Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 34. szám

■WIM—lim lilllllll llimn II Ili——III 1i H iTHllliliffMMHBMWBBaKP HATVANEGYEDIK ÉVF. 34. SZÁM. VASÁRNAP, 1940. M4JüS 5 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 SereSZtéü? politikai 63 társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik heíenkint kétszei Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Heti események BELFÖLD Ezer cigányzenész kisérte utolsó útjára Magyari Imre cigányprímást. — A fővárosi villamostársaságnak 71.952,753 P bevétele volt a múlt évben. — 324 millió ember utazott a fővárosi villamosokon 1939-ben. — SziíllŐ Géza erélyesen felszólalt a felsöházban a szlovákiai magyar- ellenes túlkapásokról. — A kormány - ZÓ magas kitüntetést és szerencse- kivánatokat küldött Pál jugoszláv ré- genshercegnek. — 30000 gyerme­ket vendégel meg a főváros a Gyer­mekhéten. — megalakult a magyar- országi szlovák keresztény néppárt. — Gróf Csáky külügyminiszter ko­moly intelmet intézett Szlovákiához a magyarellenes progaganda miatt. — A MÁK múlt évi széntermelése meghaladta a 28 millió métermázsát. — Bangha páter temetése a magyar katolikus világ mély részvéte mellett ment végbe. KÜLFÖLD Norvég menekülők nagy tömeg­ben lépik át a svéd határt. — Gyors iramban törnek előre a német csa­patok Norvégiában. — Vad hegyi terepen kemény harc folyik a nor­vég vasútvonalakért. —- A papírhul­ladékot is gyűjtik Németországban. — Újból szigorították az élelmiszer- jegyek adagolását Angliában. — A csecsemőruhajegyeket is bevezették Németországban. — Az olasz flotta új 35.000 tonnás csatahajót állított szolgálatba. — Parisban büntetik a fecsegést és bevezetik a hadikávét. — A németek nehéz páncélkocsik­kal keresztülvágtak a hóboritotta norvég magas hegyeken. — London egész sereg állammal szeretne új gazdasági szerződéseket kötni. — Emelkedik Norvégiában az angol foglyok száma. — Percenként het­ven német bomba zúdult Namsos norvég városra. — Románia lako­sainak száma 19.900.000. — Elu­taznak Romániából az amerikai ál­lampolgárok. — Gamisineket raknak le a németek Norvégiában. — Bor­zalmas erejű légicsaták vannak Nor­végiában. — Találkoztak a trondlr jemi és oslói német csapatok. — Bevezetik a szénjegyeket Francia- országban. — Hitler hadparancsot intézett a Norvégiában harcoló csa­patokhoz. — Londonnak átnyújtott szovjetválasz nem kielégítő. — Hol­landia a béke oázisa akar lenni. — Titkos tanácsülést tartott az angol király. — Biztonsági intézkedéseket rendelt el az angol kormány a Föld­közi-tengeren. — London nem ta­gadja a norvégiai helyzet súlyos vol­tát. — OslÓ vidékén a németek trak­torok átszállításával meggyorsítják a mezőgazdasagi termelést. — A né­metek megszálltak egy norvég di- namitgyarat. — Benzinhiány van Svédországban. — Elmarad az 1940. évi olimpiasz. — Visszatérnék Suo- miba a finn anyák és gyermekek. — Szigorítják az idegenek ellenőrzését Romániában. Széchenyi-emlékvacsora a Kaszinóban Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó fényes keretek között tartotta meg ebben az évben helyiségeinek reno­vált termeiben hagyományos Szé- chenyi-emlék vacsoráj át. Az idei ünnepélynek különös fényt adott az a körülmény, hogy azon Radocsay László m. kir. igazság­ügyminiszter is megjelent. A megjelent notabilitások közül a következők neveit sikerült feljegyez­nünk : Antal István, Ghiczy Dénes igazságügyi államtitkár, Vladár Gá­bor titkos tanácsos, kúriai tanács­elnök, dr. Drahos János ált. érseki helynök, Hundér Antal titkos taná­csos, városunk országgyűlési kép­viselője, dr. Lutilszky Jenő minisz­teri osztályfőnök, dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, Reviczky Elemér al­ispán, Kofßer Gyula alezredes, ál­lomásparancsnok, Vida Jenő és vitéz Szívós- Waldvogel József ny. tábor­nokok, dr. Csárszky István prelátu s- kanonok, dr. Brenner Antal helyet­tes polgármester, továbbá a m. kir. honvédség képviselői, a társadalmi intézetek, közhivatalok vezetői, stb., stb. Az ünnepi serlegbeszédet Antal István igazságügyi államtitkár mon­dotta. Antal István államtitkár magas- szárnyalású beszédének elején gróf Széchenyi István államférfiúi és nemzetvezetői jellemrajzát vázolta mélyen szántó szavakkal, majd arra a kérdésre tért ki, hogy Széchenyi István tanításának minden időre ér­vényes igazságai mit követelnek a jelenlegi helyzetben a magyar nem­zettől. — Több mint száz esztendő múlt el Széchenyi fellépése óta — mon­dotta az államtitkár —, de a törté­nelem megismétlődése ma szinte ugyanazok elé a problémák elé állít bennünket, mint amelyekkel az ő nagy lelke viaskodott. Ma is inga­tag Európa vesz körül bennünket. Átmeneti korban élünk, aminő Szé­chenyi kora is volt és szenvedjük az ilyen korok minden politikai és lélektani velejáróját: a bizonytalan­ságot és a társas együttélés meg­szokott formáinak átalakulását. — A jövőt ma még homály fedi előttünk, de nekünk e ködhomály ellenére is feleletet kell adnunk két kérdésre. Ez pedig az, van-e elhi- vatása ebben az átalakulás válságai között vajúdó Európában a magyar nemzetnek és ha igen, „nemzeti virtusaink* belső értékénél fogva alkalmas-e e hivatás teljesítésére ? — Európai hivatásunk — hang­súlyozta Antal István államtitkár — a változatlan szentistváni hivatás. Ezt a hivatást, itt a Dunamedencé- jében, a különböző fajú, nyelvű, szellemiségű népek között más nép, mint a magyar, teljesíteni nem tudja. — Tehát meg kell győzni egész Európát arról, hogy a szentistváni hivatás nemcsak a magyarságnak, hanem elsősorban az egész Európá­nak az érdeke. — Különös jelentősége van e gon­dolatok hangsúlyozásának ma, nem­csak kifelé, de azért is, mert bent, az országban is megállapítható egyes rétegeknél a defetizmusnak bizonyos fajtája, amely lelki függetlenségünk rovására hajlandó volna engedmé­nyeket tenni s őseredsti tisztaságá­tól megfosztani a magyar nemzet­vezető géniuszt. ­— A .^második kérdésre azt kell felelnünk, amit Széchenyi mondott: meg kell reformálni önmagát, meg­reformálni főleg lelkileg. — E reform alapgondolata is az, ami Széchenyi tanításának alapgon- gondolata volt: a keresztény idea­lizmus és az abból fakadó krisztusi szolidanzmus szellemének követke­zetes érvényesítése állami berendez­kedésünk minden terén. Egyenlő jogot az élethez a haza legkisebb fiának is. E princípium egyet jelent az alsóbb, dolgozó néprétegek er­kölcsi és anyagi felemelésével. Antal István beszédének végén kifejtette, hogy i Széchenyi lelkében mély vallásosság lakott, ez a tudat ébresztette fel benne a faji sorskö- zössőg tudatát. A krisztusi tanítás után haladva kell megtalálni az,utat a magyar faj életéhez s a megol­datlan nagy problémahkoz. Ha ezt az útat megtaláljuk s a problémák megoldásához Széchenyi István bá­torságával és hitével fogunk hozzá, hűséges sáfárjai leszünk a legna­gyobb magyar szellemi örökségének. Antal Istvánt hatalmasan felépített beszéde végén a Széchenyi emlék- vacsora előkelő közönsége hossza­san ás melegen ünnepelte. Tisztújító közgyűlés a városházán Hétfőn délelőtt városunk képviselő­testülete dr. Brenner Antal helyet­tes polgármester elnöklésável tiszt­újító közgyűlést tartott. A tisztújító közgyűlés az adóhivatali alszámvevői és egy adótiszti állást töltötte be. A Magyar Hiszekegy elmondása után Reviczky Elemér alispánt kül­döttség hívta meg a közgyűlési te­rembe, hogy hagyományos szokás szerint elnököljön a tisztújító köz­gyűlésen. A terembe lépő alispánt a köz­gyűlés tagjai meleg ünnepléssel fo­gadták. Reviczky Elemér alispán az ülést megnyitó szavaiban kiemelte, hogy nagy megilletődéssel foglalja el az elnöki széket. A városnál hivatalos minőségben utoljára mint Esztergom város helyettes rendőrkapitánya 1909- ben működött. A város képviselő­testülete 1909-ben búcsúztatta és az akkori szónok kiemelte meleg, meg­értő szivét és becsületes magyar munkáját. Ennek a jegyében akar működni és ezek a gondolatok veze­tik munkájában alispáni működése alatt is. Esztergom várost, amelyhez másfélévszázados családi kapcsola­tok fűzik, munkájával minden vonat­kozásban támogatni akarja. Reviczky alispánt emelkedett sza­vai után a közgyűlés tagjai lelkesen ünnepelték. A tisztújitás során Bánfy Károly egyhangúan adóügyi alszámvevőv választották meg. Az adótiszti állásra négy pályázó adta be kérvényéi Bernwalner Ödön, Bednár József, Éliás István és ifj. Környey László. A szavazás ered­ményeképpen Reviczky Elemér al­ispán Bernwalner Ödönt jelentette ki megválasztott adótisztnek. A szavazatok megoszlása a kö­vetkező volt: leadtak 32 szavaza­tot, ezekből 29 Bernwalner Ödönre, 3 pedig Bedaár Józsefre esett. Az új tisztviselők letették az esküt, majd dr. Brenner Antal köszönte meg az alispánnak a tisztújító közgyűlésen való részvételét é3 kiemelte annak az alkalomnak jelentőségét, hogy az alispán megjelent a város közgyűlé- lésén. Kérte az alispánt, hogy sze­resse továbbra is Esztergom váro­sát és támogassa ügyeiben. A tisztújító közgyűlés az alispán záró szavaival ért véget. >MWWMHIIIIIUIIIIHtW Az idegenforgalmi bizottság gyűlése Esztergom város idegenforgalmi bizottsága április hó 30-án, kedden délután 5 órai kezdettel gyűlést tar­tott a városháza nagytermében. Dr. Brenner Antal polgármester-helyettes, elnök megnyitó szavai után Deseő Győző, az idegenforgalmi hivatal vezetője számolt be az utolsó gyű­lés óta eszközölt intézkedésekről és az esztergomi idegenforgalom mai állásáról. Jelentette, hogy megegye­zés jött létre a primacia és a város között a várhegyi nevezetességek megtekintését lehetővé tevő belépő­jegyek tekintetében. Ezt örömmel veszi tudomásul a bizottság és az ügyben tanúsított jóakaratú megérté­sükért dr. Lépőid Antal és dr. Ham­vas Endre prelátus-kanonokoknak köszönetét szavazott. Jelentette továbbá az idegenfor­galmi,hivatal vezetője, hogy a diák­szálló ügye is szerencsés megoldásra jutott azzal, hogy az Országos Ma­gyar Idegenforgalmi Hivatal (Omih) 6000 pengő befektetésével a régi villanytelep épületét — amely most haszontalan raktári célokat szolgál, — átveszi és diákszállóvá berendezi. A megegyezés szerint öt év múlva a berendezés is a város tulajdona lesz. Dudás László mérnök, bizottsági tag ismertette részletesen az átaki- tás módozatait. A diákszálló ügye a legközelebbi képviselőtestületi gyűlés elé kerül. Annál inkább sürgős a diákszálló mielőbbi berendezése, mert a diák­kirándulások szaporodására számít­hatunk. Bemutatta ezután az idegenforgalmi vezető az idegenforgalmi tanfolyam városunkban járt hallgatóinak köszö­netét és az OMIH új dunántúli pro­spektusát, amelynek címlapját Élsz- tergom festői képe disziti. Ismertette a MFTR megbízásából irt levelet arról, hogy a társaság azért nem lé­tesíthet kikötőt Kovácspatakon, mert a kovácspataki Dunapart elfajult, el-

Next

/
Thumbnails
Contents