Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 48. szám
HATVANEGYEDIK ÉVF. 48. SZÁM. ' VASÁRNAP, 1940. JUNIUS 23 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simof-u. 20 poliÜKBi éS társMsi'll täp Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkiní kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Hogy miért vesztették el a háborút a franciák, ezt most férfias őszinteséggel megmondja Petain tábornagy, aki a legnehezebb, legtragikusabb időben vállalja hazája sorsáért a felelősséget. — Nem tagadjuk, hogy a nagy csatát elvesztettük, — vallja be a tábornagy, — Franciaország elvesztette a háborút, mert a Versailles utáni húsz esztendőben restek voltunk a nagy áldozatokra és jobban kedveltük a jó és kényelmes életett mint a kemény önmegtagadást a haza érdekében. Nagy tanulság ez a vallomás nagy és kis népekre, hatalmas társadalmakra és kisebb közüle- tekre egyaránt. Nagy tanulság ez a magyar nemzetre és társadalomra is, amelynek történelme nem egy példát mutat arra is, amikor keményen összekovácso- lódva győztünk és arra is, amikor az elpuhulásban, kényelmeskedésben, az áldozatra való restségben széthullva elvesztettük a csatát. Most, amikor a nagy próbatételek sorsdöntő órái peregnek és Petain tábornagy nyilatkozatát halljuk, eszünkbe jutnak az örökösen sugdolódzó jólértesültek, a társaságok, boltok, autóbuszok sopán- kodói és azok, akik a németek önmegtagadó életmódját a francia és angol egyéni -jóléttel hasonlít- gatták össze. Ezeknek most bezzeg ajkukra fagy a gúnyolódó mosoly és célzatos beszéd. Hát, igenis, Németország és Olaszország győz, mert a két nép hazájában és társadalmában igazságot, az igazságból egységes meggyőződést, az egységes meggyőződésből pedig áldozatkész, tetterős fegyelmet tudott teremteni, — Franciaország és Anglia pedig vészit, mert mindezt nem tudta, talán nem is akarta megteremteni. Ami összekapcsol és ami szétválaszt Gróf Teleki Pál miniszterelnök fel hívást intézett a magyar társadalomhoz és különösképpen annak vezetőihez. Ne ünnepeljünk, — mondja a felhívás — ne rendezzünk fogadtatásokat és banketteket, mert ezek nem méltók a mai időkhöz. A miniszterelnök ajkáról nem először hangzott el ez a figyelmeztetés. Most mégis szükségesnek látta mesz- szebb és jobban hallható szóval megismételni és meg is okolni. Komolyak az idők, mondja a figyelmeztető szó. Természetes, hogy a komoly idők veszedelmeket is rejtenek magukban. A magyar közönség nyugalommal Ítéli meg az eseményeket s ez a nyugalom értékes tényezője a nemzetközi életnek, de egyben igen értékes a belső munka szempontjából is. A nyugalomra, higgadtságra, a közvélemény belső békéjére es komolyságának megőrzésére feltétlenül szükség van, mert ennek elvesztése bonyodalmakba sodorhatna bennünket kifelé és megzavarná az országépítő munka folytatását határainkon belül. A nyugalom azonban nem fajulhat el könnyelműséggé, nem jelentheti azt, hogy a mai súlyos időkben elbizakodottan és felületesen nézzünk a jövő elé. Annál kevésbbé, mert a nemzetközi szempontból súlyos eseményektől eltekintve is, igen nagy feladatok várnak a nemzetre. „A mai nemzedék arra van hivatva, — mondja gróf Teleki Pál felhívása — hogy a magyar életbe új lelket, új erőt, új bensőséget vigyen. Oly komoly feladatok mun- kálását rég nem kívánta a sors egy nemzedéktől, mint amilyeneket a mi nemzedékünktől kíván. Legyünk ezekhez méltóak és hivatásunkra büszkék.“ Hogy melyek ezek a reánk váró feladatok, mindnyájan tudjuk, érezzük, sokat beszélünk is róluk könyvekben, újságok hasábjain, tanácskozó asztalok mellett, különböző gyűléseken és összejöveteleken. De felvázolta már ezeket gróf Teleki Pál is több ízben és ezek a programok legméltóbban sűrítik a nagyszabású tennivalót. Ennek a nemzedéknek kell megalapoznia újra a szentistváni birodalom súlyát és tekintélyét, népeinek előrehaladását, boldogulását, gazdagodását, megerősödését. Ennek a nemzedéknek kell egységet teremtenie ismét még elszakítottságban élő véreinkkel és olyan gazdasági és szociális viszonyokat teremteni, amelyek az új élet felé haladó Európában méltó körülmények között méltó életlehetőséget adnak a haza minden polgárának. Ezeknek a nagyszabású feladatoknak teljesítéséhez igen komolyan kell készülnünk s ezt a felkészülést nem lehet elvégezni ünnepségekkel, bankettekkel és szónoklatokkal. Az ilyen eszem-iszomok költségeit — bármilyen kedvesek legyenek is az összejövetelek — sokkal jobb célokra lehet fordítani, különösen ma, amikor olyan sok a nélkülöző. A díszes külsőségek ma igen gyakran rossz érzést kelthetnek. Kerüljünk el tehát mindent, ami szétválaszt és lássuk meg egymás baját, mert ez fogja legjobban összekapcsolni a haza minden fiát. Erre int bennünket gróf Teleki Pál emelkedett szózata. 60.000 pengő évi vám- megtérítést kapunk az államtól Beszámoltunk lapunkban már arról, hogy július első napjától kezdve eltűnnek a városok hatarairól a vámok. A városok számára természetszerűen nagy jövedelemkiesést jelent a vámszedés megszűnése, amit az állam úgy kárpótol, hogy meghatározott évi összegű átalányt fizet. Esztergom város vámjövedelme a következőképpen alakult az utóbbi években: 1934., 1935., 1936-ban 28 —32.000 P, 1938-ban 60.000 P, 1939- ben 136.000 P. Ez a hatalmas 400 százalékos emelkedés a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatos, Esztergom ugyanis fontos átmenőhely lett a Dunántúl és a Felvidék között. Az állami megváltás összege az 1934., 35 és 36-os évek átlagához igazodik általában véve. Esztergomot azonban aránylag kedvezményben részesítik, mert a vámjövedelmet kb. 60.000 P-ben fogják megállapítani. Az alapul vett évekhez képest jobban jár a város ezzel, de a Felvidék visszacsatolásával elért jövedelem felét sem fogja elérni. Remélhető azonban, hogy ez a jövedelemkiesés meg fog térülni az idegenforgalom stb. növekedésével, amelyet a kormány intézkedése magával fog hozni. Megszűnnek a vámsorompók s ezzel a város számára a 7 vámos állása szükségtelenné válik. Nehézségeket okoz ezzel kapcsolatban az is, hogy a vámosok a vámnál egyúttal bizonyos fajtájú fogyasztási adókat is kezeltek, erre most már a városnak külön alkalmazottakat kell beállítania. Egyes városok egészen jól jártak a vámreformmal, pl. Komárom, Győr, Sopron, amelyeknek autóforgalma az utóbbi években erősen csökkent, ezeknek még mindig a régebbi évek magasabb átlagát téríti meg az állam. Kecskemétnek a legkedvezőbb a helyzete ebből a szempontból, mert Kecskemétnek egyáltalán nem volt vámszedési joga, most pedig részesedik az állami megváltásból. Reméljük, hogy a jövedelemkieséssel előállott helyzetet a város gondosan tanulmányozni fogja s megteszi a sürgős lépéseket az irányban, hogy a vámjövedelem csökkenése ne okozzon pl. pótadóemelkedést. w Hm* Molnár Z. János festőművész képkiáilitása Esztergomnak minden évben igen szívesen látott vendége Molnár Z. dános, a kiváló festőművész. Tudását, előkelő művészetét bemutatni az esztergomi közönségnek egészen felesleges. Képei Esztergom úri lakásaiban már régen jó ismerősök és híveinek tábora évről-évre csak növekszik. Molnár L. dános az idén is igen gazdag kollekciót állított ki városunkban. A kiállított képek a festőművészet igen gazdag és széles területét ölelik fel, s gazdag Ízelítőt adnak a művész sokoldalúságáról. Molnár Z. dánosnak legigazibb területe azonban a virág. Bámulatos szeretettel és odaadással festi ezeket a virágokat, legyen szó akár a legelőkelőbb rózsákról, akár az egyszerű s szerény mezei virágocs- kákról. Virágképein megnyugvással áll meg a művészit, a megnyugtatót j szerető emberi szem. Látunk igazi I művészi élvezetet, amely nem hagy : maga után nyugtalanságot, felvetett, : Heti események BELFÖLD Állami támogatással községi apa- állatistállókat építenek. — Nagyarányú kedvezményes borjúkiosztás lesz a kisgazdák számára. — 7’3 millió pengőbe kerül a fővárosi tabáni szálló felépítése. — Engedélyezték a sacharin kávéházi használatát. — Kassán szlovák, Munkácson rutén nyelvű kereskedelmi iskola nyílik meg. — A felső kereskedelmi iskolák elnevezése a jövőben kereskedelmi középiskola lesz. — Decemberben általános népszámlálás lesz. — A magyar téglakartel újra megalakult. — Anglia konzult küldött Szegedre. — Magyarország háborús adósságot fizetett Amerikának. — Alagutat épitenek a Duna alatt a villanyvezeték elhelyezésére. — A kultuszminiszter visszaállította a szabad tanitóvaiasztást. — Sopronban 500 leventét taníttat a város úszásra. — Novemberig tető alá hozzák a pannonhalmi olasz gimnázium nevelő-otthon épületét. — A kormányzót születésnapja alkalmából táviratban üdvözölték az olasz kiráiy és Hitler. — Elsőrendű vasércet találtak a Mecsekben. — Budapest vendégforgalma állandóan emelkedik. — 3 millió pengőjébe került a fővárosnak az idei nótakaritás. — Egyiptom királya átvette a magyar sportrepülőgépeket. — Komáromban és Érsekújváron kertészeti felügyelőségeket áiiitottak fel. — Uj kőszénréte- get találtak Brennbergbányán. — Magyarországon van 1070 nagybirtok, 10.994 középbirtok és 1.662*343 kisbirtok. — Százezer pengőt költött a főváros a múlt évben az irodalom és képzőművészet támogatására. — 1300 ingyenes tanfolyam lesz a Felvidéken és Kárpátalján. — Felfüggesztette a Magyar Nemzeti Bank a francia frank jegyzését. , KÜLFÖLD Anglia egyesülési tervet ajánlott fel Franciaországnak. — Még ebben a hónapban várja Anglia a németek támadását. — Parisból kétmillió lakos elmenekült. — Bukarestben 40 fokot mutatott árnyékban a hőmérő. — Uj gazdasági feladatok elé állította Jugoszláviát a Földközi-tenger iezárása. — Korfu sziget közelében vulkanikus kitörés történt. — Kötelesek Romániában a vármegyék gabonát szállítani a hadseregnek. — Egymillió dollár értékű pamutot szálüt a szovjet Jugoszláviának. — A finn bankok beszüntették a font vásárlását. — Törökország megszakította kereskedelmi összeköttetéseit Angliával és Franciaországgal. — Újabb területeket nyilvánítottak pet- röieumvidéknek Romániában. — UJ kormány alakult Romániában. — A rigai rendőrség -és tüntetők között fegyveres összeütközés történt. — Újabb mélypontra jutott a buzajegy- zés Amerikában. — Le Crousot, Franciaország iegnagyobb fegyver- gyára a németek kezére került. — Anglia átveszi Amerikától a franciák ■MM ______
