Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 87. szám
HATVANEGYEDIK ÉVF. 87. SZÁM. SZOMBAT, 1940. NOVEMBER 9 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik hetenkint kétszer, Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Körmend villamostelepét átépíti vizierőtelepre. — Udvarhely megyében megkezdték a földgázkutató munkákat. — Szolnok megyében 329 árvízkárosultnak építenek házat. — 3 millió pengőt kölcsönzött egy év alatt a MABI a törvényhatóságoknak. — 700,000 magyar él még román területen. — Erdélyben két héten belül bevezetik a polgári köz- igazgatást. — A visszacsatolt területen meg kell jelöltetni a takarék- és betétkönyveket. — Több mint 8 millió pengővel emelkedett a főváros adóbevétele. — Kétmilliós olcsó hitelt kérnek az erdélyi szállodák modernizálására. — 20 millió pengőt fektet a főváros iskolaépítésbe. — 500.000 frankkal felemelte Svájc óraimportunk értékét KÜLFÖLD Idegen repülőgépek jugoszláv falukat bombáztak. — A görög hadsereg megkezdte a visszavonulást. — Megfosztja Bulgária a zsidókat állampolgárságuktól. — Az angol polgárőrséget gépfegyverekkel látják el. —; Roosevelt lett ismét az Egyesült Államok elnöke. — Azana volt spanyol kommunista köztársasági elnök meghalt.. — Hazautaztak a görög és olasz diplomaták. — A zsidókat kiutasítják Japánból. — Tilos a reklámcédula Angliában. — 60 millió mm tengeri termett Jugoszláviában. — Német kézbe került egy francia tőkéjű nagy jugoszláv bányavállalat. — Bejelentették az angolok az olasz városok fokozottabb bombázását. — A zsidó vagyont zár alá vették Szlovákiában. — Ciano grófot az olasz légihaderő alezredesévé nevezték ki. — Bevezetik a jegyrendszert Svájcban az összes gyapjúárúkra. — Mussolini Albániába utazik. — 900.000 parasztházat épít Németország. — Tangerben Spanyolország teljesen átvette az ellenőrzést — Kisiklott a londoni expressvonat. 24 halott, 58 súlyos sebesült. — Kenyér, ablaküveg és szén miatt zavargások vannak Londonban. — Tiltakozott Anglia az új Duna-bizottság megalakítása ellen. — A macedónok fellázadtak Görögországban. — Iró- papirt csinálnak a németek burgonyalevélből. — Átépítik Bulgária fővárosát német műépítészek. — Zsidó ügyvédek már nem szerepelhetnek Prágában. — Szaloniki lakossága pánikszerűen menekül. — Erősen szaporodnak a fertőzőbetegségek Angliában. — 93.000 halálos baleset történt Amerikában egy év alatt. — Az olaszok áttörték a Me- taxas-vonalat. — 100 millió dollárba került az amerikai elnökválasztást megelőző agitáció. — Ukrajnában megnyitották az első olajforrást. — A temesvári német gimnáziumba német származású taná rókát neveztek ki. — Korfu szigetén olasz tengerészek szálltak partra. — Hazarendelték a román hajókat a török vizekről. Lépésről-lépésre erősödő fajvédelmet jelent az új magyar költségvetés A képviselőház egyesített bizottságaiban immár napok óta komoly és alapos munka folyik. Megvitatják az állami költségvetés részleteit s a törvényhozók valóban mélyreható, lelkiismeretes tanácskozások során foglalkoznak ezzel az ország egész életére kiható széles problé mával. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy ebben az alkotó, építő vitában felelősségük teljes átélésével vesznek részt a bizottsági tagok, s a felszólalók sorából feltünést- keltően hiányzanak a szélsőjobboldal képviselői, ügy tűnik fel, mintha nem tartanák fontosnak a bizottsági munkában való részvételt s a maguk megjegyzéseit a parlament plénuma előtt kívánják megtenni, ott tehát, ahol mindenesetre szélesebb körű pódiumot kapnak. Mindez azonban az ország szempontjából nem túlságosan fontos. A lényeg az, hogy a bizottságokban valóban értékes tanácskozások során alakul ki az új költségvetés végleges képe, amely e nagy és átfogó reformok egész sorát hozza a nemzet egyetemének javára. Ilyen érdekes és értékes reformsorozatot jelent a belügyi tárca is, amelynek megvitatásával a hét elején foglalkozott a képviselőház pénzügyi, valamint közigazgatási és társadalom- politikai bizottsága. A felszólalásokra adott összefoglaló válaszában a belügyminiszter egész sereg fontos és nagyvonalú reformot jelentett be. A legfontosabb ezek között talán az a bejelentés, amely hangsúlyozza, hogy az új költségvetés keretében kormányzatunk a magyar közigazgatást egyszerűbbé kívánja tenni. Mit jelent ez a gyakorlatban? Tömör és megnyugtató vitéz Ke- resztes-Fischer Ferenc félreérthetetlen válasza. Azt jelenti, hogy köz- igazgatásunkat közelebb visszük a néphez és gyorsabbá tesszük a bürokráciának lehető legnagyobbfokú csökkentésével. Erre vonatkozólag az előmunkálatok már teljesen befejeződtek s a miniszter ama reményének adott kifejezést, hogy még e télen módjában lesz megfelelő törvényjavaslatokkal a Ház elé lépni. E reformjavaslatok mélyrehatóan alakítják majd át a községi, varmegyei és miniszteriális igazgatást — Rendkívül nagy súlyt helyezek — mondotta vitéz Keresztes- Fischer Ferenc — a tisztviselők rendszeres továbbképzésére s a vármegyei tisztviselőknél nem tartom a legmegfelelőbbnek a jelenlegi választási rendszert, mert nem biztosítja azt, hogy minden állásba a leghivatottabb férfiak kerüljenek, Hangsúlyozta ezután a szociális irányban való képzés fontosságát s rámutatott arra is, hogy a jó köz igazgatás ma kötelességszerűen folyik be a közgazdasági élet irányításába. A népvédelem szempontjából igen figyelemreméltó a miniszter beszédében az a rész, amely a közegészségüggyel foglalkozik. E tekintetben is nagy fejlődés tapasztalható s a miniszter valóban nyugodt lelkiismerettel jelenthette ki, hogy a szociálpolitika és a közegészségügy terén minden megtörtént, ami az adott körülmények között megtörténhetett. Ide tartozik a gyermekvédelem és a társadalombiztosítás kérdése is s a nemzeti közvélemény minden bizonnyal érdeklődő rokonszenvvel fogadja azt a tervet, amely a társadalmi egyesületeket fokozottabban kívánja bekapcsolni a szerves szociálpolitika munkaközösségébe Páratlanul nagy területet ölel fel a belügyi tárca s annak részletes vitája során a szakszerű hozzászólásokra minden vonatkozásban megnyugtató miniszteri kijelentések hangzottak el. A megnagyobbodott ország jövő évi költségvetése belügyi vonatkozásokban is az alkotó, építő reformok sorát adja. Csupa olyan intézkedést, újítást foglal magában ez a tárca, amely egész terjedelmében — első pontjától az utolsóig — az igazi magyar népvédelmet, a lépésről-lépésre erő- sedő magyar faj védelmet szolgálja. Drágasági hullám A hullámok ellen nem panaszkodhatunk. Az idén bőven kivettük re- részünket minden fajtájából. A természet nem volt szűkmar kú a maga hullámai támasztásában, de az emberek sem maradtak mögötte a „mesterinek. A téli hideghullámba majd belefagytunk, a tavaszi áradások hideg hullámait átvészeltük s miután a nyári hőhullámok teljesen kikerültek bennünket, evickélhettünk eleget a zápor-hullámokban s míg végre a türelmi hullámok jutalmául belesodródtunk a drágasági hullámokba. A többieket megúsztuk valahogyan, de ezt az utolsót nyögjük állandóan. Úszunk vele, vagy úszunk szembe vele; de az ár, a hullám az erősebb, s mi majdnem elmerülünk benne. Tehetetlenségünkben még csak kiáltani sem tudunk. Vagy nem merünk? Apatikusan belenyugszunk mindenbe? Mi ennek az oka? Mi idézte elő a már-már elviselhetetlen drágaságot? Nemtörődömség? Spekuláció? A vevők nemtörődömsége? Az eladók spekulációja? Vagy mind a kettőre építő magasabbrendű kereskedelmi elv? Akkor, amikor a munka — főleg a szelemi munka — értékelése a hullámvölgyön van; akkor, amikor azt olvassuk, hogy az arany ára ismét esett 50 %-al; akkor, amikor azt tapasztaljuk, hogy az árdrágítás bizonyos élelmicikkek áránál indokolatlan; mikor azt halljuk és azt olvassuk, hogy más városokban, főleg a fővárosban jóval olcsóbb a piac, mint Esztergomban, amikor ott a zöldségfélék ára (kel, karfiol, káposzta) szinte napról-napra száll, ugyanakkor nálunk megszilárdul. Esztergomnak jó földje van s ha már olcsó gyümölccsel nem tudja ellátni piacát, de egyebekben ige n, ha felkarolná a zöldségfélék termesztését. Van ellenőrző bizottságunk. A ruhafélék- és más közszükségleti cikkeknél érezhető is az árellenőrzés és árszabás jótékony hatása. De a piaci áraknál másként áll a dolog. Az árellenőrző bizottságnak módjá- ben áll, sőt kötelessége is, hiszen általános közérdek, hogy egy-egy kicsit a dolgok mélyére nézzen. Figyelje a vásárt, a vásár belső ellenségeit, a piaci élet külső jelelensé- geit s leszűrve tapasztalatait, hasznosítsa sürgősen a közérdek javára. Teremtsen nyugalmi állapotot az árak terén. Ez enyhíti a közhangulatot s az élet nehézségeit elviselhetőbbé teszi. Cigánykérdés A cigánykérdés a múlt század utolsó évtizedei óta állandóan foglalkoztatja a magyar közvéleményt, parlamentet és sajtót; a vármegye- házán és városházán is nagyon sok szó esett már azokról a tűrhetetlen és veszedelmes állapotokról, amelyeket ennek a fékezhetlen emberfajnak cselekedetei és szokásai okoznak. Senki sem tagadhatja, hogy ez a különleges népfaj, amely sem vallást, sem törvényt, sem erkölcsöt nem ismer s amely századok óta kultúrálatlanul éli a maga különleges életét, csak különleges intézkedések és szabályok alkalmazásával tartható annyira-amennyire féken s előlük csak ily módon védhető meg a polgári társadalom Igaz, Budapesten, ahol nagyon sokféle szerzet él, akadnak — még pedig elég magas állásokban — „humanisták“, akik azt vallják, hogy a cigányok éppen olyan állampolgárok, mint akárki más. Ezekkel a beteg felfogású emberekkel kár volna vitába szállani. A mindenkori magyar kormányok ismerték a cigány problémát, azonban komolyan sohasem láttak hozzá annak megoldásához. Természetesen a fővárosban nem nagyon érezhető az a sok kellemetlenség, 'amit a cigányok okoznak, bár ha a bűnözési krónikákat olvassuk, fölös számmal találunk még ott is cigányokat a társadalomra nézve veszedelmes gonosztevők között. Egészen másképpen áll a dolog a vidéken. A helyi hatóságok teljesen tehetetlenek a sokszor már mesébe illő cigány arcátlanságokkal szemben, nem utolsó sorban azért, mert a fentebb említett humanisták a belügyi kormányzat körül keresendők. Mert hiszen a legtöbb alkalmatlanság, amit a cigányok okoznak, törvény és kormányrendelet nélkül is orvosolható a helyi hatóságok felelősséget vállaló, erélyes intézkedéseikkel. Nem kell mindent felülről várni, a magunk érdekében magunknak is cselehednünk keli. Annyi türelmi játékban van ma a magyarságnak része, hogy ezt a türelmi játékot a cigányokkal bátran elmellőzhetnék.
