Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 74. szám

ÉSZTÉ HATVANEGYEDIK ÉVF. 74. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1940. SZEPTEMBER 26 Szerkesztoseg kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér. Megjelenik hetenkint kétszer, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD önálló marad az erdélyi Hangya Szövetkezet. — Nemzeti Park lesz a tihanyi félsziget. — Cellulózét és újságpapírt kapunk Finnországból. — A Nagyvaradon maradt román tisztviselők és ügyvédek letették a hűségesküt — Anglia helyett az idén Németország vásárolja meg a magyar pulykákat. — A visszatért erdélyi területen 49 villamos telep van. — A kormány nyilvánosságra hozza az erdélyi román orvtámadók terrorcselekményeit. — Kilencezer hold földön gazdálkodnak a magyar- országi bolgárok. — Japan kitünte­tést kapott a miniszterelnök és kül­ügyminiszter. KÜLFÖLD Az élelmiszert adagolják már Fran­ciaországban. — 130 km-t mentek előre 5 nap alatt az olaszok Egyip­tomban. — Az angol hadiipar egy- harmada Londonban van. — Erdély­ben szeszegyedárúság lesz. — Há­rom beszédet mond október havá­ban a világ népéhez XII. Pius pápa. — Az Új norvég kormány lehetővé teszi a király hazatérését. — Japán ultimátumot intézett az indokinai francia kormányzathoz. — Felosz­lattak a bukaresti Angol Intézetet. — Kölcsönösen visszavonták a csa­patokat az olasz és görög határról. — megszüntette Románia a hüve­lyesek kiviteli vámját. — Az egyip­tomi király testőrségét angol kato­nákkal helyettesítették. — Bacrelo- naba érkezett a volt román király. — Európa és Anglia újjárendezésé- ből kikapcsolják Angliát. — A ja­pán lapok közeledést sürgetnek a tengelyhatalmakhoz. — Angliában idő előtt leölik az állatokat, mert nincs takarmány. — Amerika Bra­zíliában támaszpontokat épít. — 35 tengeralattjárót enged át Angliának Amerika. — Német egyetemet állí­tottak fel Strassburgban. — A volt román király tömör aranybuzogá­nyát aranytartalék pótlására adják. — Varsó sorsa vár Londonra. — Fantasztikus súlyú bombákkal ost­romolják a német repülők Londont. — Szigorúan bünteti a szovjet a munkakerülőket. — Leírhatatlan lel­kesedés fogadta a bolgár katonákat Dobrudzsában. — Ujboi lázadás tört ki Mexikóban. — Anglia helyett Né­metországba szállít ércet Sanyolor- szág. — fiotschild Fülöp párisi ban­kárt letartóztatták. — 25 milliárdos közmunkatervet dolgoztak ki Fran­ciaországban. — Az Ókori római bi­rodalom afrikai területeiről tárgyal­tak Rómában. — Bukarestben meg­kezdik a vasgárdisták meggyilkolá­sának nagy perét. — Spanyolország a tengelyhatalmakkal akar tartani. — fflasfelmillio dollár értékű újve- retü aranytallért vitt magával a volt román király. — 44 milliárd állam- adóssága van az Egyesült Államok­nak. — Megbukott a harmadik ka­nadai kölcsön. — A görögországi zsidó hitközségeket állami ellenőr­zés alá vették. — Antonescu újjá­szervezi a román hadsereget. i ' : ' . Milyen kedvezmények ille­tik meg a frontharcosokat az ipari és mezőgazdasági életben? Az iparügyi miniszter a kereske­delmi és közlekedési, valamint hon­védelmi miniszterrel egyetértésben rendeletet adott ki a világháború tűzharcosai érdemeinek elismerésé­ről szóló 1938. évi törvény ipari, kereskedelmi és közlekedésügyi vo­natkozású rendelkezéseinek végre­hajtása tárgyában. Ezek szerint azok a tűzharcosok, akik ipari, kereskedelmi, közlekedési, bányászati vagy kohászati alkalma­zást keresnek, ideértve a tisztvi­selői, szakmunkási, segédmunkási stb. alkalmazást keresőket is, köte­lesek Budapesten az állami munka­közvetítő hivatalnál, vidéken a ha­tósági munkaközvetítőnél jelentkezni és tűzharcos mivoltukat igazolni. A munkaközvetítő a tűzharcos minő­ségüket megfelelően igazolt munka­keresőket külön jegyzékbe foglalja. A tűzharcos alkalmazására köte­lezett ipari, kereskedelmi, közleke­dési, bányászati, vagy kohászati üzem, vagy vállalat közvetlenül is jogosított tűzharcos alkalmazottat fölvenni. A tűzharcosok alkalmazá­sára köteles ipari üzemeknél és vál­lalatoknál az illetékes iparfelügyelő évenkint legalább egyszer ellenőriz­teti, hogy azok eleget tettek-e köte­lezettségüknek. Az iparhatóságok azokban az iparokban, melyekben a kiadható iparengedélyek száma kor­látozva van, az iparengedélyek kia­dásánál egyenlő föltételek fennfor­gása esetén tűzharcosok kérelmét előnyben köteles részesíteni. A tűzharcos a jelen rendeletben említett kedvezményekre való jogát elveszti, ha bűntett miatt, vagy az állami és társadalmi rend hatályo­sabb védelméről szóló törvénybe ütköző, vagy vagyon elleni vétség miatt elitéltetett. HÍREK Nyelvében él a nemzet! Húsz év előtti nagy elesettségünkben, midőn kiraboltan, mindenkitől elhagyat­va; hiába néztünk körül jóbarát után, eszméltünk rá, mennyire igaza van a a fenti szállóigéne. Turáni Társaságok, nyelvművelő egyesülések alakultak, tel­jes igyekezettel nyelvünk fejlesztésére, ápolására törekedtünk, éppen úgy, mint Világos után, vagy még előbb. Mária Terézia elnémetesítő idejében, a nagy testőrírók korában. De jött a dzsessz, a foxtrott, a siberek nyegle világa és vele együtt háttérbe szorult a magyar zene, tánc és nyelvmű­velés. Ebben a világban nőtt nagyra a „strand“, szégyenére nyelvünknek, kül­föld felé művelődésünk szegénységét mu­tató, rosszul használt idegen szó. A német „Strand" szó lapos partot je­lent, a „Strandbad“ pedig olyan fürdőt, ahol hullámverés, „Strandung“ van, va­gyis általában tengeri fürdőt. A német tengeri fürdők hideg vize miatt több em­ber tartózkodik a parton, mint a vízben. A Strand francia neve : „plage“, itt már többen vannak a vízben, mint az észa­kibb német fürdőkben, de általában véve a Strandot és a plaget élénk élet jellem­zi, ez talán a fontosabb része az egész szórakozásnak, mely napozás, a légfürdő és a nem, kor szerint változó mulatozás. A „fürdés" szavunk (1750 körül még ,Törődés") csak a vízben való tisztálko­dási részét jelentette mind ennek azok előtt, akik más szó hiányában az egész mulatozást strandnak nevezték, most már kisbetűvel kezdődően, örökbe fog- gadva ez idegen, nem is magyarosan hangzó szót. A budapesti érseki helytartó ál­landó helyettese. Dr. Serédi Jusz­tinján bíboros-hercegprímás Witz Béla c. prépost, budapest-szentistvánvárosi plébánost a budapesti érseki hely­tartó állandó helyettesévé nevezte ki. OSztGE kultuszéra „Erdélyért“. Az OSztGE vasárnap ünnepélyes kultuszórát tartott Erdély felszaba­dulása alkalmából. A szép ünnepély lefolyásáról legközelebb beszámo­lunk. A Püspöki Kar őszi konferen­ciája. Október 16-án lesz a latin és görög szertartású római katolikus Püspöki kar őszi konferenciája, a hercegprímás elnökletével, a budai prímási palotában. Felfüggesztették a tetszésnyilvá­nítási tilalmat a mozgófényképszín- házak számára. A belügyminiszter — mint ismeretes — megtiltotta, hogy a mozgóképszínházakban az időszerű filmek vetítése alkalmával tetszését vagy nemtetszését kifeje­zésre juttassa a közönség. Most ezt a tilalmat arra az időre, amíg az erdélyi és székelyföldi események vetítései kerülnek sorra, felfüggesz­tették. Sürgős esetekben bárhonnét le­het táviratozni a tábori posták címére. A postaigazgatóság a hon­védelmi miniszter felkérésére intéz­kedett, hogy augusztus 29-től kí­sérletképpen sürgős és fontos ese­tekben a tábori postahivatalokhoz táviratokat is vegyenek fel a cím­zettek számára a postahivatalok és póstaügynökségek. A táviratokat előzőleg a rendőrségnél, illetve csen­dőrségnél kell igazoltatni és bemu­tatni. Csökkentette a Máv. a távolsági és menetdíjakat. Az ország terüle­tének növekedésére való tekintettel a Máv. lényegesen leszállította a menetdíjakat az ötszáz kilométert meghaladó távolságokon, a fuvaro­zási díjakat pedig már kétszáz kilo­méteres távolságokon felül csökken­tették. Az új tarifa szerint például Budapestről a 400 kilométerre fekvő Kolozsvárra 12 50, a 781 kilométerre lévő Sepsziszentgyörgyre pedig 15 pengőért lehet utazni a személy- vonat harmadosztályán. A vidéki színházaknak be kell mutatni műsorukat a kultuszminisz­tériumban. A kultuszminisztérium értesítette a Színművészeti Kamarát, hogy a jövőben felül akarja vizs­gálni a vidéki színházak műsor­tervezetét. A Kamara választmánya vita nélkül elfogadta a kultusz­minisztérium rendelkezését és fel­hívta a vidéki színházak igazgatóit arra, hogy haladéktalanul terjesszék fel a minisztériumba műsorterveze­tüket, tüntessék fel az előadandó darabok címén kívül a szerzők és fordítók nevét, valamint azt, hogy melyik színház játszotta a kérdéses művet Budapesten. A rendelkezésre az adott okot, hogy a kultuszminisz­térium nemcsak hazafias, de külön nemzetnevelési szempontokból is felügyeletet akar gyakorolni a vidéki színházak műsora felett. Szüreti mulatság. Az Esztergomi Katolikus Legényegylet f. hó 29-én (vasárnap) székházának nagytermé­ben tánccal egybekötött zártkörű szüreti mulatságot rendez. Kezdete este fél kilenc órakor. Belépődíj sze- mélyenkint 1 P, tagoknak 80 f. Ruha­tár 20 fillér. Műsor: 1. Szüreti prológ. Elmondja: Stang Lajos e. p. t. — 2. A község dolgában. Vígjáték 1 felvonásban. Irta: Liptai Imre. Meg­hívók igényelhetők az egylet dékáni irodájában este 8 órától. Meghívó kívánatra felmutatandó. Helyreigazítás. Vasárnapi lapunk­ban „Panaszos levél“ c. cikkünkbe sajnálatos sajtóhiba csúszott be. A harmadik bekezdés alsó második sorába 1‘60— 3'60 pengős „halár“ helyett „húsár“ csúszott be. Lopás. Reznicsek Józsefné új­utcai lakosnak, ismeretlen tettes a bezárt szekrényéből egy törülközőbe becsavart 150 pengő készpénzét el­lopta. Nyomozás folyik. Magyarország lakosságának egy- harmada lakik városokban. A „Statisztikai Értesítő“ szerint Ma­gyarországon a városok lakossága növekszik és ezidőszerint az ország népességének 30 százaléka él váro­sokban. Budapesttel együtt 3,125.838 Budapest nélkül 2,009.961 lélek él városainkban. Az elmúlt tíz eszten­dőben, főleg azoknak a városoknak a lakossága szaporodott, amelyek­nek népessége ipari foglalkozású. Legjobban szaporodott Komárom lakossága, legkisebb a fejlődés Haj­dúszoboszlón. Csökken a lakossága Szegednek, Sátoraljaújhelynek, Ba­lassagyarmatnak, Csongrádnak. A városok lakóházainak száma Buda­pesttel együtt 368.211, Budapest nélkül 332.561. Tíz év alatt 45.824 lakóházzal gyarapodtak a magyar városok épületei. A legtöbb új lakó­ház Pestszentlőrincen létesült, máso­dik helyen Komárom áll. Vetőmagot osztanak szét a gazdák között. A földművelésügyi minisztérium ez év őszén az eddigi szokások szerint újból vetőmag- akciót rendez. Ez alkalommal 10.000 q nemesített és 60.000 q utánter- mésű búza-, 2.000 q nemesített és 30.000 q utántermésű rozs-, továbbá 1.000 q nemesített és 2.500 q után­termésű őszi árpavetőmagot bocsá­tanak a gazdaságok rendelkezésére. A vetőmagvak beszerzésénél alap- és felár fizetendő. Az alapár általá­ban a szállítás előtti héten jegyzett budapesti tőzsdei középár, a felár pedig az eredeti nemesített vető­magnál métermázsánkint 4 P., az utántermesztett vetőmagnál pedig 2 P. A felár felét az akció viseli, úgy­szintén a vasúti szállítási költséget is. Érdeklődők és igénylők fordul­janak a gazdasági felügyelőségek- * hez.

Next

/
Thumbnails
Contents