Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 1. szám
4 ESZTERGOM Se VIDÉKÉ 1940. Január 7 Az önkormányzat törhetetlen híve és lelkes harcosa vagyok s az is kívánok maradni, mert a magyar történelem bizonyítja, hogy Magyar- ország^ezeréves fennállása főként a vármegyék autonómiájának köszönhető és szilárd meggyőződésem, hogy a jövőben is az lesz egyik biztosítéka az ország fennállásának. Az itt elmondottak szerint képzelem el a ma alispánját s ezek fognak irányítani működésemben. Alispáni tevékenységemet a gyermekkorom óta lelkembe ojtott s abban mélyen gyökerező keresztény erkölcsi felfogásból‘Jakadó szociális érzés és lelkiismeretes kötelességtudás fogja vezérelni. Itt fordulok szeretett, nagyrabe- csült tisztviselőtársaimhoz, hogy a haza és vármegye iránti törhetetlen hűséggel és ragaszkodással végzett becsületes munkájukkal segítsenek engem nehéz feladatom elvégzésében. Újból hangsúlyozom és kérem őket, hogy ne tekintsék tisztségüket hivatalnak, mert a vármegyei tisztviselőség nem hivatal, hanem élethivatás, amelyet szeretni kell s amelybe nemcsak szorgalmas munkájukat, de egész szívüket és lelkűket igyekezzenek belevinni. A szorgalmas és lelkiismeretes tisztviselő munkáját mindig elvégzi, azonban a becsületesen elvégzett munka nem elég a közigazgatásban, ha hiányzik a gyakorlati érzék és meglátás, dói tudom, hogy ezt megtanulni semmiféle iskolában nem lehet, mert ez isteni adomány. Tehát azoknak a keveseknek, akiknek ez a tehetség megadatott, a közüle- tek iránti kötelességük azt felhasználni a köz érdekében s a mellé és alárendelt tisztviselőtársaikat ily irányban vezetni és irányítani. Ne tévesszék szem elől azt, hogy a munkában szerzett tapasztalat, életbölcsesség s a munkában elröppenő gondolat imádság lesz. Megkívánom tísztviselőtársaimtól, hogy úgy hivatali, társadalmi és magánéletükben kifogástalan és példás magatartást tanúsítsanak. Ne feledkezzenek meg arról, hogy ezt megköveteli tőlük hivatali állásuk és az általuk a hivatalban, társadalmi téren és magánéletükben tanúsított magatartásuk után Ítéli meg a közönség a vármegye szellemét s az kihat a közfelfogás fejlődésére is. Bár szigorú és igazságos főnök kívánok lenni, de tisztviselőtársaimmal szemben mindig a szeretet, a megértés és kollégialitás fog vezetni. Minden igaz és méltányos ügyükben számíthatnak legodaadóbb támogatásomra. Elsőrendű kötelességemnek tartom, hogy e helyről üdvözöljem a húsz évi cseh elnyomatás után az anyaországhoz visszatért magyar testvéreinket. Előttük sem vagyok idegen, mert hiszen hosszú köz- szolgálatomból tizenkét esztendőt töltöttem a párkányi járásban. Jól tudom, hogy a felszabadulas után sok nehéz probléma merült fel s ígérem, hogy azok megoldásához teljes megértéssel és szeretettel segítő kezet fogok nyújtani. Fogadják felajánlott segítő kezemet bizalommal és szeretettel. Minden tőlem telhető módon és eszközzel azon leszek, hogy a testvéri egybeforrás mielőbb megtörténjék. Tekintetes Törvényhatósági Bizott ság! A világháború előtti nyugodt és boldog időkben az volt szokásban, hogy a vármegye alispánja megválasztásakor részletes, mindenre kiterjedő programot adott. Méltóz- tassék engedélyezni, hogy ez alkalommal ettől a régi szokástól eltérjek, mert komolytalannak tartanám, ha ilyen súlyosan reánk nehezedő időkben, amikor nem tudjuk, mit hoz reánk a holnap, színes, mindenre kiterjedő programot adnék anélkül, hogy meg lennék győződve azok megvalósításának lehetőségéről is. Méltóztassanak tehát megengedni azt, hogy e tekintetben csak a mai viszonyoknak és lehetőségeknek megfelelő korlátok között nyilatkozzak. Az ősi Esztergom sz. kir. megyei város felvirágoztatását, fejlődését és megsejtését, úgy mint nagymultú elődeim, szívügyemnek tekintem. De itt nem arra gondolok, hogy államsegélyek kieszközlésével segítsek, mert bár e tekintetben csak a legnagyobb hálával gondolhatunk az államkormányzatra és minisztériumokra, ahonnan tekintélyes segélyeket kapott a város az utóbbi időben. Elsősorban is saját erőnktől kell lehetőleg előteremteni az anyagi feltételeket a város fejlesztéséhez, mert az államsegélyeket is szívesebben nyújtja az államhatalom, ha azt látja, hogy a város vagy községek saját jövedelmeik kimunkálását a lehető tökéletességgel a maximumra fokozzák. Mert a községi és városi háztartást számszaki szempontból kifogástalanabbul el lehet végezni. De ez a munka csak félmunka, ha abban merül ki, hogy a szükségleteket a legnagyobb takarékosság szem előtt tartásával állapítja meg s a kiadások fedezetlen részére a pótadó-százalékot megállapítja. A helyes gazdálkodás az, hogy a város és községek bevételeiket munkálják ki úgy, hogy a törvényben biztosított határok között bevételeik maximumát érjék el s a kiadások nagy része ebből nyerjen fedezetet s ne a pótadóemelésből. Itt elsősorban a város és községek háztartását érdeklő és jövedelmét képező közvetett adókra gondolok. Ez nem elmélet, mert sok város és község hihetetlen eredmé nyékét ér el e téren csupán azért, mert e tekintetben az ellenőrzést és kimunkálást majdnem a tökéletesség határáig fokozza. Ugyanezt kívánom a városnál és a községeknél is keresztülvinni. Esztergom város vezetőségét és tisztviselőit, valamint a járások jegyzői karát arra kérem, hogy ezen jószándékomat megértve, teljes mértékben támogassanak ezen törekvésemben. Ugyancsak elsőrendű feladatomnak tekintem, hogy úgy a vármegyei, mint a városi, járási és községi közigazgatást necsak az eddigi jó nívón tartsam fenn, hanem azt még jobbá, tökéletesebbé és gyorsabbá tegyem. Az egyszerűsítést és racionalizálást oly módon óhajtom keresztülvinni, hogy a munkával amúgy is túlhalmozott tisztviselők és jegyzői kar sorsán a közérdek sérelme nélkül könnyítsék. Beszédem zárókövéhez érve, még csak pár szóval kívánom a Főispán Úr Öméltósága előtt már letett eskümet kiegészíteni : ígérem, Tekintetes Törvényhatósági Bizottság, hogy teljes erőmből, minden törekvésemmel, tudásommal és fáradságot nem ismerő szorgalommal arra fogok törekedni, hogy a megtisztelő bizalmat az imént elősorolt irányelvek szigorú betartásával háláljam meg. ígérem, hogy a jog, törvény és igazság mesgyéjéről letérni soha nem fogok. A reáin bízott hatalommal élni fogok, de visszaélni soha. Ígérem, hogy a fegyelmet fenntartom és fenntartatom. Teljesen megbízhat a Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ezen Ígéretemben, mert nem új és ismeretlen tisztviselő teszi azt. Lelkemmel össze van forrva ez az ősi vármegye, mivel nemcsak én szolgálom három évtized óta, hanem közvetlen felmenő őseimmel együtt közel másfél évszázad óta szolgaijuk hűséggel, becsülettel és hálával Esztergom vármegyét. Végezetül kérem a Főispán Úr Öméltóságának s szeretett tisztviselőtársaimnak és a tekintetes törvény- hatósági bizottságnak nagyértékű és hathatós támogatását becsületes szándékaimban és törekvéseimben. A jó Isten áldását kérve munkámra, az alispáni széket elfoglalom. Reviczky Elemér alispán gyakran volt kénytelen beszédét félbeszakítani a sűrűn megnyilatkozó tetszés- nyilvánítások miatt, beszéde végén pedig a megjelent közönség hosz- szasan és nagy lelkesedéssel ünnepelte. A beiktató beszédek után dr. Lépőid Antal prelátus kanonok a főispánt, dr. Gróh József pedig az alispánt köszöntötték magasan szárnyaló beszédekben. Dr. fiaiczl Kálmán indítványát, amely szerint az elhangzott beszédeket szószerinti terjedelmükben megörökíti a törvényhatósági bizottság, egyhangú lelkesedéssel elfogadták. Dr. Frey Vilmos főispán ezután az ősi szokásnak megfelelően tiszteletbeli tisztviselőket nevezett ki. Dr. JánoskáiváJózsefet tb. főszolga_ bíróvá, dr. Hajdú Györgyöt tb. al jegyzővé, dr. Szentirmay Dezsőt tb* szolgabiróvá, dr. Bircsák Rezső, dr. Etter Kálmán és dr. Katona Gábor esztergomi ügyvédeket jpedig tb. ügyészekké. A kinevezettek az,'esküt letették, majd a főispán zárószavaival véget ért az impozáns és ^bensőséges díszközgyűlés. A díszközgyűlés után dr.Erey Vilmos a különböző tisztelgő küldöttségeket fogadta, d. u. 2 órakor pedig diszebéd volt a Szent István Fürdő szálló nagytermében. Az előkelő résztvevők jelenlétében megtartott díszebéden dr .‘Erey Vilmos főispán Magyarország kormányzójára, Reviczky Elemér alispán a belügyi államtitkárra, dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő a főispánra, dr. Gróh József, az Iparbank elnöke az alispánra, dr. Beer Gyula vármegyei főjegyző pedig a vendégekre mondottak pohárköszöntőket. Rendkívüli városi közgyűlés A város képviselőtestülete az elmúlt hét péntekjén rendkívüli közgyűlést tartott dr. Brenner Antal főjegyző elnöklésével. A tárgysorozat letárgyalá^a előtt dr. Brenner Antal bejelentette a képviselőtestület lelkes ünneplése közben, hogy Esztergom vármegye főispánjává dr. Frey Vilmost, alis pánjává pedig Reviczky Elemért nevezték ki. A polgármesterhelyettes bejelentésében kiemelte azt a nagy örömet, amellyel a város polgársága a két kinevezést fogadta, de ez természetes is, mert két olyan férfiról van szó, akik Esztergommal valósággal összeforrottak és akiknek közéleti munkáját mindenki csak nagyra becsülheti. Dr. Brenner Antal ugyancsak napirend előtt jelentette be, hogy a város vezetősége feliratban fordult az illetékes körökhöz, hogy a fűtőházat hozzák vissza Esztergomba, továbbá, hogy a közlekedés meg gyorsítása céljából villamosítsák a Budapest—esztergomi vonalat. A beadványra érkezett válaszirat közli, hogy ezt a kívánságot nem lehet teljesíteni, mert a budapesti és komáromi fűtőház megfelelően le tudja bonyolítani a forgalmat, tehat az igen sok költséggel megvalósítható esztergomi fűtőházat célszerűségi szempontok nem igazolják. Ami a vasú: villamosítását illeti, kifejd a válaszirat, hogy erre fedezet nincs, mert a Mávnak olyan hatalmas beruházásokat kell megvalósítani, hogy ezen felül más terv végrehajtása teljesen kizárt. A tárgysorozat kiemelkedő pontja volt a városi tisztviselők illetményrendezése a legutóbb kiadott kormányrendeletnek megfelelően. A fizetésemelés a melléküzemekkel együtt cca. 20.000 P megterhelést jelent a városnak. Erre a fedezet meglesz az előadói jelentés szerint, mert az elmúlt év számadásai szerint több bevételi ágnál nagyobb előirányzattal lehet számolni, mint amit a költségvetés eredetileg megállapított. Az illetményrendezés mellett fontos tárgy volt a Kolos kórházi építkezésekkel kapcsolatos hitelátruházási művelet. A varos képviselőtestülete elhatározta, hogy mivel jelenleg a konyhát nem tudják elkészíteni, azért az erre célra szánt 20 000 P-t az eddigi építkezéseknél felmerült Költségtöbbleteknek kifizetésére használják fel. Természetes, hogy ez a fontos hitelatruházási akció miniszteri jóváhagyást igényel. Tudomasulvette a képviselőtesü- iet, hogy a kórház gondnokává Né- methy Jenőt, ellenőrré pedig Bárdos Aladárt nevezték ki. A kinevezést az egész város közönsége szimpátiával fogadta, mert igen § lényeges, hogy ezeket a fontos pozíciókat fiatalokkal, akikben ^megvan a szakképesítés mellett a fiatalos lendület és agilitás is, töltsék be. A közgyűlés László István pénzügyi tanácsnoknak 1940. márc. 31-ig betegszabadságot engedélyezett, majd megállapította nyugdiját és hosszú szolgálatáért őszinte^ elismerését fejezte ki. A közgyűlés ezek után több kisebb jelentőségű pontot tárgyalt le, majd tudomásul vette az 1940. evre összeállított legtöbb adót fizetők névjegyzékét. Január 1-től hetenkint két hústalan napot kell tartani. A m. kir. minisztérium hústalan napok tartass. tárgyában 11.570— 1939. M. E. sz. alatt rendeietet adott ki. A rendeletben foglaltak szerint az egész ország területén hétfőn és pénteken hústalan napot kell tartani, Kivéve ha az a Gergely-naptár szerinti, vagy nemzeti ünnepre esik. Ha valamely községben, vagy városban országos- vagy hetivásár, illetve búcsú a hústaiau napra esnék, akkor ott a hétfőt, illetve pén- teket követő másnapon kell hústalan napot tartani. A£hustalan napokon húst és hús- ne műeket nyers, elkészített vagy bármilyen módon tartósított állapotban fogyasztók részére árusítani tilos. Vendéglők, pensiók, kávóházak, kifózések, korcsmák ezeken a naposon kust vagy húsne.nűe két nem szolgálhatnak ki. Nem vonatkozik a hústalan naposra megállapított árusítási és kiszolgálási tilalom halra, vadra, bel- söreszekre (nyelv, tüdő, szív, vese, velő, mirigy, máj, vér), hurkára, disznósajtra, szalonnára, hájra, olvasztott zsírra és tepertőre. A hústalan napok tartását elrendelő kormányrendelet i940. január 1-ón lepett hatalyba. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyeiő m. kir. allamrendőrsög által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz, alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bd-mint külíöidíta,
