Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 77. szám
HATVANEGYEDIK ÉVF. 77. SZÁM. VASÁNRAP, 1940. OKTÓBER 6 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér. Megjelenik hetenkint kétszer, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Segítsünk az erdélyieken! ▲ lángoló Európa fölött megszólalt az éteren át egy kellemes, lágy női hang és áldozatot, jóságot, jóakaratot kért mindnyájunktól hazánk most visszatért legértékesebb földjéért, Erdélyért I Vitéz nagybányai Horthy Mikllósné, az ország első asszonya appellált a rádió útján a nemzet lelkiismeretére és áldozatkészségére, mert meg kell menteni a pusztulástól azt a nagyszerű népet, amely több mint évezrede áll őrt a keleti Kárpátokon és nem tántorodott el magyarságától az elmúlt 22 sötét esztendő alatt sem. Amidőn a magyar honvédség birtokba vette Eszak-Erdélyt, nem úgy jött, mint a hóditó, aki gazdagságot és hasznot keres, hanem mint testvér, aki felszabadítja a testvért a rabság alól. Erdély nagyrésze visszatért az ősi hazába, a történelem kérlelhetetlen logikája folytán De a magyar társadalomra most nem a könnyű gazda, godás és a gondtalan élet vár, hanem az áldozat kötelessége. Adnunk kell, hiszen az erdélyi magyarság egyes vidékeken embertelenül súlyos helyzetben van. Az idegen impérium katonai intézkedései következtében elvonták a magyar lakosságtól a munkaerőket, vetetlenül maradtak a földek, leromlott az állatállomány .. . Sokhelyütt még vetőmag sincs, hogy a jövő terméséről gondoskodni lehessen és a gyermekek cipő nélkül járnak iskolába most mikor heteken belül beköszönt a tél. Adnunk kell, mert ezzel tartozunk erdélyi testvéreinknek. De tartozunk az irgalmasság cselekedeteivel a magyarok Istenének is, aki megengedte, hogy mindmáig kívül maradjunk az öldöklő európai háborún és megengedte azt is, hogy vér- áldozat nélkül szerezzük vissza a magyar nemzet erdélyi jussát. Valóban igaza van az ország első asz- szonyának, amikor megállapítja, hogy ,,a mentőakció sikere a magyar becsület, a magyar jövő, a magyar élet kérdése.“ Mert most nemcsak jótékonyságról van szó I Az egész ország és minden egyes ember összefogására és áldozatkészségére van szükség ahhoz, hogy Erdélyt kiemeljük embertelen balkáni sorsából és társadalmát átvezessük az emberséges magyar életbe, amely — európai élet. A mai történelmi körülmények között társadalmunk áldozatkészsége tehát sokkal többet jelent, mint egy segélyakció sikere. Arról van szó, hogy ez egyszer megmutassuk, a minden eddigi mértéken túl akarunk és tudunk áldozni a nemzet közös ügyéért. 22 évi rombolást kell építésnek követnie ! Ma, amikor az egész világ gyorsított menetben halad egy emberségesebb társadalmi rend felé, az ország életképességének, jövőjének és korszerű szellemének egy mérővesszeje van ; a szociális érzék és az áldozatkészség. Erre buzdít az ország legelső asszonyának hangja. Hisszük, hogy a magyar társadalom megérti és megfogadja a felhívást, amelyet hazánk új korszakának küszöbén az anyai szeretet intézett a szivekhez I Erdélyt, a kormányzót és a miniszterelnököt ünnepelte a vármegye őszi közgyűlése Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága szeptember hó 30-án, hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel tartotta meg rendes Őszi közgyűlését dr. Késmárki Frey Vilmos főispán elnöklésével. Mind az esztergomi, mind a párkányi bizottsági tagok részéről élénk érdeklődés nyilvánult meg a közgyűlés iránt, amelynek első fele a közelmúlt nagy magyar események örömteljes, ünnepi hangulatában folyt le. Dr. Késmárki Frey Vilmos főispán megnyitó beszédében emelkedett szavakkal emlékezett meg Kelet-Magyarország és Erdély egy részének az anyaországhoz való visszatéréséről. Dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő, bizottsági tag indítványára nagy lelkesedéssel határozta el a közgyűlés, hogy Magyarország kormányzóját hálájának és köszönetének, hódoló tiszteletének és ragaszkodásának kifejezésével feliratilag üdvözli az az erdélyi részek visszatérése alkalmából. Ugyancsak egyhangú lelkesedéssel határozta el azt is, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnököt legmagasabb kitüntetése alkalmából táviratban köszönti. A rendes tárgysorozatban szereplő ügyek során megalakította a törvényhatósági bizottság a vármegye területén a magyar nyelv tanításában a legnagyobb eredményt felmutató tanítók és óvónők jutalmazására hívatott bizottságot. A bizottság tagjai : vitéz Szívós-Waldvogel József, Reusz Ferenc és dr. Haiczl Kálmán, Foglalkozott a közgyűlés Fejérvármegyének a díjtalan közigazgatási gyakornokok segélyének határozta a törvényhatósági bí- felemelésérő szóló átiratával. Bizottság, hogy a díjtalan közigazgatási gyakornokok díjazását a fizetéses gyakornokokéhoz hasonlóan állapítják meg. Ez a határozat az ifjúságot megértő lelkületre és helyes szociális érzékre vall. A továbbiakban letárgyalta és elfogadta a közgyűlés a vármegye háztartásának jövő évi költségelőirányzatát, amelynek főösszege : 262.264 P az elmúlt évi 203.117 P- vel szemben, A különbözet fedezésére 18°/o-os pótadó szolgál, A szükségletnél az alábbi tételekben látjuk a nagyobbarányú emelkedést : 1940-ben az épületek fenntartására 13.748 P, 1941-ben 30.801 P az előirányzott összeg, a különféle kiadások rovatában a múlt évi 49.415 P-vel szemben most 57.372 P-t látunk, a napidíjaknál a múlt évi 5500 P most 9100-ra emelkedik, a rendkívüli kiadások összege 1940-ben 76.896 P, 1941-ben 104.783 P. A 262.264 P kiadással szemben álló 262.2Ó4 P fedezet részint a vármegye saját jövedelméből (17.729 P), de legnagyobbrészt a vármegyei pótadóból adódik, amelyet az 1941-re 242.935 P-ben irányozták elő. (Az 1940-es előirányzás 183.788 P.) A költségelőirányzatban jelzett vármegyei pótadó Esztergom városban 21.60/o( nagy- és kisközségekben 32.7°/o. A továbbiakban a közúti alap és a kisebb alapok költségelőirányzatát ttárgyalta és a különböző alapok múlt évi zárszámadását hagyta jóvá a törvényhatósági I közgyűlés. A gyámpénztári készpénzfeleslegek elhelyezéséről úgy döntött, hogy 3000 P-t az 0. K, H.-nál helyez el, a többit pedig 60 °/°-ban az Esztergomi Takarék- pénztár és 40 °/<>-ban az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank között osztja meg. A zsidótörvény alapján kiváltandó árjatanusítványok kiállítási díját a belügyminiszteri leiratnak megfelelően szabályrendeletileg állapította meg a megyei közgyűlés. Egy tanúsítvány eredeti példányáért 5 P-t, másolati példányáért 2 P kiállítási díjat kell fizetni. Ugyancsak a vonatkozó miniszteri rendelkezésnek megfelelőleg az iskolánkivüli népművelési célokra szolgáló összegek fedezésére — a községek egyidejű tehermentesítése mellett — a törvényhatósági közgyűlés a vármegyei háztartási alapot jelölte meg, amelyből erre a célra 7000 pengő fordítandó. Különben a tárgysorozaton szerepelt a vármegyének egész sor szabályrendelete, nevezetesen : a a vasúti átjáróknál és közúti kanyaroknál a szabad kilátás biztosításáról, az anya- és cecsemővé- delemröí, az iskolák- és óvodák egészségügyéről, tanköteles gyermekeknek a nyilvános mulatóhelyektől való távoltartásáról. Élénk érdeklődést keltett Esztergom város polgármesterének előterjesztése a beszállásolási pótadóról, amelyhez vitéz Szívós- Waldvogel József szólt hozzá, kinek indítványára fontos határozatot hozott a közgyűlés ebben az ügyben. A vármegye felír a honvédelmi miniszterhez a katonai beszállásolási pótadó visszaállítása végett, egyben a vármegye területén a pótadó kvitelezését rendeli el. A továbbiakban vitéz Szívós- Waldvogel József felszólalására elhatározta a törvényhatósági közgyűlés, hogy felír a belügyminiszterhez a kisegítő szolgai állások betöltési tilalmának feloldása céljából. Csatlakozott a közgyűlés dr, Divéky Isván bizottsági tag indítványához, aki a fokozódó drágaság miatt mind nehezebb sorsban élő tisztviselőcsaládok érdekében szólalt fel. Indítványára a vármegye feliratban kéri a kormányt, hogy a nős és gyermekes tényleges és nyugdí- tisztviselők lecsökkenteti fizetését emelje fel, illetőleg csonkíttatlan mértékben állítsa vissza. Egy érdemes iparosmester ünneplése Az Esztergomi Ipartestület f. évi szeptember hó 22-én tartott díszközgyűlésén ünnepelte egyik érdemes tagját: Halász György cipészmestert abból az alkalomból, hogy őt a m. kir, íparügyi miniszter 40 évet meghaladó, kiváló szakmabeli, önálló működése juHETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Államosítják az anya- és csecsemővédelmet. — A soproni kaszinó 10 ezer kötetes ;könyvtárat ajándékozott az erdélyi városoknak. — Hat- vanharom erdélyi képviselőt hívtak be az országgyűlésbe. — 341 millió pengő értéket termelt vegyés zeti iparunk a múlt évben. — Az erdélyi zsidók nem kaptak felsőh ázi képviseletet. — Hatezer vagon b ur- gonyát konzerválnak. — Az országgyűlés egyhangúlag megszavazta az erdélyi törvényjavaslatokat. KÜLFÖLD Marillába amerikai hadihajók érkeztek. — Bevezettek az élelmiszerjegyeket Olaszországban. — Támpontot kap Amerika Chiliében. — Vissza akarják állítani a monarchiát Franciaországban. — TataresCü volt miniszterelnököt internálták. — Kormánybiztost neveztek ki több romániai magyar vállalathoz. — Feloszlattak a román diákfrontot — Több román tábornokot letartóztattak. — Anglia hatalmi eszközökkel fenyegette meg Indiát. — Német tartományi vezetőket neveztek ki Romániában. — Magyar iskolákat nyitottak a horvát bánságban. — Az amerikai hadiflottát Fülöp-szigeteknél összpontosítják. — Titkos tárgyalások folynak London és Washington között. — Jorga magyarfaló egyetemi tanárt nyugdíjazták. — A franciák visszavonultak Indo-Kinában a japánok elől. — Amerika lefoglalta Japán megrendelt hadianyagát. — Einstein német egyetemi tanár megkapta az amerikai állampolgárságot. — 100 000 métermázsa cukrot tud kivitelre bocsátani Szlovákia. — Hazaarulas miatt vád alá helyezték Muselier francia tengernagyot. — Egyiptomban zár alá vették a szén- és papirkészletet. — Több mint 100.000 hajléktalan van Londonban. — Zsidó központot létesítettek Szlovákiában. — Bevezették Szlovákiában is az általános munkakötelezettséget. — Németországban több mint 700.000 hektár egyházi birtok van. — 88 milliárd nemzeti jövedelme volt Németországnak a múlt évben. — Letartóztatták a francia szakszervezeti szövetség volt vezetőjét. — Romania fővárosát az ország belsejébe helyezik. — Franciaország megszállt területén elrendelték a német zsidó- törvények alkalmazását. — 13 000 halottja van eddig London bombázásának. — Anglia ócskavasat gyűjt a konyhákban. — Titeanu volt ormán miniszter 10 millió leüt sikkasztott. — Amerika 125 hadihajót küld az Atlanti Óceánra. — Chamberlain kivált az angol kormányból. — Hitler és Mussolini a Brenner- hágón találkoztak. — Felülvizsgálják a román királyi udvartartás pénzkezelését. — Kanada lefoglalt két francia gőzöst. — Lefoglaltak Romániában a teheratókat. — Rendkia vnl kiéleződött az angol-román viszony. — A németek nem mondtak la az angliai partraszállás, tervéről.
