Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 99. szám

HATVANEGYEDIK ÉVFOLYAM 99. SZÁM SZOMBAT, 1940. DECEMBER HO 21

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20. KöTöSZtény politikái és tárSádálüli láp. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér.

Megjelenik minden szerdán és szombaton Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér.

HETI ESEMÉNYEM

BELFÖLD

Teleki miniszterelnököt kitüntet-; ték a jugoszláviai Fehér Sas-rend nagykeresztjével. — Háromszáz házat zsaroltak össze Marosvásárhelyen a román tisztviselők. — 3500 zsidónak lesz választójoga Budapesten. — Magyarországon 16 cukorgyár működik. — Magyar föve- get kapnak a cserkészek az eddigi j búrkalap helyett. — Százezer ma- i gyár harcos fogadott hűséget va- * sárnap Budapesten a kormányzónak. — A budapesti jugoszláv követet a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki. — Fegyve résén szöknek át Romániából az éhező magyar, német és román katonák. — Törölte zsidó tagjait a Magyar Cserkész Szövetség. — Hő- man kultuszminiszter rövidesen Szófiába utazik, — A budapesti állatkertben párduc-cápák születtek. — 500 vágón szén és 200 vágón fa érkezik naponta Budapestre. — Jövőre jóval több dohányt termelünk, mint eddig. — Húszezer hold föld van viz alatt Szeged határában. — Külön területet jelöltek ki a gyáraknak a pestkörnyéki városokban. — Párttá alakult az erdélyiek képviselőcsoportja. — Laky Dezsőt közellátási tárcanélküli miniszternek nevezte ki a kormányzó. — 29.000 hold föld maradt vetetten Csanád- ban. — Kétezer tenyészkancát osztanak ki az erdélyi gazdák között.

— Áttörte a vonat a budapesti keleti pályaudvar üvegfalát. — Megsemmisítik a budapesti zsidó városatyák mandátumát. — Egyedül Magyarország fizetett köicsöntörlesztést Amerikának. — Az elmúlt évben

842.000 nyulat vittek ki külföldre.

— 1938-39. idényben 726.000 foglyot és 394.000 fácánt lőttek Magyarországon. — Az elmúlt évben 4’3 millió volt lőtt-vadexpor- tunk. — 1939-ben 5115 őzet, 3717 szarvast és 428 vaddisznót szállítottunk külföldre. — Hárommillió pengő értékű bútort szállítunk Németországba. — Megkezdte a Wolf- ner-gyár a sertésbőrök készítését.

— Kétszáz vagon napraforgómag jön be Bulgáriából.

KÜLFÖLD

Sorsdöntő fordulatok előtt áll Franciaország. — Bázelt bombázták angol repülők. — Lloyd George belép az angol kormányba. — Halállal büntetik az élelmiszerhaltnozó- kat Olaszországban. — Laval volt francia külügyminiszter államcsínyt készített elő. — Háromszázezer embert és ezer páncélkocsit vonultattak fel az angolok Egyiptomban. — Nem gyártanak hadianyagot a mar- seillei gyárak a németeknek. — Az angol munkásság körében elégedetlenségek és sztrájkok vannak. — Németországban nem alkalmaznak zsidó orvosokat. — Romániában a cukorgyárak 14-ről 8 ra csökkentek — Julianna holland trónörökösnő meglátogatta Rooseveltet. — Nagy árvizek pusztítanak Törökországban. — Az angol közel kel éti hadseregbe erőltetik az iraki és iráni belgákat. — Nagy német kitüntetést kapott a japán külügyminiszter. — Parlamenti bizottságok vizsgálják meg az amerikai hadianyaggyárakat. — Hadi- törvényszék elé állítják az angol fe- keteingesek vezérét. - Bukarestben 75 zsidó utcanevet változtattak meg.

— Német mintára küzdik le a munkanélküliséget Norvégiában. — Letartóztatták a francia szociáldemokrata szakszervezet volt főtitkárát. — Hatvanöt ország diákja tanul Németországban. — Thüringiában ruganyos fából készítenek bútort. — Krajovában elitéltek 20 kommunista zsidót. — A temesvári zsidó orvosok a hirdetésekben is kötelesek feltüntetni származásukat. — Csak óriási háborús pótdíjjal kap matrózokat Anglia. — Megszöknek az angol hajókról az idegen tengerészek.

— A földrengés rongálta meg a ploesti olajvezetéket. —• Jugoszláviában rövidesen bevezetik a ke- nyérjegyrendszert. — 83.000 belga munkás dolgozik jelenleg Németországban. — Maximálták Hollywoodban a sztárok és rendezők fizetését.

— Villamosárammal telített keztyűt találtak fel Amerikában. — Gyarmati szolgálatra képezik ki a német rendőrség egy részét. — A Vezúv

csúcsát hóréteg borítja. — Százezer példányban nyomatta ki a Szovjet Bismark „Gondolatok és emlékezések“ című művét. — Maletti tábornok, a líbiai olasz csapatok parancsnoka hősi halált halt. — Szigorú határzárt rendelt el Svájc. — Amerikában ki akarják mondani az ipar riadókészültségét. — Napoleon fiának hamvait az Invalidusok templomában temették el. — Az idén nem osztják ki a Nobel-dijakat. — A pápa karácsonyra ajándékokhoz juttatja a hadifoglyokat. — Roose- velt kijelentette a windsori hercegnek, hogy nem viszi Amerikát háborúba. — Magyar kulturházat avattak Szabadkán. — 54.000 délbukovinai németet telepítettek át a Birodalomba. — Antonescu vette át a román külügyminisztérium vezetését. — A német kormány új követet nevezett ki Bukarestbe, — Betiltották a temesvári Déli Hírlap c. magyar lapot. — Az új olasz hadosztályok megállították az angol előnyomulást Egyiptomban. — Hollandia és Németország között megszűnt a vám. — Románosító kormány- biztosokat neveztek ki a bánsági vállalatok mellé. — Minden munkás-, iparos- és tisztviselő egyesületet feloszlattak Romániábnn.

690.909 pengős költséggel tüdő- és nemibeteg- osztállyal bővítik ki a Kolos-kórházat

Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága e héten tartotta rendes téli közgyűlését dr. Késmárki Trey Vilmos főispán elnökletével.

A közgyűlés tudomásulvette a Kormányzó úr őfőméltóságának köszönőleiratát, amellyel válaszolt a törvényhatóságnak Erdély visszacsatolása alkalmából hozzá intézett hódoló feliratára.

Ugyancsak köszönetét mondott gr. Teleki Pál miniszterelnök a Szt. István Rend nagykeresztjével történt kitüntetése alkalmából hozzá küldött üdvözletért.

A tárgysorozat további során a társtörvényhatóságok különböző átiratai, különböző költségvetések, zárszámadások, szabályrendeletek szerepeltek.

Fontos pontja volt és Esztergom várost közelről érintette a tárgy- sorozat utolsó pontja, amely Esztergomban a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezés megszervezésével foglalkozott.

Egyik legújabb törvényünk foglalkozik ezzel a nagyfontosságú közegészségügyi kérdéssel és intézményesen megszervezi a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezést. Főcélja a törvénynek, hogy ezeket a betegeket megfelelő szervek kikutassák, azután elkülönítsék és gyógykezeljék.

A lakosságnak gümőkór szempontjából nagy tömegei kerülnek orvosi vizsgálat alá, pl. Óvodások, iskolásgyermekek 6—10 éves korig, leventék, oktatók, házi cselédek és az élelmiszerekkel foglalkozó alkalmazottak.

A törvény szerint mindenki köteles magát nyílt gümőkór és nemi betegség esetén gyógykezeltetni, sőt szükség esetén a kényszerei különí- tést is alkalmazni lehet.

A törvény gondoskodik természetszerűen a szigorú szankciókról is és szigorú büntetésekkel sújtja azokat, akik önként nem engedelmeskednek a törvény rendelkezéseinek.

Hogy a törvényt a gyakorlatban is végre lehessen hajtani, igen nagyszámú tüdőbeteg és nemibeteg gondozó intézetet kell felállítani az egész országban. Ezenkívül minden járásban intézményesen meg kell szervezni a járó betegek gondozását.

Esztergom vármegyében ezideig csak Esztergomban működött tüdőbeteggondozó intézet, ahová az egész vármegye, sőt a szomszédos területekről is jöttek betegek. Ez az intézet azonban az előbbi feladatokhoz képest kicsi, nem is szólva arról, hogy nemibeteggondozó intézet egyáltalán nem volt, ezért a vármegye a belügyminiszterhez fordult megfelelő támogatásért. Ennek volt azután igazán örvendetes eredménye az, hogy kórházunk területén a jövő évben megkezdődik egy központi tüdő- és nemibeteggondozó intézet építése, továbbá létesül egy 40 ágyas tüdőbeteg-gyermekotthon és egy 32 ágyas nemibeteg-osztály.

A költségek mintegy 600.000 P-t fognak kitenni, ezt az összeget a belügyminiszter államsegély útján kilátásba helyezte.

Ezzel kapcsolatban megtörténik a Kolos kórház belgyógyászati pavilonjának modernizálása is. Úgyhogy

a Kolos-kórház vidéki viszonylatban egyik legkiválóbb egészségügyi intézmény lesz.

A vármegye járásairól is történik gondoskodás és egy automobilra szerelt mozgó-röntgenkészülék fog a nagyközönség rendelkezésére állni.

Az egészségügyi szervezetnek még tökéletesebb kiépítését jelenti majd 1942-ben Párkányban s egyik Esz- tergomjárási községben felállítandó központi egészségház.

A Stefánia védőintézet nemcsak az anya- és csecsemővédelemmel fog foglalkozni, hanem résztvesz a gümőkór és nemi betegségek elleni küzdelemben is. Ezenkívül Párkányban kiépítik a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatot. így előreláthatólag Esztergom vármegye egészségvédelmi szolgálata tökéletes lesz.

Ezekkel a nagyjelentőségű és igazán örvendetes eseményekkel kapcsolatban a törvényhatósági bizottság egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy őszinte háláját fejezi ki dr. Sajó Lajosnak, aki a belügyminisztérium illetékes osztályának a vezetője, azért a meleg pártfogásért, amellyel Esztergomot egészségügyi téren állandóan támogatja.

A hercegprímás Szent László király tanításairól

Az alapításának 25-ik évfordulóját! ünneplő budapesti Szent István Akadémia vasárnap ünnepi ülést tartott. Az ülést Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás nyitotta meg hosszabb beszéddel.

— A mai vérzivataros időkben — mondotta — szinte ösztönösen múltúnkba tekintünk. Kilencszáz év előtt ugyanezt tette Szent László király, aki védelmébe vette az egyházi vagyont, sürgette a vasár- és ünnepnapok megszentelését, végül a kát. egyház hatályban levő törvényeinek megfelelően megtiltotta zsidó vallású férfiúnak katolikus nővel való házasságát. Szent László is tisztán a valláskülönbség címén állította fel a tilalmat, helyesebben a semmisítő akadályt, nem pedig a faji különbség miatt, ami abból is kitűnik, hogy hivatkozott törvénye nem a magyart, szlávot, stb, szóval nem a fajt, hanem a keresztényt, tehát a vallást állítja szembe a zsidóval. E tekintetben tehát híven követi a kát. egyházat, amelyben sohasem volt, most sincs és a jövőben sem lesz olyan törvény, mely a különböző fajú, de kát. vallása hívek között jaji alapon tiltaná a házasságot. Senki félre ne értsen! Az egyház nem a zsidók kedvéért helyezkedik ilyen álláspontra, hanem azért, mert az összes embereket emberi méltóságuk szempontjából egyformáknak tartja.

— Hiába jubiláljuk Szent László királyt, hiába hirdetjük a szentist- váni elveket, ha magán- és közéletünkben tovább is uralkodni engedjük a zsidó szellemet, a liberalizál