Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 16. szám

2 ESZTERGOM «t VIDÉKÉ 1939 febtuár 26 azoknak is, akik a szavazástól távol­maradnak, hogy az istenellenes tör­vényekért felelősek az egyes válasz­tók is, arra a polgárok keveset gon­dolnak. — Talán éppen azért, mert nap­jainkban annyira hirdetik, hogy a vallásnak, ennek a nagy lelkiismeret ébresztőnek és irányítónak a politi­kához semmi köze I Akikre ember­társaik közös javukat vagy Isten ilyen javakat bízott, felelősséggel tar­toznak. — Örökérvényű elrettentő példája a társas felelősség hiányának a zsi­dók esete, kik Krisztus felfeszitését követelték. Mivel sokan voltak, azt hitték, hogy az Istengyilkosság felelősség megoszlik közöttük, miért is bátran kiáltották: „Az Ő vére raj- tunk és a mi gyermekeinken!“ És bekövetkezett a szörnyű bűnhődés, azaz Jeruzsálem pusztulása, a zsidó­népnek a világon való szétszórása és sok szenvedése, bebizonyította, hogy a társas felelősség bizonyos értelemben fokozott felelősség, mert abban nemcsak a mi egyéni javunk és üdvünk, de sok embertársunk, kortársak és utódok, néha egész nemzetek és országok java és üdve forog kockán. Idegenforgalmunk fejlesztése Deseő Győző városunk Idegen- forgalmi Hivatalának vezetője ha­talmas elaborátumot dolgozott ki az idegenforgalom általános jelentősé­géről, városunk idegenforgalmi múlt­járól és jövő terveiről. A munkát értékes szaktudás, kö­rültekintés, biztos elgondolású szer­vezés jellemzi, úgyhogy hasznos lesz az elaborátumnak szélesebbkörű is­mertetése. A bevezetőben megemlékezik a memorandum Esztergom kiváló ide­genforgalmi adottságairól, amelyek joggal predesztinálják városunkat arra, hogy csonka hazánk egyik „legragyogóbb s legpompásabb“ ide­genforgalmi központja legyen, Deseő Győző ezután visszapillan­tást vett az idegenforgalom kezdeti kialakulására, majd városunkra vo natkozóan közöl igen értékes sta­tisztikai adatokat. Ezekből legérdekesebbek: 1933- ban Esztergomoan 340.000 személy, 1938-ban 800.000 személy volt. Ha egy személyre 1.80 P fejen­kénti költési átlagot számítunk, ak­kor ez az idegenforgalom csaknem másfél millió forgalomképességet je­lent, ami igen értékes és megbecsü lendő eredmény, aminek haszna azután mutatkozik is pl. az adófize­tési készségben. Összesen az ide­genforgalommal kapcsolatos adóbe­vételemelkedés összegét cca. 50.000 P-re tehetjük. Az elaboratum ezután az 1938 as évről számol be ; az Idegenforgalmi Hivatal átszervezéséről, az idegen- vezetői tanfolyamokról, a diákszálló felállításáról, a propagandáról stb. Igen értékes és megszívlelendő terveket közöl a memorandum az Idegenforgalmi Hivatal vegleges és célszerű megszervezesére. Ebből a szempontból a legkénye­sebb követelményeket a következő 7 pontban foglalhatjuk össze: 1. Az Idegenforgalmi Hivatal ve­zetőjének városhoz való viszonya sür­gős rendezése; 2. Az Idegenforgalmi Hivatal ügy­körének végleges lerögzitése ; 3. Minden néven nevezendő ün­nepség — kivéve a kimondottan hivatalos, illetve hazafias ünnepsé­geket — az Idegenforgalmi Hivatal kizárólagos ügykörebe való utalása 4. Minden ügyben, amely a leg­csekélyebb mértékben is érinti az idegenforgalmi érdekeket (pl. iparén- gedelyek kiadása a vendéglátó ipar részére) az Idegenforgalmi Hivatal véleményének a kikérése is ; 5. Az Idegenforgalmi Tanacs meg­alakítása legfeljebb 8—10 taggal; 6. Felhatalmazáskérés a képviselő- testülettől, hogy az Idegenforgalmi Hivatal vezetője a képviselőtestület előtt, mint előadó szerepelhessen, ille tőleg azokban referálhasson. 7. Múlhatatlanul szükséges egy állandó segéderő beállítása. A memorandum további része meg­emlékezik arról, hogy Esztergom ide genforgalmában a Felvidék vissza csatolásával új lehetőségek nyíltak jneg. De ezek a lehetőségek foko­zott előrelátó, felelősségteljes mun­kát igényelnek. Legelső megoldandó feladat Esz­tergom szállodakérdésének megol­dása, mert ez a kérdés az idegen- forgalom legjobb, de legrosszabb propagálója lehet. Figyelmeztet az elaboráíom Éger város példájára. Ahol 100 ágyas, modern és komfortos luxus-szállo­dát építettek és mindezért a város a bérlőtől évi 6000 P bért kér és csak a 100.000 P utáni forgalom­ból egy bizonyos részesedési hánya dót. Ezzel szemben az esztergomi Fürdő-szálló bérlője a csak 20 szo­bás szállodáért, olyan szobák után, amelyek az egri szálló szobáival szemben legfeljebb csak cselédszo­báknak minősíthetők, évi 8000 P bérösszeget kénytelen fizetni. Nem egy vendég távozott már el Esztergomból a hiányos szállodák miatt. Valamiképpen tehát ezt a kér­dést meg kell oldani s a kedvező megoldásig is ezen a helyzeten se­gíteni kell. Nagyon fontos a város lakóságá­ban az idegenforgalmi érzék kineve­lése, amelynek mottója más nem lehet, mint hogy olcsón kell nagyon jót nyújtani, nem pedig, mint Ész­tergomban hiszik, drágán nagyon rosszat. Esztergomnak nagyon fontos fel­adata lesz bekapcsolódni az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal ter­veibe, amely az ország be’ső vendég- forgalmát a „Dopolavoro“ és a Kraft durch Freude“ mintájára kí­vánja megszervezni. Hogy ennek a belső idegenforga­lomnak első hírnökeit és csoportjait fogadni tudjuk, módot kell találnunk a Diákszálló végleges felállítására. Fontos feladat a propaganda kér­dése is, előadások, plakátok, reklá­mok stb. útján; a nyaralásra alkal­mas kiadó magánlakások beszerve­zése és nyilvántartása, ezeknek elő­zőleg minőségi, egészségügyi és árpolitikái szempontból való alapos felülvizsgálata. Nem elég azonban megfelelő la­kásokról gondoskodni, hanem gon­doskodni kell arról is, hogy az itt nyaraló közönség megtalálja a maga szórakozását. Rengeteg nyaraló jött be az Idegenforgalmi Hivatalba az idén is — mondja a memorandum —, hogy gyönyörű szép ez az Eszter gom, de unalmas és az idegen ha­lálra unja magát. Ezen a kérdésen segítendő, az elaborátum a terveknek egész sorát említi fel ; a rendes zeneélet meg­szervezése, nyilvános park és strand­koncertek, ötórai teák, esti tánc­zene, bridzs-szalon, játéktermek, csó­nakázás, horgászat, vadászat stb. Újra szerepel a tervezetben a vikkend telep is, amelyet úgy lehetne megoldani, mint már Lupa-szigeten megvalósították, cölöpszerű építmé­nyen. Erre alkalmas terület volna akár a sziget vége, akár más hely valahol a perifériáján. Itt felmerül a Vaskapunak és a Kovácspataknak nyaralóteleppé való kiépítésének kérdése is. Meg kell csinálni a „Kurlistát“, amely nemcsak elsőrendű propaganda eszköz, de minden nyaralónak ked­ves olvasmánya, mert mindenki ki­váncsi, hogy kivel nyaral együtt, mely előkelőségek érkeztek váro­sunkba. Kérdőíveket is kell kibocsátani a nyaralók számára, hogy ily módon megtudható legyen, hogy mit kíván az idegen, mivel volt megelégedve s mi az, ami panaszra adott okot. Az idegenforgalom szempontjából semmiesetre sem elhanyagolható kérdés a közlekedés kellő megszer­vezése, e téren most, a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatban, új helyzet adódott. A közlekedéssel függ össze két útépítés is, nevezete­sen a táti és vaskapui út megépí­tése. Befejezőül a memorandum fény­képpályázat szükségességét, kirakat­versenyeket és egyéb propagandisz- tikus eszközöket sürget. Mint tehát a hatalmas munkából láthatjuk: terv, ötlet, nagyvonalúság van bőven, csak össze kell fogni a város minden egyes lakosának, hogy a tervek meg is valósulhassanak. »♦♦»WmMIUHtfMHIIIM Ipartestületi közgyűlés Az Esztergomi Ipartestület elmúlt vasárnap délelőtt tartotta a Magyar Királyban évi rendes közgyűlését, melyen 220 iparos jelent meg. Megjelent a közgyűlésen az ipar­hatóság képviseletében dr. Brenner Antal városi főjegyző, a kamara kép­viseletében Marschall Béla kamarai alelnök és Bayer János kamarai számvevő, mint vendég dr. Felher Gyula c. kanonok, belvárosi plébá­nos és sokan mások az iparosság barátai és jóakarói sorából. A Magyar Hiszekegy elmondása után Hermán Lajos elnök üdvözölte a megjelenteket, rámutatott az ipa­rosság mai súlyos helyzetére és ösz- szefogásra, megértésre hívta fel az iparosságot. Farkas Dezső ipartestületi jegyző az év fontosabb eseményeit ismer­tette kimerítő jelentésében, mely után letárgyalták az évi zárszámadást, a vagyonleltárt és az 1939. évi költ­ségvetést, melyeket a közgyűlés egy­hangúlag elfogadott, a pénztárosnak pedig a felmentvényt megadta. A közgyűlés során újjáválasztot­ták az elöljáróság egy harmadát, to­vábbá egy alelnököt, egy elöljáró- sági póttagot, 3 számvizsgálót és a pénztárost. A közgyűlés az elnökség által javasoltakat egyhangúlag vá­lasztotta meg. A polgármester képviseletében dr. Brenner Antal városi főjegyző az IPOSz által kitüntetett Halász György cipészmester és néhai Polusin Má­tyás szabómester iparosok érdemeit méltatta, kiemelve, hogy mindkét ki váló iparos mily értékes munkát vég­zett az iparosnevelés, az iparos ösz- szetartás és szakmájuk megbecsülése érdekében. Követendő példákul állí­totta a kitüntetetteket az Iparostár­sadalom elé és rámutatott, hogy a tisztességben megöregedett iparosok érdemeit nemcsak a város vezetői, az iparosság irányitói, hanem a fel­sőbb érdekképviseletek is elismerik és jutalmazzák. Hosszú, boldog éle­tet kivanva az élőnek, békességes nyugodalmat a már elköltözöttnek, majd a két oklevelet átnyújtotta. Az Országos Iparos Nyugdíjinté­zet felállítása érdekében az Ipartes­tület már ismételten állást foglalt és a közgyűlés olyan határozati javas­latot fogadott el, amely szerint kéri az ipurosnyugdij előkészítésével fog­lalkozó érdekképviseletet, hogy az iparos nyugdíjintézetbe tartozó min­den iparos nyugdíjjárulóka a kere­setiadóval együtt rovassák ki, vagy pedig kamarai illeték módjára Írják elő és úgy szedjék be. Az elöljáróság jelentéséhez Mar­schall Béla kamarai alelnök szólott hozzá és megállapította, hogy áz iparosság nem igen törődik bajaival, gondja sem sok lehet, mert semmi­féle indítványt nem nyújtottak be. Miután tudomása van arról, hogy Esztergom városának országgyűlési képviselője, Kunder Antal iparügyi miniszter többrendbeli Ígéretet tett, hogy az iparosság segítségére lesz, hiszi, hogy a panaszok orvosoltat- nak és Esztergom iparosságára, de az ország valamennyi iparosára szebb és boldogabb napok fognak felvir­radni. A gyűlés végén az elnök bejelen* tette, hogy Kunder Antal kereske­delem- és iparügyi miniszter d. u. 6 órakor látogatást tesz az ipartes* tületben. Felkérte az iparosságot, hogy minél számosabban jelenjenek meg ez alkalommal, mert ekkor sze­mélyesen adhatják elő a miniszter előtt panaszaikat. Dj ecetgyár Esztergomban! Az „Esztergom és Vidéke“ időn- kint seregszemlét tart Esztergom ipari élete fölött, de különösen szá­mon tartja azokat az új vállalkozá­sokat, amelyek a város vérkeringé­sét felfrissítik. Ez alkalommal ecet­gyár alapításáról számolhatunk be olvasóinknak. Esztergomban eddig nem volt ecetgyártás, így az új ecetgyárral ez az ipar — a megyé­ben nagyobb alapot kapott és a mo­dern berendezéssel gyári jelleghez is jutott. Az új ecetgyár a Simor János• utca 7. szám alatt helyezkedett el és ma már teljes üzemmel működik. Tulajdonosa vitéz Keresztes Gyula, akinek áldozatkészsége és szak­tudása folytán a gyár teljesen mo­dern és mintaszerű. Jelenleg két nagy, egyenkint 85 hl.-es erjesztő kád dolgozik a legtökéletesebb fel­szereléssel, automatikus szerkezetek­kel. Az eredmény már eddig is igen szép. A havi termnlés a várakozás­nak megfelel, kb 60 hl. Megemlítésre méltók a modern szűrőkészülékek is, melyek teljes higiéniát biztosítanak. Az első gyártásból mintát küldtek fel a budapesti vegyvizsgáló intézet­nek, ahonnan az ecet minőségéről és tisztaságáról a legszebb elismerés érkezett vissza. Egyébként az egész gyárban mintaszerű a tisztaság. Amidőn vitéz Keresztes Gyula tulajdonos ecetgyáralapitásáról meg­emlékezünk, tesszük ezt nemcsak az újdonság szempontjából, hanem elsősorban azért foglalkoztunk vele, mert Esztergom ipara gazdagodott. Felhívjuk Esztergom és a vidék kereskedőtársadalmát az új gyárra, mert a legnagyobb támogatást ér­demli meg. Két kiváló iparos kitüntetése Az |Ipartestületek Országos Szö­vetsége két jónevű és közbecsülés- ben álló iparosmesterünket tüntetett ki elismerő oklevelével. Halász György cipószmester, ki­nek műhelye nemcsak jóságáról és ki­tűnő munkájáról, hanem műhelyi alkalmazottjainak katonás fegyelmé­ről is közismert, s ki 40 éven felüli ipari munkájával polgártársainak el­ismerését és megbecsülését vívta ki, ki 1892 óta több mint 30 ipari se­gédet nevelt, kinek műhelyéből és keze alól ar any és ezüstkoszorús iparosok kerültek ki, megérdemelt elismeréshez jutott. Halász György cipószmester büszke lehet neveltjeire

Next

/
Thumbnails
Contents