Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 24. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 24. SZÁM. VASÁRNAP, 1940. MÁRCIUS 31 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 KorOSZtéliy pOlllifea: 63 társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A hercegprímás húsvéti beszéde Dunába zuhant egy teher- vonat mozdonya öt teherkocsival Husvét vasárnapján dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás ün­nepi nagymisét pontifikáit az esz­tergomi bazilikában, majd pápai ál­dást osztott és szentbeszódet mon­dott. Azzal kezdte beszédét a bíboros főpásztor, hogy Jézus keresztre fe­szítésekor és halálakor éj és sötét- ség borult a világra, majd dicsősé­ges feltámadása ismét meghozta a fényt és világosságot. Azóta a sö­tétségnek és a világosságnak ez a váltakozása lelki értelemben szün­telen megismétlődik az emberiség életében: hol elsötétült, hol megvi­lágosodott az élet, aszerint, amint a hitetlenség és közöny megfeszítette Krisztust, vagy pedig engedték az emberek, hogy külső és belső éle­tükben feltámadhasson az Üdvözítő. Minél inkább üldözik, keresztre fe­szítik a lelki, egyéni, nemzeti élet­ben Krisztust, annál kevésbé lát­hatjuk a boldogulás útjait, annál in­kább eltévedünk, mert a sötétség­ben alig tudunk szembeszállni ellen­ségeinkkel. Viszont minél többen fogadják be lelkűkbe a feltámadt Krisztust, annál nagyobb lesz a világosság, annál jobban megértjük az életet és annál biztosabban járunk az üdvösség útján. Ezért állítja elénk az Egyház min­den év husvótján Krisztus kereszt­halálát és feltámadását, — folytatta a hercegprímás —, hogy tegyük jóvá elsősorban lelki életünkben mindazt, amit a keresztre feszitett Krisztus ellen vétettünk, azután ta­nuljunk meg Krisztus világosságá­ban járni. — Ha most a feltámadás vilá­gosságában végigtekintünk az em­beriség mai életén, szomorúan kell megállapítanunk, hogy a keresztény emberek és nemzetek között is van­nak, akik a keresztrefeszités sötét­ségében járnak. — Bár tagadhatatlan, hogy az utóbbi időoen, különösen az Actio Catholica buzgólkodása és a Szent István év hatásai révén sokan ta­nulták meg Krisztus világosságában járni az élet útjait. Sokan megtér­tek, a lanyhákból buzgók lettek, a félénkek megbátorodtak. — Sajnos azonban, ezek között sokan vannak olyanok, akik csak külsőleg keresztények, és amikor áldozatot kellene hozniok, akkor megtagadják cselekedeteikkel a krisz­tusi elveket és könnyen megfeled­keznek kitükről. — Amíg sokan vannak, akik meg­feledkeznek Isten VII. és VIII. pa­rancsáról, akik megfeledkeznek a házasság szentségéről és íelbontha- tatlanságáról, amíg sokan vétenek a gyermekáldás ellen és oly sokan fe­ledkeznek meg embertársaikról, amig olyan sokan vannak, akikből önző érdekeik miatt kihalt a felebaráti szeretet és szociális igazság érzése, — addig nem lehet igazi keresztény életről beszélni. — Sokan megcsalják embertár­saikat, megcsalják önmagukat, de Istent nem csalhatják meg soha 1 Mert olyan sokan vannak, akik igy megfeszítik Krisztust, azért borul a mai világra sötétség, azért nem ta­lálják a kiutat a tévelygésből. En­gedjük végre Krisztust feltámadni a lelkekben, akkor világosság lesz. — Mit szóljunk a mai keresztény nemzetek életéhez, boldogulásához ? — folytatta a bíboros főpásztor. Nem tagadom, sok életrevaló törvényt hoznak és igyekszenek ezeknek ér­vényt is szerezni, azonban a ke­resztény nemzetek életében is sok hiba és tévedés van. Nemcsak bel­politikai, hanem külpolitikai szem­pontból is érvényt kell szerezni a krisztusi elveknek, az igazságnak, szeretetnek, a kis nemzetek életjo­gainak. Arról beszélt ezután a hercegprí­más, hogy amig a nemzetek saját életükben keresztre feszitik Krisz­tust, addig hiába várjuk, hogy örök céljukat és polgáraik boldogulásának útját megtalálják. A feltámadó Krisz-' tus világosságára van szükség az egyéni, nemzeti és nemzetközi élet­ben, — hogy ismét békés, boldog élet virágozhasson a föld színén. IttMHHIMIHMtMMIitHI Gidró Bonifác az új tihanyi apát Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát a Szent Benedek rend tagjai­nak meghallgatása után kinevezte tihanyi apáttá a legtöbb szavazatot kapott Gidró Bonifác komáromi ház- főnököt, tanügyi főtanácsost, Komá­rom törvényhatósági jogú város díszpolgárát. Gidró Bonifác 1869-ben született a csikmegyei Karcfalván, ősrégi szé­kely családból. Középiskoláit a csik- somlyói gimnáziumban végezte és érettségi vizsga után lépett be a Szent Benedek-rendbe. Teológiai ta­nulmányait Pannonhalmán, egyetemi stúdiumait a matematikából és fizi kából a budapesti tudományegyete­men végezte. 1893-ban győri tanár lett, 1894-től 1900-ig pedig az esz­tergomi bencés gimnáziumban taní­tott. 1900-ban a rend főapátja a ko­máromi bencés gimnáziumba helyezte át, ahol 1921-ig tanárkodott, majd 1921. februárjától kezdve a komá­romi bencés gimnázium igazgatója és a rendház főnöke lett. A cseh uralom alatt a legnehe­zebb körülmények között volt a gimnázium és rendház vezetője. Ren­díthetetlen magyar öntudattal és igazi székely bölcsesóggel vezette e nehéz időkben az intézetet. Kiváló tanár volt, nagyszerű tankönyviró és atyai bölcs vezető. A megszállás alatt vezető szere­pet vitt Komárom kulturális életé­ben, a városi magyar könyvtár el­nöke, a Jókai-egyesület alelnöke, és minden magyar ügy lelkes istápo­lója volt. Érdemeit a felszabadulás után a kormány is elismerte, ami­kor tanügyi főtanácsossá nevezte ki, Komárom városa pedig hálája jeléül egyhangúan díszpolgárrá választotta. Borzalmas módon lelte halálát egy mozdonyvezető Husvétvasárnap dél­után. Öt óra tájban Nyergesújfalu állomásán haladt kerezztül a 3575. sz. tehervonat, amelynek mozdonyát Bacsók György 41 éves mozdony- vezető vezette. Nyergesújfalu és a nyergesújfa- lusi cementgyár között kanyarodik a vasúti töltés és közvetlen a töltés aljában folyik a Duna. A magas víz­állás következtébón valószínűleg fel­lazult a pályatest, néhány száz mé­ternyire a nyergesúj falusi állomástól a mozdony jobbra billent, majd le­zuhant az alul hömpölygő Dunába. A mozdony öt teherkocsit raga­dott magával, amely leszakadt a te­hervonat többi részéről. A zuhanás pillanatában úgy a mozdonyvezető, mint a fűtő kiugrott a mozdony ajtaján. A fűtő a parthoz közel érte el a vizet és sikerült kiúsznia a partra. A mozdonyvezető távolabb esett a vízbe s ugyancsak úszásra fogta a dolgot a part felé s már- rrát sikerült megközelítenie a töltést, amikor a vízbe esett egyik teher­kocsi, amelyben oltatlan mész volt, a víz behatolása következtében fel­robbant. A robbanás Bacsók Györgyöt visszavetette a Duna közepe felé, ahol néhány percig még küzdött a hullámokkal, azután elmerült. A szerencsétlenség után nyomban Máv. bizottság szállott ki a hely­színre, amely megindította a legszi­gorúbb viszgálatot. Vasárnap este és hétfőn a személyforgalmat ezen a szakaszon átszállással bonyolították le. imtWIMMMOlltIHMW Mennyi és milyen újságok járnak Esztergomba? A mai rohanó időkben az újság­nak a szerepe és hivatása rendkí­vüli módon megnőtt. Az emberek nem érnek rá s türelmük sincs hosz- szabb lélekzetű munkákat olvasni. Áll ez nemcsak a tudományos mun­kákra, hanem a regényekre is. Az újság az egész világon nél­külözhetetlen barátja lett az ember­nek. Fontosságát nem csorbította a rádió, sem a mozi, sőt még nélkü­lözhetetlenebbé tette. Ezekből csak körvonalakban lehet tájékozódni az eseményekről, de aki a részletekre is kiváncsi, vagy mélyebben szeretne megismerkedni a dolgokkal, az kény­telen az újsághoz folyamodni. Úgyhogy ma már egész joggal lehet elmondani, hogy az újság a kultúra fokmérője. Igen érdekes és tanulságos képet nyújt tehát, ha kis szemlét tartunk az Esztergomba érkező lapok felett. A fontosabb számadatok a kö­vetkezők : Uj nemzedék 550, Pest 44, Ma­gyarország 26, Esti Újság 100, Esti Kurir 102, 8 órai Újság 130, Pesti Újság 130, Uj Hírlap 4, Pesti Hír­lap 13l, Magyarság 64, Uj Magyar­Heti események BELFÖLD 128 000 munkást foglalkoztat a magyar vas- és gépipar. — A Ha* gyár Általános Hitelbank érdekelt­ségei 52.700 munkást és 7950 tiszt­viselőt foglalkoztat, a kifizetett mun­kabér a múlt évben 109 millió P volt. — 111 millió P új kölcsönt fo­lyósítottak a vidéki magyar pénzin­tézetek. — Egymillió használt zsá­kot hoznak be Olaszországból, Hol­landiából és Belgiumból Magyaror­szágra. — Az OTI 38 millió pengőt fordít építkezésre. — Egymillió pen­gő értékű rotációs papirost kapunk Németországból. —- Megindult a juh- kivitel Németországba. — Megkez­dik a Nemzeti Sportcsarnok 34.000 köbméter kiterjedésű hatalmas épü­letének építését. — Teleki Pál gróf miniszterelnököt lelkesen fogadták Rómában. — A Felvidéken 1109 fo­lyamodó közül csak 152 kapott a zsidótörvény alól mentesítést. — Gróf Nemes Albert volt római követ meghalt. — Gróf Festetics Sándor volt nyilas képviselő 30 000 holdBs kitbizományát birósági zárlat alá he­lyezték. — Bonczos Miklós állam­titkárt árvédelmi országos kormány- biztosnak nevezték ki. — Az elmúlt hat hónapban 137 millió doboz gyufa került forgalomba. — 6840 vagon cukrot termeltünk fél év alatt. — Fél év alatt 208.000 hl sör került forgalomba. — Csütörtökön fogadta a pápa gróf Teleki Pál miniszterel­nököt. — Horthy Miklós kormányzó két ponnylovat és egy díszes gyer­mekfogatot ajándékozott a kis iraki arab királynak. — Gróf Teleki Pál miniszterelnök megjelent Mussolini előtt is. — 75 esztendős a magyar postai levelezőlap. — Füzeseket lé­tesítenek Pestvármegyóben. — Meg­mentik a tályai evangélikus templo­mot az összeomlástól, ahol Kossuth Lajost megkeresztelték. — Mátyás király szobrát a királyi várban akar­ják felállítani. — 800.000 pengő kárt csinált az árvíz a nagytétényi sertéshizlaló állatállományában. — KÜLFÖLD ladgearn volt román pénzügy- minisztert internálták. — A román középiskolákban eltörölték az év­végi vizsgálatokat. — A gyémánt ára 30 százalékkal emelkedett — Mannerheim finn tábornagy meg­kapta a legnagyobb finn kitünte­tést, a gyémantos szabadságkeresztet. — Németország biztosította Olaszor­szág egesz szenszüksékletét. — Kí­méletlen tengeri háborút kezd Ang­lia Németország elen. — Belépnek a munkáspárti vezérek az angol kor­mányba. — Churchill lett az összes angol haderők minisztere. — Beynand lett az új francia kormány elnöke. — Angliában megtiltották, hogy a semleges hajók legénysége partra- szálljon. — Anglia, Franciaország és Németország együttesen jelenleg kb. 30.000 repülőgéppel rendelkezik. — Finnország védelmét az új helyzet és tapasztalatok alapján építik fel,

Next

/
Thumbnails
Contents