Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 81. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 81. SZÁM. VASÁNRAP, 1940, OKTÓBER 20

Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai ÓS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér.

Megjelenik hetenkint kétszer, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

HETI ESEMÉNYEK

BELFÖLD

Kispesten csak keresztény tisztviselők kapnak karácsonyi segélyt. — Egy évvel meghosszabbították a törvényhatósági bizottságok megbízatását. — XII. Pius pápa kihallgatáson fogadta a magyar leventéket.

— Harminckét elemi iskola nyílt meg Kolozsvárott. — Magyarnyelvű tanítás bevezetését kérik a románnyelvű községek. — Modernizálják és üzembehelyezik a nagykárolyi papírgyárat. — Hatmillió hold erdőterülete van Magyarországnak. — Évi 15.000 kgr. ezüstöt termelnek a visszacsatolt erdélyi bányák. — A román cenzúra megtiltotta a.vitá- zást a Magyarországgal. — Ötvenmillióba kerül az erdélyi közúti hálózat rendbehozatala. — Száz vagon nemesített vetőmagot kapnak az erdélyi gazdák. — Nagyobb rizsszállítmány érkezik Olaszországból.

— Tízezer főnyi tömeg lelkes tüntetése mellett folyt le Rómában a magyar leventék bemutató előadása.

KÜLFÖLD

A szudáni kormányzót felváltották. — Kiutasítják Jugoszláviából a külföldi zsidókat. — Megerősítik az Azori-szigeteket. — Norvégiának egész lakosságát megröntgenezik. — Blokád alá helyezte az angol flotta Madagaszkár szigetet. — Németül kell írni a személyneveket Lotharin- giában. — Beomlott a Vezúv tűzhányó krátere. — Japánban vajpótlékot készítenek szardíniából. — A törökök is elhagyják Romániát. —

— Cseh repülők is szolgálnak az angol légi haderőben. — London lángtengere száz kilométerre világit.

— A királyi család tagjai is fizetnek adót Romániában. — Szibérián át bonyolítja le Svédország amerikai bevitelét. — 118.000 ember dolgozik az amerikai repülőgépgyárakban. — Három hústalan napot rendeltek el Romániában. — Gumiárúkat tilos eladni Görögországban. — Bevezetik Sziámbán a német nyelv kötelező tanítását. — Kilenc belga polgármestert felfüggesztettek Angliában. — Német tengerészkipépzők is mennek Romániába. — Német rombolóhajók megtámadták Angliát.

— A londoni körzet iparának hatvan százaléka elpusztult. — Véres sortüzek vannak a lázongó Indiában. — Újabb fényűzési adót vetettek ki Angliában. — A kigyulladt három román petroleumkutat német katonák oltották el. — Kommunista agitátorok működnek Angliában. — Brazília és Chile támaszpontokat! ad bérbe Amerikának. — Húszezer juh ment Jugoszláviából Németországba. — Angliának kilencmillió font a napi háborús kiadása. — Olaszország egyes részeit hadizónának minősítették. — Franciaország hivatalosan is megakarja üzenni a háborút Angliának. — A román repülőgépek beszüntetik a közlekedést. — Vidékre szállíják a német gyermekeket. — Anglia egymilliárd font újabb háborús póthitelt engedélyezett. — Fegyelmezik

és átszervezik a szovjet-hadsereget. — Lelki fáradtság volt oka Franciaország összeomlásának. — Kivégezték a vörös katalán köztársaság főkormányzóját. — Zsidóellenes tüntetések vannak Franciaországban. — A francia trónkövetelő Liszabonba érkezett. — Elismerik Argentína igényeit a Falkland-szigetekre. — Romániában egyharmadára szállítják le a tisztviselők létszámát.

A diákkaptármozgaiom ügye az iskolaszék előtt

Esztergom város iskolaszéke folyó hó 10-én délután dr, Drahos János érseki helytartó elnökletével tartotta rendes havi gyűlését a varosháza nagytermében.

Többek között elhatározta, hogy nyomatékosan felhívja a város vezetőségének figyelmét az iskolaépületek karbantartásának szükségességére, nevezetesen arra, hogy a Szent Imre-utcai iskola szuterrénhelyisége vizteleníttessék

A szuterrénhelyiséget ugyanis nagy záporok alkalmával elönti a csatorna szennyvize. Ezen a bajon feltétlenül segíteni kell. Erre vonatkozólag dr. Sántha József tanácsnok megnyugtató válaszát tudomásul vette az iskolaszék.

A városi zeneiskola számára az iskolaépületben helyiséget adott a folyó tanévre.

Vitéz Szívós-Waldvogel József ny, tábornok, alelnök a játszóterek kijelölését és a selyemhernyó tenyésztésnek az iskolákban való felkarolását sürgette.

Ugyanígy szóvátette a diákkap- tár-mozgalom ügyét is. amelyhez dr. Balogh Albin tanügyi főtanácsos. gimnáziumi igazgató szólt hozzá.

Bejelentette, hogy az elmúlt évben igen szép munkát folytatott a városban a középiskolás ifjúság a diákkaptármozgaiom terén. Sok közhasznú anyagot gyűjtött össze, azonban a gyűjtött anyag elhordá- sával megbízottak nem jöttek rendszeresen és egyes anyagokban nem is volt átvétel.

Hangsúlyozta, hogy ez nagy hiba, amely a mozgalom ellanyhulá- sára vezet, mert hiszen senkinek sincs kedve hiába dolgozni. Ha szorgalmazzuk és nemzeti, hazafias szempontból hasznosnak hirdetjük a diákkaptármozgalmat. akkor gondoskodnunk kell arról, hogy a gyűjtött anyagok átvételével és elhordásával megbízottak is lelkiismeretesen teljesítsék kötelességüket. Felhívjuk erre. hatóságaink figyelmét is !

Végül több kisebb ügy tárgyalása után elhatározta az iskolaszék, hogy a jótékonykodó egyesületek és asztaltársaságokhoz kérelemmel fordul, szíveskedjenek közölni az iskolaszékkel a szegény iskolásgyermekek felsegélyezésére irányuló terveiket. Ennek célja az, hogy az iskolai jótékonykodás arányosítható és igazságosan előkészíthető lenne.

A győri kamara 50 éves jubileuma

A győri kerületi kereskedelmi: és iparkamara ünnepi diszközgyü-1 lés keretében most ünnepelte J fennállásának félszázados évfor- j dúlój át. Az ünnepi ülésen, ame-1 lyen a kormány képviseletében! Törley Bálint kereskedelem- és I közlekedésügyi államtitkár is résztvett, Morvay • István felsőházi tag, kamarai elnök elnökölt.

A közgyűlést a Magyar Hiszekegy elmondása vezette be, majd Morvay István emelkedett szólásra és üdvözölte a kormány képviselőjét. valamint a törvényhatóságok és érdekképviseletek jelenlévő képviselőit, valamint a kamara tagjait.

Az elnöki megnyitó után Meix- ner Ernő kamarai főtitkár tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben rámutatott a kamara 50 esztendős életének jelentős mozzanata i~a. Beszédét visszaemlékezéssel kezdte, rámutatott az 1890. február hó

11-én kelt miniszteri elhatározásra, amellyel a győri kamara élete kezdetét vette. A közgyűlés elé idézte Győr kereskedelmi és íp irí életének azokat a letűnt alakjait, akiknek munkájával indult meg a kamarai élet és kegyeletteljes szavakkal adózott a kamara alapító elnöke, csanakí Jerffy Antal, ennek utóda Hlatky-Schliehter Lajos, valamint a kamara első főtitkára Szávay Gyula emlékének.

E visszapillantás után a közgyűlés tagjainak élénk érdeklődése mellett rámutatott a kamara munkájára, célkitűzéseire, majd az érdekképviseleti reform kérdésével foglalkozva, felhívta a figyelmet, hogy a kamarák csak a maguk autonom formájában tudnak eredményesen működni, mert csak ebben a formában kíséri a kamara munkáját az érdekelt kereskedelmi és ipari tényezők osztatlan bizalma.

A főtitkár beszéde után Törley Bálint kereskedelmi államtitkár emelkedett szólásra és üdvözölte az 50 éves jubileumát ünneplő kamarát.

Beszédében kitért arra, hogy a kereskedelmi kormány épúgy mi it a múltban, a jövőben is igénybe fogja venni a kereskedelmi és iparkamarák munkáját, különösen most, amidőn a történelemnek egy új fejezetében élünk és amidőn bizonyos, nemcsak politikai, de gazdasági feladatok is megoldási a várnak.

Törley Bálint után Koller Jenő, Győr város polgármestere üdvözölte a kamarát, rámutatván, hogy Győr város fejlődését a kereskedők és iparosok segítették elő.

Utána Mór Jenő budapesti iparkamarai titkár, majd Balkányi Kálmán, az OMKE igazgatója és Weisz Hugó, a GyOSz győri fiókjának elnöke üdvözölte a kamarát,

Dr. Jordán János kamarai tag emlékezett meg végül kamaránk

közérdekű tevékenységéről s elismerését fejezte ki a kamara vezetőségének és tisztikarának.

Az üdvözlő beszédek elhangzása után az elnök a díszközgyűlést bezárta, majd a kamara rendes rendes közgyűlése vette kezdetét.

Beszélgetés az iskolapolitika körül

Szeretem az emberek fesztelen 1 ;szél- getéseit hallgatni. Figyelem őket, kérdéseimmel, közbeszólásaimmal nem zavarom a beszélgetőket, hadd fejtsék ki szabadon gondolataikat, eredeti véleményt hallok és tudok meg igy.

íme egy kis beszélgetés. A szereplők : két esztergomi úr. Nevük, szónoklatuk nem szerepel várospolitikánkban, de azért éberen kisérik annak megnyilvánulásait s van véleményük is a dolgokból.

Álljon itt a beszélgetés minden kommentár nélkül:

Az egyik : Most olvastam a városi

költségvetést és szinte megdöbbentem attól, hogy milyen óriási összegekbe kerül Esztergomnak a közoktatás.

A másik : A kultúra bizony pénzbe kerül és ennek az anyagi befektetésnek nem aprópénz, hanem szellemi kincs a kamata.

Az egyik: Igaz, igaz. Kultúra, iskola

nélkül a huszadik században élni nem lehet. Az iskolák közismert hasznait sem lehet letagadni, de azért valahogyan nincs arányban Esztergom polgárainak teherbiró képessége a kultúrára költött csillagászát! számokkal.

A másik: Az attól függ, hogy mit értünk csillagászati számok alatt.

Az egyik: Tessék csak fellapozni a város jövő évi költségvetését s egy kis ösz- szehasonlítást tenni. A város összes hiánya 187.00 P, ennek fedezésére az adózókat 102ü/o-os pótadóval kéll megterhelni. Ugyanekkor a város közoktatásra és közművelődésre 157.000 P-t fizet, bevétele pedig belőle mindössze 28.964 P, Tehát a differencia 128,00.0 P körül van.

A másik: Pótadóban kifejezve . ez

mennyit jelent, hiszen Esztergomban lassan mindenki pótadó-százalékokban gondolkodik?

Az egyik: Egy százalék pótadó 1849 P-nek felel meg körülbelül, tehát a 102 °/o pótadóból a város vezetősége kb 70 °/o-ot fordít- iskolákra. Vagy megfordítva a dolgot; úgyis mondhatnám, hogyha Esztergomnak az iskolákra semmit sem kellene áldozni, akkor a jelenlegi viszonyok mellett a pótadó mindössze ,32°/o lenne. ' ',

A másik: Ez csak utópia. 'Melyik város vonhatja ki magát az alól a kötelesség alól, amelyet á kultúra terjesztése ráró?

Az egyik.: Én sem azt akarom mondani, hogy zárjúk be az iskolákat,. eresz- szűk szélnek a tanulóifjúságot. De. van méltányosság is ' a világon, továbbá á teherbiróképességet sem -.lehet .addig nyújtani, mint a-gúmit és megvárni, 'hogy mikor szakad el ! ! ‘ "A

A másik: Hol lehet itt meltánypss'ágról beszélni. Minden közületitek áldozni kell az iskolára és pedig annyit, .ameny- nyit a tényleges helyzet megkövetel, ’-j

Az egyik: Nagyon is TontoV löhne Ja méltányosság. Hogy mást ne mondj^L. itt van Esztergomnak a hatalmas "környéke, sok község és a legkülönbözőbb iparvállalatok egész tömege. 'Gyermekeik mind idejárnak hozzánk Esztergomba, lefizetik természetszerűen a minimális .tandíjat, élvezik az iskola minden előnyét "s aztán vége; a hihetelen iskolaterheket viselje a város adózó polgársága. Nem Tehet itt felfedezni egy súlyos méltánytalanságot? Vannak, akik igen komoly hasznokat látnak Esztergom iskoláiból. Nem lenne-e méltányos, ha csak fokozottabb mértékben járulnának hozzá az iskolák közterheíhez s így tovább . ,.

A másik: Sokszor szőnyegre került

már ez a gondolat a legkülönbözőbb helyeken, de úgy látszik, hogy nincs lelie-