Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 20. szám
2 ESZTERGOM «a VIDÉKÉ 1939 március 12 Ismeretterjesztő előadások a Katolikus Legéay- egyletben Az iparosság és elsősorban az iparos ifjúság, mint a jövő Magyar- ország talpköve ismereteinek bővísé se és kellő megitélőkópességónek fokozása a főcélja az Esztergomi Kát. Legényegylet hétfői, úgynevezett „legénynapjai“-nak, mikor az egyesület alapeszméinek megfelelően az ifjúság nevelése érdekében előadások vannak. Azonban nemcsak a jelenlegi iparos ifjúságnak, hanem a mai kornak megfelelő ismeretek hiányában élő iparos mestereknek is érdeke a „legénynapok“ felkarolása, amikor mesteri tekintélyük, ismereteik és tapasztalataik az ifjúság javára szolgáhat, — viszont elavult, konservativ felfogásoknak a korral va- ló haladásra észrevétlen átformálódása a mestereknek is javára lehet. Míg az ifjú hevessége a komoly elemmel érintkezve az arany középutat találja meg, addig a túlzott önbecsülés és önértékelés következtében újítást el nem fogadó maradiság is lassan-lassan kellő feloldódást talál. Ilyen eredményeket hozó, nagyértékű előadásban volt részük mindazoknak, kik dr. Marczell Árpád rg. tanárt hallgatták , febr. hó 27.-6n hétfőn, a gazdasági és politikai helyzeteket megteremtő és még a 19-ik századoan kezdődő átalakulásokról, — minden baj, minden panasz egyedüli kútforrásáról, — a most előtérbe nyomult kérdésekről, témákról és főként divatos eszmékről, amelyekhez kellő ismeretek hiányában hozzászólni, vagy azokról íteletet mondani nemcsak vakmerőség, hanem egyenesen romboló hatást szülő azok részéről, akiknek társadalmi, ipari, vagy családi elhelyezkedése valamely irányító erőt biztosít számukra. Ezeknek felette fontos az ilyen előadások meghallgatása, nehogy felelőtlenül dobjanak jelszavakat, Ítéleteket az ifjúság közé s ezzel öntudatlanul az igazi keresztény magyar közérdek rovására az egyéni ambíciók nemzetpusztító törekvéseinek legyenek sikert biztosító rabszolgái. Az Esztergomi Kát. Legényegylet, mint a jövő iparosság otthona, szeretettel várja öregjét, ifját az iparosságnak, hogy a regiek tapasztalatai bői ismeretet merítsenek az ifjak, — de az ijak lendülete pezsgésbe hozza az öregek lanyhuló életkedvét. Összetartásban az erő; önfegyelmezés alapja az irányítani tudásnak ; a „jó pap holtig tanul“ közmondás pedig eszünkbe juttatja azt az igazságot, hogy felismerni bizonyos dolgokban az ismeretek hiányai nem szégyen, de büszkeségből vagy nemtörődömségből mellőzni és elkerülni az ismeretek forrását, csak nemzei- pusztító irányzatot istápoló szoiga- lelkűségre vall 1 Az Orsz. Közp. Kai. Legényegylet kiküldöttje: Tóth József szövetségi dékán kiragadva dr. Marczell Árpád beszédéből mottónak : „nem lehet ma elsiklani tények és történések mellett és nem lehet ma észre nem venni esemenyeket.. .“ rábizonyította az iparos ifjúságra a nemtörődöm séget és önmagának sírt ásó lany- haságot. Retorikai szépségeket tartalmazó logikus alátámasztással elmondott szavai igazolták az egylet vezetőségének állandóan hangoztatott állításait, mely szerint Esztergom a nemtörődömségnek és a jövő veszedelmeit semmibevevó Pató Palok- nak ősi fészke, melyben iparossá gunk demokratikus elve szépen megfér a liberális szellemmel, ha egyéni érvényesülése biztosítva van. Így az ifjúság nevelése csak harmadrendű érdek, melyei ilyennek ismer maga az ifjúság is, tehát inkább a mozik „csak 16 éven felülieknek“ most már majdnem mindennapos előadásait keresi, mint egynéhány, az ifjúság jövőjéért aggódó „ritka példány egyón munkáját értékelné. Tóth József szövetségi dékán bebizonyította, hogy a jövő irányítása a keresztény iparos ifjúság szellemi képzettségétől függ és az adja meg elhelyezkedési lehetőségét és érvényesülését is, — de annak hiánya ássa is meg sírját egyénnek és közösségnek egyaránt. Tanuljatok e szavakból iparos ifjak és tömörüljetek a Kát. Legény- egyletbe, hogy kellő számú jelentkezésiek biztosíthassa a szakíanfo lyamok és iskolai továbbképző előadások rendszeresítését. De tanuljanak a mesterek is és ha nekik nincs is szükségük újabb ismeretekre — ne tűrjék, hogy segédjeik elmaradjanak a ma életszükségletet jelentő ismeretek megszerzésétől. A társadalomnak minden más osztálya pedig emlékezve a múltra és félve a jövőtől, vegye pártfogásába az Egyletet és úgy egyénenkinl, mint összesen dolgozzék az ifjúság megmentése érdekében addig, míg nem késő 1 Március Idusának megünneplése Az 1848 as szabadságharc emléknapjának eviordu.óját Esztergom ss. kir. megyei város hazafias közönsége évről évre méltó kegyeletfel üli meg. Ezalkalomból Glatz Gyula polgármester az alábbi íelnivassai fordult a város közönségéhez : MAGYAR TESTVÉREK ! Örök magyar remények, bizakodások nagy ünnepe március idusa ismét eljöttél közénk. Megszépültén, biztatón, az igazabb, a teljesebb uj márciusok igeretevel köszöntőd a megnagyobbodott csonka haza fiait, A szentelt magyar vagyak között született ünnepnapon álljon meg a robotos munkának nekifeszült kar, pihenjen meg a száguldó gondolat a 48 as márciusi hősök glorias tettei előtt. Öltözzetek ünneplőbe testvérek testben és lélekben mert, 1848. óta ez a mai ünnep hozott közelebb egymáshoz bennünket. Ünnepeljetek hat ma, de holnap ismét feszítsetek neki nagy egyhitakaras^al a rettegett, a megcsodált, a nehéz sorsban mindig győzedelmeskedő magyar vál lakat az uj márciusoknak. Dicső elődeink feledhetetlen emlékű vívmánya március 15-ike a legnagyobb ünnepe lesz újra a meg- rabolt nemzetünknek, ha az ősök hitevei hisszük, hogy Trianon atkát meg fogjuk törni. A nemzeti ünnep évfordulóján március 15 en d. e. 9 órakor a belvárosi kegyúri plébániatemplomban ünnepi ístenuszieiet lesz, melyre, valamint a d. e. 11 órakor a Sze chenyi térén tartandó hazafias ünnepségre a szab. kir. varos köpvise- lótestuietet, egyesületeit, intezeieh es hazafias közönségét tiszteletiéi megüivorn. A d. e. 11 órakor a Széchenyi- lertn tartandó ünnepség sorrendje : 1. Szózat. Énekli a nagyközönség a leventezenekar kíséretével. 2. Peiófi Sándor: Nemzeti dal. Szavalja : Pintér Lajos községi gimnázium Vili. o. t. 3. Alkalmi beszéd: mondja Csi- azer Ferenc bencés gim. Vili. o. t. 4. Kiss Menyhért: Feltámadás. Szavalja : Búzás Kálmán levente. 5. Pósa—Revfíy : Áldd meg Isten szép hazánkat. Előadja az érseki tanítóképző intézet énekkara. 6. A párkányi tűzharcosok köszöntőjét mondja : Tóth István tűzharcos. 7. Nyórasdy—Büchner: Hív a Kárpát. Előadja az érseki tanítóképző intézet énekkara. 8 Ünnepi beszéd. Mondja: dr. Kőhalmy László városi aljegyző. 9. Himnusz. Énekli a nagyközönség. Gyülekezés az ünnepnapon d. e. fél 11 órakor a Szóchenyi-téren. Rossz időjárás esetén az ünnepséget a Katolikus Legényegylet nagytermében tartjuk meg. Március 15-én este 8 órakor a Polgári Egyesület a Magyar Király szálloda nagytermében tartja ünnepi vacsoráját, melyen az ünnepi beszédet a Kossuth serleggel Kunder Antal m. kir. kereskedelmi és közlekedésügyi valamint iparügyi miniszter ur őnagyméltósága, városunk ország gyűlési képviselője mondja. A nemzeti ünnep jelentőségét külsőleg is nyilvánítandó felkérem a háztulajdonosokat, hogy házaik e napon zászlódiszt öltsenek. Esztergom, 1939. március 8-án. Glatz Gpla polgármester. Éknek kell bejelenteni a négyközepiskolás ipari alkalmazottakat? Több esetben kihágási eljárást indítottak olyan iparos munkaadók ellen, akik négy vagy ennél több középiskolai végzettseggel biró iparossegédeiket vagy tanoncaikat az Énehniségügyi Munkanélküliség Kor manybiztossagnal nem jelentették be. Az lpaiiestületek Országos Szövetsége előterjesztéssel fordult a mi nisztereínökhöz es a kormánybitzos- saghoz, hogy e tekintetben határozott rendelkezés tétessék. A bejelentés szabályozása tárgyában kibocsátott 4350—2939. M. E. számú rendelet 10. § a ugyanis félreértésre adhat okot. Ez ügyben az Ipartestüietek Országos Szövetsége ifj. Tóth Pál elnök vezetése a att küldotisegileg járt el Kulcsár Isivan kormánybiztosnál, aki a kérdés ismertetése után kijelentette, hogy azok a munkaadók, illetve válla a tok, ahol értelmiségi munkaköre ál las nincs, nem tartoznak bejelentést tenni azokról az iparossegödekről és tanoncokrói, akik négy vagy ennél több középiskolái végzettséggel rendelkeznek. Azok a vállalatok azonban, ahol értelmiségi munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak is vannak, bejelentéseik megtételénél a fentebb említett rendelet 10. §. 6/c. pontja ertelrneben tartoznak eljárni, vagyis a magasabb iskolai képzettséggel bíró segédeket és tanoncokat és egyéb alkalmazottakat is tartoznak bejelenteni. Üt akarnak tenni a városi elemi iskolákká!?! Az alábbi levelet kaptuk: Igen Tisztelt Szerkesztő Ur! Szinte hihetetlennek látszó kérdésben szeretnénk megnyugtató választ ■sapm illetékes helyekről s ezért bízzuk sorainkat b. lapjának nyilvánosságára. Arról van ugyanis szó, arról suttognak már hónapok óta, hogy a b>zent Imre-utcaban emelt szép, modern, egészséges iskolaépületből kilakoltatják a városi elemi iskolákat és az ismeretes városházi épületszárnyban zsúfolják össze, anol moot a városi gimnázium szo- roskodik. Annyira képtelenségnek tetszett ez a terv, hogy szinte rostéi lünk vele foglalkozni és ma sem gondolnánk rá, ha most már komoly körökben is nem beszélnének róla. Tessék elképzelni: a nevezett épületszárnyba, — melyből annak idején azért költözött ki az elemi iskola, mert orvosilag is megállapították egészségtelen, alkalmatlan voltát és amelyben hosszas átalakítások után is csak szükségből fér meg a városi gimnázium (hiszen ezért kíván onnan egészséges, alkalmas helyiségbe költözni !) — állítólag bele akarják költöztetni a Szent Imre iskola, a Szent Tamás és a külső Szent István iskola gyermekeit. E tekintve tehát egyéb egészségügyi követelményektől, a 40—60-as létszámú elemiiskolás osztályok (12—14 osztály) férjenek el ott, ahol a kisebb létszámú középiskolás nyolc osztály is alig fér el. De tovább megyünk: a Szent Imre-utcai iskola egyenesen a város elemiiskolás gyermekei számára épült a város és az állam áldozat- készségéből és azon közférftaknak lelkesedéséből, akik hosszú évek mulasztásait pótolva végre egy szép, egészséges, világos épületben akarták látni a tanuló gyermeksereget. Mi, szülők, aggodalommal figyeljük tehát ezt az ügyet, — noha nem akarjuk elhinni, hogy a város elemi iskolás kis gyermekeinek érdeke eny- nyire mellékes és félretolható lenne azok szemében és lelkiismeretében, akik mindezért felelősek lennének. Nincs Esztergomban egyetlen szülő sem, aki ebbe a megoldásba belenyugodna. Azt meg egyenesen lel- Ketlenségnek tartanánk, hogy a Szent Margit leányiskolát a Hősök-terón lévő iskolaépületbe telepítenék ki.. (Szegény kis leánykák, akiknek a város közepéből oda kellene jármok 1) Reméljük, hogy még hátra vannak azok, akik ebben az ügyben az utolsó szót kimondják. A városi iskolaszék és a polgár- mester, mint az iskolaszék elnöke, talán mégis csak másként gondolkozik. No, még itt van a kir. tan- fe ügyelőség is, amely hivatalból őre az elemiiskolai tanügynek és az iskolák jó elhelyezésének. Sőt a kultuszminisztéi iámban is szólhatnak pár döntó szót, ahol nagyon jól tudjak, hogy miért kellett űj iskolát épiteni az esztergomi gyermekeknek és hogy a Szent Imre utcai iskola milyen célra épült tíz évvel ezelőtt. Tisztelettel: több saülő. Leszállították az internrbán teleíonbeszelgetesek diját A kereskedelem- és közlekedés- ügyi miniszter az interurban-telefon- beszélgetósekre vonatkozólag új díjszabást léptetett életbe. Március elsejétől kezdve az első díjövben 25 kilométeres távolságra reggel 8 tol este 7-ig 50 fillér a háromperces beszélgetés, a második dijővben 1.10, a harmadik díjövben 1.50, a negyedikben 1.80, az ötödik, hatodik és hetedik dijővoen 2 pengő. A meghívás és külön meghívás dija az első öt dijővben 50 fillér, a többiben 60 fillér, a törlési díj az első öt dijővben 10 fillér, a másodikban 22, a harmadikban 30, a negyedikben 36, az ötödikben, hatodikban és hetedikben 40 fillér. Ugyanannyi a kettős előjegyzés dija is. Gyengeforgalmú időben, este 7-től reggel 8 ig háromperces beszélgetés az első díjövben 50, a másodikban 66, a harmadikban 99 fillér, a negyedikben 1.08 pengő, az ötödik, hatodik és hetedikben 1.20 pengő. A miniszter megváltoztatta a kedvezményes hirlapbeszélgetések tarifáját is.
