Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 33. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 33. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1940. MÁJUS 2 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 &0rGSZt6n¥ P0lÍtÍ&3Í 0S Í3fSRtÍ3Í£llÍ lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Heti események BELFÖLD lÓZSOf főherceg maradt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. — Bangha Béla jézustársasági atya meg­halt, — Egy szegedkörnyéki gazdál­kodónak 24 élő gyermeke van. — Elégett 30 mázsa macesz Újpesten. — Megszervezik 100.000 magyar nő önkéntes véráldozatát. — Májas hó 19-ón megszűnnek a Máv forgalmi és egyéb korlátozások. — Meghalt MagyarI Imre, a hires cigányprimás. — 3000 hektoliter szeszt osztottak ki az új ecetgyári engedélyesek kö­zött. — Szemere Béla országgyűlési képviselőt 20 napra kitiltották a kép­viselőházból. — Pünkösdkor Belgrád- ba utazik a Budai Dalárda. — KÜLFÖLD Norvégiában megindulnak a döntő hadműveletek. — Lassú visszavonu­lásukat folytatják Norvégiában az angol-francia csapatok. — A néme­tek kibővítették a lodzi gettót. — Becs környékén 150.000 négyzetmé­ternyi területet 2000 diák művel. — Belgium vezet a drágulási verseny­ben. — A holland sajtót a hadve- zetőség ellenőrzése alá helyezték. — A német munkaszolgálat 10 éves kor­tól kezdődik. — Újra közfekednek a Rajnán a szeméiyszállitóhajók. — Zavartalan a forgalom a Keleti­tengeren. — Bevezették a német közigazgatást Dél-Norvégiában. — A szövetségesek francia alpesi va­dászokat vetettek harca. — Francia és angol nevet kapott 20 elfogott német kereskedelmi hajó. — Ha az angolok Svédországot bevonjak a háborúba, Oroszország Németország mellett beavatkozik. — Lloyd Geor- get most 50 ik éve választották meg először képviselőnek. — 500 dán 200 norvég család él Berlinben. — Bibentropp szerint az angolok meg akartak szállni Norvégiát. — London erősen cáfolja a német vádakat. — Franciaországban is bevezetik a cu­korjegyet. — Visszavonta lemondá­sát a belga kormány. — Haakon norvég király észak felé menekül. — Minden kémet halállal büntetnek Hol­landiában. — Hadifoglyoknak Né­metországban tilos szeszes italokat kiszolgáltatni. — 47 éves Jugoszlá­via kormányzóhercege. — A Szov­jetben 10 km-es új olajvezetéket épí­tenek. — A román király Besszará- biában tartózkodik. — Elhagyják Romániát az amerikai állampolgárok. — Katonák őrzik Bukaretben a köz- intézményeket. — Hadbíróság elé ál­lítják Franciaországban a háoorú el­len izgató munkasokat. — ZogU al­bán exkirály pénzzavarokkal aüzd. — Az oroszok visszaadják a finnek­nek Viipurit cserébe az Aaland szi­getekért. — Külön hadbíróságok vizs­gálják felül a spanyol tisztek meg­bízhatóságát. — Romániában közke­gyelemben részesültek a vasgárdis­ták. — Két nap alatt 30.000 angol és francia katona szállt partra Nor­végiában. — Nemsost és Steinkjehrt elpusztították a német repülők. Nagyszerű fejlődés Évtizedek óta minden esztendő virágnyitó tavaszán nagy vásári ki­pakolást rendez a magyar ipar. A Budapésti Nemzetközi Vásáron mu­tatja be lendületes fejlődését s ezek a vásárok immár annyira hozzátar­toznak a magyar élet programszerű előrehaladásához, hogyha egyszer bármely csapás folytán nem járhat­nánk végig e ?nagy nemzetközi ki­rakó vásár csarnokait, — úgy érez­zük, valami igen nagy dolgot veszí­tenénk el. Öröm és lelkesedés önti el lelkün­ket minden alkalommal, amikor élet­revalóságunk szemmellátható íényei- vel találkozunk. Ilyen alkalom min­den esztendőben a Nemzetközi Vá­sár, amely egyre inkább fokozodó fejlődési vonalat mutat. Nemcsak a gyáripar, — amely tőkében erősebb alapokon állva, tölti be gazdasági hivatását, — de a kisipar is fokról- fokra többet és jobbat produkál. Gróf Teleki Pál miniszterelnök a vásár megtekintése után nyilatkozott szerzett impresszióiról s ebben lelkes örömmel hangsúlyozta, hogy „óriási lépéssel haladunk előre.“ Ha ennek a haladásnak jelenlegi körülményeit is figyelembe vesszük, még örven- detesebb megállapításokra kell jut­nunk. Európában a legnagyobb nemze­tek termelése s főként ipara immár hadicélok szolgálatába van állítva. Borzasztó az anyagi befektetés nagy súlya, ami mind a háborús célokért történik. Irtózatos kincsek mennek veszendőbe s nyomukban emberi vér folyik s nem tudni, lesz-e annyi verejtéke és könnye az emberiség­nek, hogy e háború véres útját va­lamikor tisztára mossa. Ilyen égbolt borult hazánk fölé e súlyos időkben, amikor a Nemzet­közi vásár csarnokai megnyitották kapuikat. Aki ezeken a kapukon át­halad s kritikai szemmel mérlegeli az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva a haladást, annak más megállapí­tásra jutnia nem lehet, mint amit az ország miniszterelnöke is hang­súlyozott. Hogy ide tudtunk eljutni s immár nem elégszünk meg azzal, hogy csupán összehordjuk és köz­szemlére bocsátjuk az ország ipari produktumait, hanem mindezt Ízlés­sel tudjuk még jobban szemléltetővé tenni, ebben már művészetet látunk. Különösen szemDeötlő a ^külföld egészen rendkívüli nagy érdeklődése a vásár iránt. Nem lehet figyelmen kívül hagyni különösen a balkáni államok nagy érdeklődését, aminek központjában áll az a tény, hogy Jugoszlávia kereskedelemügyi mi­nisztere is végigszemlélte a Buda­pesti Nemzetközi Vásárt. Tisztelet, elismerés és hála illeti a magyar ipar minden tényezőjét, a nagy- és kisipari vállalkozást, a magyar mérnököt s főként: az új idők magyar munkását s azokat a kiváló férfiakat is, akik az idei Nemzetközi Vasár megrendezésével jó Ízlést, művészi elrendezést, szem­léletes csoportosítást és tanulsá­gos összefoglalást adtzk a magyar ipar nagyszerű produktumainak. Felhívás! Esztergom város női közönségéhez. F. hó 9-én, d. u. 6 órakor a vá­rosháza tanácstermében megalakítjuk a Légoltalmi Liga helyi csoportjának Női Alcsoportját. Felkérem a város minden nói tagját, korra, vallásra és társadalmi állásra való tekintet nélkül, hogy ezen a megalakuláson megjelenni szíveskedjék. A mai körülmények között nem­csak a törvény, hanem saját haza­fiúi érzése is mindenki kötelességévé teszi, hogy a haza szolgálatába áll­jon és tudásának teljes erejével tá­mogasson minden oly mozgalmat, mely a magyar haza javát van hi­vatva szolgálni. Alkalmam lesz tájékoztatni a vá­ros közönségét, mily fontos és ne­mes feladat hárul a város női tár­sadalmára s mennyire szükség van annak működésére. Ne habozzunk tehát, hanem áll­junk be a nemzet fegyvertelen had­seregébe és pótoljuk a férfi testi és szellemi munkáját szeretetünk mele­géből fakadó segítő tevékenységünk­kel, hogy ne találjon bennünket a veszély készületlenül s nyugodt lé­lekkel vallhassuk, hogy szeretett ha­zánk érdekében mindent megtettünk. Jöjjetek tahát, magyar anyák, fe­leségek és leányok, mutassátok meg, hogy a magyar nő, ha kell, mi min­dent tud megtenni hazája és^saládja érdekében. Esztergom, 1940. április 30. revisnyei ‘Reviczky Elemérné a Légoltalmi Liga Esztergomi Csoport női alcsoportjának elnöke. Tűzharcos közlemények Május hő 5-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermé­ben havi tájékoztató megbeszélést tartunk. Kérem a Baj társakat, hogy az új igazolások eszközlése céljából ösz- szes okmányaikkal (Károly csapat­kereszt, kitüntetések igazolványai, stb.) saját érdekükben teljes szám­ban megjelenni szíveskedjenek. Az új igazoláshoz szükséges kér­dőívek és útbaigazítások a főtitkár­nál (május hó 3-tól Simor János-u. 35. szám) és a pénzbeszedőnél (Sánc­utca 26. szám) igenyelhetők. Az igazolás igen sürgős, ezért nyo­matékosan figyelmeztetem a Baj tár­sakat, hogy a kézhezvett kérdőive­ket pontosan, a valóságnak megfe­lelőig töltsék ki és aláírva május 5 én, vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében tartandó tájékoztató gyűlés keretében, az elő­irt okányokkai együtt, az igazoló-bi- zottságnak bemutatni szíveskedjenek. Felkérem azokat a Bajtársakat, akiket a főcsoport elnöksége a „bronz bajtársi éremre“ felterjesztetek, hogy tájékoztató gyűlésünkön az érmek ünnepélyes atadása céljából forma­ruhában megjelenni szíveskedjenek. Bajtási üdvözlettel Bátky Endre s. k. főtitkár. HÍREK I P. BANGHA BÉLA | A magyar katolikus világnak nagy gyásza van. Hétfőn hajnalban, a bu­dapesti Herczog-klinikán élete 60-ik évében meghalt P. Bangha Béla, józustáésasági atya, a világhírű hit­szónok, a magyar katolicizmus láng­lelkű apostola, az új modern magyar katolikus hitbuzgalmi és kulturális fellendülés felóbresztője, megalapo­zója és fáradhatatlan harcosa. Nagy rendtársa, Pázmány Péter óta nem volt a httvédelemnek olyan egyetemes hatású harcosa, mint ő, aki tudós és iró, szónok és aikotó, agitátor és szervező volt egy sze­mélyben. Minden munkakörében és apostolkodása minden működési te­rületén zsenialitása éa elragadó buz- gósága a lelkek százezreit vonta maga köré. Egész könyvtárt irt össze és senki nála több egyházi, társadalmi, nagygyűlési beszédet nem mondott. Megalapította többek kö­zött a Központi Sajtóvállalatot, majd a Magyar Kultúrát, amelynek fő- szerkesztője volt, hitbuzgalmi egye­sületeket alapított és nagy része volt az Actio Cathólica megalapításában és többek között ő volt az Eucha­risztikus Kongresszus egyik legfőbb szellemi irányítója. Óriási kül- és belföldi munkásságot fejtett ki. Nem­csak magyarul, hanem a világ min­den külturnyelvén is szokott beszélni és nemcsak a magyar, hanem a kül­földi rádióban is sokszor szerepelt. Rendes tagja volt a Szent István Akadémiának és az Aquinói Szent Tamás Társaságnak. Hirtelenében alig felmérhető az a veszteség, amely a magyar katoli­kus világot érte Bangha Béla halá­lával és szinte megrendítő, hogy Prohászka és Tóth Tihamér után most itt thagyott bennünket a katoli­kus Magyarország másik pótolhatat­lan nagysága, páter Bangha is. Mé­gis bíznunk kell a gondviselésben. Mi esztergomiak, akik nem egy­szer hallottuk és láttuk városunk fa­lai között P. Bangha Bélát és állot­tunk lángoló lelkének és szavainak igézete alatt, mélységes kegyelettel sorakozunk az ország-világ gyászoló sokasága közé. Kinevezés. A kormányzó dr. Ma. gos Lajos budapesti kir. ítélőtábla, bírót kúriai bíróvá nevezte ki. Halálozás. Fogarasi Tamásy Béla ny. altábornagy április 27-én Buda­pesten meghalt. Temetése április hó 29-én volt nagy katonai dísszel a farkasréti temetőben. Honvédségünk ismét,kitett ma­gáért. A fővárosi lapok hosszú ha- sááokban emlékeznek meg derék honvédeink emberfeletti, hősies mun­kájáról, melyet a tavaszi árvíz el­len vívtak meg. Nem mulaszthatjuk el, hogy lapuokoan ne méltassuk kellőképpen esztergomi utászaink fá­radtságot nem ismerő, lelkes és oda­adó áldozatkészségét, mellyel váró *>

Next

/
Thumbnails
Contents