Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 93. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 93. SZÁM. SZOMBAT, 1940. NOVEMBER 30 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai 6S társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér. Megjelenik hetenkint kétszer, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A főváros lóhúskonzerveket gyárt. — A Eutura 12 millió mázsás bú­za és 1 milliárd pengős forgalmat ért el a múlt évben. — Korlátozni fogják az ipari áramszolgáltatást. — Húsz erdélyi gyermeket nevel éven­te Miskolc. — Nemzetpolitikai szol­gálatot szervez a kormány. — Vi­zűm kell Olaszországba való uta­záshoz. — Magyarországon 579.820 rádióelőfizető van. — 1.700.000 pen­gőt fordít szociális célokra a fővá­ros. — Lebontják a román erődítése­ket. — Száztíz magyar alkalmazot­tat bocsátott el a román posta. KÜLFÖLD A légionáriusok lllaván 64 politi­kai foglyot agyonlőttek. — A ro­mán tábornokok valamennyien be­adták lemondásukat. — Anglia nem tudja pótolni elsüllyesztett kereske­delmi hajóit. — Svájcban feloszlat­ták a kommunista-pártot. — Hirte­len meghalt az egyiptomi honvédel­mi miniszter. — Kína 250 millió dollárt kér kölcsön Amerikától. — A japán csapatok áttörték a kínai vonalakat. — Fegyverszüneti had­sereget toboroz Franciaország. — Bulgária békés jegyzéket intézett Gö­rögországhoz. — A magyarjaié Jor- ga tanárt is kivégezték a román le- gionisták. — Katonaság szállta meg Bukarest középületeit. — A pápa is jegyre kapja az élelmiszert. — Az angliai lengyel légi haderő Lengyel- ország bombázására készül. — A varsói zsidó lakónegyedből csak iga­zolvánnyal lehet eltávozni. — Meg­vásárolta a Szovjet az észak-finnor­szági nikkelbányákat. — Olaszor szágban négymilliárd líra ellensé­ges tőkét foglaltak le. — Lord Rot- hermere, a magyarok nagy barátja elhunyt. — Náddal fűtik a mozdo­nyokat Oroszországban. — Ujiászer- vezik a francia hadsereget. — Haifa kikötőjében elsüllyedt egy hajó 1800 zsidó menekülttel. — Romániában kukoricamálé-napot vezetnek be. — Az olaszok átengedik a Mekkába haladó zarándokokat. — Anglia csak gyarmatai árán kap fegyvert Ame­rikától. — Százával tartóztatják le a kommunistákat Franciaországban — A bulgár hadsereg egy részét le­szerelik. — Németország közvetít Ja­pán és Kina között. — Nemzeti egyenruhát kapnak a japán állam­férfiak. — A román helyőrségeket riadóállapotba helyezték. — Az in­diai diákok sztrájkba léptek. — Be­vezetik a rubel-valutát a balti álla­mokban. — Egy angol egyetem disz- doktorrá avatta a portugál minisz­terelnököt. — Brassóban négy fel­kelő legionistát kivégeztek. — A múlt rendszer életben maradt ro­mán előkelőségeket védőőrizetbe vet ték. — Halálbüntetés és kényszer- munka vár a jövőben a rendbontókra és panamistákra Romániában — Le­mondott a finn köztársasági elnök. — Bezártak két holland főiskolát a diákok feltűnő zsidóbarát maga­tartása miatt. — Törökországban haditörvényszék elé állítják a spe­kulánsokat. Prohászka hívének vallja magát a keresztény társa­dalom legnagyobb része és ma­napság különösen nagy divat a szentéletű püspök tanításaira hi­vatkozni azok részéről, akik a szo­ciális újjászületést> a társadalmi igazságosságot hirdetik, sürgetik és óhajtják. Sőt olyanok részéről is igen sokszor elhangzik ma Pro­hászka neve, akik nem őszintén hirdetik és akarják a szociális igazság szerinti újjászületést és intézményes újjárendeződést, ha­nem csak úgy gondolják, hogy ha már mindenképpen kell a szociá­lis reform, akkor személyüket és egyéni érdekeiket talán a Pro- hászka-eszméktől kell legkevésbbé félteniük. Az aszkéta főpap, a hit, a lélek és az élet lángeszű tudósa és láng­lelkű prédikátora, akinek szavai és tettei, tanítása és élete között soha ellentét nem volt, a pap, aki a sze­génynek a kabátját is odaadta, a püspök, aki kopott reverendájá­ban egy esernyővel és aktatáská­val állított be rezidenciájára, nagy hatással volt korára. Feltét­len tiszteletet és ragaszkodást vál­tott ki minden jólelkű emberből, a modern katolicizmus apostolá­nak fogadta mindenki, lelkének tűzoszlopa mellett tisztultak meg és ébredtek új életre a magyarság ezrei, a keresztény magyar társa­dalomreformerek pedig őt vallot­ták és vallják tanítómesterüknek. Az ő tanításaival, elveivel min­denkinek számolnia kell ma is, igézete alól ki nem vonhatja ma­gát senki, aki ma szót kér a szo­ciális igazságosság címén és vala­mit tenni akar ebben az irányban. Prohászka eszméi napról-napra időszerűbbek lesznek. Innen van az, hogy mind több oldalról halljuk emlegetni nevét, Prohászka Ottokár égisze alatt ma már szociálpolitikai kérdések megoldását sürgető egyesületek alakulnak, nem is szólva a karita­tív társulatokról. Úgy sejtjük, okunk van arra, hogy megkérdezzük: vájjon min­denki, aki hirdeti, ismeri-e a pro- hászkai eszmekört és tisztában van-e a Prohászka-féle elvekkel ? Végigolvasta és végigtanulmá- nyozta-e az Isten és világot, de főként a Diadalmas világnézetet, vagy akár a Kultúra és terrort és a többieket, amelyekkel Prohász­ka megtanítja az új idők magyar­ját arra, mint rendezze be és épít­se fel Krisztus evangéliumának alapján egyéni, társadalmi és nemzeti életét és kultúráját ? ! Ha még nem tette meg ezt min­denki, tegye meg mielőbb, lélek­ből, alaposan! Tudni és látni fog­ják, hogy Prohászkánál egyrészt nincs megalkuvás, elkenés, félre­magyarázás a szociális iga,zságot illetően és ezek a tiszta, kemény, krisztusi elvek különösen a gazda­gok és tehetősek részéről nem elé­gesznek meg a kenetteljes beszéd­del és szemforgató magyaráz gat ás­sál, amikor tenni és áldozni kell, Nagyhangú beszédek helyett a lel­ki átélést és a cselekedetet, a be­széd és tett összhangját írják elő ezek a megalkuvásnélküli elvek, — viszont a gyűlöletnek, erősza­koskodásnak sehol a nyomát sem találjuk nála. Úgy hisszük, hogy a komoly áttanulmányozás után sokan Prohászkának még hűsége­sebb katonáivá válnak, de lesz­nek olyanok is, akik szépen el fog­nak csendesedni. . . Fényes sikerű volt a Ba­lassa Társaság estélye A Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság vasárnap este a Fürdő Szálló szinháztermében a felszabadult erdélyi országré­szek megpróbáltatást szenvedett Ínséges magyarjainak támogatá­sára a Főméltóságú Asszony leg­főbb védnöksége alatt álló ,,Erdé­ly ért“ akció javára igen nagysi­kerű erdélyi estet rendezett. Az ünnepélyen városunk nota- bilitásai szinte teljes számban résztvettek. A Hiszekegy eléneklése után dr. Késmárki Frey Vilmos, vár­megyénk főispánja mondott mé­lyen szántó, gondolatokban gaz­dag megnyitóbeszédet, amelyben kiemelte, hogy egy nemzet fenn­maradását csak az erkölcsi alap biztosítja. A magyarság szilárd erkölcsi alapokon áll és ez bizto­sítja nemzetünk helyét Európa népe között és ez vezetett konkrét eredményekre országunk területi követelésének megvalósításánál is. Dr. Marczell Árpád c. gimná­ziumi igazgató gazdag anyagú elő­adásában Erdély történelmével foglalkozott és végső tanulságként megállapította azt a tényt, hogy az erdélyi magyarság faji öntudata meg tudta akadályozni minden el­lenkező erőszakos törekvés elle­nére is a románokkal való asszimi- lálódást. Homor Imre tanítóképzőintézetí tanár érdekesen összeállított elő­adásában Erdély természeti kin­cseinek jelentőségére mutatott rá és kiemelte azoknak nemzetgazda­ságunk szempontjából való mérhe­tetlen fontosságát. A műsor során Pintér István ta­nítónövendék Városi István „Ta­vasz az őszben“ című költeményét szavalta el meleg átérzéssel. Pusztai Árpád tanítónöven­dék igen fejlett technikával adta elő hegedűn Hubay : ,<VI. magyar poéma" című szerzeményét. Zon­gorán Horváth Lajos kisérte. A nagysikerű művészest a Szó­zat eléneklésével ért véget. Szenttamási veszedelem Szenttamás-hegy csuszamlása állandó veszedelmet jelent és fe­lelősségteljes gondot okoz a város­nak. Figyelmeztetésre fennj ártunk a veszélyeztetett helyeken, ahol most is 2—3 házat bontanak le, melyek a csuszami ás következté­ben már életveszélyesekké váltak. Helyszíni tapasztalatunkról az alábbiakban számolunk be : Az egyik veszélyeztetett háztu­lajdonos előadta, hogy a Lépcső­utca 4. számú ház előtti téren volt egy nagy pincéje, mely valószínű­leg talajviszonyok változása kö­vetkeztében állandóan tele volt vízzel, A mérnöki hivatal annak idején kötelezte a pincetulajdonost an­nak víztelenítésére. Megegyezés következtében a pince a város tu­lajdonába ment át, de víztelenítve nem lett. A pince egy része sze­méttel van tele, de a többi, a na­gyobbik rész színig tele van vízzel. Valóságos víztartályt képez a hegy tetején, ami valószínűvé te­szi, hogy a lejtben leszivárogva, állandó, lassú mosás következté­ben történik a talaj csuszamása. Valószínűleg az előbb említett vízzel telített pince okozója az Attila-utca 1. szám alatti ház ve­szélyeztetésének is. A ház hátsó udvarára nyíló partban ásott pin­ce szinültig van tele vízzel és már a házban lévő pékműhelyt fenye­geti elöntéssel. Az udvar hátsó ré­szén épített támfal mintegy két méterrel csúszott lejebb a talajjal együtt- minek következtében a ki­csi, de teljesen sík udvar dombos­sá változott. Félő, hogy a talaj csúszása által keletkezett nyomás komolyan veszélyeztetheti az At­tila-utca 1. számú elég nagy, üzlet- helyiségekkel bíró házat. Közérdekből kérjük a mérnöki hivatalt, vizsgálja meg a helyzetet és tegyen javaslatot a veszély el­hárítására. Helyet a 400-nál több iparostanuló számára Esztergom szab. kir. város isko­laszéke f. hó 26-án- kedden délu­tán rendkívüli gyűlést tartott a városházán dr. Drahos János ált. érseki helytartó elnökletével nagy érdeklődés melett. A gyűlés főtárgya a mezőgaz­dasági népiskola beszüntetésének ügye volt, amelynek előzményeit az iskola igazgatójának a minisz­terhez intézett kérvényét illetően már ismrtettük olvasóinkkal. Dr. Drahos János elnök az is­kola helyzetét és ügyeinek fejlő­dését megvilágító beszédében utalt arra, hogy az iskola létesítésekor a képviselőtestületnek éppen a földmívestagjai úgy nyilatkoztak, hogy Esztergomban nincs szükség a mezőgazdasági népiskolára. Ez a megnyilatkozás ma, a nehézsé­gek kibontakozásának láttára nem olyan visszatetsző, mint akkor volt. A továbbiakban megállapította az iskolaszék,, hogy a mezőgazda­ság népiskola nem tudott maga iránt rokonszenvet teremteni a szülők, az ifjúság és a közönség körében, a beiskolázása nem sike-<

Next

/
Thumbnails
Contents