Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 14. szám

2 ESZTERGOM «t VIDÉKÉ 1939 febtuár 19 KÜLFÖLD Bródy volt ukrán miniszterelnök még nem szabadult ki. — Nagyobb angol kölcsönt ajánlottak fel Olasz- és Spanyolországnak. — Március 21 -én látogat el a francia köztársa­ság elnöke Angliába. — Újabb 500 hadirepülőgépet vettek Amerikától a franciák. — Bevezetik az egy tál étel rendszert Szlovákiában is. — A szovjet új feketetengeri paktum­mal kísérletezik. — Az angol kor­mány diplomáciai eszközökkel is tá­mogatja az exporthadjáratot. — Módosítják a lengyel bankjegyek aranyfedezeti rendszerét, — Rövi­desen megkezdik Velence ujjárende- zésót. — Berlin gazdasági enged­ményeket tett Romániának. — Azana elnök nem tér vissza Spanyolor­szágba. — Meghamisították a ru- szinszkói választás eredményét. — Anglia továbbfejleszti kereskedel­mét, a dunai államokkal. — Nagy­szabású kémkedési ügyet lepleztek le Belgiumban. — Két zsidóellenes törvényjavaslatot terjesztettek a len­gyel képviselőház elé. — Szlová­kiában korlátozzák a külföldiek ren­delkezését ingatlanaik felett. — A pápaválasztó konklávé március hó 1-én ül össze. — A japánok a kí­nai tengerpart valamennyi fontos pontját meg akarják szállni. — Bis­marck nagyságát méltatia Hitler az Uj csatahajót avató beszédében. — Szabadidő világkongresszust tartot­tak Londonban. — Angliában zab­kenyér készítésével kísérleteznek. — A tokiói egyetemről elbocsátottak 15 egyetemi tanárt politizálás miatt. — Tüntető megemlékezés volt Po­zsonyban a cseh betörés vértanúi­nak sírjánál. — Február végén az olasz külügyminiszter Varsóba uta­zik. — Anglia fegyverletételt aján­lott a spanyol vörösöknek. — Né­metország és Franciaország gazda­sági tárgyalásokba kezdett. — Jiz- millió pengő kiviteli többletünk volt januárban. — Kiújultak az olasz­ellenes zavargások Tuniszban. — 186.000 politikai menekült van Cseh­országban. — Amerika 3000 hadi repülőgépet rendelt. — Litvinov szovjet külügyminisztert politikai ku­darcai miatt rövidesen eltávolítják helyéről. — Újabb hőhullám per­zseli végig Déiausziráliát. — Nagy olasz csapalösszevonások történték az olasz Líbiában. — Angliában be akarják vezetni az általános ved kötelezettséget. „— 300 millió ju.a- zsákot rendelt Anglia hadicélra Kal­kuttában. — Angliában be akarják vezetni az ingatlanokra a kötelező háborús biztosítási. — Negrin, a vörös spanyol köztársaság miniszter­elnöke is küldött rószvétiaviratot Ró­mába. — Németországban be kell szolgáltatni az üzletek árjásitásából származó nyereséget. ■ Erélyes intézkedéseket léptettek életbe Csen Szlovákiában a növekvő vagyonme- nekülés ellen. — Az olasz kormány rendeletet adott ki a zsidók ingatla­nainak kisajátításáról. — Hainan szigetét teljesen elfoglalták a japá­nok. — Nagybécs a német biroda­lom legnagyobb mezőgazdasági vá rosa. — Miaja, a spanyol vörös hadsereg parancsnoka elcsapta had­seregének 96 főtisztjét. — A lisza- boni bíboros repülőgépen ment Ro­mába a papaválaszto konklávéra. — Az angol és francia vezérkar meg­állapította együttműködési haditervet. __ $52 millió dollárt irányoztak elő a z amerikai haderő fejlesztésére. — Ausztrália nem engedélyez zsidó telepeket. — Gumikerekű motoros- vonat fog közlekedni Pozsony és Prága között. — Repülőgépmoto­rokat vásárolnak a franciak Angliá­ban. — Roosevelt ez évben meg látogatja Európát. — Kivégezték a barcelonai vörös haditörvényszék el­nökét. — Bukarestben összeül a Balkán-konferencia. családok laktak. A városjellegű te­lepülés központja a Vicus Latinorum néven ismert telep, a mostani Jókai utca és Bottyán János-utca mentén. A majorsági település lakói, mint a királyi udvar emberei, legnagyobb­részt magyarok voltak, bár bizonyára akadtak közöttük egyes szláv csalá­dok is. A királyi udvar szolgálatá­ban állva részben személyi szolgá­latot teljesítettek, részben iparos mun­kává! foglalkoztak. Jogállásuk: a királyi udvar függeléke. A Vicus Latinorum, a polgári telep első okleveles nyoma eléggé kései : 1201-ben kerül elő, mikor Imre ki­rály az esztergomi piac teret a Kis- Duna kikötőjétől, ahoi a halakat medencékben tartják (és árulják) kelet felé egészen a város árkáig és onnan a Hévíz tó felé, az ott lévő telkekkel, szolgalakásokkal, világo­sabb kifejezéssel: jobbágy-házikók­kal (mansus) és egyéb épületekkel, valamint a zsellérekkel (inquilinis) az esztergomi egyháznak és kano nokjainak adományozta, kikötve azonban, hogy az itt lakó vendégek és zsellérek legyenek különválasztva a Vicus Latinorumtól. Még súlyosabb az a kitétel, hogy ne legyenek a Vicus lakóinak valamiképpen is alá rendelve. Ez a kitétel ugyanis azt jelenti, hogy a Vicus Latinorum jo­gokkal és hatalommal rendelkező testület területe, mely tehát nem új település, hanem nagyobb múltra tekinthet vissza. Jellemző az is, hogy az oklevél a Vicus Latinorum lakói­tól megkülönbözteti a jobbágytele­pen lakó vendégeket is, ami viszont nem annyira jogi megkülönböztetést, mint inkább nemzetiségi különbsé­get jelezhet. Kik voltak már most a Vicus Latinorum első lakói, honnan és mi­kor jöttek Esztergomba ? Imre király oklevele III. Bála ok­levelére hivatkozik. Ez 1188-ban kelt, az esztergomi vásárvimról ren­delkezik és még régebbi oklevélre hivatkozik. Bár ez sem lehet régibb 1174 nél, egészen világos, hogy a latinusoknak még ennél is régebben k'.-llett i!t vásártertással kapcsolatos városi életet létesíteni. Szent István legendája szerint a Szentkirály Esz­tergom városban (Strigoniensi oppido) született. Tehát Esztergom legalább is a legenda keletkezésének idejé­ben már kialakult város. A legenda Írása pedig a XI. század végére te­hető s igy a város kialakulására megint csak régebbi időt keli föl­vennünk, nevezetesen Szent István korát. Hogy ezután a latinok csakugyan Szent István korában jöttek ha­zánkba, arról határozott adataink vannak. A latinokat sokáig olaszoknak mondották es tényleges itálisi ere­deteknek vették. Ez alapon mon dották Esztergom középkori polgá­rainak zömét is olasznak, mig nérne tek az első polgárok között csak nagyon csekély számban lehettek s ezek volnának azok között a ven dégek között, akik nem a Vicus Laiinorumb&n, a latinok város­negyedében laktak. Ma már tudjuk, hogy e latinokon vallonokat kell értenünk, akik a mai Belgium fran­cia nyelvű területéről, közelebbről Liege, Namur vidékéről költöztek hazánkba. Ezt régebben csak sejtettük, de ma már határozott adataink is van nak, sőt az időpontra vonatkozóan is majdnem teljes bizonyosságra jutó.tunk. Adrianus de Veteribusco, a liégei Szent Lőrinc apátság szerzetese, aki 1429 —1483. élt, a Chronicon Leo diense vagyis 1 egei krónika c. művé­ben följegyezte, hogy 1447-ben ben egyesek megjelentek Aachenben, akik Magyarországról érkeztek és azt állították, hogy Ők Őseiktől hal iot.ák, hogy Leodium (L’ége, Lüt­tich) városában támadt nagy éh­ínség miatt régen elköltöztek Leo- diumból ős Magyarországra vándo­roltak. Itt a magyar király nekik lakóhelyet adott, amiként egykor Reginardus leodiumi püspök úr az éhínség miatt hozzájuk menekülő Leodium városában adott kerületet, melyet mais (1447-ben) Vicus Hun- garorumnak neveznek. Amikor ezt az aacheniek hallották, azt tanácsol­ták nekik, hogy Liege (Leodium) vá­rosába forduljanak és nyomozzák ki igaz-e ez a dolog. A leodiumiak szívesen fogadták őket és János püspök előszedette a régi króniká­kat és följegyzóseket (historias). Meg is találták, hogy 1052-ben Wazo püspök idején csakugyan éhínség miatt mentek el azok a leodiumiak. A magyar király nagyon szívesen fogadta őket és meghagyta nekik, hogy ne hagyják el nyelvüket, ne cseréljék föl mással. Nagyon elsza­porodtak és sok községet megtöl­töttek, melyeket köznyelven francia falvaknak (Gallia leca) neveznek. Erről a leodiumi püspök igazoló Írást is küldött a magyar királynak és az egri püspöknek, akinek az egyházmegyéjében laknak az emlí­tett leodiumiak. Az idő megjelölése majdnem egé­szen pontos, mert Wazo püspök 1042—48. volt leodiumi püspök és ez idő tájt csakugyan nagy éhínség volt Leodiumban, mint a nagy belga krónika is följegyezte. A magyarországi adatok részben szintén megfelelők, hiszen ismeretes, hogy franciák csakugyan nagy szám bán voltak az egri egyházmegyében. Az Anna királyi hercegasszony el nöksége alatt megindult országos mozgalom folyamán most Eszter­gomban is sor kerül az LL női cso­portjának megszervezésére. A szer­vezőbizottság László István tanács­nok vezetése alatt már meg is indí­totta a munkálatokat. E szervezkedéssel kapcsolatban három kérdőjel kanyarodik az ér­deklődő elé: Mi a Légoltalmi Liga célja ? Mi a női csoport feladata ? Mivel biztosítható a Liga munkájá­nak minél szélesebbkörű eredménye ? Vegyük sorjába a kérdéseket. A Liga általános célja, mint is­meretes, az összlakosság önvédelmé­nek megszervezése légitámadások ese­tére. Célja elemi, hogy az ország minden jakója megfelelő légoltalmi felvilágosításhoz jusson, hogy min­den házban megszervezze a légol­talmi őrséget és minden házban biztosítsa a légoltalmi intézkedések keresztülvitelét. Hogy a iógoltalom mennyire szük­séges, arról épen eléggé meggyő­ződhettünk a múlt év szeptemberé­nek idegfeszitő napjaiban, amikor a háborús veszedelem kiéleződött pá­nikhangulatában a tanácstalan és rémült polgárság ezrei ostromolták a Ligát és amikor itt nálunk Esz­tergomban is zsúfolásig telt termek ben lólekzetfojtva igyekeztünk em­lékezetünkbe rögzíteni valami hasz­nosítható! a nagyközönség részére rögtönzött légoltalmi előadások is­meretanyagából. Ez a lecke elég lehetett nekünk 1 Most már mindenki tisztában van vele, hogy a védekezésre béke ide­jén kell felkészülni és megbocsátha­tatlan szellemi rövidlátásra vallana, ha a háborús veszély pillanatnyi el­múltával ismét visszasülyednénk a közöny és a nemtörődömség kényel­mes álláspontjára. A világszerte lázasan folyó fegy­verkezéssel s a repülőtechnika ro­hamos fejlődésével arányosan lépést kell tartania a polgári lakosság ön­védelmi kiépítésének, hiszen tudjuk, jövő háborújában a légitámadások De nemcsak ott. Voltak Pécs kör­nyékén is, hiszen Szent István Boni- pert nevű francia származású papot tett meg pécsi püspöknek, aki szin­tén erről a vidékről való volt, mert Fulbertus chartresi püspökkel baráti kapcsolatban állott. És voltak másutt is az országban, falvakban, váro­sokban. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy Szent István idejében már kialakult a pénzverők faluja : Kovácsi, a Vicus Latinorum pedig Kovácsi és a királyi major között terült el: alig tehető föl, hogy ennek helye Szent István korában üresen maradt volna, annyival is inkább, mert város jel­legű településnek csak ezt vehetjük, ahol kereskedők tartózkodnak és vásárjukkal megadják a város­jelleget. Leodiumban két nagyobb egyház volt: Szent Miklós és Szent Lőrinc tiszteletére, Esztergomban a város főtemploma, az öreg templom, szin­tén Szent Miklósnak volt szentelve, a másik nagyobb egyház meg Szent Lőrinc temploma volt. Volna még más ok is, hogy Esz­tergom város első polgárainak bel­giumi vallonokat vegyünk föl és legalább egy részüknek ideérkezését még Szent István korába helyezzük : a felsorolt adatok azonban talán magukban is eléggé megvilágítják a fölvetett kérdést: kik voltak Eszter­gom város első polgárai, mikor és honnan jöttek az első települők, a Vicus Latinorum egykori lakói, az esztergomi polgárság igazi ősei. elsősorban a .Hinterland“ ellen fog­nak irányulni, hogy gyökerében ássák alá az ország ellenállóerejót. Ezért nemcsak az egyén saját létérdeké­nek szempontjából, de nemzetvédelmi szempontból is döntő fontosságú, hogy ez az önvédelem az összla­kosságra kiterjedőleg szervezetten és fegyelmezetten legyen kifejthető. A nőknek a légoltalomba való be­kapcsolását, amelyre különben már törvényes rendelkezés is van, az új honvédelmi törvény tette szükségessé. Ez ugyanis a hadkötelezettséget a 60 esztendős korhatárig tolja ki, ami azt jelenti, hogy háború esetén csak a betegek és a 60 éven felüli Öregek maradnak idehaza. A nőkre vár tehát az a feladat, hogy a had- bavonult férfiak helyére álljanak ós a légoltalom fegyvereivel veszély idején megvédjék a maguk ós csa­ládjuk életét. Mert védekezni a légitámadás ellen igenis lehet ós hatásos fegyver ellene elsősorban a pánikot megakadályozó fegyelmezett magatartás, de fegyver minden veder klórmész, amelyet pl. a mustárgázzal fertőzött területre szórunk ós fegyver minden lapát homok, amellyel a gyújtóbomba tü­zet elfojtjuk. A liga tagjai részére ingyen lég­oltalmi tanfolyamokat fog tartani, meg fogja könnyíteni részükre a gáz­álarcok beszerzését, az arra alkal­mas nőkből — társadalmi különb­ség nélkül meg fogja szervezni min­den ház légoltalmi őrségét és kellő kiképzéz után össze fogja állítani a légoltalmi női osztagokat, amelyek a férfiak munkáját szükség esetén át­vehessék. Hogy a Liga célkitűzéseit kellő propagandával és tanfolyamokkal el­érhesse, ahhoz elsősorban anyagi bázisra, vagyis minél több tagsági díjra van szüksége. Az évi tagsági dij összesen 2 pengő, amelyet azon­ban havi 20 filléres részletenkint is lehet fizetni. Ez utóbbi esetnél a 2 pengőn felüli 40 filléres többletet a Liga olyan nópgázálarcok beszerzé­sére fogja fordítani, amelyet veszély Balogh Albin. Szervezkedik a Légoltalmi Liga női csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents