Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 85. szám
FOTFRfiMJim HATVANEGYEDIK ÉVF. 85 SZÁM. SZOMBAT, 1940. NOVEMBER 2 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér. Megjelenik hetenkint kétszer, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. AZ EZÜSTMISÉS PLÉBÁNOS A nemzetek sorsát intéző isteni gondviselés jóvoltából országunk és benne Esztergom ma a béke szigetét jelenti fegyverek szerint és háborús szempontból, — de nem annyira lélek szerint és a társadalmi eszmények, az életformák kialakultságának szempontjából. Ezért — bár elismerjük, hogy bizonyos körülmények között a politikai papi típus is érhet el szép és hasznos eredményeket — mi most pusztán a lelki értékek, az örökérvényű emberi eszmények művelését szolgáló papi működést óhajtjuk. Tisztán krisztusi hivatásának élő papot kivánunk szívünk szerint, akinek szent hivatása gyakorlásából béke, nyugalom, szeretet árad, elsősorban a lélek nyugalma és békéje, amelyre oly nagy szüksége van a mai zaklatott életű, küzdő embernek és társadalomnak. Úgy látjuk, úgy érezzük a jubileumi ünnepen, hogy dr. Felber Gyula emberi és papi egyénisége a békének ezt a krisztusi szellemét sugározza. Ez a szelid, finom, nagyműveltségű emberi egyéniség, ez az Ur bölcseségével megáldott, csöndes, békés papi és plébánosi működés számot tarthat hivei és az esztergomi közönség becsülésére és szeretetére és érdeme szerint bírálja el ezt a Mindenható is, akihez ma a Te Deumos mise száll a belvárosi templom hófehér márványoltáráról. * * * Dr. Felber Gyula tb. kanonok, belvárosi plébános, aki vasárnap a belvárosi plébánia-templomban mutatja be ezüstmiséjét, papi működésének túlnyomó részét Esztergomban töltötte. Teológiai tanulmányait a római Collegium Germanicum Hungaricumban végezte ; a közbejött háborús események miatt azonban az insbrucki egyetemen fejezte be, ahol 1915. október 28-án pappá szentelték. 1916- 18-ig Balassagyarmaton működött mint főgimnáziumi hittanár. 1918-ban teológiai tanár az esztergomi szemináriumban, ahol egész 1933. junius 1-ig munkálkodott a papnövendékek nevelésén, amikor is átvette a belvárosi plébánia vezetését. Dr. Felber Gyula, Esztergom város kegyúri plébánosa ezen a vasárnapon mutatja be ezüstmiséjét az Urnák. Nevezetes évforduló ez az időben, amelyet Isten az ember és a pap számára kiszabott, — állomás, cserfalombos, virágos magaslati hely az életúton, amelyet az Ur kegyelme és bölcsesége egy emberi küldetés és papi hivatás betöltésére a földön kimért. A negyedszázados fordulónál megilletődötten áll meg egy pillanatra az élet vándora, az ember, akinek fejét immár megezüstözi az idő, és a magaslatról végigtekint a pap, az Ur szőlőjének munkása, végignéz a tőkék és a barázdák során, amelyek szent hivatása teljesítését jelzik. Dr. Felber Gyula azonban ezen a szép, bensőséges ünnepen nincs egyedül és ennek az évfordulónak lelki átélése nemcsak az övé. Vele ünnepelnek ezen a napon hivei, a belvárosiak, — de nemcsak ezek, hanem résztvesz ezen az ünnepen a város egész katolikus társadalma. Valóban érdemes együttimádkozni az ezüstmisés pappal és mindéppen méltó Esztergom katolikus társadalmához, hogy a figyelem megható jeleivel, keresztényi szeretettel és jókívánságokkal veszi körül plébánosát ezen a napon, amikor a legfönségesebbért, az ember számára a legdrágábbért áldoz és könyörög az Úrhoz és amikor a legmagasztosabb, legszentebb eszmények szolgálatában jubilál az oltárnál. Különösen igaz és igy van ez a mai vérzivataros, társadalmilag, erkölcsileg és világnézetileg feldúlt vagy legalább is megzavart világban, amikor féltjük a lelki értékeket és örökérvényű eszményeinket és keressük azokat a tiszta utakat, amelyek az isteni és emberi igazságok érvényesülésével egy jobb világ kialakulásához vezetnek. A délelőtt 9 órakor kezdődő jubileumi nagymisén a belvárosi ének- és zenekar Griesbacher : „Stella Maris“ miséjét adja elő Ammer József karnagy vezetésével. Orgonái : Hajnali Kálmán igazgató-tanító. Utána Te Deum, majd a pápai és a magyar himnusz. Megalakult az „Esztergom-vármegyei Közjóléti Szövetkezet“ Hétfőn délelőtt igen nagy érdeklődés mellett tartotta meg alakuló közgyűlését az „Esztergom- vármegyei Közjóléti Szövetkezet.“ Reviczky Elemér alispán, mint alapító elnöki megnyitójában ismertette azokat a nagyjelentőségű szociális szempontokat, amelyek a m. kir. belügyminisztériumot és a vármegye vezetőségét a szövetkezet létrehozásánál vezették és amelyek egyúttal megszabják ennek jövendő feladatait és munkáját is. Az elnöklő alispán a továbbiakban kifejtette, hogy a belügyminiszter a vármegyei közjóléti szövetkezetekkel a még 1937. évben elindított és a múlt évben létesített „Vármegyei Szociális Alap ‘- pal anyagilag is alátámasztott szociális programjának megvalósításához kívánt megfelelő segédeszközt teremteni. Főcél, hogy a vármegye eddig ínségmunkával foglalkoztatott és főleg a téli időszakokban megélhetésében veszélyeztetett rétegeit oly módon segítsék meg, hogy azok fokozatosan önálló egzisztenciákká válva az államnak ne megterhelést, hanem komoly erőt jelentsenek. A szövetkezet igen csekély kamatfizetési kötelezettség meglelt fog juttatni hosszúlejáratú pénzbeli vagy természetbeli kölcsönöket azon ínségesek számára, akik különben kölcsönt semmiképpen sem tudnak szerezni. Házhelyépítések, házhely juttatások, álltbeszerzési és termelési kölcsönök folyósítása, állat juttatások, az eredeti háziiparok felkarolása útján kívánja a szövetkezet ezen feladatait megvalósítani. Működésében ezenkívül figyelembe fogja venni a szövetkezet az összes szociális segítés lehetőségeinek szempontjait. Ezeket a célkitűzéseket már igen komoly és értékes gyakorlati eredmények is alátámasztják Szat- már, Baranya, legutóbb pedig Komárom megyében. Az itteni eredmények igazolják azt is, hogy a rászorultak tervszerű szociális megsegítése sokkal hatásosabban igen kedvezményes szövetkezeti kölcsönökkel segítik, mintha csak a pillanatnyi helyzetet enyhítő in- ségsegélyekkel támogatják. A nagyhatású és minden részletre kiterjedő elnöki megnyitó után az egybegyült nagyszámú szövetkezeti tagok egyhangú lelkesedéssel mondották ki a szövetkezet megalakulását. Az igazgatóság tagjaivá Drahos János dr., vitéz Sághy Antal, Seres János, Szinay Sándor, Tölde- zsán István és vitéz Szívós-Wald- vogel József törvényhatósági bizottsági tagokat választották meg. Az igazgatóságnak hivatalból a tagjai : Reviczky Elemér alispán, Panka László gazdasági felügyelő, Horváth István államépítészeti hiHETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Gyula város díszpolgárrá választotta gróf Csáky külügyminisztert. Hetvenöt erdélyi játékost visszakövetel a román labdaszövetség. — Ruszkay altábornagy lemondott vitézi ciméről és katonai rangjáról. — Dolgozhatnak a kettősbirtokosok a magyar-román határzónában —TÜ- zifaellátás biztosítására Nyíregyháza erdőbirtokot vásárol. — 850.000 pengős közmunka indult meg Kolozsvárott. — A Nobel-dijas Szent- Györgyi Albert lesz a szegedi Horthy- egyetem első rektora. — Évi harmincmillió pengővel gyarapítja a nemzeti vagyont a megnagyobbodott ország méhészete. — Havonként 160 vagon papírhulladék gyűl ösz- sze. — A betéti kamatlábat félszázalékkal csökkentik. KÜLFÖLD Korfu szigetén partraszálltak az olaszok. — Az amerikai görög vagyont zár alá helyezték. — Meggyilkolta a Vasgárda a volt nagyváradi rendőrfőnököt. — Az olasz gépesített osztagok ^szétzúzták a görög, védelmi vonalakat. — Nem lépték át a német csapatok a franciaspanyol határt. — Letartóztatták a romániai spanyol zsidók vezetőit. Lefoglalták Finnországban a textil-, bőr- és gumikészleteket. — Fajialapon rendezi Jugoszlávia a zsidókérdést. — A görög király a végső küzdelemre hívta fel kiáltványában népét. — Athént nyílt várossá nyilvánították. — Görögország már a spanyol háború idején is olaszellenes volt. — Angliában a munka- nélküliség rohamosan nő. — Az olaszok 70 kilométerre hatoltak be Görögországba. — Adókból fedezi Németország háborús költségeit. — Imákat rendelt el a pápa a békéért. — A japán pályaudvarokról eltávolítják az összes angol feliratokat. — Törökországban államosítják a szénbányákat. — Semlegességi nyilatkozatot tett Jugoszlávia. — Bulgária fenntartja jogát bizonyos görög területekre. — Ötmillió amerikai fiatalember vonul be katonának. — A görög király átvette a katonai főparancsnokságot. — Lupescunét a spanyolok kiadják Romániának. — 37 fok hideg van már Szibériában. — 3 millióval szaporodott a fasiszta szervezetek létszáma. — Emelkednek a takarékbetétek Németországban, — Nem mennek a román hajók Törökországba. - Gibraltárból eltávolítják a nőket. — Lengyel- ország önállósága örökre megszűnt. — Aranyat Romániában csak a Nemzeti Bank vásárolhat. — Japán csápatok kiürítették Nankingot. — A görög trónörököst Kanadába küldik. — Nem avatkozik bele Törökország az olasz-görög háborúba — Bulgária bármikor kész fegyveres beavatkozásra a tengelyhatalmak oldalán. — A pápa rádióbeszéddel nyitotta meg a perui eucharisztikus kongresszust. - Számolni lehet az olasz-görög ellenségeskedés beszüntetésével.
