Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 73. szám
1940. szeptember 22 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 3 Idegenforgalmi közlemények Ha az idegenforgalomról van szó, rendszerint igen nagy tévedések történnek. Tudjuk, hogy kell az idegenforgalmat táplálni, tudjuk, hogy a gazdasági elet fokmérője a forgalom, de sajnos azt nagyon kevesen tudják, hogy annak fejlesztése és kibővítése nem csupán az idegen- forgalmi hivatal szabadalma vagy monopóliuma, nem csupán az idegenforgalmi bizottság dolga, hogy legyen forgalom és nagy forgalom. Itt a nagy tévedés ! Az Idegenforgalmi Hivatal egy közvetítő szerv csupán a pihenésre szoruló idegen és a város lakossága között. Nem minden adott esetben az Idegenforgalmi Hivatal hibája vagy érdeme, hogy van-e a városban megfelelő forgalom vagy sem. Magától a város lakosságától függ, hogy a nyaraló vagy kiránduló meg van-e elégedve vagy sem. Egy pár példa megvilágítja a mondottakat. Tudjuk, hogy anyaralók lehetőleg magánlakásoknál keresnek lakást és ellátást. Hiába az Idegenforgalmi Hivatal, ha a vendég a lakással nincs megelégedve. Ha az a szoba sötét, vizes, a berendezése Ízléstelen, ha a vízellátás rossz, az illemhelyek piszkosak és elavultak. Hiába a szép és drága propaganda, hiába az Idegenforgalmi Hivatal, ha a valóság megcáfolja az írott betűt. Sok ehez hasonló példát lehetne még felsorolni, amelyből kitűnik, hogy az Idegenforgalmi Hivatal csak akkor tud simán és eredményesen működni, hogy ha a város lakossága támogatását és bizalmát bírja és karöltve működnek. Ezt próbáljuk megcsinálni ! Együttműködni az Idegenforgalmi Hivatallal. Ne nézzük tétlenül, hogy a bennünket környező községek és városok rovásunkra tekintélyes üzleti fejlődést értek és érnek el, hanem próbáljunk meg mi is egyszer komolyan foglalkozni az idegenforgalommal. Említettem, hogy a gazdasági élet fokmérője a forgalom, amit minden eszközzel előmozdítanunk mindnyájunk kötelessége. Rendszeresítsük városunkban is a fizetővendéglátást és törekedjünk, hogy az Idegenforgalmi Hivatallal karöltve fogadjuk a jövő évben a pihenni vágyó közönséget. Bátor leszek a közeljövőben egy kis megbeszélésre összehívni az érdekelt ház- tulajdonosokat. Remélem, egy lakáskiadó sem fog Irányozni, hanem mindenki velem együtt azon lesz, hogy gyönyörű városunknak meghozzuk a megérdemelt idegenforgalmat. Szokob Károly az I. H. vezetője, HÍREK Két felszólalás különösen a fülünkben maradt a csütörtök délutáni városi képviselőtestületi közgyűlésen elhangzottak közül. Az egyik általános jellegű, a város kifelé és befelé való boldogulására és fejlődésére céloz . Panasz az elhanyagoltság miatt és segélykiáltás a magasabb fórumok felé, nemcsak az államhatalom, a felelős minisztériumok, hanem egyéb országos tényezők felé, amelyeknek módjukban áll közintézmények idetelepítésével, vagy más alkotásokkal megpezsdíteni a város életét, gazdagítani a városképet, gyarapítani itt az életlehetőségeket és fekvéséhez, földrajzi és közgazdasági adottságához képest Esztergomot központi intézményekkel vidékének központjává, történelmi tradícióihoz méltóan közgazdaságilag is kultnr- központtá tenni. , Esztergom bízott abban, hogy a felvidéki felszabadulás után ilyen módon véget ér elnyomottsága. A felszólaló szerint ebben a hitben csalatkozott éppen azért, mert az újraépítés során megfeledkeztek róla. A régi magyar történelmi város, az előkelő primási székhely, Esztergom, minden igyekezete ellenére sorvad, közgazdaságilag az elhanyagoltság miatt mind jelentéktelenebb lesz, míg sokkal kisebb helységeket feltűnően felduzzasztottak, szinte agyonpártfogoltak. Valóban a város boldogulásához nem elég a magunk munkája, Esztergom méltán és joggal igényelheti a külső támogatást, nevezetesen azt, hogy ne csak tervezzenek ide fontos közintézményeket, hanem létesítsenek is végre! A másik felszólalás szorosan vett belső ügyünk, a régi nóta arról, hogy a a város házigazdasága nem életképes. Ha nem életképes, ha ráfizetéssel jár. fenntartása a mai állapotában, akkor nyilván az következik, hogy vagy megszüntetendő a házi gazdálkodás, vagy pedig más alapokra fektetendő, s más módon kell folytatni a gazdálkodást. A városi házigazdaság sikertelen voltához, az évről-évre ismétlődő szomorú beszámolóhoz azonban még egy igen komoly megjegyzést fűzünk. A város gazdaközönségének sáiiksége van egy mintagazdaságra, amelyben bebizonyítva látja azt, hogy mire lehet menni, mennyire lehet boldogulni Esztergomban a jól vezetett belterjes gazdálkodással. Hiszen az esztergomi gazdáknak és földmives polgártársainknak éppen ezért megy el a kedvük saját pályájuktól, mert a belterjes gazdálkodáshoz nincs bizalmuk, talán nem is értenek hozzá, régi módszereikkel pedig nem boldogulnak. Ezért hagyják ott lassan a földet, ezért mennek más pályára, ezért fiaik nem is akarnak beiratkozni a mezőgazdasági iskolába, inkább postások, vasutasok, az ügyesebbek technikusok stb. akarnak lenni, ha nem juthatnak el a lateinerek közé. A városi gazdaság sikertelensége tehát ebből a szempontból is nagy bajt jelent, mert megrendíti az esztergomi mezőgazdák hitét saját hivatásukban. Vagy ők talán msként látják a dolgot és úgy hiszik, hogy az ő kezükben nagyobb áldás lenne a földeken és a gazdaságon ? A bajon mindenképpen segíteni kell. A városi gazdaság vagy mintagazdaság legyen, vagy pedig ha ez nem lehetséges, akkor más módot kell találni a hasznosításra ! Díszgyűlés az Ipartestületben. Halász György esztergomi cipészmestert 40 évet meghaladó, kiváló szakmabeli önálló működése jutalmazásául a m. kir. iparügyi miniszter elismerő oklevéllel tüntette ki. Az elismerő oklevelet az Ipartestületek Országos Központjának igazgatója ma, vasárnap d. u. 4 órakor az ipartestület székházában dísz- közgyűlés keretében fogja a kitüntetettnek átadni. A díszközgyűlésre Esztergom iparos társadalmát, a kitüntetettnek barátait és ismerőseit tisztelettel meghívja és szeretettel várja az Ipartestület Elnöksége. Büchner Antal I. magyar rapszódiája a rádióban. Ma, vasárnap délben a Székesfővárosi Zenekar Friedl Frigyes karnagy vezetésével a rádióban először adja elő Bánáti- Buchner Antal I. magyar rapszódiáját. A rapszódia eredetileg hegedűszólóra és zongorakisérettel szerkesztett mű, később szerzője nagyzenekarra hangszerelte meg. Büchner Antal összesen 10 hegedű rapszódiát írt, eddig a rádióban a II. és IV. került előadásra. Legközelebb a VII. rapszódiát játsza Dömötör Tibor kiváló hegedűművész. Szent Gellért-üunepség Budapesten. Szent Gellért püspöknek, az első magyar vértanúnak ünnepe alkalmából a fővárosi Szt. Gellért szobornál f. hó 22-én d. e. fél 12 órakor, a Szent Gellért kegyhelyen pedig este 7 órakor Erdélyért országos ünnepséget és kultuszórát tart. Az ünnepségeket d. e. 10 órakor a tabáni plébánia-templomban főpapi szentmise, illetve a Sziklakápolnában litánia fogja megelőzni. A Bakács-kápolnai férfi kongregáció ma, vasárnap d. u, 4 órakor tartja szokásos havi gyűlését a Bazilikában. Teljesszámú megjelenést kér az Elnökség. Tábortüzek Erdélyért a Párkányi járásban. Mint már múltkor jelentettük Párkányban és Nánán az elmúlt hét folyamán volt a táboztűz. Újabban pénteken Köbölkúton, szombaton Garamkövesden, vasárnap Magyarszőgyénben, kedden Bátor- keszin és szerdán Ebeden volt tábortűz. Köbölkúton, Bátorkeszin és Ebeden a párkányi járási leventezenekar működött közre. Köbölkúton IYlarcinka Imre rk. plébános Tede-. umot mondott. Hóiba András köz-1 ségi biró nyitotta meg és Stampai János nyug. ig. tanító zárta be az ünnepélyes közgyűlést. Az ünnepi beszédet Köbölkúton és Bátorkeszin dr. v. Zsiga János j. főszolgabíró mondotta. A rendtartásról az önkéntes tűzoltótestület tagjai gondoskodtak, több levente, iskolásfiú és leány szavalt hazafias verseket. Ebeden Bán Dezső tanító számolt be arról, hogy mit kaptunk vissza és az ottani leventeifjúság adott elő hazafias énekeket. Az Esztergomi Kereskedelír Társulat f. hó 22-én, vasárnap d. fél 11 órakor Ferenc József-út 3 szám alatti székházában nyilváno választmányi ülést tart, amelyre tárgysorozat fontosságára való te kintettel, ezúton hívja meg a Tái sulat minden egyes tagját az Elnök ség. IGMÁNDI KESERŰVÍZ minősége egyedüli A pécsi m. kir. Erzsébet Tudó mányegyetem értesíti az érdekelteket hogy az egyetem összes karain a rendes beiratkozások a vallás- ée> közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében folyó hó 28-ig tartanak. Miért kell a búza, rozs és árpa vetéseinket kálisóval trágyázni ? Azért kell az őszi gabonaféléket kálival műtrágyázni, mert a homok talajokban mindig nagyon kevés, a kötött talajokban pedig nagyon sokszor kevés és mindig nehezen oldódó állapotban van a kálium, pedig minden gazda tudja, hogy a kálium a 3 legfontosabb növényi tápanyagok egyike. Adjunk ezért kát. holdanként 80—100 kg 40%-os kálisót, vagy 60—80 kg 50%-os kénsavas kálit A 40%-os kálisót lehetőleg jóval a vetés előtt kell kiszórni és a talajba mélyen bemunkálni, az 50%-os kénsavas kálit a vetéssel egyidőben is adhatjuk szórva, vagy sorba, bármely más műtrágyával keverve is. 100 kg káli 2—3 q terméstöbbletet eredményez. Kapható Esztergomban Gerendás Mártonnál, Kossuth Lajos ucca. Vetitettképes előadás az erdélyi tájakról. Ma, vasárnap délután 5 órakor a Katolikus Legényegylet dísztermében vetitettképes előadás lesz a visszatért erdélyi tájakról az alábbi műsorral: 1. Erdélyi induló. Előadja a Katolikus Legényegylet Dalárdája, Ammer József karnagy vezénylésével. 2. Erdély történelmi szerepe az elmúlt 22 év alatt. Előadja : dr. Háarczell Árpád gimnáziumi c. igazgató. 3. Magyarnak lenni bűn. Irta és előadja: Stang Lajos. 4. Erdély tájai. Vetített képekkel, 2 részben. I. rész: A visszakerült terület. II. rész: Ami még oláh megszállás alatt maradt. Magyarázó szöveget mondja: Stefán Andor erdélyi menekült. 5. Himnusz. ADAKOZZUNK a belvárosi plébánia-templom berendezésére. Receptkönyveket kívánságára ingyen küld: Dr. OETKER gyár Budapest, VIII. Conti-utca 25. Vigyázzunk gyermekeinkre I A \agyar Statisztikai Szemle legújabb zárna tanulmányt közöl a múlt év lalálosvégű baleseteiről. Eszerint avaly 2.675 halálos baleset történt, 'eltűnő, hogy a legtöbb balesetnek gyermekek az áldozatai. Tíz éven aluli gyermekek közül 580-át, tanulók közül pedig 689-et ért halálos aalaset. Ha a halálos balesetek okát veressük, úgy kiderül, hogy azok egtöbbjét a szülők és gyermek- gondozók hanyagsága és vigyázatlansága okozta. Szigorúan megbüntetik az ipar- világ strómannjait. A II. fokú iparhatósághoz az iparügyi miniszternek egy rendelete érkezett, amelyben a miniszter előírja, hogy az egyes iparigazolványokat felül kell vizsgálni arra való tekintettel, hogy az ipart tényleg az iparigazolvány tulajdonosa űzi-e, vagy csak a neve alatt dolgozik valaki más. A rendelet kimondja, hogy akinél az iparhatóság szabálytalanságot talál, attól az iparengedélyt be kell vonni és az ügyet át kell tenni a kihágási bírósághoz. Ha pedig a szabálytalanságok a zsidótörvény kijátszására történtek, ott érvénybe lépnek az 1939. évi 4. te. I. paragrafusának rendelkezései is. A rendelet kibo- csájtására az adott okot, hogy igen sok zsidó, aki elvesztette iparigazolványát, keresztény iparos neve alatt folytatta tovább a működését. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyug. detektivfelügyelő m, kir. államren- dörség által eng. magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-utca 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat be- , szerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, mind bel-’ mind pedig külföldön. Gyógynövényeket, borókát, édesköményt, konyhaköményt, mustármagot, borkövet, borsöprüt a legmagasabb napiáron vásárol Dr. Miklós gyógynövénynagykereskedés, Budapest, V. Vn mos csiszár út 6. Tel. 380-577. Őszi újdonságaink igen nagy választékban megérkeztek. VIRÁG és SZÁNTÓ
