Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 18. szám
2 ESZTERGOM Ss VIDÉKÉ 1939 március 5 gatók egymásután szépen feleltek Bartossik Béla tanfolyamvezető gaz dasági tanár, Jankó István szőlészeti és borászati főfelügyelő, Kottler László állatorvos, Takács János dr. orvos és Urbán Vilmos igazgató tanító kéreéseire, bizonyítva, hogy hasznosan töltötték el azt az időt, amelyet három hónap alatt, naponta este hattól kilencig a tanfolyami előadások hallgatására fordítottak. A vizsgán természetesen csak nagyon keveset hallhattunk abból a hatalmas anyagból, amely a tanfolyam három hónapja alatt előadásra került, de igy is meg kell dicsérnünk annak a 35 esztergomi gazdának a szorgalmát és kitartását, akik végig kitartottak s nem sajnálták a fárad sá'got, hogy napi munkájuk végeztével — sokan bizony erősen őszülő fejjel — újra beüljenek naponta három órára az iskola padjaiba. Bizony, ezekből a gyermekeknek készült padokból már meglehetősen kinőttek. De eljöttek és kitartottak végig harmincötén. Sokat tanultak a három hónap alatt, legfőképpen azonban azt tanulhatták meg, hogy milyen széles az az ismeretkör, amivel a mai gazdának bírnia kell. Hogy három hónap alatt ennek csak a morzsáit lehet felcsipegetni s égető szükség, hogy felállitassék Esztergomban az állandó téli gazdasági iskola, amely a felnövő gazdanemzedéknek alaposabb, szakszerűbb, tanulási leheiőséget biztosíthat, mint amilyet ez a rövid három hónap nyújtani tudhatott. A párkányi Kai. Legény- egylet közgyűlése Február 26-án, vasárnap d. u. 4 órakor tartotta a 20 éves cseh megszállás alól felszabadult Párkányi Ka . Legényegylet évi rendes közgyűlését saját új székházában szép látogatottsága mellett. A közgyűlésen az tergomí testvéregylet és az országos központ Marosi E. András kiküldöttel képviseltette magát. A közgyűlést Medien István párkányi esperes-plébános, egyházi elnök szép beszéd kíséretében nyitotta meg, majd a közgyűlés tárgy- sorozata következett. A titkári-, pénztárosi-, háznagyi-, dékáni-, könyvtárosi jelentések ismertették részletesen az egylet évi nagy kulturmunkáját, melyekből meg állapíthattuk, hogy az egyletnek 6 alapitó, 122 pártoló és 106 ifjúsági rendes tagja '.van. Múlt évi bevétele 25.320 15 csehkorona, kiadása pedig 25.336‘30 csehkorona volt. Az egyleti kulturház építési költsége 129.431‘20 csehkoronát emésztett fel a tetemes ingyenmunka beszá mitása nélkül A tartozás még 7a.000 csehkorona. A közgyűlésen az elismerések és felmentések megadása után megválasztották az új tisztikart. Egyházi elnök: Medien István esp. plébános, egyházi alelnök : Csernota Jenő káplán, világi elnök : Németh József, alelnökök : Répássy István és Hegedűs Balázs, titkár: Nagy Lajos, háznagy : Sümegh János banktisztviselő, pénztáros : Sipka Béla. Dékánok : Meng Ferenc és Spátay Gyula. Könyvtárosok : Sóska László és Baka, Béla. Ruhatárosok: Paulo- vits János és Baka István. Zászlótartó : Benke Józstf. Diszlettáros: , Német László. Ezenkívül 14 választ mányi és 4 póttag, valamint 7 napibiztos került megválasztásra. A tisztújitás után több értékes felszólalás hangzott el, majd a központi kiküldött, Marosi E. András buzdító beszédet intézett a Kolping ifjakhoz és erőteljes tömörülésre, összetartásra és lendületes épitőrnun- kára hívta fel tz iparosifjúságot, gajd a Himnusz hangjaival lelkes hangulatban ért véget a 20 éves el szakítás után ismét szabad magyar párkányi egylet közgyűlése. f ................................ f H angverseny az érseki tanítóképzőkben Az érseki tanítóképző minden évben megrendezi a maga „nagy“ estjét s ezáltal alkalmat nyújt a város és környék közönségének, hogy bepillanthasson abba a nagy nevelőmunkába, amely a hatalmas épület falai közt folyik. Ezidén az intézet f. hó 26-án, vasárnap este fél 6 órai kezdettel változatos műsorú hangversennyel kedveskedett a közönségnek. A műsoron csak magyar szerzők műveit hallhattuk s büszkén állapíthattuk meg, hogy énekben és zenében egyaránt oly számokat élvezhettünk végig, amelyek a magyar éneket és zenét megszerettették még olyanokkal is, akiket a modern külföldi zene varázsa teljesen magával ragadott. Magyar zene is lehet modern anélkül, hogy egyéni zamatét, sziveket megdobogtató különleges ritmusát fel kellene áldoznia. A műsor Kéler „Rákóczi nyitányáéval kezdődött. A Rákóczi-nóta jellegzetes ütemei, szólamvezetése dúsan aláfestve a modern zene ismert sokszinű akkordjaival, a régi világ és a mai találkozása a zene világában 1 A friss indulóütem tünékeny futanai mögött mély aláfestést kap a Rákóczi-motivumok komoly mondanivalója. A szinte prológként bemutatott nyitány után, magyaros, harcias hangulat földöntúli érzések hordozójává alakul át. Liszt Ferenc bájos „ An- gelus“-a következik. Az intézet nagyszerű, minden hangszint kifejezni képes orgonáján Pallós Béla V. é. n. játssza el ezt a remekművet. A nagynevű szerző az estha'angszó áhítatát örökíti meg e csodásán finom művében. Az orgona a harang ütemét veszi alapul, amelybe az emberek hétköznapi szorgalmas munkáját, veritékes gondjait, apró örömeit és bánatát szövi be, hogy a végén nagy Te Deummal köszönje meg a lefolyt nap áldásait. Az elő adás méltó volt a világhíres szerzőhöz és a műsor egyik gyöngyét jelentette. Erre két modern feldolgozásit énekszám következett. Petőfi : „Már mi- nékünk“ c. aktuális költeményét, hal lőttük a kis gyakorlósok ajakaról Farkas F. feldolgozásában. Az üde gyermekkart Lénárt Sánnor V. ó. n. tanította be és vezényelte. Látszott a kis előadókon, hogy igazán szívből éneklik: „Szegény magyar, beh magyar vagy ezen a főid kerekén 1“ A kis énekesek karmesterükkel együtt sok tapsot kaptak. A másik énekszám Kodály: „Kit kéne elvenni“ c. székely népdal feldolgozása volt. Ezt Geyer Béla zenetanár vezénylésével a tanítóképző nagy énekkara adta elő. A nehéz műsorszóm a kitűnő karnagy és a megértő kar nagyazerű együttműködése folytán igen nagy sikert aratott. A kezdetben hidegen fogadott Kodály-mű vek ma már megszokott műsorszámai a komoly énekhangversenyeknek, a közönség nemcsak hogy megszokta, de már meg is szerette ezeket, de ehhez sok ily prec;z előadásra volt szükség, mint amilyent itt élvezhettünk. A siker egyrésze a szöveget is illeti, amely a székely legény nagy dilemmáját olykor kacagtatóan dramatizálja. A hangverseny folyamán a zongora is szép szerephez jutott. Szkalka Ágoston V. é. n. bravúros technikával játszotta el Ábrányi Kornél „II. magyar ábránd“ ját. A villámgyorsan engedelmeskedő ujjak a legszigorúbb magyar hangulatokat varázsolták az őket osztatlan figyelemmel kisérő nagyközönség szivébe és leikébe. A műsorszám megérdemelte a legteljesebb elismerést. Egyik kiváló és felejthetetlen száma volt a műsornak Kodály „Ka- tonadai“*a is, melyet trombita és dobkisérettel az intézet férfikara zengett ei Geyer Béla zenetanár vezénylése mellett. A régi katonaélet teljes parádéja, szinpompája jelent meg lelkünk előtt az ismert katona- nóták motívumai közben. Sok-sok taps hangzott el utána ; a közönség hosszú lelkes tapsa volt a siker biztos tanujele. Hubay „Helyre Kati“ csárdajelenetét Pusztai Árpád III. é. n. hegedülte Farkas Tibor V. ó. n. zongo- rakiséretével. Mindkét előadó kiforrott technikájú zenész. Különösen a zeneszám utolsó része oly bravúros gyorsaságot ir elő, amely az előa dókat ugyancsak próbára teszi. A minden várakozást kielégítő előadást a hálás közönség oly ovációval jutalmazta, hogy a zeneszám utolsó részét az előadóknak meg kellett ismételniük. Azután pedig az a műsorszám következett, amilyent a képző színpadán nem láthattunk. Patyi Károly- nak, az intézet tornatanárának betanításával a kis gyakorlósok magyar ruhában lejtettek el magyar táncokat György János IV. é. n. zongorakiséretével. A kis gyermekek kedves, ügyes mozdulatai, a ritmus pontos megtartása, a bátorság, amellyel a nagyközönség előtt is otthonosan, fegyelmezetten visel- selkedtek, dicséretére válik az előadóknak és a betanítójuknak egyaránt. A közönség nem győzött betelni a jelenet szépségével, megúj- ráztatta a táncot és ünnepelte a rendezőt. A műsor utolsó száma ismét Ko- dály-szám volt. Berzsenyi „A magyarokhoz“ c. fenséges ódájának négyszólamú kánonja méltóan fejezte be a hangversenyt, amely a tanítóképző komoly ifjúsági ünnepélyeinek egyik legsikerültebbje volt. A megjelent előkelőségek sorában ott láttuíc dr. Meszlényi Zoltán püspököt, dr. Drahos János prelátus, erseki helynönöt, vitéz Kolczváry Béla ezredes, katonai álíomáspa- rancsnokot, dr. Brenner Antal polgármesterhelyettest, a főkáptalan, a grerniális papság több illusztris tagját és a társintézetek igazgatóit, tanárait. A termet teljesen megtöltő közönség nagy megelégedéssel távozott a jól megrendezett hangversenyről. Beszámoló a KLOSz tagavatásról A KLÖSz vízivárosi Szent Erzsébet csoportja február 26-án, vasárnap d. u. fél 4 órakor tartotta első tagavatását. A szenttamási Szent István kápolnában 30 leány Ígérte meg, hogy a Katolikus Leányok Országos Szövetségének hűséges tagja lesz és törvényei szellemében alakítja lelkivilágát, hogy így Istennek, hazának és embertársainknak javát szolgálja. A tagavatás előtt dr. Almásy József plébános beszédet mondott, amelyben visszapillantott az , egyesület múltjára, majd rámutatott a szervezkedss fontosságára, hogy a mai idők súlyos követelményeinek megfelelni tudjunk. A tugavatás után ünnepi gyűlés volt a Szenttamás Vízivárosi Katolikus Olvasókörben, amelyen Szkalka Ilona ifjúsági elnök bevezető szavai után Tóth Maria, a KLOSZ központi kiküldötte tartotta meg tartalmas előadását. Kifejtette, hogy mit jelent KLOSz leánynak lenni. Elsorolta, hogy mi mindent ad a leányoknak a klub és gyakorlati útmutatást adott a klub életére és működésére. Lágerlőf'Zel- ma bájos legendájával fejezte bejelőadását Tóth Mária és kérte a jleá- nyokat, hogy miként a legenda hőse annyi sok viszontagságon keresztül is megőrizte és hazahozta a Szentföldön gyújtott tüzet, úgy ők is őrizzék meg szivük tiszta lángját az élet minden megpróbáltatásán keresztül is a jó Isten számára. Az előadás után Angyal Anna szavalta el lelkesen Várbíró Erzsébet „Testvéreim I Leányok 1“ kezdetű alkalmi költeményét. Szölgyémi József hittanár, a klub lelki vezetője zárószavaiban megköszönte aj központ képviselőjének a szép és tanulságos előadást, és hangoztatta, hogy ha a Szenterzsébet Leánykor csatlakozott is a KLOSz- hoz, azért továbbra is az egyházközségé marad, úgy mint eddig. Ezután megemlékezett az Erzsébet-csoport szeretett „klubmamájáról“ Kiinda Arankáról, akit „leányai“ leik es tapssal ünnepeltek. A gyűlés a KLOSz- jelszó eléneklésével ért véget: „Szemünk az égre bízva [néz Testvérkezet szorít a kéz. A múlt sugal szent őserőt Építsünk rajta szebb jövőt.* Reméljük, hogy ennek a 30 fiatal leánynak meleg kézszoritása egymással és a Szövetségen keresztül az ország sok száz leányával, ha kicsi is, de komoly lépés volt a szebb jövő, a szentistváni Magyaror szág kiépítése felé. Vármegyei népművelésünk Sárisáp. Február 23-án Sárisáp községben megtartott népművelési előadásnak Dávid Tamás j ig.-tanitó volt az előadója és „Mit köszönhet a világ a magyarságnak“ címen értekezett. Jobbágy Tihamér áll. tanító a nádorfekérvári ütközetről tartott elbeszélő órát. Solymár József ügyesen szavalt, majd pedig ÖLömösi Ida áll. tanítónő oktató film diapozi- tiveket vetített és hozzá magyarázatot tartott. Tokod. Február 23 án tartotta Tokod község Helyi Népművelési Bizottsága legutóbbi népművelési előadását, melynek előadója Gottmann Vilma tanítónő „A környezethatása a gyermekre — a szülő és a gyermek“ címen értekezett. Újvári István kántortanitó Arany : „Családi kör“ című költeményét ismertette meg a hallgatósággal. Süveges Tibor ügyesen szavalt, Lukácsi Máté és Simon Anna kis párjelenetet adtak elő kedvesen. Oktatófilm vetítése és a Himnusz közös eléneklésével fejeződött be az előadás. Annavölgybánya. Cser Simon tanító „Hogyan éljen a tüdőbeteg a családban“ címmel tartott előadást Annavölgybánya legutóbbi népművelési előadásán. Szlávik Mihály tanító elbeszélése után a gyermekkar ügyesen és szépen előadott dalai következtek. Pintér János levente ügyesen szavalt, az Ifjúsági Vörös- kereszt tagjai kis sz indarabot adtak elő. A műsor utolsó száma több Induló volt, melyet a leventezenekar adott elő. Csév. Magyar nótaest sorozat Csé- ven. A csévi Népművelési Bizottság terjedelmes nótaestsorozatot állított be munkakörébe és igy Csév község lakossága és fiatalsága sok magyar nótát ismer meg és tanul be közösen. Felemelő hallani, amikor a hatalmas tömeg, öregek és fiatalok milyen lendülettel és közös akarattal éneklik a szebbnél-szebb magyar nótákat, melyeket Gárdonyi Aurél állami tanító vezetése alatt tanulnak be az esti órákban. Gonda Béla igazgató, népművelési gondnok szakszerű irányítása és figyelme az iskolánkivüli népművelésnek ezen fontos ágára is kiterjed.
