Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 15. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 15. SZÁM. VASÁRNAP, 1940. FEBRUÁR 25 Szerkesztőség, kiadóhivaial: Simor-u. 20 HerOSgiÓÜ? politikai 8S társasai lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 füléi Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Mátyás király Ez év február 23 án volt félóvez- redes évfordulója annak a nap­nak, amelyen Hunyadi Mátyás, a magyarság utolsó nagy nemzeti ki­rálya született. Trónralépóse törté­nelmünk egyik legfényesebb kor­szakát nyitotta meg s emberi és uralkodói nagyságával szinte magá­ban összpontosította azt az elvont eszmét, amelyet a magyarság a XV. század közepétől jelentett. Benne élt legtisztábban e kor magyarságának ön- és hivatástudata, valamint nem­zetünk európai értékének súlya. Mátyás, a törökverő Hunyadi Já­nos fia, köznemesnek született s éppen e magára ébredt rend tette fejére Szent István koronáját 1458- ban. Mátyás harmincnégy esztendeig hordta ezt a koronát és uralkodá­sának hosszú éveit egyetlen óriási cél elérésére fordította : elnyerni Zsig- mond német-római császári koroná­ját, a magyarságot tenni Európa urává és a magyarság vezette Eu­rópa segítségével megverni a törö­köt s örökre megmenteni a keresz­tény világot az ozmán veszedelemtől. Ha szellemi arcképén végigtekin­tünk, úgy Mátyás jellemzésére alkal más főbb tulajdonságait a követke­zőkben vázolhatjuk : Első vonása mélységesen emberi: az igazságosság, amit ma talán he­lyes kifejezéssel szociális érzésnek is nevezhetnénk. Törvényalkotásai és bíráskodási döntései a kicsinyek és védtelenek felemelését célozta a jog oltalma alatt állók szintjére. Ko­rát jóval megelőzően szociális ural­kodó volt s belpolitikájának legfőbb törekvése az osztálykülönbségek igaz­ságtalanságainak megszüntetése ré­vén a népnek nemzetté emelése. Másik jellegzetes vonása: az erő. Alig választják királlyá, máris vas­ököllel veri szét a felvidéki idegen szellemű huszita mozgalmat és a törököt az Aldunétól messze vissza­veti. Első európai uralkodó, aki ál­landó hadsereggel rendelkezik és hon­védelmi újításai félelmesen híressé teszik haderejét. Utolsó vonásként említhetjük Má­tyás szellemi arculatán annak felis­merését: hogy a magyarság hiva­tása nemcsak a fegyveres szolgá­latból áll, hanem az európai szel­lemmel való összeforrást és az olasz műveltségen alapuló renaissance be­fogadását is jelenti. A magyar hu­manisták uralkodása alatt Európa- szerte ott állanak a legkiválóbbak között! S mindez arra mutat, hogy a magyarság, mint európai megte­lepedése óta mindig, akkor is lépést tartott az új világmozgalmakkal. Az utolsó nagy nemzeti király születésének félévezredes évforduló­ján felelevenítettük szellemi arcké­pének legjellegzetesebb vonásait, me­lyekből uralkodási célkitűzéseinek lényege tevődött össze. Példaképe ő annak a magyarnak, amilyet csak egyszer-egyszer ad a sors a nem­zetnek, bar igen sokszor szüksége volna rá a magyarságnak. Mátyás, bár a nemzeti hagyomá­nyokból indult ki, mégis e kor újjá­születésének diadalmas uralkodója és a magyar renaissance ihletett zászlóvivője volt. Ösztönösen meg­érezte, hogy nemzetének a kor ka­vargó eszmeársdatából mely irányt kell követnie, ami számára hatalmi súlyt és szellemi gyarapodást jelent. Zseniális hadvezér, született dip'o- mata és az igazságosság jegyében ítélkező szociális fejedelem volt. Ha uralkodásának dicsőséges kor­szakán végigtekintünk, megdöbbe­néssel eszmélünk rá arra, hogy a tör­ténelem mennyire ismétlődik és hogy a mai nagy világbomlás árnyékában is Mátyás király politikai irányát kell követni a magyarságnak az eu­rópai civilizációt féltékenyen őrző latin szellem és Róma árnyékában ! | Az idegen imperialista politikai és Iszellemi áramlatok ellensúlyozásárai A követeadő példa Bizonyára nemcsak általában a I magyar társadalomra, hanem az esz- I tergomi társadalomra is mélységes | hatást gyakorolt a Kormányzó Ur Őfőméltóságának a miniszterelnök­höz intézett levele, amelyben „na­gyon kéri“, hogy húszéves kormány­zói jubileumán maradjanak'el az ün­nepségek. Nem ok nélkül való az, hogy ami kor a legmagasabb helyről érkezett levél kívánságát tisztelettel tudomá­sul veszi a nemzet, szinte megille- tődötten áll meg minden egyes so­ránál és elgondolkozik a súlyos igaz­ságokon, amelyek annyira világosak, szív szerint valók és vitán felül ál­lanak és amelyeket mégis mindany- nyiszor meg kell tanulnunk, amikor aktuálisak lesznek. Szinte olyan lel- kiismeretfurdalásfélét erezhetne a ma. gyár társadatom, amely bizony sze­ret ünnepelni és eddig is felhasznált minden alkalmat az ünneplésre. Az esztergomiak számára pedig — úgy érezzük — komoly figyelmeztetést tartalmaz a kormányzói levél a múlt­ra és jövőre nézve. A múltra tanul­ságul, a jövőre követendő például. Hiszen ebben a városban az el­múlt évtizedek történelme tele van van személyes ünnepeltetéssel, amely már szinte megszokott gyakorlattá I vált. Hogy érdemdús férfiak jubileu | mairól volt szó ? 1 Hat : tanuljunk szerénységet. Egy nemzet feltámasz jtásának, Magyarország megmentésé Inek, a húszéves kormányzóságnak — amelyet most szivében Ünnepei minden magyar ember — alatta ma­radnak ezek az erdemek egészen bizonyosan. De nem is annyira az érdemes férfiakra nézve figyelmeztetés a kor­mányzói levél, mint inkább a min­den áron ünnepelni akaróknak. Azok tanuljanak végre ebből a szép, ko­moly, atyai hangú sorokból, akik akár szereplési vágyból, akár a szer- vilizmus szellemétől fertőzötten hí­zelgésből akarnak kitűnni a közéleti ünnepelt érdemeinek méltatásában, akár érvényesülési lehetőségeiket igyekeztek ilyen módon erősíteni a kisebb-nagyobb kitüntetési, hosszabb- rövidebb, de inkább rövidebb jubileu­mok ünnepélyeinél. Ha Magyarország kormányzója, aki pedig alig felmérhető, történelmi jelentőségű jubileumhoz jutott el or­szágával és akinek érdemei hálára köteleznek minden magyart, — ko­moly figyelmeztetéssel hárítja el az ünneplést, akkor ebből a példából okulva és a mi kis ügyeinkre és ér­demeinkre tekintve nyugodtan meg állapíthatjuk, hogy valóban elegünk van az ünnepeltetések túlhajtásaiból és őszintén szólva még akkor sem kérünk belőlük, ha történetesen nem ilyen vészterhes, komoly időket ól nénk, hanem nyugodt, boldog, gond talanabb napoknak lehetnénk élvezői. A közszellem komolyságát, emelke­dettségét, tisztaságát szolgálja, ha a követendő példát megértik és köve­tik azok, akiknek most kitűnő al­kalmuk van erre és megtanulnak őszintén, komolyan értékelni, lélek­ben becsülni és befelé ünnepelni azok is, akik eddig csak kifelé dol­goztak. Vármegyei havi jelentések Esztergom vármegye közigazga­tási bizottsága szokásos havi gyűlé­sen elhangzott beszámolókat a kö­vetkezőkben ismertetjük. Az alispáni jelentés beszámol ar­ról, hogy a rendkívüli téli időjárás vármegyénk területén is több tekin­tetben éreztette bénító hatását. Esztergom városában a hóeltakari- tásnái 65 fuvaros és 145 munkás foglalkozott. A hóeltakaritásra elő­irányzott 800 pengő közel sem volt elég, mert az eddigi munkálatok több mint 2000 pengőbe kerültek. T ársadalmi téren kiemelkedő ese­mény volt az esztergomi vitézi és helyőrségi bál. Általában az idei tár­sadalmi megmozdulásokat jellemezte, hogy a legtöbbjük a jótékonyság je gyében folyt le. Kulturátis téren nagyjelentőségű esemény volt a Népművelési Bizott­ság kulúrestje. Sajnálatos azonban — mondja az alispáni jelentés — az Esztergom közönsége részéről ta­pasztalt nagy részévtlenség, amely ezt a kultúrestet jellemezte. Szociális téren megalakult a Csa­ládvédelmi Szövetség esztergomi he­lyi csoportja. A belügyminiszter ál­tal a párkányi járás területére ki- 1 rendelt szociális előadó működését az esztergomi járásra is kiterjesz­tette, műkködésót már meg is kez­dette. Az agrárigazgatás terén igen nagy eredmény volt a nagyölvedi téli gaz­dasági vándortanfolyamnak meg nyitása. Örömmel emlékezik meg az alis­páni jelentés arról is, hogy Nagy József nánai igazgatótanitót a föld­művelésügyi miniszter a fásítás te­rén elért érdemei elismeréséül kitün­tette. Az alispáni jelentés további ré­sze a vármegyei és községi tisztvi­selők státusában történt személyi változásokat közli, majd a január hó történetéhez tartozó statisztikai adatokat ismerteti. A vármegyei tiszti főorvos jelen­tése szerint a vármegye egészség­Heti események BELFÖLD Leégett a csepeli papírgyár. — Farkascsordák garázdálkodnak Kár­pátalján. — Három és fél évi bör­tönre, 20.000 pengő pénzbüntetés és 157.9300 pengő vagyoni elégtételre ítélték Brammer Pál budapesti ár­drágító textilárúst. — Január hóban ugyanannyi értékű árút hoztunk be, mint amennyit kivittünk. — Textil­gyár épül Rimaszombatban. — Pénz­ügyi ellenőrt kapott Komárom vá­ros. — Képtáviratok küldhetők Bu­dapestről Berlinbe és Rómába. — Gyapjút kapnak a magyar gyárak Délafrikából és Délamerikából. — Nagyapa lett gróf Teleki Pál minisz­terelnök. — Filmegyezményt kötöt­tünk Németországgal. — Negyven­ezer ingyenebédet ad naponta a főváros. — Budapesten szerzi be Bdgrád felső társadalma divatcik­keit. — Zboray Miklós volt ország- gyűlési képviselő meghalt. — Ha­nauer István váci megyéspüspököt XII. Pius pápai nemesi és grófi címmel tüntette ki. — Százágyas kórházat rendez be az újpesti Vö­röskereszt. — 1300 éves borra akad­tak egy sírban a sárvári ásatások­nál. — Félmillió pengőért eladták az egykori Est-kiadóhivatal palotáit. — Négy katonai alapítványi helyet létesít a kormányzó jubileuma al­kalmiból a főváros. KÜLFÖLD Életbeléptette Törökország a nem­zetvédelmi törvényt. — Megkezdő­dött az ukránok és fehéroroszok visszatelepitése Oroszországba. — Angol hadihajók cirkálnak állandóan Norvégia partjainál. — Németország mindent elkövet, hogy Angliát el­zárja a skandináv államoktól. — Q. Vilmos volt német császár úgy nyi­latkozott, hogy a háborút be kell fe­jezni és valamennyien a szovjet el­len menjenek. — Hetvenszeres túl­erővel harcolnak a finnek. — Egy szovjet vezérkar a finnek fogságába esett. — A finnek a háború megin­dulása óta 421 szovjet repügépet lőttek le. — Romániában március közepén általános mozgósítást ren­delnek el. — Az olasz trónörökös­pár harmadik gyermekének megszü­letését várja. — Sztankovios szerb zeneszerző hamvait Budapestről Bel- grádba szállították. — A japán kor­mány bejelentette a pénzfelhigitást. — Sziléziában megtiltották a vallás- tanitást. — Betiltották a csókolód- zást a kaliforniai egyetemen a nát­haláz miatt. — Hadianyagtömegek hömpölyögnek Amerikából Európá­ba. — Csökken Anglia külkereske­delmi forgalma. — Meghalt Davido- vics volt jugoszláv miniszterelnök. — Sven Hédin, hires svéd kutató 75 éves. — Hoosevelt meglátogatta a panamai erődítményeket. — Te­mesváron hamis tizdinárosokat hoz­tam forgalomba. — Tízezer olasz garibaldista ment Finnországba. — A kanadai kormány rövidesen meg­engedi a toborzást a finn hadsereg részére. — Belgrad villamosvasúti

Next

/
Thumbnails
Contents