Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 95. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1940. december 7 ott egy pormentes, partfürdős vi- kendtelep létesüljön és ez a Bú- bánati völgy. A völgy csaknem százszázalékban szélmentes, két oldalról pompás erdő övezi. Eltekintve pompás forrásaitól, minden pontján alig pár pengős költséggel jóvizü kutak verhetők. A végében percek alatt érhető el a Duna kitűnő homokos partja- mely végtelen pompás fürdőhelyül kínálkozik, Két- háromszáz méterre is bele lehet gázolni a Duna hűvös hullámaiba anélkül, hogy veszélytől kellene tartam, ami különösen fontos körülmény, Félórás sétával minden fáradság nélkül akár a Zamárd- hegy, akár a Lázkereszt, akár a Sas-hegy pompás kilátást nyújtó ormára fel lehet jutni. Kitűnő családias kiránduló helyek, mint pl. Majális-kút, az örökké hűvös és pompás forrásvízzel szolgáló Barátkát (nem a nagyvárosi, hanem a szentgyörgy- mezőí), a Hidegforrás szintén csak pár perces sétával érhetők el. A dunai hűsítő légáramlat szinte ömlik a völgybe és a kétoldalt szegélyező közbirtokossági és tölgyerdő, a völgyben elterülő rét szinte telíti a levegőt ózonnal. Ami az építkezést illeti, azt hisszük, a szentgyörgymezői közbirtokosság szívesen belemenne, hogy a völgy két oldalán haladó út mentén, az erdőben bizonyos kártalanítási összeg ellenében vi- kendházakat lehessen emelni. Az autóbuszvállalkozó talán szintén megtalálná számítását, ha a meglévő visegrádi járatok mellé egy csupán búbánati járatot állítana be. Talán nem volna kárbaveszett munka, ha egy kisebb bizottság a közbirtokosság elnökével már most bejárná a búbánati völgyet és az előbb említett helyeket, hogy személyes tapasztalatok alapján dolgozzon ki életképes tervet a vi- kendtelep építésére. Ha kellő ismertető propagandát tudunk kifejteni, bizonnyára fog akadni cég, mely hajlandó lesz bizonyos köny- nyű és szétszedhető vikendházak építésére és minden körülmények között lesz az ott létesítendő nyári kisebb vendéglőre is vállalkozó. Fogjunk az előkészítő munkához már most hozzá, hogy a tavaszra már kész dologgal állhassunk ki a tett színterére. V. I. Panasz a zálogház ellen A régebbi időkben nem volt valami túlelőkelő dolog a zálogházak üzletfele lenni. Előfordult, hogy valakinek hirtelen penzre volt szüksége, akkor ott voltak az ismerősök, akik szívesen segítettek egy kis kölcsönnel a pénzzavaron. A gazdasági viszonyok romlásával azonban a zálogház annyira közszükségleti lett, hogy a legilletékesebb helyek ma mar a zálogházat úgy kezelik, mint egy fontos szociális intézményt, amely a legszegényebb rétegek átmenő hitelszükségletét elégíti ki. Éppen ezért igen fontos szabályok vannak, amelyek a zálogkölcsönzők érdekeit védik a legkülönbözőbb szempontokból. Korlátozva van a kamatláb, pontos szabályok vannak a zálogtárgyak értékelésénél és értékesítésnél. A budapesti és a Postatakarékpénztár kezelésében lévő zálogházak ilyen szempontokból igazán mintaszerűen látják el feladatukat és kielégítik a rászorulók hitelszükségletét. Városunkban is működik egy zálogház, ezzel kapcsolatban azonban igen sokan kerestek fel bennünket jogos panaszaikkal. Elsősorban igen magas a kamatláb és a kezelési költség. Ez a kettő együttesen 19'5 százalékot tesz ki. Ilyen magas költséggel az adósok anyagi romlása egészen biztos, nem is szólva arról, hogy ez jóval meghaladja a legmagasabb biróilag érvényesíthető kamatot. ügy tudjuk, hogy a kamatláb s a kezelési költség megállapítása az elsőfokú iparhatóságnak a feladata. Hozzá intézzük tehát sorainkat és kérjük, hogy a díj mérséklésére a legsürgősebben hozza meg a határozatát. Nagyon jól tudjuk, hogy egy zálogháznak sok kockázata is van, de ez a kockázat itt Esztdrgomban jóformán teljesen ki van küszöbölve azáltal, hogy a zálogtárgyak értékelésénél a legszigorúbban járnak el s egy tárgyra a forgalmi érték 30 százalékát sem adják kölcsönül. Különben ez is nagy és jogos panasza a közönségnek, mert ha az alábecsült zálogtárgyat a tulajdonosa nem tudja kiváltani, akkor holmijait tényleg semmiéit elkótyavetyélte. Nem is szólva arról, hogy egy- egy zálogházi árverésen az esztergomi közönség semmit sem tud venni, mert a Budapestről kijövő árverési hiénákkal senki sem tud versenyezni. Ezek vásárolnak meg mindent jóval értéken alul s szegényebb néposztályunk igy kevés értéktárgyát nagy ráfizetéssel elveszti. Igen jogos panaszok és sérelmek ezek, amelyeket alaposan fontolóra kell venni és a megfelelő intézkedéseket meghozni. Intézetközi értekezlet a bencésgimnáziirniöan F. hó 4-én, szerdán délután 4 órakor a Szent István bencésgimnázium dísztermében értekezlet kezdődött az elemi és középiskolák közötti kapcsolat szorosabbá tétele és kimélyítése s a nevelőoktatás zavartalan átmenetének biztosítása érdekében. Az együttes pedagógai értekezleten megjelent Csaplovics József tankerületi kir. főigazgató, továbbá dr. Mertán János prelá- tus-kanonok, főegyházmegyei főtanfelügyelő, Borz Lajos kir, tan- felügyelő, Obermüller Ferenc tanügyi főtanácsos, városi gimnáziumi igazgató és résztvettek az értekezleten az esztergomi és a környékbeli tanintézetek tanárai, tanítói csaknem teljes számmal. Dr. Balogh Albin m. kir. tanügyi főtanácsos, bencésgimnáziumi igazgató nyitotta meg az értekezletet, aki az egybegyűltek részéről meleg szavakkal köszöntötte Csaplovics József kir. főigazgatót. A tankerületi főigazgató megköszönve az üdvözlést, hosszabb beszédet intézett a tanárokhoz és tanítókhoz, melyben hangsúlyozta, hogy örömmel vesz részt minden pedagógiai megmozdulábsan, amely az ifjúság nevelésének ügyét szolgálja. Rámutatot t arra, hogy nagy szükség van a lelkes, komoly munkára ezen a téren, különösen ma, amikor látjuk, hogy a kis és nagy népeknél bebizonyosodott a nevelés fontossága és amikor a felelős kormányzatok is hangsúlyozzák és nyíltan hirdetik, hogy az ifjúság nevelésétől függ a nemzetek jövője. Hangsúlyozta ezután a kir, főigazgató, hogy az új magyar kultuszkormányzati rendeletek, melyek a száraz oktatással és tömeges ismeretközléssel szemben a nemzeti nevelést és lélekformá- lást, jellemképzést jelölik meg a pedagógia első és lényeges feladatául, a magyar pedagógusok szívbéli meggyőződésének felelnek meg. Lelkes éljenzéssel fogadták a megjelentek a kir. főigazgató szavait, majd dr, Balogh Albin tanügyi főtanácsos mutatott rá arra, hogy a mai válságos időkben amikor egy nagy kulturnép omlott össze szemünk előtt, amelynek vezetője a könnyelműséget, lelkiismeretlenséget és a kötelességtudat hiányát jelölte meg a bukás okául, különösen aktuális a magyar pedagógusok szemében a lelkiismeretességre és kötelességteljesítésre nevelés kérdése, amely az értekezlet tárgyaként szerepei. A megpróbáltatások korát éljük és a magyar nemzetnek, amely rendeltetésénél, sorsánál, hivatásánál fogva oly sok nehéz időt élt át dicsőséggel, ki kell állania a megpróbáltatást, ez pedig csakis az önmegtagadó, kemény kötelességtudással és lelkiismeretes munkával lehetséges, amelyre rá kell nevelni a magyar ifjúságot. A bevezető előadás után Hajnaliné Vitái Irma a leányiskolák részéről ismertette a lelkiismeretes kötelességteljesítésre való ne |veiés útjait, Gábriel István Mon- j tessorinak, a világhírű modern ne- 5 velőnek erre vonatkozó elveit megvilágítva hangsúlyozta, hogy magyar viszonylatban a munka és az élet iskoláját kell megvalósítanunk, amelynek mozgató ereje a lelkiismeret, élete és munkája a gyermek valóban cselekvő köte- lességteijesítése, hangulata pedig a becsületesen végzett munka feletti öröm. A leányközépiskolák részéről Csaba M. Immaculata értekezett a kérdésről és az iskolában gyűjtött érdekes, tanulságos adatok, a leányoknak a kérdésre írt válaszai alapján mutatott rá arra, hogy mik a teendők a lelkiismeretességre és kötelességteljesítésre nevelés terén. Esperesi őszi konferencia Dorogon A dorogi esperesi kerület folyó hó 3-án nagy érdeklődéstől kisérve tartotta őszi konferenciáját a dorogi Kulturházban. Jelen voltak ! dr. Dra/ios János prelátus-kanonok, ált. érseki helynök, aki az értekez- etet megelőző ünnepélyes Veni Sanctet tartotta, továbbá Gregorovits üpót preátus-kanonok, az A. C. őegyházmegyei igazgatója, az ipartelepek igazgatói, a kerület papsága és Borz Lajos kir. tanfelügyelővel élén a kerület katolikus tanítósága iskolai jellegre való tekintet nélkül. Az elnöklő dr. Torna Imre esperesplébános az Actio Catholica jövő évi célkitűzéseiről szólva nyitotta meg a gyűlést. Majd dr. Drahos János adott általános irányelveket a katolikus mozgalmakhoz. ütána dr. Hóka Imre érs. taná esős, A. C. főegyházmegyei főtitkára adott frappáns gyakorlati tanácsokat az egyházközségek vezetői részére. A női hallgatók (cca 60 fő) a Bányakaszínóba vonultak, ahol Lu- zenbacher Rita, a „Kalász“ országos előadója; a Kulturházban maradt (cca 120) férfihallgató számára pedig dr. Farkas György, a „Hivatás- szervezet“ központi kiküldötte tartott mindvégig lebilincselő, értékes és praktikus tanácsokkal fűszerezett tanfolyami előadást a férfi- és leányifjúság katolikus szellemben való megszervezésére. Börcs János országgyűlési képviselő, ki mint vendég vett részt az ülésen, hozzászólásában lelkes szavakban mondott köszönetét a hallottakért és a krisztusi szellemnek , törvényhozói munkájában való ér- ; venyesítéséről tett tanúságot. Dr Horváth Detre a fiú középiskolák részéről beszélt a tárgyról és a történelemből és diákéletből vett példák alapján adta elő értékes megállapításait és tapasztalatait hangsúlyozva azt, hogy a jellemnevelés és lélekformálás tekintetében a magyar pedagógusnak a legnagyobb nevelőt, Krisztust kell követnie. Kedvezmény előfizetőinknek! A hosszú téli hónapokra kívánunk t. előfizetőinknek jó könyveket adni olvasásra és ezért azt az előnyös kedvezményt nyújtjuk, hogy előfizetőink 1.50 pengő havidíj helyett 1 pengő kedvezményes havi köl- esöüidíjért kapja kölcsön a könyveket a MÜLLER-féle kölcsönkönyvtárbán. Az 1 pengőért is naponta lehet cserélni és az új megjelenésű könyvek is kölcsön kaphatók. Felhívás a város közönségéhez A^madárvédelmi szabályrendelet értelmében mindenki, akinek telkén legalább 10 gyümölcsfa van, a hasznos madarakat egész télen át etetni tartozik. Felkerem ezért a lakosságot, hogy a gyümölcstermelés és sajat jói felfogott erdekeben a téli madaretetést sürgősen megkezdeni szíveskedjek. Megjegyzem, hogy a cinke- és pintyfélék téli tápláléka az olajos magvak (napraforgó, kendermag) és zsiradék (faggyú), a rigóféléknek pedig húst es levesből kikerülő sárgarépát tegyünk ki. ^Élesztős táplálékot (pl. kenyérmorzsát) az etetőkbe tenni tilos, mert attól a madarak elpusztulnak, annak pedig gyümölcsfáink látják karát. Esztergom, 1940 december 2. Dr. Brenner Antal h. |.olgarmet,tüi. bapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. FÉRFIÖLTÖNY, FELÖLTŐ és TÉLIKABÁTSZÖVETEK ÚGYSZINTÉN NŐI SZÖVETDJDONSÁGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN ÁLLANDÓAN KAPHATÓK SZOLIDSÁGÁBÓL KÖZISMERT ILLÉS SÁNDOR DIVATÁRU-ÜZLETÉBEN SZECHENYI-TÉR 21. SZ,
