Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 37. szám
1 HATVANEGYEDIK ÉVF. 37. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Sirnor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer keresztén? politikai és társasai ai lap CSÜTÖRTÖK, 1940. MÁJUS 16 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön !0, vasárnap 16 fii. Heti események BELFÖLD Harmincmillió pengő az országban az árvízkár. — Több szivarfajtát kivonnak a forgalomból. — Ipari termelésünk 10 év alatt 51 százalékkal emelkedett. — Megindult a magyar parafin-olajgyártás. — Több vidéki magánzáiogházat vesz át a Postatakarók. — Szegeden a Weiss Man- fréd-cég konzervgyárat alapit. — 100 Tagón borsót szállítunk Németországnak. — 142.336 agglegény ól Magyarországon. — 14.000 ház dőlt össze az árvíztől. — Még mintegy 50—80.000 hold van viz alatt. — Sopron díszpolgárává választja Lehár Ferencet. — Nagy sikerrel szerepelt a Budai Dalárda Belgrádban. — Harmadosztályú pőrpárnás vagonokat helyezett a Máv forgalomba. KÜLFÖLD Feltalálták Amerikában a szén nélkül fűtött gőzgépet. — Nem olvasztják be a beszolgáltatott fém műtárgyakat. — Visszavonultak a belga csapatok a fővódelmi vonalra. — Német légitámadás volt a Themze pártján. — Belgium aranytartalékát már egy év előtt Amerikába szállították. — Légi bombák zuhantak svájci területre. — Tízmillió tonna tojást konzerválnak a csehprotektorátusban. — Halállal büntetik a szabotázst és kémkedést Angliában. — Letartóztatták Degrellét, a belga nemzetiszo- ciálisták vezérét. — Hitler átvette a német haderő vezetését. — Aknákkal zártak el a németek a holland es belga kikötőket. — Washingtonban rendkívüli államtanács voll Roosevelt elnökletével. — Romániában megtiltották a zsir és étolajok kivitelét. — Átalakult a francia kormány. — Három nagy német kereskedelmi hajót elsüllyesztett legénysége Holland-ín- diában. — Petróleumot találtak Déi- franciaországban. Hollandia a szövetségesek rendelkezésére bocsátja gyarmati erőforrásait. — Utcai harcok voltak Rotterdamban ejtőernyős németekkel. - 20.000 hollandi nemzetiszocialistát ^internáltak. — ÄZ amerikai belgák es hollandok katonai szolgálatra jelentkeztek. — Frau- Clabarát kormány alakult Romániában. — Már nyolc állam küzd egymással a világháborúban. — Lipót király állt a belga hadsereg eiere. — Tervbevette az angol kormány London elhagyását. — Egy ruha drágább Romániában, mint egy hóid föld. — A japánok áttörték a kínai Ma- ginot- vonalat. — Hollandia abbahagyta a háborút. — Amerika esetleg csatlakozik a hadviselőkhöz. — Lüttich belga erődöt a németek elfoglaltak, — Mussolini elrendelte az olasz-francia natár megerősítését. — Julianna holland trónörökös családja Londonba utazott. — Tilos nyilvános helyeken a tánc Németországban. — Nincsenek vasgárdisták az új román kormányban. — A hadviselő felek kölcsönösen nyílt varosokat is bombáznak. — Amerika visz- •zatartja a belga, holland es amerikai hiteleket. — 850 kilométeren 12 millió ember, 15.000 repülőgéppel és 12.000 tankkal áll szemközt a holland-belga harctéren. — Az angolok és franciák megszállták Holiand-In- diát. — A francia hadvezetősóg szigorú megtorlásokkal él a német ejtőernyősök ellen. Vármegyei közgyűlés Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága az elmúlt hétfőn tartotta rendes tavaszi közgyűlését dr. Késmárki Frey Vilmos főispán elnöklésével. A tárgysorozat letárgyalása előtt az elnöklő főispán megemlékezett a tavaszi árvizeknek vármegyénkben való pusztításairól. Majd bejelentette azt az örvendetes tényt, hogy vármegyénk területe megnövekedett. Ugyanis vármegyénkhez visszacsatolták Kicsind községet és egyben vármegyénkhez csatolták Garamkö- vesd, Lelléd és Bajía községeket is. Az elnöki bejelentés után a közgyűlés lelkes ünneplése közben adta at a főispán dr. Gürtler Dénes országgyűlési képviselőnek a kormányzó áiíal adományozott magyar érdemrend tiszti keresztjét. Dr. Lépőid Antal prelatus-kaaonok mondott hatalmasan felépített emlékbeszédet Hunyadi Mátyás királyról, születésének 500 ik évfordulója alkalmából. Az illusztris szónok a hatalmas történelmi háttér megvilágításával domborította ki Mátyás király nagy történelmi jelentőségét. Kiemelte a nagy király legendás hírű böicse- séget, nagy igazságérzetec, minden téren érvényesülő nagy reformmun- munkásságát. Nagy vonásokban ismertette Mátyás király politikáját és annak nagy eredményét: Magyar- ország nagyhatalmi állását, amelyet magyarság a történelem folyamán azóta sem tudott elfoglalni. Dr. Lépőid Antalt remekbe szabott beszéde végén a közgyűlés tagjai hosszasan és lelkesen Ünnepelték. A közgyűlés ünnepi része után következet! a tárgysorozat letárgyalása, amelynek során tudomásul vették a számonkérőszék jelentését, amely megelégedését fejezte ki a vármegye adminisztrációjának működése felett, továbbá a m. kir. belügyminiszter rendeletét a felvidéki területeken az önkormányzati köz- igazgatási szervek megbízatásáról. A íárstörvényhatósagjk közül Zala vármegye a varmegyei aljegyzők és és szoigabirák magasabb fizetési osztályba való eiőlepése, Borsod varmegye a tűzoltóparancsnokok fizeté- sésének rendezése ügyében kereste meg Esztergom vármegyei. Elfogadta a közgyűlés a vármegye nyugdíjasainak útbiztosainak, útkapa- roinak fizetésfelemeléséi célzó javaslatot. Tudomásul vette, hogy Komárom és Esztergom vármegyének szétosztása megtörtént. A megosztást igen nehéz és hosszú tárgyalások előzték meg, a nehézségeket azonban kölcsönös megértéssel sikerült áthidalni. A közgyűlés ezután különböző szabályrendeleteket tárgyalt, többek között a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről, külső gazdasági cselédek szolgálati ügyeiről, Iegeiő- ügyekrői, stb. A közgyűlés előtt a vármegye kis- gyűlése ülésezett. A kisgyűlósen nagyjából a közgyűlési tárgyak előkészítése szerepelt. Kisebb vita a körül a javaslat körül volt, hogy Esztergom vármegye Közjóléti Szövetkezete megalakulásával kapcsolatban a Vármegyei Szociális Alap bevételeit a Szövetkezet részére engedjék át kamatmentes kölcsönként. Vitéz Szívós • Walvogel József kifogásolta az új intézményt, mert van elég hasonló intézmény és pénzintézet. Dr. Gróh József a javaslat mellett szólalt fel, mert a bankok a mai pénzügyi helyzetűén éppen nem tudnak segítségére lenni. a 8 8«l>tMW A hercegprímás pünkösdi beszéde Pünkösd vasárnapján dr. Serédi Jusztinian biboros, hercegprímás szentmisét mondott a főszékesegyházban, majd — mielőtt kiosztotta a bérmálás szentségét — szentbeszédet intézett a hivősereghez : Beszédének elején a pünkösdi ünnep jelentőségét méltatva, arról szólott a bíboros főpásztor, hogy bár Isten mindenkor jelen van és jelen lesz közöttünk, mégis sokszor különös módon megmutatja jelenlétét, így mutatta meg jelenlétét az Isten akkor, amikor az „Ige testté lön“ és igy mutatta meg jelenlétét Krisztus csodálatos megkereszteiésekor, amikor a Szentlélek galamb képében leszállóit és az égből a nevezetes szózat hallatszott: „Ez az én szerelmes fiam, kiben nekem kedvem telik !“ Megmutatta az Isten jelenlétét akkor is, amikor elküidötte a Vigasztalás és Igazság Leiket és amikor az első pünkösdkor tüzes nyelvek alakjában mutatta meg erejét. Szüntelen velücú van az Isten most is és láthatatlan formában megjelenik, amikor a megszentelő kegyelemmel árasztja el lelkünket. Most tireálok árasztja kegyelmét a Szentlélek Isten — intézte szavait a bér- málandókhoz a hercegprímás, — hogy meg világosíts a értelmeteket, megerősítse sziveteket és ti magatok is megváltjátok a szent hitet, amelyet egykor a keresztszülők vallottak meg helyettetek, és ti magatok is megfogadjatok, hogy ellene mondolos az ördögnek es minden cselekedetének. Ezt a fogadalmat pedig meg is kell tartanotok, a hit es erkölcs törtörvényeit életetekben is teljesítenetek kell a bérmálás szentségével nyert kegyelmek segítségével. — Tudom nagyon jól, hogy a hit szerint való élet és az erkölcsök megőrzése nem könnyű dolog és hogy a Katolikus vallás nehezebb minden egyéb vallásnál.* Másutt előfordulhat, hogy egyet-kettőt elvetnek a hitigazságokból, nálunk azonban az összes hitigazságokat mara dék nélkül kell vallani, mert ak csak egyet nem fogad el, az már hajótörést szenvedett a hit tekintetében, az már hittagadó. Mi az Isten tekintélye miatt hisszük a hitigazságokat. Tudom jól, hogy kemény dolog a katolikus hit és erkölcs törvényeit megtartani, mert aki mindenkor híven megtartja azokat, sokszor szembetalálja magát a világgal 1 Mégis minden körülmények között meg kell tartanunk és vallanunk hitünket 1 — Amikor azt látjuk az életben, hogy sokszor a becsületes, erényes emberek hiába iparkodnak, ezeknek semmi sem sikerül, mig a gonoszok munkáját siker koronázza, ez ne tévesszen meg bennünket. Nem azért adta nekünk Krisztus a hitet, hogy soha semmi baj ne érjen bennünket a földön, hanem azért, hogy érdemeket szerezhessünk a másvilágra, az örök életre 1 A hercegprímás az Esz- tergom-vidéki katolikus tanítók gyűlésén Az Esztergom-vidóki Katolikus Népnevelők Egyesülete f. hó 9-én, csütörtökön közgyűlést tartott Esztergomban. A közgyűlés szentmise után délelőtt 10 órakor kezdődött ;az érseki taniíónőképző intézet dísztermében. Emelte a gyűlés fényét és jelentőségét, hogy azon dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás is megjelent. Résztvett a gyűlésen a székesfőkáp- talan több tagja, nevezetesen dr. Merlán János prelátus, főegyházmegyei főtanfelügyelő, dr. Lépőid Antal, Bognár Gergely és Gregorovics Lipót prelátus kanonokok, továbbá Nádler István tanügyi főtanácsos, tanitónőkópzőíntózeti igazgató, Reviczky Elemér alispán, Borz Lajos kir tanfelügyelő, több esperes, plébános, különösen a párkányi oldalról. A pápai himnusz eléneklése után Jeszenszky Kálmán prelátus kanonok, egyházi elnök nyitotta meg a gyűlést. Megnyitó beszédében Mátyás királyról emlékezett a 400 éves jubileum alkalmából és a magyarság hatalmas királyának erényeit, az országát és népét naggyá, erőssé tevő kül- és belpolitikai munkásságát jellemezte. A nagy figyelemmel hallgatott megnyitó beszéd után az elnök a kormányzó húszéves dicső országosát méltatta, amelyet a közgyűlés résztvevői állva hallgattak végig és lelkes éljenzéssel fogadtak. Az üdvözlések után az értékes és érdekes tárgysorozat kezdődött, amelynek első részeként Váradi József budai tanitókápzőintózeti igazgató tartotta meg előadását a VII.— Vili. osztályt bevezető új népiskolai törvénytervezetről és indokairól. Hangsúlyozta, hogy a VII. és Vili. osztály bevezetése memyire hiánypótló és szükséges és hogy ezzel szaporodni fognak a tanitói állások. Mindenre kiterjedő előadásából arra következtethetünk, hogy Esztergom semmiképpen sem lehet kivétel a —
