Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 83. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 83. SZÁM. SZOMBAT, 1940. OKTÓBER 26

Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér .

Megjelenik hetenkint kétszer, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

HETI ESEMÉNYEK

BELFÖLD

Államosítani fogják a munkaközvetítést — Százágyas turistaszállót építenek Szegeden. — 25.000 tagja van az arany- és ezüstkalá szos országos gazdaszövetségnek, — Paplangyár alakult Szombathelyen.

— 153 ezer közalkalmazottja és 150 ezer nyugdíjasa van a magyar államnak. — Komárom megyében 300 munkásház épül. — Három Corvin- láncot és húsz Corvin-koszorút adományozott a kormányzó az erdélyieknek. — Valorizálják a hadi - kölcsönöket. — 2084 millió pengő Magyarország költségvetése.

KÜLFÖLD

Félmilliós török hadsereget összpontosítottak Boszporusnál. — Feladják az osztályharc elveit a francia szakszervezetek. — Anglia már hitelre kíván hadianyagot vásárolni.

— Japán hollandindiai olajat vásárol. — Bezezették a krumplijegyet Párisban. — Egy gazdag amerikai meg akarta ölni Rooseveltet, — Hidakat sodort el és a házak százait döntötte romba a spanyolországi árvíz. — A V0// kolozsvári román egyetemet a nagyszebeni kaszárnyában helyezték el. — Román hajókat tilos eladni. — Tüntetések voltak élelmiszerhiány miatt Párisban.

— Amerikai és angol tábornokok átszervezik a kínai hadsereget. — C-vitaminos bonbonokat adagolnak a német gyermekeknek. — Tábori egyetemeket létesít Svájc az internált francia és lengyel katonák számára. — Erősítéseket küld Anglia Egyiptomba. — Londonban tilos a fényképezés. — Bukarestben letartóztatták a Károly-kormányzat magasrangú tisztviselőit. — Philadelphiában felrobbantották egy olasz lap háromemeletes palotáját. — Bukarestet rendeletileg éjjel elsötétítik.

— Szökés közben elfogták a románok Beck volt lengyel külügyminisztert. — A pápa rádióbeszédet intézett Amerika katolikusaihoz a béke érdekében. — A kivonuló román katonák eladták a szatmári kaszárnyák felszerelését. — Indokina elutasította Sziám területi követeléseit. — 18 millió lakosa van Törökországnak. — Az angol repülők szétbombázták a németek kiéli műemlékkastélyát. — Németországba telepítik az északdobrudzsai és délbu- kovinat németeket. — Bőven lesz narancs az olasz és spanyol bőtermés miatt.— Franciaország végleges békét akar kötni. — Gyors ütemben szerelik le a román had sereget. — Fokozódik az elkeseredés Egyiptomban az angolok ellen.

— Zsidók kéziratait nem nyomatják ki Romániában. — Amerika lefoglalta a Svédország által rendelt 110 repülőgépet. — Teljes autonómiát ad Franciaország Indo-Kinának. — Hitler és Laval volt francia miniszterelnök tárgyaltak. — Antonescu román miniszterelnök Mussolini meghívására Rómában volt. — Japán a kínai Turkesztánt átengedi a szovjetnek. — Hitler és Franco talál

koztak a francia-spanyol határon. — Bukarestben letartóztatták a lengyel nagykövetség tagjait. — Tilos a zsidóknak az italmérés Romániában. — Selyemárúkat nem szabad gyártani Angliában. — Hanglemezen üzenhetnek haza a német sebesül tek.

»♦m» »»♦»»♦»♦»»»♦♦♦♦♦♦♦»♦»»

Dr. Kemenes Illés az eljövendő új világról és a magyar leventeintézményről

Dr. Kemenes Illés tankerületi főigazgató érdekes cikket írt egy folyóirat októberi számában ,,Üj világ felé“ címen. A cikk beállítása és aktuális gondolatsorozaía oly megkapó és tanulságos, hogy úgy érezzük, mulasztást követnénk el, ha olvasóinkkal legalább főbb részleteiben meg nem ismertetnénk,

— Mikor az emberiség a világ Megváltójának születését várta, akkor ülte meg a lelkeket az az érzés, amely ma minden gondolkodó embert hatalmában tart — írja dr. Kemenes Illés.

— Uj világ van kialakulóban. Lelkünk mélyén állandóan ott nyugtalankodik a kérdés, hogy milyen lesz ez az új világ . .. Az ember emberebb lesz, s közelebb jut embertársához. Mintha a krisztusi világrend s felfogás közeledése hajtaná felénk üdítő levegőjét. A régiből sok elpusztul; sok bálvány le fog dőlni, vagyonokat megemésztő márványpaloták nem fognak egyes emberek gyönyörűségére épülni, de lesz mindenkinek emberi voltához méltó családi fészke. Minden elvész, ami bűnös volt, amihez árulás, csalás, hűtlenség, vér tapadt, csak az időt álló értékek maradnak meg, azok, melyekben van valami az isteniből, a szépből, jóból és igazból. , .

Arról ír ezután dr. Kemenes Illés, hogy lelkileg is fel kell készülnünk az új rendnek befogadására, mert csak így szolgálhatja boldogulásunkat az új világ, amelynek érkezése oly biztos, mint a halálé,

— Fel kell vetnünk a kérdést, hogyan kell készülnünk az új rend befogadására. Van-e olyan berendezkedésünk, intézményünk, alkotásunk, szellemi beállítottságunk, amely módot nyújt arra, hogy az előkészület minél megfelelőbb legyen? A magyar zsenialitás már húsz évvel ezelőtt megtalálta az előkészületnek intézményessé tételét. Mások, idegenek idejöttek, tanulmányozták, megvalósították, mi pedig elhanyagoltuk. Nem értettük meg azt az erőt, amely ebben az új intézményben rejlett. Mert hogy volt ereje, mutatja az az elvitathatalan tény, amely a közeli hónapokban előttünk zajlott le a szinte szédületbe ejtő eseményeknek során. Egy leigázott, kifosztott, megalázott nép újra talpraállt. Csak a kitalálók nem kamatoztatták azokat az erőforrásokat, amelyek ebben az intézményben rejlenek.

— S most, szíves olvasóm — írja dr. Kemenes Illés — arra kérlek, ne torzuljon ajkad keserű mosolyra, mikor megmondom, hogy mi volt ez az intézmény ... Ez az intézmény: a leventeintézmény.

Érdekes okfejtéssel támogatja ezután ezt az állítását. Előrebocsátja, hogy az első leventetörvényben félreértettük ezt az intézményt. Csak katonaalakulatot láttunk benne és azt mondogattuk, hogy a külföld szigorú ellenőrzése miatt így lepleztük fiaink katonai kiképzését. Hát ez a felfogás öreg hiba volt. . . Tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy a leventeintézmény mennyire átalakította a falu duhajkodó, sok esetben neve- letlenkedő, bicskázó ifjúságát. Nagy nevelőerő van a leventeín- tézményben.

A másik baj az volt, hogy sokoldalú kellemetlenkedés kísérte ezt az intézményt, amely gátolta fejlődésében. Az iparosok, kereskedők, földmívesek azt hánytor- gatták, hogy segítő erejüket nagyon igénybe veszi az intézmény. Sok helyen a vezető körök közömbössége bénította az intézmény fejlődését.

—- A harmadik hiány az volt, hogy az iskolákat nem kapcsolta bele a törvény végrehajtási utasítása a leventeintézménybe. Nélkülözni volt kénytelen az iskolai ifjúság ezt az egységes nézőpontból kiinduló nevelést, amely hivatva volt arra, hogy közel hozza egymáshoz az iskolába járó és iskolába nem járó ifjúságot. Az együttes leventézés nagy szociális értékét hangsúlyozza ezután dr. Kemenes Illés, majd rámutat arra, hogy az új honvédelmi törvény 12 éves kortól minden magyar ifjút katonakötelezettségének megkezdéséig leventekötelesnek nyilvánítja.

—• Ezek a rendelkezések jelentik az új világnak kezdetét magyar földön. Miért? Minden magyar ifjú — akár látogatja az iskola padjait, akár nem — 23 éves koráig nevelés alatt áll. Ez a nevelés két központ körül forog: az egyik az evangéliumon alapuló keresztény világ- szemlélet kialakítása a maga etikájával, a másik pedig a magyar nemzeti nevelés mindazon értékeknek előtérbe helyezésével, amit a magyarság jelent. Ez a hatalmas egységesítő vezérgondolat. S ebben minden magyar ifjúnak találkoznia kell, akár jár iskolába, akár nem. A társadalmi és származási korlátokat pedig ledönti majd ennek az egységes szellemben nevelt ifjúságnak egymáshoz közel eresztése, egymással való megismertetése, egymás munkájának megbecsülése, tehát emberebb embernek, ugyanakkor magyarabb magyarnak kialakítása.

Cikke befejező részében hangsúlyozza dr. Kemenes Illés, hogy az ifjúság nevelésével kell készülnünk az új világ fogadására.

— Megindult már a folyamat, amely a magyarság testéből kitisztogatja a bűnös szellemet.

— A tisztogatási munkát követnie kell az egységes vallás-erkölcsi evangéliumi élet lendítő erejű felfogásának, a törhetetlen hitnek, a magyar hivatástudatnak beléége- tése a magyar lelkekbe...

— Eszmefuttatásunkat legjobban igazolják a körülöttünk zajló események: a győzelemnek babéra azok kezébe jutott, akik húsz évvel ezelőtt hozzánk jöttek a mi leventeintézményünket tanulmányozni,

Ú fr# UH

Rendkívüli városi közgyűlés

Esztergom város képviselőtestülete f. hó 22-én, kedden délután fél 5 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tartott dr. Brenner Antal polgármesterhelyettes elnöklésével. Az érdeklődés meglehetősen csekély volt, sőt egyenesen feltűnt, milyen kevés számmal gyűltek egybe a képviselők. Mindössze 11 képviselőtestületi tag jelent meg.

A tárgysorozat előtt Pál Endre bizottsági tag kért felszólalásra engedélyt, azonban az elnök hivatkozással a rendkívüli közgyűlések előírt ügyrendjére, nem adta meg az engedélyt a felszólalásra.

Az elnöklő dr. Brenner Antal polgármesterhelyettes ezután bejelentette, hogy a város közönsége nevében részvétlevelet küldött dr. Breyer István győri megyéspüspök halála alkalmából, melyre köszönő válasz érkezett. Ugyancsak megköszönte a részvétnyilvánítást az elhunyt Glatz Gyula polgármester neje is,

A továbbiakban sajnálattal jelentette be az elnök, hogy dr. Drahos János ált. érseki helytartó, képviselőtestületi tag lemondott az ellenőrzőbizottság elnökségéről. Javaslatára a közgyűlés jegyzőkönyvben köszöni meg a távozó elnök értékes, önzetlen munkásságát és az ellenőrzőbizottság új elnökévé vitéz Szí- vós-Waldvogel József ny. tábornok, bizottsági tagot választotta meg.,

A közgyűlés tudomásul vette, hogy a kultuszminiszter a Szent István városrészi iskola második tanítói lakásának béregyenértéke címén 5000 pengő államsegély kifizetését rendelte el.

Elfogadta a közgyűlés a pénzügyi bizottsági javaslatot, amely szerint elhatározta, hogy a Kolos-kórház 30.000 P-ős tatarozási hiteltúllépésének részbeni fedezésére az Esztergomi Takarékpénztártól 7000, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbanktól 3000 P kölcsönt vesz fel.

Elhatározta a közgyűlés a járványkórház részére felvenni határozott, de ténylegesen igénybe nem vett 10.000 pengőből a még hátralévő 7000 pengőnek felvételét is.

A 2. honvédkerületi parancsnokság átírt a városhoz, hogy a kaszárnyaépületet 25—50 évre adja át kincstári kezelésbe.

A képviselőtestület ebben az ügyben úgy határozott, hogy teljesen semmiesetre sem engedi át a kaszárnyaépületet, hanem a további bérletet illetően új szerződést köt a honvédelmi kincstárral,

A város ugyanis a nagy tatarozási költségek dacára is jobban jár, ha a kaszárnyaépületet megtartja saját kezelésében, mint ha a teljes átengedéssel az aránylag csekély bérjövedelem is kiesik háztartásából.

Tekintetbe kell venni azt is, hogy a a város éppen a közelmúltban nagy beruházásokat — vízvezeték, csatornázás — eszközölt a kaszárnyaépületben, tehát éppen ezután következnek el azok az esztendők, amikor a bérjövedelemből több marad meg a város közönsége számára.

A földmivelésügyi kormány gyü- mölcsaszalókat állít fel az ország várQ-.

*1

__a