Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 1. szám

4 ESZTERGOM Se VIDÉKÉ 1940. Január 7 Az önkormányzat törhetetlen híve és lelkes harcosa vagyok s az is kívánok maradni, mert a magyar történelem bizonyítja, hogy Magyar- ország^ezeréves fennállása főként a vármegyék autonómiájának köszön­hető és szilárd meggyőződésem, hogy a jövőben is az lesz egyik biztosítéka az ország fennállásának. Az itt elmondottak szerint képze­lem el a ma alispánját s ezek fog­nak irányítani működésemben. Alispáni tevékenységemet a gyer­mekkorom óta lelkembe ojtott s ab­ban mélyen gyökerező keresztény erkölcsi felfogásból‘Jakadó szociális érzés és lelkiismeretes kötelesség­tudás fogja vezérelni. Itt fordulok szeretett, nagyrabe- csült tisztviselőtársaimhoz, hogy a haza és vármegye iránti törhetetlen hűséggel és ragaszkodással végzett becsületes munkájukkal segítsenek engem nehéz feladatom elvégzésé­ben. Újból hangsúlyozom és kérem őket, hogy ne tekintsék tisztségü­ket hivatalnak, mert a vármegyei tisztviselőség nem hivatal, hanem élethivatás, amelyet szeretni kell s amelybe nemcsak szorgalmas munkájukat, de egész szívüket és lelkűket igyekezzenek belevinni. A szorgalmas és lelkiismeretes tiszt­viselő munkáját mindig elvégzi, azonban a becsületesen elvégzett munka nem elég a közigazgatásban, ha hiányzik a gyakorlati érzék és meglátás, dói tudom, hogy ezt meg­tanulni semmiféle iskolában nem lehet, mert ez isteni adomány. Te­hát azoknak a keveseknek, akiknek ez a tehetség megadatott, a közüle- tek iránti kötelességük azt felhasz­nálni a köz érdekében s a mellé és alárendelt tisztviselőtársaikat ily irányban vezetni és irányítani. Ne tévesszék szem elől azt, hogy a mun­kában szerzett tapasztalat, életböl­csesség s a munkában elröppenő gondolat imádság lesz. Megkívánom tísztviselőtársaimtól, hogy úgy hivatali, társadalmi és magánéletükben kifogástalan és pél­dás magatartást tanúsítsanak. Ne feledkezzenek meg arról, hogy ezt megköveteli tőlük hivatali állásuk és az általuk a hivatalban, társa­dalmi téren és magánéletükben ta­núsított magatartásuk után Ítéli meg a közönség a vármegye szellemét s az kihat a közfelfogás fejlődé­sére is. Bár szigorú és igazságos főnök kívánok lenni, de tisztviselőtársaim­mal szemben mindig a szeretet, a megértés és kollégialitás fog vezetni. Minden igaz és méltányos ügyükben számíthatnak legodaadóbb támoga­tásomra. Elsőrendű kötelességemnek tar­tom, hogy e helyről üdvözöljem a húsz évi cseh elnyomatás után az anyaországhoz visszatért magyar testvéreinket. Előttük sem vagyok idegen, mert hiszen hosszú köz- szolgálatomból tizenkét esztendőt töltöttem a párkányi járásban. Jól tudom, hogy a felszabadulas után sok nehéz probléma merült fel s ígérem, hogy azok megoldásához teljes megértéssel és szeretettel se­gítő kezet fogok nyújtani. Fogadják felajánlott segítő kezemet bizalommal és szeretettel. Minden tőlem telhető módon és eszközzel azon leszek, hogy a testvéri egybeforrás mielőbb megtörténjék. Tekintetes Törvényhatósági Bizott ság! A világháború előtti nyugodt és boldog időkben az volt szokás­ban, hogy a vármegye alispánja megválasztásakor részletes, mindenre kiterjedő programot adott. Méltóz- tassék engedélyezni, hogy ez alka­lommal ettől a régi szokástól eltér­jek, mert komolytalannak tartanám, ha ilyen súlyosan reánk nehezedő időkben, amikor nem tudjuk, mit hoz reánk a holnap, színes, min­denre kiterjedő programot adnék anélkül, hogy meg lennék győződve azok megvalósításának lehetőségé­ről is. Méltóztassanak tehát meg­engedni azt, hogy e tekintetben csak a mai viszonyoknak és lehetőségek­nek megfelelő korlátok között nyi­latkozzak. Az ősi Esztergom sz. kir. megyei város felvirágoztatását, fej­lődését és megsejtését, úgy mint nagymultú elődeim, szívügyemnek tekintem. De itt nem arra gondolok, hogy államsegélyek kieszközlésével segítsek, mert bár e tekintetben csak a legnagyobb hálával gondolhatunk az államkormányzatra és miniszté­riumokra, ahonnan tekintélyes se­gélyeket kapott a város az utóbbi időben. Elsősorban is saját erőnk­től kell lehetőleg előteremteni az anyagi feltételeket a város fejlesz­téséhez, mert az államsegélyeket is szívesebben nyújtja az államhata­lom, ha azt látja, hogy a város vagy községek saját jövedelmeik ki­munkálását a lehető tökéletességgel a maximumra fokozzák. Mert a köz­ségi és városi háztartást számszaki szempontból kifogástalanabbul el lehet végezni. De ez a munka csak félmunka, ha abban merül ki, hogy a szükségleteket a legnagyobb taka­rékosság szem előtt tartásával álla­pítja meg s a kiadások fedezetlen részére a pótadó-százalékot meg­állapítja. A helyes gazdálkodás az, hogy a város és községek bevéte­leiket munkálják ki úgy, hogy a törvényben biztosított határok kö­zött bevételeik maximumát érjék el s a kiadások nagy része ebből nyer­jen fedezetet s ne a pótadóemelés­ből. Itt elsősorban a város és köz­ségek háztartását érdeklő és jöve­delmét képező közvetett adókra gon­dolok. Ez nem elmélet, mert sok város és község hihetetlen eredmé nyékét ér el e téren csupán azért, mert e tekintetben az ellenőrzést és kimunkálást majdnem a tökéletes­ség határáig fokozza. Ugyanezt kívá­nom a városnál és a községeknél is keresztülvinni. Esztergom város vezetőségét és tisztviselőit, valamint a járások jegy­zői karát arra kérem, hogy ezen jó­szándékomat megértve, teljes mér­tékben támogassanak ezen törekvé­semben. Ugyancsak elsőrendű feladatom­nak tekintem, hogy úgy a várme­gyei, mint a városi, járási és köz­ségi közigazgatást necsak az eddigi jó nívón tartsam fenn, hanem azt még jobbá, tökéletesebbé és gyor­sabbá tegyem. Az egyszerűsítést és racionalizálást oly módon óhajtom keresztülvinni, hogy a munkával amúgy is túlhalmozott tisztviselők és jegyzői kar sorsán a közérdek sérelme nélkül könnyítsék. Beszédem zárókövéhez érve, még csak pár szóval kívánom a Főispán Úr Öméltósága előtt már letett es­kümet kiegészíteni : ígérem, Tekin­tetes Törvényhatósági Bizottság, hogy teljes erőmből, minden törek­vésemmel, tudásommal és fáradsá­got nem ismerő szorgalommal arra fogok törekedni, hogy a megtisztelő bizalmat az imént elősorolt irány­elvek szigorú betartásával háláljam meg. ígérem, hogy a jog, törvény és igazság mesgyéjéről letérni soha nem fogok. A reáin bízott hatalom­mal élni fogok, de visszaélni soha. Ígérem, hogy a fegyelmet fenntartom és fenntartatom. Teljesen megbízhat a Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ezen Ígé­retemben, mert nem új és ismeret­len tisztviselő teszi azt. Lelkemmel össze van forrva ez az ősi vármegye, mivel nemcsak én szolgálom három évtized óta, hanem közvetlen fel­menő őseimmel együtt közel másfél évszázad óta szolgaijuk hűséggel, becsülettel és hálával Esztergom vár­megyét. Végezetül kérem a Főispán Úr Öméltóságának s szeretett tisztviselő­társaimnak és a tekintetes törvény- hatósági bizottságnak nagyértékű és hathatós támogatását becsületes szándékaimban és törekvéseimben. A jó Isten áldását kérve mun­kámra, az alispáni széket elfoglalom. Reviczky Elemér alispán gyakran volt kénytelen beszédét félbeszakí­tani a sűrűn megnyilatkozó tetszés- nyilvánítások miatt, beszéde végén pedig a megjelent közönség hosz- szasan és nagy lelkesedéssel ünne­pelte. A beiktató beszédek után dr. Lé­pőid Antal prelátus kanonok a főis­pánt, dr. Gróh József pedig az alis­pánt köszöntötték magasan szárnyaló beszédekben. Dr. fiaiczl Kálmán indítványát, amely szerint az elhangzott beszé­deket szószerinti terjedelmükben meg­örökíti a törvényhatósági bizottság, egyhangú lelkesedéssel elfogadták. Dr. Frey Vilmos főispán ezután az ősi szokásnak megfelelően tisz­teletbeli tisztviselőket nevezett ki. Dr. JánoskáiváJózsefet tb. főszolga_ bíróvá, dr. Hajdú Györgyöt tb. al jegyzővé, dr. Szentirmay Dezsőt tb* szolgabiróvá, dr. Bircsák Rezső, dr. Etter Kálmán és dr. Katona Gábor esztergomi ügyvédeket jpedig tb. ügyészekké. A kinevezettek az,'esküt letették, majd a főispán zárószavaival véget ért az impozáns és ^bensőséges dísz­közgyűlés. A díszközgyűlés után dr.Erey Vilmos a különböző tisztelgő kül­döttségeket fogadta, d. u. 2 órakor pedig diszebéd volt a Szent István Fürdő szálló nagytermében. Az előkelő résztvevők jelenlétében megtartott díszebéden dr .‘Erey Vil­mos főispán Magyarország kormány­zójára, Reviczky Elemér alispán a belügyi államtitkárra, dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő a fő­ispánra, dr. Gróh József, az Ipar­bank elnöke az alispánra, dr. Beer Gyula vármegyei főjegyző pedig a vendégekre mondottak pohárköszön­tőket. Rendkívüli városi közgyűlés A város képviselőtestülete az el­múlt hét péntekjén rendkívüli köz­gyűlést tartott dr. Brenner Antal főjegyző elnöklésével. A tárgysorozat letárgyalá^a előtt dr. Brenner Antal bejelentette a kép­viselőtestület lelkes ünneplése köz­ben, hogy Esztergom vármegye fő­ispánjává dr. Frey Vilmost, alis pánjává pedig Reviczky Elemért ne­vezték ki. A polgármesterhelyettes bejelentésében kiemelte azt a nagy örömet, amellyel a város polgársága a két kinevezést fogadta, de ez ter­mészetes is, mert két olyan férfiról van szó, akik Esztergommal való­sággal összeforrottak és akiknek közéleti munkáját mindenki csak nagyra becsülheti. Dr. Brenner Antal ugyancsak na­pirend előtt jelentette be, hogy a város vezetősége feliratban fordult az illetékes körökhöz, hogy a fűtő­házat hozzák vissza Esztergomba, továbbá, hogy a közlekedés meg gyorsítása céljából villamosítsák a Budapest—esztergomi vonalat. A beadványra érkezett válaszirat közli, hogy ezt a kívánságot nem lehet teljesíteni, mert a budapesti és ko­máromi fűtőház megfelelően le tudja bonyolítani a forgalmat, tehat az igen sok költséggel megvalósítható esz­tergomi fűtőházat célszerűségi szem­pontok nem igazolják. Ami a vasú: villamosítását illeti, kifejd a válasz­irat, hogy erre fedezet nincs, mert a Mávnak olyan hatalmas beruhá­zásokat kell megvalósítani, hogy ezen felül más terv végrehajtása teljesen kizárt. A tárgysorozat kiemelkedő pontja volt a városi tisztviselők illetmény­rendezése a legutóbb kiadott kor­mányrendeletnek megfelelően. A fi­zetésemelés a melléküzemekkel együtt cca. 20.000 P megterhelést jelent a városnak. Erre a fedezet meglesz az előadói jelentés szerint, mert az elmúlt év számadásai sze­rint több bevételi ágnál nagyobb előirányzattal lehet számolni, mint amit a költségvetés eredetileg meg­állapított. Az illetményrendezés mellett fon­tos tárgy volt a Kolos kórházi épít­kezésekkel kapcsolatos hitelátruhá­zási művelet. A varos képviselőtes­tülete elhatározta, hogy mivel jelen­leg a konyhát nem tudják elkészí­teni, azért az erre célra szánt 20 000 P-t az eddigi építkezéseknél felmerült Költségtöbbleteknek kifizetésére hasz­nálják fel. Természetes, hogy ez a fontos hitelatruházási akció minisz­teri jóváhagyást igényel. Tudomasulvette a képviselőtesü- iet, hogy a kórház gondnokává Né- methy Jenőt, ellenőrré pedig Bárdos Aladárt nevezték ki. A kinevezést az egész város közönsége szimpátiá­val fogadta, mert igen § lényeges, hogy ezeket a fontos pozíciókat fia­talokkal, akikben ^megvan a szak­képesítés mellett a fiatalos lendület és agilitás is, töltsék be. A közgyűlés László István pénz­ügyi tanácsnoknak 1940. márc. 31-ig betegszabadságot engedélyezett, majd megállapította nyugdiját és hosszú szolgálatáért őszinte^ elismerését fe­jezte ki. A közgyűlés ezek után több kisebb jelentőségű pontot tárgyalt le, majd tudomásul vette az 1940. evre össze­állított legtöbb adót fizetők névjegy­zékét. Január 1-től hetenkint két hústalan napot kell tartani. A m. kir. minisztérium hústalan napok tartass. tárgyában 11.570— 1939. M. E. sz. alatt rendeietet adott ki. A rendeletben foglaltak szerint az egész ország területén hétfőn és pénteken hústalan napot kell tartani, Kivéve ha az a Gergely-naptár sze­rinti, vagy nemzeti ünnepre esik. Ha valamely községben, vagy vá­rosban országos- vagy hetivásár, illetve búcsú a hústaiau napra es­nék, akkor ott a hétfőt, illetve pén- teket követő másnapon kell hústa­lan napot tartani. A£hustalan napokon húst és hús- ne műeket nyers, elkészített vagy bármilyen módon tartósított állapot­ban fogyasztók részére árusítani tilos. Vendéglők, pensiók, kávóházak, kifózések, korcsmák ezeken a na­poson kust vagy húsne.nűe két nem szolgálhatnak ki. Nem vonatkozik a hústalan na­posra megállapított árusítási és ki­szolgálási tilalom halra, vadra, bel- söreszekre (nyelv, tüdő, szív, vese, velő, mirigy, máj, vér), hurkára, disznósajtra, szalonnára, hájra, ol­vasztott zsírra és tepertőre. A hústalan napok tartását elren­delő kormányrendelet i940. január 1-ón lepett hatalyba. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyeiő m. kir. allamrendőrsög által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz, alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bd-mint külíöidíta,

Next

/
Thumbnails
Contents