Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 56. szám
HATVANEGYEDIK ÉVF. 56. SZÁM. ■ VASÁRNAP, 1940. JULIUS 21 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 UefBSZtéliy pöÜÜSai 83 társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 filléi Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Jószomszédi viszonyra törekszünk Az elmúlt hetek feszültségét Dé- keleteurópában a higgadtabb megítélés szelleme váltotta fel. A több mint két évtizede hangoztatott magyar célkitűzések valóraválásának ideje egyre jobban közeleg. Az eddigi merev ellenállás' helyett a bé- külékenység és a józan megfontolás lett úrrá tőlünk keletre. A müncheni értekezlet előtt a helyzet nem volt nyugodtnak mondható. Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter Münchenben találkoztak Németország és Olaszország külügyminisztereivel és Hitler vezér és kancellár jelenlétében lefolytatott tanácskozáson egyöntetűen állapították meg, hogy a tengelyhatalmaknak és Magyarországnak közös érdeke a délkeleti béke fenntartása és az igazságos elrendeződés folyamata a háború után békés úton Magyarország számára oly értelemben történik meg, amely a töretlen vonalú baráti hűségnek lesz igaz kifejezője. A müncheni tanácskozások nemzetközi kihatásai mérséklőleg hatottak a feszült helyzetre és biztosították Délkeleteurópa számára továbbra is a békét és a nyugalmat, de előfeltétel az is, hogy ennek a békének és nyugalomnak igazságos alapjai is hosszú időre megteremtődjenek. Magyarország helyzete Európának ebben a részében a mélypont után ismét emelkedőben van és ma már eljutottunk odáig, ahonnan derengeni látszik egy igazabb, szebb, és jobb jövő. További lépéseinket is a békeakarás szellemében tesszük meg és remélhető, hogy azokat keresztezni senki sem fogja, de ha ez bekövetkeznék, úgy ezzel is szembenézünk. Meg kell érteni a körülöttünk élőknek, hogy a jószomszédi viszonyra nemcsak Magyarországnak van szüksége, de egyeseknek talán még fokozottabb mértékben, mint nekünk. Magyarország kulcspont helyzetében senkinek sem kíván gyógyíthatatlan sebeket osztogatni, hanem arra törekszik, hogy józan megegyezés útján megbízható és igaz barátokat szerezzen, nem pedig marakodó ellenfeleket. Két évtizedet meghaladó kitartó és fáradtságot nem ismerő munka eredményeit láthatjuk most magunk előtt, de úgy a kormány, mint a magyar közvélemény tudatában van annak, hogy még nem jutottunk túl a kőfalon. Még nehéz és küzdelmes idők sorozata következik, de mi magyarok az itt töltött több, mint ezer év alatt hozzá edződtünk a küzdelemhez és a történelemben számtalanszor igazoltuk is, hogy tudunk küzdeni. El vagyunk szanva, hogy küzdelmünket minden téren megvívjuk és pedig közös egyetértéssel azokkal a hatalmakkal, amelyeknek harcát most baráti hűséggel kisérjük figyelemmel és amelyek már annyiszor segítették a magyar ügy előrehaladásai. A magyar kérdés előtérbe került a világ közvéleménye előtt. Nem múlik el nap, hogy a nemzetközi sajtó ne foglalkozna velünk. A kü- lömbség azonban szembetűnő a néhány évvel ezelőttivel. Annakidején minden megmozdulásunkat túlnyomó részben angol—francia, vagy a bennünket körülfogott és megfojtani akaró kisantant szemüvegén keresztül értékelték és csak Németország, valamint Olaszország képeztek kivételt. Most a tengerentúli, az európai, sőt a környező országokban is felülkerekedett az a felfogás, hogy Európának igenis szüksége van egy egészséges, életerős, komoly hatalmú Magyarországra, hogy maradéktalanul továbbra is betölthesse a földnek ezen a részén, — ezeréves hivatását. Szép eredménnyel zárult az első tanítói tanfolyam Csütörtökön délben zárult a bécsi döntés folytán visszacsatolt területekről származó tanítók számára rendezett első esztergomi tanfolyam. A több, mint kétszáz résztvevő mindvégig a legnagyobb figyelemmel hallgatta végig a magyar nemzet történetéről, irodalmáról, földrajzáról szóló előadásokat, valamint az iskolában való felhasználás legújabb módszereit. A tanfolyam hallgatói ezen kívül megtekintették Esztergom nevezetességeit. Kirándulásokat tettek a város környékére és élvezték Esztergom és vidéke szépségeit. A tanfolyam bezárása előtti napon a tanfolyam hallgatói vezetőjükkel, dr. Tesléry Károly tanügyi tanácsossal az élen, 17-én estefelé megjelentek a Dunaparton álló Országzászlónál, hogy kegyeletüket leróják a simbolum előtt. Az ünnepi szónoklatot dr. ITlarczell Árpád c. gimn. igazgató, tanfolyami előadó tártotta, aki zengő magyar szavával megrázta a lelkeket. Bauer Károly Sajó Sándor „Magyarnak lenni“ c. költeményét szavalta el férfias erővel. Vaskó Lenke gyönyörű magyar öltözetben állt ezután a zászló elé s a női szív melegével mondta el „Megyünk“ c. Erdély felé mutató tüzes költeményét. Búcsúzásképen százak ajkáról hangzott fel az ős Duna innenső partján a „Hiszekegy“, amelynek dübörgő hangjait szabadon vitte a futó szél a Duna vize felett messze, fel egészen a Magas Tátráig . . . A lelkes ünnepséghez az államrendőrség díszőrséget adott. A zászló talapzatára helyezett hatalmas koszorú s annak nemzeti- szinű szalagja hirdetni fogja az utána következő ünneplő csoportnak, hogy július 17-én meleglelkű magyarok jártak a zászló alatt, akik eggyé forrtak már velünk . . . Örökre eggyé! Csütörtökön reggel Te Deum-ra vonult a tanfolyam hallgatósága, délben pedig — az utolsó előadás elhangzása után — a záróünnepségre gyűlt egybe. Itt dr. Tesléry Károly tanügyi főtanácsos, a kultuszminiszter megbízásából és nevében szólt a jelenvoltakhoz. Gondolatokban gazdag, lelkes beszédben szólt a kultuszminisztérium gondoskodásáról, valamint azokról a szellemi értékekről, amelyet ez a tanfolyam gyűjtött. Azután kiosztotta a bizonyítványokat. A hallgatók nevében Ács Vilma kéméndi tanítónő és Györffy Lajos negyedi tanító mondott köszönetét dr. Tesléry Károlynál*, a tanfolyam vezetőjének, Borz Lajos kír. tanfelügyelőnek, a tanfolyam gondnokának, valamint a tanfolyam előadóinak, fogadalmat téve a magyar nemzeti gondolat és állameszme mellett. A szép ünnepség a Magyar Hiszekegy hangjaival ért véget. A vidéki városok nagyobb kártérítést kérnek a sorompó-vámokért Július 1-én lépett életbe a városi vámok új rendszere, melynek során az úgynevezett kövezetvámok eltörlése és helyükbe a külön illetékek bevezetése nyomán az állam bizonyos kártalanításokat állapított meg az érdekelt városok számára. A tárgyalások során arról biztosították a városokat, hogy az új rendszerből kifolyóan semmiféle jövedelemveszteségük nem lesz, mert a kártalanítás összege meg fog felelni eddigi vámjövedelmeik összegének. Most azonban a városok a kiadott rendelkezésekből arra a meggyőződésre jutottak, hogy az új rendszer számukra bevételi kieséssel fenyeget. Ezért a Városok Szövetsége most felterjesztéssel fordult a pénzügyminiszterhez. A memorandunban a következő pontokba foglalták össze kívánságukat: 1. A kincstár emelje fel a sorompóvámok kártalanítására megállapított összeget. 2. Ebből az összegből az állam- kincstár javára kezelési költség címén levonás ne történjék, miután az új rendszer a városok igazgatási terhein semmit sem könnyít, sőt a személyzet nyugdíjazása és elbocsátása folytán a teher előreláthatólag emelkedik. 3. Vegyék revízió alá a kártalanítási összeg szétosztási kulcsát. 4. A trianoni határ mentén lévő városok javára a kártalanítasi összegeket emeljék fel. A Városok Szövetsége memorandumában kiemeli, hogy e reform nem viszi közelebb a megoldáshoz a törvényhatósági közutak, községi utak építésének, igazgatásának és pénzügyi terhei rendezésének kérdését, sőt a városok vámszedési jogának korlátozása és e téren pénzügyi önállóságuk megszüntetése folytán még nehezebbé válik a közlekedési forgalom fenntartásával, az útügyi viszonyok javításával járó közigazgatási feladatok teljesítése. A szövetség kéri, vegyék mielőbb tárgyalás alá az útügyek igazgatásának, kezelésének szabályozását és pénzügyének korszerű megalapozását. Heti események BELFÖLD Országosan megszervezik a házassági kölcsönök folyósítását. — A denaturált szesz fogyasztását korlátozták Kárpátalján. — Hivatalos a ruszin nyelv Kárpátalján. — Hatalmas síremlékét állítanak Gömbösnek a Kerepesi temetőben. — Villamo* SÍtják Badacsony környékét. —• Jfla- gyarországon is járt a történelmi nevezetességű compignei étkező-kocsi. — Az egész országban helyreállt az autóbusz forgalom. — Hamisított élelmiszerek és fűszerek kerültek a fővárosban forgalomba. — Villamossági és rádiócikkeket expotálunk Görögországba. — 150.000 munkást foglalkoztat a magyar vas- és gépipar és több mint 300 millió pengő munkabért fizetett ki. — Nagyobb mennyiségű bort akar venni tőlünk Jugoszlávia. — A hazai gépgyárak a múlt évben 850 millió pengő értékű iparcikket termeltek. — HŰtŐvagO- nokat béreltünk Német- és Olaszországtól. — Ötezer hold paradicsom- termését veszik át a konzervgyárak. — Budapesten májusban 22.994 idegen fordult meg. — 20.000 budapesti szegény gyermeket nyaraltat a főváros. — Horthy István, a Máv elnöke Németországban tartózkodott. KÜLFÖLD Kanadában is tüntetnek már az angolok ellen. — Zsidó orvos Romániában nem teljesíthet állami szolgálatot. — A magyar II. zsidótörvényt akarjak nevezetni Romániában. — Kitiltottak Romániából a magyar képeslapokat. — Tengerentúlról csak Viadivosztokon keresztül érkezhet árú Középeurópába. — 400 000 rózsatövet ültettek a német vasutak mentén. — Békét szeretnének az angolok Kína es Japán között. — Oroszország nyolcmilliárd rubeles államkólcsönt bocsát ki a harmadik tervre. — Huszonöt százalékkal csökkent India és Ceylon teatermelese. — Az angolok az olaszok nyomására kiürítettek a keniai Moyale megerősített határvárost. — Japan új világrendet akar Kelet-Ázsiá- ban. — menekülnek Angliából az előkelők csaladjai. — Anglia végső esetben dominumain harcol továob. — Batista ezredest Cuba elaökévó választottak. — A francia keleti hadsereg nem pártol at aagol zászló ala. — Japan elzárta a Kína felé vezető összes viziutakat. — Francia Marokkóoan tüntetnek az angolok ellen. — Tilos a hivatali kijárás Horvátországban. — Brüsszelben, Hágában és Oslóban megszűntek a svéd követségek. —• A luxemburgi nagyherceg csaladjával Amenaaoa utazott. — Anglia már nem szállít semmit Kinanaa. — Anglia le akarja fegyverezni Egyiptomot. —- Spanyol- ország csatlakozik a tengeiynatal- maknoz. — Olaszország angol erődnek tekinti Egyiptomot. — Hollandiában nem szazad egyenruhát viselni. — Szent Hildegard lett a német tanuloiíjusag vedőszeutje. —i