had­osztályt semmisítettek meg a finnek. — Megszigorították a cukor, a füs- tölthűs és a vaj élvezetét Angliában. — A SZerbek teljesitik a magyar ki­sebbség külön kívánságait. — Ame­rikában tiz százalékkal emelik a bu- zatermöst. — Hatalmas árvíz pusz­tít Anatoliában. — A fiának elfogtak egy orosz hadosztályparancsnokot. — 40 fokos fagy miatt bezárták a lett iskolákat. — 10 000 repülőgépet rendelt Anglia Amerikában. — A CSeh»morva protektorátusban 90.147 zsidó el. — Paris méltányolja a ma­gyar revíziós követeléseket. — Ame­rika 60 millió dollárt ad a finneknek. — Angliában 1.362.000 munkanél­küli van. — Romániában farkascsor­dák garázdálkodnak a falvakban. — A japán kormány helyzete erősen megingott. — Húszezer ültetvényes munkás sztrájkol Manilla szigetén. — Kanada csupán kiegészítő hadi- anyagvásarlásokra naponta 4 millió dollárt költ. — Fel akarták robban­tani a Boulder-gátat, Amerika legha­talmasabb vízmüvét. — Angiidnak hatmillió fontjába kerül naponta a a háború. — Franciaországban is gyűjtik a nyersanyaghulladékoaat, —*

Next

/
Thumbnails
Contents