Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 45. szám
HATVANEGYEDIK ÉVF. 45. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadul ni íap CSÜTÖRTÖK, 1940. JUNIUS 13 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Heti események BELFÖLD Az idén már 74 ezer gazdasági cseléd kapott öregségi járulékot. — Szeleczky Zita megtartotta esküvőjét Haltenberg Gyula mérnökkel. — megszavazta a kópviselőház a nyolc- osztályos népiskoláról szóló törvényjavaslatot. — Balaton mellékén 20 százalékkal nagyobb a napsugárzás, mint Budapesten. — Külön film-, zene- és szinészakadőmiát állitanak fel. — Szegeden egy magángimnáziumot betiltott a miniszter. — A JÖVŐ év kezdetére 2200 új elemi iskola épül. — Visszatért Kárpátalja munkássága a nemzeti gondolathoz. — A nyugdíjas közalkalmazottak kiszorítják a vállalatoktól a magán- tisztviselőket. — Nyolc tűzrendészed kerületre osztották az országot. — Elmentek Kairóba az egyiptomi király megrendelésére készült magyar sportrepüiőgépek. — Megindultak újból Kárpátalján a vizimunkák. — Lnk&CS Béla államtitkár irányítása alá került a honvédség és a polgári lakosság élelmezése. — Jurcsek Béla képviselőt nevezték ki a mezőgazdasági termelés és értékesítés kormánybiztosává. — 100.000 facsemetét, 1000 vágón rézgálicot és 3000 tenyészállatot kapnak a gazdák. — A főváros fiatal alkalmazottai csa- ládalapitási kölcsönt kapnak. — Németnyelvű tanítóképző liceumot ál litottak fel Budapesten. — KÜLFÖLD A norvég hadsereg letette a fegyvert. — A szövetségesek kivonultak Északnorvégiaból. — Hsakon király és a norvég kormány tagjai elhagyták Narvik varosát.— Olaszor SZág és a szovjet újból felveszi a normális diplomáciai viszonyt. HÖring átvette az amsterdami Fok- ker gyárat. — 120.000 iskolasgyer meket költöztetnek ki Londonból. — Újabb soionkivüli behívások történtek Romániában. — Torlaszokat építenek Paris utcáin. — Egyiptom szembenéz az esetleges háborúval. — Bómát nem lehet büntetlenül bombázni. — Francia repülőgépek Bér lin külvárosait bombázták. — Lebrun francia köztársasági elnök le akar mondani. — Az Cgesz Weygend-vo nalat áttörték a németek. — Minden tekintetben a legkorszerűbb az olasz hadsereg felszerelése. — Nem tU( ellenállni a francia hadsereg a ne metek támadásainak. — Nemet kórházakat bombáztak az angolok. — Hősi halált hait Frigyes Vilmos német herceg a nyugati fronton. — Tizenegy védelmi vonalat építettek ki a franciák. — Berlini gyárakat bombáztak a francia tengerészet légi erői. — Biztonságba helyezik Olaszország műkincseit és műemlékeit. — A németek lángszórót szereitek a különleges fajtájú repülőgépekre. — A német vaskereszt egyik fokozatát tölgyíalevóllel díszítettek. — Elfogták a németek a volt brüsseli angol nagykövetet. — Amerika 68 hadihajót, 3000 repülőgépei és 2000 hadikocsit épít. — Megkímélte az német tüzérség a belga és francia székesegyházakat. — Semleges kikötőkbe irányították a nyilt tengeren lévő olasz hajókat. — A repülőgép- SZállitások a háború felé sodorják az Egyesült államokat. — A francia előretolt csapatok az egész vonalon visszavonultak. — 1950-ig felépül a Nagy-Berlin, a XXI század nagy világvárosa. — 35 km-re közelítették már meg Párist a németek. — Be Leli szolgáltatni Olaszországban a vörösrezet. — Japán tiltakozott az amerikai árúkiviteli tilalom ellen. — Nagy munkáshiány jelentkezik Angliában. — Kenyérjegyet vezettek be Finnországban. — Törökország megakadályozza az árúhalmozást. — 14 milliárd márka fölé emelkedett a német agrártermelés évi értéke. — A dünkircheni foglyok száma 88.000-re emelkedett. — Amerikai hadihajók jelentek meg a portugál partok előtt. — Anglia bérbevette a holland-amerikai társaság minden hajóját. — A szövetségesek aranykészletét Amerikába szállítják. — Meghiúsította a francia hadvezetőség reményeit a Weygand-vonal gyors áttörése. — Hadat üzent Olaszország Angliának és Franciaországnak. — Üldözéssé alakult át a Párisért indított német támadás. — Amerika csapatokat küldött a mexikói határra. — Tömegesen menekül Párisbói a lakosság. — Olaszországnak nincs szándékában más népeket is belevinni a háborúba. — Narvikban véglegesen német lobogó leng. — A EOfVCg csapatok Finnországba menekültek. — A kivonuló szövetségesek magukkal vitték a norvég királyt és kormányát Londonba. — A pápa semmiképen sem hagyja el Rómát. — A napilapok Franciaországban csak két oldalon jelenhetnek meg. — Feloszlatják Svédországban az államfelforgatö szervezeteket. - 3500 amerikai repülőgépet vettek at a szövetségesek. — A szovjetunió 200 hajógyárában éjjel-nappai folyik a munka. — Fe lére csökkent a Szuez-csatorna forgalma. — Angliában mérséklik a íényűzési cikkek gyártását. — Lefoglaltak Franciaországban az ösz- szes gépkocsikat. — A SZOVjet be vezette a rendes katonai rangjelző seket. — Írországban bevezetik a hadkötelezettséget. tosság, a Racionalizálási Bizottság és az országos Szabványügyi Intézet kiküldötteinek részvételével értekezlet volt, amelyen dr. Kerék gyártó György miniszteri tanácsos elnökölt. Az értekezleten érdekes felszólalások hangzottak el. Mindenekelőtt megállapították, hogy Olaszországban és Romániában már meg reformálták a férfidivatot az egyes ruhák és cipők bevezetésével. A szabványosított ruhák és cipők ára mindenütt egységes, de természetesen továbbra is forgalomban vannak a különböző minták szerint, vagy mérték szerint készült árúk. A értekezlet szűkebb bizottságot küldött ki, amely a textil- és bőrgyárakkal és az árukat előállító ipar- vállalatokkal tárgyal a megvalósításról és azután az árkormánybiztossal meghatározza a szabványosított ruhák és cipők árait. Ha a megbeszélések eredményre vezetnek, akkor a szabványosított ruhák és cipők megfelelő választékban, különböző minőségekben már az őszi hónapokra piacra kerülnek. Jön-e az egységes ruha és cipő? A nyersanyaggazdálkodásnak üj alapokra helyezésével felvetődött az a terv, hogy az öltözködés terén is bizonyos változtatások szükségesek. Egyelőre a kész fórfiruhák és cipők szabványosítását vették tervbe, kü lönös tekintettel arra, hogy az egységes ármegállapitás szempontjából is könnyebb áttekinthetőséget nyer nek a kereskedők és az ellenőrző hatóságok egyaránt, ha az árnál csak az anyag . minőségét kell tekintetbe venniök és nem okoz nehézséget a különböző fazonok felszámítása. A napokban az iparügyi minisztérium, a Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége, az Árkormánybiz Dr. Divéky István kinevezése Esztergom egész városában és a messze környéken őszinte örömet keltett dr. Divéky I stván, vármegyei nyug. tiszti főügyésznek kormány' főtanácsossá történt legmagasabb kinevezése. Dr. Divéky István egész közéleti pályája, a közéletben, a társadalmi életben betöltött szerepe olyan egyhangú közmegbecsülést, osztatlan szeretetet és tiszteletet érdemelt ki, amely csak igen kevés embernek juthat osztályrészül. Pályája, egyénisége töretlen Ívben haladt felfelé karrierjének emelkedéséi csak az iránta való szeretet és a közmegbecsülés növekedése haladta túl. Dr. Divéky István nehéz és súlyos missziót töltött be a közéletben. Élethivatása minden nap újabb s újabb problémákat vethetett a felszínre, amelyeknek közmegelégedést szolgáló százszázalékos megoldását csak a meleg emberi érzéssel áthatott tudás találhatta meg. Az új kormányfőtanácsos személyét egész életében csak a tisztelet és a szeretet vette körül. Lebillin- cselő kedvessége, nemes emberbaráti jószive, a mindenkin segíteni akarás felejthetetlen nyomokat hagyott mindenkinek szivében, akiknek alkalmuk volt vele akármilyen formában is érintkezni. Osztatlan tisztelet és öröm veszi körül őt magas kitüntetése alkalmából párosulva az igaz kívánsággal, hogy az új kormányfőtanácsosnak a Jó Isten adjon erőt és áldást további élete feladatainak megvalósításához. és kolozsvári egyetemen végezte el. Először Árvamegye szolgálatában állott, azután Komárom vármegye gyámi ügyeit intézte, majd árvaszóki elnök lett, 1924. óv óta volt Komá- rom-Esztergom vármegye tiszti főügyésze. A társadalmi életben gazdag tevékenységet fejtett ki. Főmozgatója volt az elszakított Felvidék irredenta mozgalmának, a Magyar Élet Pártja esztergomi választókerületének vezetője, elnöke az esztergomi * Légvédelmi Ligának“. A szakirodalomban és az irredenta mozgalom körében is igen gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki. Dr. Divéky István Alsókubinban született, jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián, a budapesti Meghalt Kernstock Károly festőművész. Kernstock Károly, egyik legszámottevőbb modern magyar mester hunyta le hétfőn örök álomra szemét Budapesten, Kmetty-utcai műtermében. Kernstock Károly kimagasló képviselője volt a századbeli magyar impresszionizmussal először szembeforduló, szerkezeti felépitést hangsúlyozó korszerű festői törekvéseknek. Úttörő munkát végzett és sok termékeny vitát keltett kezdeményezésével, kulturált művészetével és szuggesztiv harcos egyéniségével tulajdonképpen egész mai pik- turánk alapjait rakta le. Kernstock Károly 1873-ban született Budapesten, művészeti tanulmányait Münchenben Hollósynál és Párisban a Julián-akadémián végezte. Korán feltűnt és több dijat, kitüntetést nyert. 1903-ban festett „Krisztus és az emausi ifjak“ című képét a Szép- művészeti Muzeum őrzi. Éléte utolsó szakában megint visszatért a biblikus nagy kompozícióhoz, E nemben legkiválóbb műve „Krisztus temetése“. Két évtizede Nyergesújfalun élt és dolgozott, csak a telet töltötte a fővárosban. Pár évvel ezelőtt szél- hűdés érte s bar utolsó pillanatáig megtartotta szellemi frissességét, az ecsetet már nem igen tudta kézbe venni. Virágoktól körülvéve halt meg hétfőn reggel, szivbénulás következtében. Temetése szerdán volt a ke- repesi temetőben nagy részvét mellett. Özvegyén, fián és kiterjedt előkelő rokonságon kívül az egész magyar művészvilág gyászolja halálát. Esztergom vármegye Jegyzőegyesülete folyó hó 5 én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a jegyzői kar teljes számban megjelent. A közgyűlésen rósztvett Reviczky Elemér alispán, dr. Beér Gyula vármegyei főjegyző, Vécsey Kálmán dr. árvaszéki elnök, Maros Antal esztergomi, vitéz Zsiga János dr. párkányi főszolgabirák, Pékh Gyula dr, tb. szolgabiró, Cséfalvay János dr. főszolgábiró is. Bellus Béla egyesüieti elnök meleg szavakkal üdvözölte az anyaországhoz visszatért párkányi járás jegyzői karát, kiknek nevében Blieszner Ferenc párkányi főjegyző köszöntötte az egyesületet. Reviczky Elemér alispán felszólalásában elismerését fejezte ki a jegyzői karnak a nehéz munkában teljesített buzgalmáért. „Csodálkozom a jegyzői karon —mondotta beszédében —, hogy a mai körül.
