Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 73. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 73. SZÁM. VASÁNRAP, 1940. SZEPTEMBER 22 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér. Megjelenik hetenkint kétszer, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Erdélyért! Kolozsvár diadalmas vasárnapja után, amikor az ősi város főterén szembenézett egymással a két ma­gyar lovas, első Kormányzónk bi­rodalmat alapitó fia és országgya­rapító Kormányzó Urunk, az alkotó munka hétköznapjai következnek. Az örömkönnyek fátyolén át észre kell vennünk, meg kell látnunk azo­kat a könnyeket is, amelyek két keserves évtized szenvedésit hir­detve, ott égnek a szemek és szivek mélyén, meg kell látnunk a keserű­ség könnyeit, amelyeket simogató szeretettel' adakozó bőséggel' ma­gyar szolidaritással kell letörülnünk. Két évtized minden nélkülözését» szomorúságát kell eltüntetni s e te­kintetben nagy feladatok várnak a magyarság egyetemére. A feladatot ezúttal is elsőként az ország első asszonya, vitéz nagybányai Horthy Miklósné látta meg, aki kérő és lel­kesítő szózattal fordul a nemzeti társadalomhoz. Szózatot hirdet és megindítja az "Erdélyért" akciót, amelybe be kell mindannyiunknak kapcsolódnia. Vigasztaló» segítő» testvéri melléállásra hívja a Főmél­tóságú Asszony a magyarokat, hogy egyek legyünk az önhibájukon kí­vül nehéz sorban élő erdélyi test­véreink megsegítésében. Bizonyos, hogy nem lesz pusz­tába kiáltott szó a Főméltóságú Asszony szava. Szivet-lelket gyö­nyörködtető példa áll előttünk. Ha a „Magyar a magyarért" akció megmozgatta a magyar közönsé­get» bizonyos, hogy most egy em­berként siet társadalmunk az erdé­lyiek támogatására. Magyar szivünk egész melegével siessünk azok se­gítségére» akiknek önhibájukon kí­vül mostoha a sorsa — mondja a Főméltóságú Asszony szózata — és ezek a mélyen átérzett egyszerű szavak utat találnak minden magyar szivéhez, leikéhez. A gyűjtés meg­indult s a nagy és szép eredmény felől pillanatnyi kétség sem lehet. A magyar társadalom túláradó boldogsággal öleli magához Er­délyt s minden szeretetével» test­véri áldozatkészségével fogja a fel­szabadult területek próbált népé­nek életét könnyebbé és szebbé tenni I , MMWIf Városi közgyűlés Városunk képviselőtestülete csü­törtök délután rendes közgyűlést tartott dr. Brenner Antal polgármes­terhelyettes elnöklésével. A napirend előtt dr. Sántha Jó­zsef tanácsnok emlékezett meg Er­dély egy részének felszabadulásáról, amellyel megvalósult a magyarság húszéves célkitűzéseinek igen je­lentős része. Dr. Sántha József a képviselőtes­tület egyhangú lelkesedése közben emlékezett meg az eseménnyel kap­csolatban Horthy Miklós dicsőséges országosáról, Hitler és Mussolini baráti tevékenységéről. Ezután emlékezett meg a köz­gyűlés dr. Fehér Gyula nagyprépost gyémántmiséjéről, amelyen a város vezetősége testületileg résztvett. Glatz Gyulát, elhunyt polgármes­terünket dr. Sántha József parentálta el kegyeletes szavakkal, kiemelte szeretetreméltó úri egyéniségét, min­denki ügyes-bajos dolga iránti meg­értését. Bejei entette a város vezetősége azt is, hogy a polgármester elha­lálozása alkalmával az ország min­den részéről részvéttáviratokkal ke­resték fel a város vezetőségét, ame­lyekért a város polgármesterhelyet­tese írásban nyilvánította köszönetét. A képviselőtestület ezután egy­hangúan elhatározta, hogy Glatz Gyula emlékét jegyzőkönyvben örö­kíti meg. A napirend előtt Polacsek István szólalt fel és kifogásolta Szentgyörgy mező tűrhetetlen állapotban lévő út­viszonyait. — 47 év óta — mondotta — csak ígéreteket kapott ez a város­rész, most már az Ígéretek bevál­tását kéri. Polacsek István felszólalásában még kérte azt is, hogy a város az idén a rossz termésre való tekin­tettel az adóbehajtásokat a legmél­tányosabban foganatosítsa. Dr. Brenner Antal válaszolva kö­zölte, hogy az utak bizony sok kí­vánnivalót hagynak maguk után. Voltak intézkedések, de a város munkáját igen gyakran a rossz idő­járás tette tönkre. Az adóztatás te­rén a város vezetőségét eddig is a legnagyobb méltányosság vezette. Csákvári Mihály felszólalásában kifejtette, hogy a sertéshús és zsír körül azért mutatkoznak a tapasz­talt zavarok, mert az élősertés árá­nak maximálása óta a hentesek nem tudnak vágni. A polgármesterhelyettes közölte, hogy ebben az ügyben már érintke­zésbe lépett az árkormánybiztos- sággal, de még választ nem kapott. A közgyűlés ezután a Kolos-kór- ház területén létesítendő gyermek tüdőbeteg- és nemigondozó ügyét tárgyalta. Az új építkezés nemcsak városunk közegészségügyi életében lesz felbecsülhetetlen értékű intéz­mény, hanem közgazdasági szem­pontból is igen nagy fontosságot kell annak tulajdonítani. Az építke­zés költségei, amelyet az állam fog viselni, cca 420.000 P-t fognak ki­tenni. A városnak ezzel szemben kötelezettséget kell vállalnia arra nézve, hogy a vízdijat nem emeli fel, a szennyvizlevezetésről gondos­kodik és a környező úttesteket por­talan cementburkolattal látja el. Dr. Darvas Géza nagy örömmel üdvözölte városunk új közegészség- ügyi intézményének tervét, amely különösen a nemi betegségek elleni küzdelem szempontjából bir nagy jelentőséggel. Majd ezzel kapcsolat­ban felhívta a figyelmet néhány sür­gős intézkedésre, amelyet városunk egészségügye érdekében ebből a szempontból sürgősen foganatosí­tani kell. A Mária Valéria-híd világításával kapcsolatban elhatározta a képvi­selőtestület, hogy felír a kereskede­lemügyi miniszterhez az iránt, hogy a világítási költségeket a kereske­delmi tárca vállalja magára. Ezután került sor városunk 1941. évi költségvetési előirányzatának tár­gyalására. (A költségvetéssel és a vele kapcsolatos előadói felvilágo­sításokkal legközelebbi számainkban fogunk részletesen foglalkozni.) Dr. Brenner Antal kiemelte, hogy a város jövő évi költségvetésében megtalálható a fokozatos fejlődés, bár a pótadó nívója nem emelke­dett. Nagy nehézséget okozott a város vámjövedelmének kiesése, ame­lyet az állami megváltás csak egy- részben ellensúlyoz. Esztergom jö­vendő fejlődésére döntő hatással lennének a különböző iparvállalatok létesítései, ebből a szempontból kü­lönösen Esztergom és Dorog viszo­nyát kell más alapokra helyezni, mert Esztergom a dolog természe­ténél fogva viseli Dorog sok szociá­lis és kulturális terhét, méltányos lenne tehát, ha hasznaiban is ré­szesülne. Dr. Brenner Antal ezután beszá­molt a város új kulturális, mező- gazdasági, ipari és kereskedelmi in­tézményeiről. Gere János a költségvetéssel kap­csolatban kifogásolta a telefonbe­szélgetésekre szánt összeget, a vá rosi tisztviselők és alkalmazottak fényképes vasúti igazolvány meg­váltására beállított összeget. A vá­rosi gazdaságnál hiányoznak az adók és kamatok összegei a kiadási rovatban, pedig ezek nélkül nem lehet hű képet kapni a gazdaság jövedelmezőségéről. Dr. Darvas Géza kifejtette, hogy a Felvidék visszacsatolása városunk számára nem hozta meg azt a gazdasági fellendülést, amelyet min­denki reménykedve várt. A forga­lom megáll Párkánynál, pedig vá­rosunkat helyzetéinél fogva megil­leti az a központ szerep, amelyet a történelem folyamán mindig el­foglalt. Egyes utaink egészen szé­gyenletes állapotban vannak s a költségvetésben még halvány re­mény sincs arra, hogy e téren va­lami javulást lehetne várni. Külö­nösen áll ez a város egyes külsőbb perifériájira. Erős István azt tette szóvá, hogy a Szentgyörgy-utca kijavítása eddig legalább a programokban szerepelt, de most már ezekről is hiányzik. Paál Endre a városi gazdaság ü- gyével foglalkozott. A költségvetés ugyan kimutat valami minimális jövedelmet, de ez csak rendkívüli jó termés esetén következhetik be. Egy hold a költségvetés szerint még ilyen optimisztikusan is csak 13 P-t hoz, ezért az összegért bárki öröm­mel bérbevenné. Ezen a téren va­lamit sürgősen cselekedni kell. Az útjavításoknál csak toldozgatás és foltozgatás szerepel, ahelyett, hogy kicsiben elkezdenék a komolyabb útépítési programot. Vitéz Szívós-Waldvogel József foglalkozott ezután a költségvetés­sel. — A költségvetés technikai ré­szén — mondotta — látszik a szor­galmas munka, de hiányzanak a költségvetésből azok a sokat han­HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD 25.000 menekült érkezett Kolozs­várra. — A miniszterelnök rádió­szózatot mondott a tengerentúli ma­gyarokhoz. — A visszatért terüle­tekről elrekvirált dolgokat visszaad­ják a románok. — Megtörtént Er­dély bánya- és kohóműveinek át­vétele. — Magyarország nyerte meg Olaszország tenniszbajnokságát. — Visszakéri Mármarossziget gimná­ziumát. — Szeged hittudományi kar­ral akarja kibővíteni egyetemét. KÜLFÖLD Visszaadják az Erdélyből elrekvi­rált vagyontárgyakat. — Hat vas­gárdista került Antonescu kormá­nyába. — Ribbentrop Rómában tár­gyalásokat folytatott. — Nagy föld- réngés volt Japánban. — Két erő­dített várost foglaltak el az olaszok Egyptomban. — Felrobbantják és bosózzák az egyiptomi kutakat az angolok. — Németországban 73 rá­dióállomás működik. — Az új fran­cia bélyegek Petain tábornagy arc­képével készültek. — imenka a pilótalétszámot 160.000 főre emelte fel, — A romm kőolajvállalatok hi­teleznek az államnak. — N imator szág másfélmillió sertést köt le jö­vő évi szállításra. — 2096 angol repülőgép semmisült meg augusz­tus óta. — Egyiptomban 100 kilo­méterre nyomultak előre az olaszok. — Megkezdték a bolgárok a bevo­nulást Dobrudzsába, — Nem sza- bad friss kenyeret árusítani Romá­niában. — Földalatti hangárokat épí­tenek az angolok. — Romokban he­ver többezer ház Londonban. — 13.291000 lélek Románia összla­kossága. — Binm volt francia mi­niszterelnököt is letartóztatták. — Lelőttek a franciák Marokkóban egy angol bombázót. — Nyugdijat ado­mányozott magának egy volt román miniszter. — Feloszlott az emigráns belga kormány. — Az aagolok an- tennás aknákat használnak. — Te­rületeket követel vissza Sziám In­dokinából. — Amerika. 45.000 .ton­nás csatahajókat épít. — Behívtak az amerikai nemzeti gárda első év­folyamát. — Megszakadt a kábel Newyork és London ' között. — A román rendőrségből a zsidókat el­bocsátották — dat és félmillió ton­nával kevesebb az idén Európa bú­zatermése. — Válságban van a lo- doni pénzpiac. — Regi tengeralat- járókat adott Amerika Angliának. — Zsidóellenes tüntetések vannak Mar­se lieben. — Felmondtak a Panama­csatorna területén minden európai­nak. — Eltiltottak Jugoszláviában a zsidókat az élelmiszerárusítástól. Bombatalalatok érték az angol parlamentet. — Több mit száz an­gol záróléggömb elszabadult Svéd­ország felé. — Feimilliard leit sik­kasztott a román kémirodának fő­nöke. — Sok magasrangú francia tisztet letartóztattak. — A sva ci pártok meg akarják buktatni az el­nököt. —A nemet állam kártalanítja az ellenséges bombatámadás áldoza­tait. — Az angolok lefoglaltak egy román hajórakományt.

Next

/
Thumbnails
Contents