Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 67. szám
HATVANEGYEDIK ÉVF. 67. SZÁM. VASÁNRAP, 1940. SZEPTEMBER 1 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simo - ». l> Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ar 1 hóra: 1 Dengő 20 fillf r Megjelenik hetenkini kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A polgármesterválasztás elé Esztergom ősi város súlyos feladat előtt áll. Be kell töltenie a polgármesteri széket. E betöltéssel a jelenben is nagyra hivatott város jövő boldogulásának egyik legfontosabb pillérjét rakja le. Bármely közület első tisztviselőjének és munkásának kiválasztásán igen sok fordul meg, szinte azt lehet mondani, hogy majdnem minden. Mélyenjáró lelkiismeretbeli kötelesség és a legkomolyabb felelősség tehát, hogy mindig és mindenütt a leghivatottabbak kerüljenek a vezető helyre. Ránk nézve még fokozottabban is élet-halálra menően fontos, hogy a legmegfelelőbb kerüljön a város polgármesteri székébe. Az elsőknek kijutó súlyos feladatot Esztergom város polgármesterére végzetesen nehézzé teszi az a városszerte ismert, hibánkon kívül ránk szakadt, felülről még mindig nem eléggé méltányolt szomorú körülmény, hogy anyagiakban igen szegény várost kell történelmi nagy múltjához méltóan sorjában és sodrában tartania, sőt fejlesztenie is. Mert városunknak lemaradását és leszorítását sem mi, a város polgársága, de a magyar történelmi géniusz sem engedheti. Ha nem hangzanék vakmerőén és az isteni Gondviselésben való bizakodás ellenesen, — ami e vallásos levegőjű város polgáraitól a legtávolabb kell hogy essék, — azt a kívánságot és kilátást kellene megkockáztatni, hogy az új polgármesternek csodatevő ereje és hatalma legyen, hogy valóban semmiből tudjon nem is valamit, hanem sokat alkotni. Csodát nem várhatunk és nem kívánhatunk. Arra azonban a város minden polgárarának imádságos lélekkel és legkomolyabban kell törekednie, hogy a legmegfelelőbbet ültessük a polgármesteri székbe. Az új polgármestar legyen tehetséges, okos, nem koros, nagy munkabírású és teljes munkakészségű, legyen a város első polgára, de első munkása is, legyen erélyes jómodorú; legyen a város szeme, keze, lába, egyszóval gondos és jó atyja, mindene. Ezt előmozdítani kötelessége min denkinek. Elsősorban a város nagy közönségének. A polgármester a város közönségének élére állíttatik. E közönség tagjainak, mégpedig minden tagjának, higgadt komolysággal kell ezt a fontos kérdést kezelnie és érlelnie, bizalommal kell tekintenie annak megoldása elé, illetve a megválasztandó polgármester személye felé. Nem szabad megtörténnie annak, hogy ez a kérdés felületes, üres, vagy ízetlen korteskedés vágányára tereitessék. Nem irányíthatja az atyafiság vagy a barátság különben tiszteletreméltó érzelme. Minden mellékszemponttól elvonatkoztatva higgadt megfontolással kell keresni és megtalálni a legalkalmasabbat. Mindenek előtt nyugodtan kell bevárni a kiírandó pályázat eredményét és csak majd az összes pályázók alapos ismeretében mérlegelni a döntést. Aki előbb foglal állást, nem cselekszik megfontoltan. Tehát nyugalom, higgadtság és bizalom kívánatos a város közönsége, annak minden tagja részéről. Komolytalan lenne az a kibúvó, hogy hiszen hát én nem szavazok, nem fontos, mit beszélek, ki mellett izgulok, vagy izgatok. Az egész város komolyságára van szükség e kérdésben. Vigyázni kell, mert vannak akikre a hangulatkeltés hat. Óvakodjék azért mindenki mások hátrányos befolyásától. Meg aztán általános bizalomnak kell várnia és fogadnia az új polgármestert, mert csak így fog tudni eredményesen dolgozni. Aki komolytalanul kezeli ezt a kérdést, előre veszélyezteti nemcsak az ügy kedvező megoldását, hanem a leendő polgármester eredményes munkáját is. A városi képviselőktől, akiké a felelősség oroszlánrésze rezerváltsá- got, bátorságot és határozottságot kíván a kérdés üdvös megoldása. Rezerváltan kell viselkedni és nem első megkérésre, első szíre- szóra magát lekötni. Ezt a rezervált- ságot bátran ki kell mondani a jelentkező pályázóknak. Csak tiszteletet biztosít magának az, aki a jelentkező és önmagát ajánló pályázónak szives fogadás és meghallgatás után kijelenti, hogy jelentkezését tudomásul veszi és a pályázat lejárta után lelkiismeretesen mérlegelni fogja. Aki ezt az álláspontot nem tisztelné, az már bizonyos szükséges qualitás hiányáról tenne tanulságot. Az ilyen rezervált és bátor álláspont semmiképen sem bántó az esetleg pályázó tisztviselőinkre. Ezeknek is, ha szeretik, márpedig kétségtelenül szeretik városukat, kell, hogy az legyen az objektív álláspontjuk, hogy ha olyan más pályázó jelentkeznék, akiben a város képviselőinek zöme és velük együtt a nemes város érdemes közönségének nagy rétegei a legmegfelelőbb személyt vélnék megtalálni, nekik is megnyugvással kell legalább is beletörődniök. Tehát nem a jelenlegi tisztviselők ellen szól ez az intelem, hanem arra irányul, hogy várjuk meg annak kitüntét, hogy válóban ők, illetve közülük valamelyik marad-e a legalkalmasabb jelölt. Előfordul néha az a szerencsés eset, hogy valamelyik kivételes e- gyén mellett azonnal kialakul a közvélemény és megnyilvánul a közbizalom. Tárgyilagosan kell megállapítanom, hogy nálunk most nem ez áz eset. Tehát becsületes lelkiismeretességgel kell kiérlelteim ily irányban a kérdést. A határozottság azt követeli, hogy a választó képviselő ne hitegessen — akár zavarában, akár mindenki előtt jó fiúnak akarni maradásában, vagy bárminő más okból — több pályázót, vagy az egyszeri választó humoros példájára esetleg valamennyit. Ezzel — minden mástól eltekintve — hátráltatja a közvélemény kialakulását. Nem kívánom másokra erőltetni, csak ajánlom saját álláspontomat, mely szerint minden lekötöttség és Ígéret nélkül nyugodtan várom a pályázat eredményét. A lelkiisme- retbeni mérlegelés, más mértékadókkal való megbeszélés azután következik. A jelöltektől szerénységet, finomságot és belátást kíván az ügy érdeke. Nem ütközik a szerénységbe az, ha a pályázók jelentkeznek nálunk, sőt az sem, ha ajánlják önmagukat. A finomság azonban azt kívánja, hogy ne erőszakoskodjanak, ne mások leszólásával akarjanak maguknak előnyt biztosítani és ne íe- nyegetődzenek előre konzekvenciák levonásával. Ilyen fellépés igazán nem lenne ajánló részükre. A finomság és jellemesség velejárója az is, hogy a meglátogatott felettesre, vagy városi képviselőre ne fogja rá egyik jelölt sem azt, amit az nem mondott és nem Ígért és ne akarjanak ilyen hamis úton és tnógon is más szavazókra befolyást gyakorolni. Törekedjenek a pályázók belátásra is. Ha nekik nehéz is önmagukat nem a legalkalmasabbaknak tartani, lévén az ember önző, de győzzék meg eleve önmagukat arról, hogy másoknak, a hivatottaknak, ezek többségének, vagy esetleg nagy többségének azonos, de az övékével ellenkező Ítéletét nekik is megnyugvással és tisztelettel illik és kell fogadniok. Így készüljünk a polgármesterválasztásra ! D'f. Drahos yinos. Esztergomi úszók az országos úszókongresszuson Augusztus 24- és 25-én zajlott le Budapesten az 1940. évi országos úszókongresszus kb 400 versenyző részvételével. Erre a versenyre utaztak fel az esztergomi úszók is, ott gyönyörűen megállták a helyüket és Esztergom régi úszó- hirnevéhez méltóan szerepeltek. A verseny előtt kicsit féltettük őket, mert tudtuk azt, hogy az idén bizonyos okok miatt egyáltalán nem tréningezhettek. És ennek ellenére olyan sikert értek el a gyermekúszók, amellyel csak az egriek eredményei vetekedhetnek. Büszkén mondhatjuk, hogy az ország legjobb gyermekúszói ma Esztergomban és Egerben vannak. 2-3 év és ez a két város olyan úszógárdával fog rendelkezni, akik még ennek az országnak sok örömet és sikert fognak szerezni. A legszebb eredményt Tihanyi Ottó érte el, aki 25 versenyző közül 2-ik lett az 50 m gyermek mellúszásban 37 mp kitűnő idővel. Kosztnál Ede szintén 2.-nak érkezett be az 50 m gyermek hátuszásban 39.2 mp idővel.’ A harmadik fiú, Schweitzer Miklós, az 50 m gyermek gyorsúszásban 32 mp idővel a 3. helyen végzett. A három fiúból álló staféta pedig a 3x50 m gyermek vegyesstafétát fej-fej melletti küzdelem után karcsapással veszítette el az egriekkel szemben. 1 p 51.4 mp kitűnő idejükkel messze maguk mögött hagyták a főváros és a vidék többi stafétáját, hiszen a harmadiknak beérkező staféta ideje csak 1 p 58 mp volt. Megjegyezzük, hogy- mindhárom versenyző a bencésgimnázium tanulója. Igazán csak gratulálni tudunk az intézetnek, hogy ilyen versenyzőket adott a magyar úszósportnak. Tegyen az intézet többi növendékének és az összes esztergomi diáknak serkentő példa ez a három fiú. Kérésünk is lenne a bencésgimnázium igazgatóságához: feltétlenül ott szeretnénk látni a szeptember végén, vagy október e- lején megrendezendő országos KISOK úszóbajnokságokon ezt a három fiút. Az a fájó kérdés, amit cikkünk elején futólag említettünk, valahogyan megoldódott. A tréningezés lehetősége helyre állott, ha nem is a megkívánt mértékben, de a fő az, hogy lesz már lehetőség legalább a legjobbak számára a versenyekre felkészülni. Reméljük, hogy a jövő évadban nemcsak augusztus végén kezdhetik meg majd az esztergomi úszók a tréningezést. Mégegyszer gratulálunk fiúk, hogy tréning nélkül is ennyire megálltátok a helyeteket és az összes fővárosi és vidéki versenyzőket megelőzve,;*csak az egriektől, szenvedtetek vereséget. Biztos vagyok abban, hogyha meglett volna nektek is az előkészületre a lehetőség, akkor ez se következett volna be. Fiúk, csak előre! Tovább is így és akkor a Magyar úszó Szövetség büszke lesz rátok és a végletekig küzdeni fog értetek. Néhány szó a mezőgazdasági népiskoláról Ismét kitárulnak az iskolák kapui. A mezőgazdasági népiskola is megnyitja a mezőgazdasággal foglalkozó egyszerű szülők VI. elemit végzett gyermekei előtt kapuit, hogy a jövő hivatásukra gyakorlatilag és elméletilegelőkészítse, hogy a termőtalaj, az állattenyésztés, növénytermelés, kertészkedés, háztartás stb. alaposabb megismerésével a gazdálkodást megszerettesse és jövendő élethivatásukra alkalmasabbá, megélhetésüket könnyebbé tegye. Nemcsak gazdálkodással foglalkozik a mezőgazdasági népiskola I., illetve II. osztálya, hanem a VI. elemire felépülő általános tudást is nyújt, mint a VII., illetve a Vili. elemi iskola. Az I. osztály már e tanévben, a II. pedig csak a jövő tanévtől mindennapos lesz. Ez a mindennapos tanítás alkalmazkodik azonban a szülők foglalkozásához. A tanítási &
