Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 71. szám
2 ESZTERGOM ét VIBIK1 1940 szeptember 15 Rádiózni szórakozás, pihenés és így foggal jük meg a kényelmet. Az ORION 166-os nagy szuper rövid-, közép- és hosszúhullámon a világ majd minden adóállomását veszi, 13.8 és I9SÖ méter között. A kiválóan szelektív és érzékeny készülék hangolását >. varázsszem teszi kényelmessé,e „fadíng^-ot pedig önműködő szabályozó küszöböli ki. A hangerősség és hangszinezet tetszés szerint állítható be a műsor karakterének megfele- V lóén. A készülékhez gramofon is kapcsolható. | Állomás-skálája hosszú, vízszintes fekvésű és | úgy helyezkedik ©3, hogy ülő helyzetben is ^ minden állomás jól látható és beállítható. A kényelem igazi készüléke az OKION 166-os nagyszuper, melynek szekrényét a térhatású (plasztikus) hang követelményeinek megfelelően képeztük ki. Kaphatók minden rádiókereskedőnél. | új gazdasági rendeződés küszöbén áll, az idő megérett a cselekvésre. Minden attól függ, erélyesen tudja-e megragadni Esztergom az alkalmat és helyes közgazdasági érzékkel, az eszközök helyes felhasználásával, megfelelően tud-e beállni az új gazdasági rend vonalába ! ? , Dr. Varsányi Gyula. Néhány szé a lereske- delmi Középiskoláról A kereskedelmi középiskoláról sok szó esik mostanában éppen városunkban is. Mivel ennek elődje : a felső kereskedelmi iskola közelebbi élete és működése ismeretlen volt közönségünk előtt, — nem látszik fölöslegesnek az életpályák mai átértékelésének korában az 1938. XIII. te. által életbeléptetett és országszerte ez iskolaév őszén az első osztályát megnyitó Kereskedelmi Középiskoláról egyet cs mást elmondani. Az új középiskola az általános műveltség megkivánható mértéke mellett szakirányú képzettséget ad. Célkitűzéseiben az élethivatások egész sorára neveli tanítványait. Maga az árúkereskedelem is nagyon szerteágazó, mégis az új iskolák növendékei nemcsak ennek különféle ágaiban keresnek és találnak elhelyezkedést, hanem ipari és közlekedési vállalatok irodáiban, bankokban, közhivatalok számvevőségeiben is. A kereskedelmi középiskola művelőanyagának kiszemlélésében nem igazodik egyes szakmák sajátos igényeihez, hanem a javak forgalmával összefüggő életpályák közös igényeit kell szem előtt tar tartja. Tantárgyai között ezért szerepel a kér, számtan, könyvvitel, magyar és idegennyelvű levelezés, a forgalom intézményeinek, jogszabályainak, szokásainak és a forgalomban szereplő árúknak ismerete, gyors és gépírás, mivel ezek a különféle vállalatok életében és egymással való érintkezésében egyaránt szükségesek. Majd legközelebb is- mertenti fogjuk azt az ideális tantárgyfelosztást, amely ezeket a célkitűzéseket szolgálja; most csak azt az egyet emeljük ki, amely a nyelvtanításra vonatkozik. Egyetlen nyelv kötelező : a német, de ez mind a négy osztályban heti 5 5 órában ! (Ha valaki másik élő nyelvet is akar tanulni, jogában áll választani,) , Hazánk tanultabb ifjúságának a gyakorlati életpályáktól való hú- zódozása közismert, Ennek az idegenkedésnek főleg az az oka, hogy az újabb közgazdaság kialakulásának idején a magyar történelmi középosztály távoltartotta magát a kereskedelemtől és aZ ipartól és inkább a közhivatalokban keresett elhelyezkedést és boldogulást. Yre- zetőrétegünk ezen egyoldalú értékelése és magatartása alakította ki azt a felfogást, hogy csak a közhivatal jelent úri foglalkozást és ad társadalmi emelkedést. E hibás értékelés következtében aztán nemcsak a magyarság vezetőrétege szorult le azokról az életpályákról, amelyeken a világháborút megelőző évtizedekben a legnagyobb vagyonok képződtek, hanem jórészt távol maradtak onnan az alsó társadalmi rétegek tehetséges és feltörekvő tagjai is. Másik főok : népünk a hivatali pályáknak biztos jövedelmet jelentő előnyét sokkal többre értékeli, mint azokat az eredményeket és előnyöket, amelyeket a gyakorlati életpályák nyújtanak. Ezért a szülők olyan pályára és ennek megfelelően olyan iskolába igyekeznek irányítani gyermekeiket, amely a „biztos kenyér“ felé vezet. A magyar ifjúságnak aránytalanul nagy része törekszik gimnáziumba, majd közhivatalba és még a szakiskolát végzettek jórésze is a nyugodt közhivatalt keresi. Ezen pályák elö- zönlése sok gondot és terhet ró a közhatalomra és tömérdek küzdelmet és csalódást okoz azoknak, akik oda törekszenek. Másfelöl hiányzik a gyakorlati élet számos helyén, főként az értékesítés területén az a kezdeményező erő, amelynek más nemzetek annyit köszönhetnek. Ez kára a magyar középosztálynak, de kára a magyar közgazdaságnak és a nemzet egészének is. , Itt a közfelfogást átalakítani : a kereskedelmi iskolára váró feladat. Ennek tanítványai rendszeres gazdasági és közgazdasági kiképzésben részesülnek. Velük ;aem nehéz megértetni, hogy a munkaerő megoszlási arányait az egyéni és nemzeti szükségletek határozzák meg és ha az ifjúság pályaválasztása nem követi ezeket az arányokat, akkor egyfelől a munkaerők maradnak felhasználatlanul, másfelől a szükségletek egy része nem nyerhet kielégítést. A közhivatali állás biztos kenyeret és nyugdíjat ad ugyan, de olyan országban, ahol sokan tódulnak a közhivatali pályákra, az odatörek- vőknek a gondtalan öregségért gyakran a gondtalan ifjúságot kell íeiáldozniok. Ezenfelül ezt a küzdelmet minden nemzedéknek elölről kell kezdenie ! Akiknek ellenben sikerül jóforgalmú üzletet cla- pítaniok, az nemcsak maga, hanem gyermekei sorsát is megalapozta és szükség esetén megélhetést ad családja más tagjainak is. Ez iskola tanulói ráeszmélnek arra, hogy az önálló vállalkozás küzdelemmel és felelősséggel jár ugyan, de a kellő hozzáértéssel végzett kitartó és becsületes munka nyomán rendszerint nemcsak anyagi siker lakad, hanem bőséges öröm és megbecsülés is. Minden tárgyában bő alkalom kínálkozik annak szemléltetésére, hogy az önálló vállalkozás és benne a kereskedelem miiyen nagyjelentőségű a nemzetek életében. , f Vármegyei gyűlések Esztergom vármegye törvényhatósági kísgyűlése dr. Késmárki Frey Vilmos főispán elnökletével kedden délelőtt ülésezett. A kis- gyűlés az erdélyi részek visszatérésének lelkes, ünnepi hangulatában folyt le. A gyűlés megnyitása után az elnöklő főispán az erdélyi felszabadulás jelentőségéről szólva a következőket mondotta : — Ezekben az ünnepélyes és történelmi órákban, amidőn a dicső magyar honvédek menetelése nyomán percről-percre térnek vissza az ezeréves szentistváni birodalom magyar vérrel és magyar könnyel megszentelt rögei, áhíta- tos szívvel és magyar szivem egész melegével adok hálát a nemzetek sorsát intéző isteni hatalomnak, melynek segítségével két év alatt immár harmadizben közeledünk az örök magyar igazság végső diadala felé, — Amikor hatalmas területek és milliónyi magyar testvéreink szabadulnak fel a több mint két évtizedes elnyomatás után és borulnak a magyar államiságot jelképező honvédőink kebelére, akkor egy igaz magyar lélekben sem verhet gyökeret az elégedetlenség és kishitűség, hanem teljes lelkesedéssel és a jövőbe vetett rendíthetetlen bizalommal kell fogadnunk hazánk újabb területi és népességi gyarapodását. — Ha valaha igaznak bizonyult az a mondás, hogy a „kevesebb több”, úgy bizonyára alkalmazható ez a mai helyzetre, mert a több a mai haditechnika mellett borzalmas pusztítást és nagy emberáldozatot követelt volna, amely évtizedekre vethette volna vissza a magyarság számbeli és gazdasági megerősödését és így kockára tehette volna egy fokozatosan felépülő de biztosan remélt és történelmi hivatásának megfelelni tudó egészséges, erős, saját erejében bízó és tekintélyt parancsolni tudó Nagy-Magyarországnak sorsát. — Hódolatteljes szeretettel gondolunk Magyarország Főméltóságú Kormányzójára, akinek bölcs kormányzása tette lehetővé a szégyenteljes trianoni határok fokozatos összeomlását és hálával, bizalommal tekintünk a kormányra, annak elnökére és külügyminiszterére, kiknek fáradságot nem ismerő, hazafias munkássága hozta létre a pár hónap előtt még alig remélt gyönyörű eredményt. Bejelentette ezután a főispán, hogy Reviczky Elemér alispán a vármegye közönsége nevében hódoló távirattal fordult a Kormányzó úrhoz és köszönő, üdvözlő táviratokat küldött gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz és gróf Csáky István külügyminiszterhez. Végül az elnöklő főispán indítványára a kisgyűlés tagjai felállással adtak kifejezést érzelmeiknek. —- Küldjünk egy hálafohászt a Mindenhatóhoz és öleljük képzeletben örömtől dobogó magyar sziveinkre mind a visszatért, mind a ma még idegen uralom alatt maradt, de a visszatérés reményében minden nélkülözést bátran elszenvedő magyar testvéreinket, — fejezte be szép, lelkes beszédét a főispán. , A magyar hazafiság magasztos érzelmeiről tanúskodó ünnepi rész után a rendes tárgysorozat következett. Nagyobb érdeklődést váltott ki a Dorogi Munkásotthon Önsegélyző és Önművelődési Egyesület részére terület eladása ügyében Esztergom város határozatának tárgyalása. Dr. Brenner Antal polgármes- teshelyettes szólt hozzá elsőnek ehhez a kérdéshez. Előadta, hogy a kertes házak építésére átengedett területek benépesedése folytán az elemiiskolai tanulóifjúság számának növekedésével kell számolnunk. A Szt. István városi állami iskola a többlet létszámot nem lesz képes befogadni, miért is egy esetleg felállítandó új iskola építésével, vagy a jelenlegi Szent István városrészi iskola kibővítésével kell számolnunk. Tekintettel arra, hogy a létesítendő telepen kizárólag a dorogi bánya által foglalkoztatott lakosság nyerne elhelyezést és ezek gyermekei járnának az új iskolába, kívánatos és méltányos lenne, hogy az iskola építési terheit a munkaadó vállalat átvállalja. Vitéz Szívós-W aldvogel József és mások felszólalása után Brenner Antal indítványára úgy döntött ebben a kérdésben a kisgyűlés, hogy Esztergom városnak az ügy kedvező elintézése érdekében a Salgótarjáni Rt.-gal való tárgyalások megkezdését ajánlja, A kisgyűlés után a közigazgatási bizottság ülésezett. Az alispáni havi jelentés többek között megemlékezett Erdély visszatérése alkalmából a vármegye községeiben tartott örömünnepekről, különösen Esztergomban, a Széchenyi-téren lefolyt gyűlésről és arról, hogy a város közönsége felvonult a Bazilikába, ahol a bíboros hercegprímás Te Deumot tartott és beszédet intézett a megjelentekhez. Reuszi Ferenc bizottsági tag indítványozta, hogy a vármegye forduljon kérelemmel a Máv-hoz, hogy a Budapest-Marcellháza között járó autóbusz legyen tekintettel az esztergomi utazóközönség érdekeire. Ha ugyanis az autóbusz
