Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 12. szám
16Í9 február 12 ESZTERGOM Ss VIDÉKÉ cserkészparancsnokának felügyelőjéül ugyanazon intézet pedellusát rendelték ki. A prágai jámborén a magyar cserkészek is részt vettek. Érdekes, hogy itt úgy kezelték őket nagy előzékenységgel, mint egy idegen állam fiait és a világért sem volt hajlandó az ott járó cseh közönség elhinni azt, hogy a csehszlovák köztársaság területén olyan magyarok élnek. Megismertette előadó a hallgatósággal a Felvidéken dívott „három sastoll“ próbát, amelynek lényege az, hogy a három sastollra pályázónak 24 órát kellett bőjtölve, nélkülözve a vadonban tölteni. Végül is magyarságuk megőrzése után ezek a cserkészek voltak azok, akik a „Mindent vissza!“ szóval fogadták elsőnek a Komáromba „érkező magyar delegációt. A jellemző esetek egész sorának elmondásával ismertette a felvidéki cserkészek húszéves életét a komáromi cserkészek parancsnoka, akit előadása végén lelkes tapssal melegen ünnepelt a közönség. A tizennégyes Hollók nagymarosi táborozásáról számolt be ezután Gáthy Zsolt Vll. c. t., majd Komán Béla VI. o. t. leírása került előadásra a finnországi cserkészútról. Tanulságos vetített képek kisérték az előadást. Tábortűz fejezte be a szép cserkészbeszámolót sok énekkel, játékkal és mókával. Népművelési előadások vármegyénkben Uny község Helyi Népművelési Bizottságának legutóbbi népművelési előadása a közönség közös éneklésével kezdődött, amikor is egy népdalt tanúltak meg, melyet nagy lelkesedéssel és szeretettel énekeltek. A tüdőbetegségről szóló előadást a körorvos akadályoztatása miatt Kiss János Ágoston tanító olvasta fel. Kreitner József, Bezzeg Károly ügyesen szavaltak. A műkedvelők kedves kis színdarabot adtak elő, me lyet a közönség nagy tetszéssel fo | OTTHONUNK A magyar háziasszony lapja Kézimunka Divat Filléres háztartás Finom konyha Otthon Lakásművészet A jó és biztos fellépés Testápolás Gyakorlatitanácsadó Képben és szövegben egyaránt a magyar háziasszony segítségére szolgál az OTTHONUNK minden száma. Negyedévre í P 50 fillér. —Kérjük levágni i kitöltve alábbi cimrt beküldeni— Otthonunk kiadóhivatalának Budapest, VI, Andrássy-út 16. ♦Előfizetek lapjukra negyedévre 1 pengő 50 fillérért, félévre 3 pengőért •Az összeget egyidejűleg beküldtem •Az összeg beküldésére díjtalan befizetési lapot kérek *Kérek dijtalan mutatványszámot Aláírás................................................................. Foglalkozás ....................................................... P ontos lakcím.................................................... * A kívánt nléhúzáwal megjelölendő. £ S gadott. A Himnusz közös eléneklé- sével ért véget az előadás. Sándor Jánosné tanítónő a magyar nép művészetéről tartott értékes előadást Nagysáp községben a népművelési előadás keretében. Gábor Ágoston tanító Esztergom ostromával ismertette meg hallgatóságát. Az elemi iskolai tanulók kedves szavalatai tarkították a műsort, melynek keretében a hallgatóság több hazafias éneket és népdalt tanult meg. Február hó 2 án tartotta Sárisáp község népművelési előadását, melynek előadója Farkas György s. lelkész volt, ki „Szent István intelmei“ címen tartotta meg tartalmas és érdekes előadását. Kurbélyi Kálmán áll. tanító elbeszélő negyedórát tartott. A gyermekkar egyházi énekeket adott elő ügyesen és kedvesen. Csiszár Jánosné áll. tanítónő tanulságos filmek vetítésével és azok magyarázatával fejezte be az előadást. Szentségimádás a Szent Anna templomban A Szent Anna templomban folyó hó 16-án, csütörtökön tartják meg ez évi szentségimádást, amelynek látogatottsága hagyományos, mert hisz dicséretesen ősi esztergomi szokás, hogy ha valamelyik templomban szentségimádás van, akkor a város katolikus népe minden városrészből nagy tömegekben zarándokol oda imádni, engesztelni a szentségi Jézust. A szentségimádás napján reggei 6 órakor szentségkitétel és szentmise, mely alatt a Jézus Szive Szövetség és a vasutasok végzik közös szent - áldozásukat. 7 órakor szentmise az Urinők Kongregációjának, a férfiaknak és a Leányklubnak közös áldozásával. 8 órai szentmisén járul a szentáldozáshoz a zárdaiskola. 9 órai szentmise alatt a Szent István iskola végzi közös szentáldozását. 10 órakor nagymise és 11 órakor orgonásmise. Délután az engesztelő imaórákon résztvesznek : 2—3 óráig Jézus Szive Szövetség. 3 óra Szent Anna és Szent István iskolák. 4 óra Urinők kongregációja, Leányklub és Erdészeti-iskola. 5 órakor dr. Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok szentbeszédet mond és litániát végez papi segédlettel. Gyónási rend: Szerdán d. u. 3 órakor a Zárdaiskoia, 4 órakor Szent István Iskola, 5 órakor a férfiak és 6 órakor a nők végzik szentgyónásukat, csütörtökön reggel fél 6 órakor a vasutasok gyónása, utána a többi hívők részére gyóntatás 6 órától fél 12 óráig. Erizsán Laci bácsi Talán még ma sem hisszük el, hogy az, amit húsz éven keresztül oly sok könnyes sóvárgással óhajtottunk, valóra vált: visszakaptuk a mi aranykertünket, a tulsóféli vidéket és vele testvérrószünket Párkány községet. Amióta a magyar honvédek a Duna másik felére átvonultak, minden nap új emlékek, régidőktől visz- szatérő kedves örömök várnak bennünket odaát. A húsz év tegnapéból kedves ismerősök tűnnek fel és mi, akik húsz éven keresztül nélkülöztük kedves ismerőseinket, régi barátainkat, jó magyarjainkat, zamatos beszédjeiket és hangulatos társaságukat, különös érzéssel megyünk át szabad időnkben a hídon, amely végre szabad partokat köt össze. Igen sok leltári maradék nagyon olcsón Odaát Párkányban lassan kibontakozik az a tiszta és magyar élet, amely húsz évvel ezelőtt kettészakadt. Ma még mindig vendégjárás van, amolyan ismerkedés, kölcsönös üdvözlés, ami szokás régnemiátott emberek között. Ma még mindig a felszabadulás örömének hatása alatt állunk, itteniek is, odaátiak is. Kedves, megható jelenetek játszódnak le. Nem is hisszük, hogy Esztergomon keresztül a Dunántúl messze vidékéről is mentek át Párkányba, hogy a boldog viszontlátásnak néhány percet szenteljenek. Bárhonnan jönnek is, bárki megy is át, a találkozás végcélja a Krizsán-vendéglő. Az emberek elvégzik látogatásukat, utána pedig felcsillanó szemmel, boldog örömei mondják: no most pe dig keressük fel Krizsán Laci bácsit. Szívesen emlékezünk meg a Kri zsán-vendéglőről, már csak azért is, meri amikor csapataink bevonultak, a magyar érzés, a tiszta magyar gondolat ünnepi kifejezése után nemcsak tisztjeink, hanem polgári embereink is ott találkoztak. A harminchat év óta vezetett és a húsz évi megszállást átélt Krizsán vendéglő minden magyar találkozója volt. Belsó termeiben tisztek és polgári előkelőségek, külső helyiségében a vidékiek és helybeliek meghitt csoportjai. Ez a közvetlen együttes nemcsak a vendéglőnek és étteremnek szólt, hanem elsősorban Krizsán Laci bácsinak, aki vendéglőjében még a régi időkben meghonosította a közvetlen magyar szellemet, a magyaros hangulatot és a megszállás utáni új magyar életet. Éttermei közkedveltek, konyhája elsőrendű és magyaros, szállodája kifogástalan. Mint különös érdekességet említjük meg, hogy kitűnő zenekar játszik esténként, ennek pedig szenzációja a vak harmonikaművész. Amikor Krizsán Laci bácsiról, vendéglőjéről és szállodájáról megemlékezünk, húszéves emlékek adósságát kívánjuk ezzel leróni. EGYRÓL-MÁSRÓL Magyarország csatlakozott az anti bomintern paktumhoz s ezzel formálisan is odaállt a bolsevistaellenes államok mellé, ahova lelkileg mindig is odatartozónak szállította és vallotta magát. Németország, Olasz ország és Japán után Magyarország is nyíltan tagadásba veszi, hogy bármelyik államnak joga volna olyan szervezetet fenntartani, amely a többi állam léte ellen irányul. Az 1919 márciusában Moszkvában megalakított III., vagy kommunista interna- cionálé (rövidített nevén „komintern“) nyíltan proklamálta célját és feladatát: „Minden eszközzel, még fegy verrei is harcolni a nemzetközi burzsoázia ellen és egy nemzetközi szovjet-köztársaság létesítéséért, ami átmenet az állam teljes megsemmi sitéséhez. Ennek a célnak megfelelően szervezték meg a kominternt, ami végeredményben nem egyéb, mint az egész világra kiterjedő egyetlen kommunista párt s annak az egyes országok kommunista pártjai csak szekciói. Bárhol a világon, akár törvényesen, akár titokban működjék tehát egy bolsevista párt, egyetlen bomlott agy, a moszkvai központi végrehajtó bizottság parancsának engedelmeskedik. Hogy ez hova vezet, azt a saját bőrünkön tapasztaltuk, akit ettől jósorsa megóvott, az láthatja a vérző Spanyolországot ... A világ minden művelt országát felelősség terheli azért, hogy ez a roppant méretekben megszervezett bűnszövetkezet két évtized óta veszélyezteti az emberiség legszentebb javait. De ennek az ideje is lejárt. Elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, araikor mindenkinek szint kell vallania, hogy melyik félhez csatlakozik : jobbra vagy balra. Magyarország ezt a kérdést már régen eldöntötte. # * # Az idei Szent István-évben a csonkaországban élő magyarság mindenütt hódolhatott első nagy királya, Szent István dicsőséges Jobbkezónek. Az aranyvonat végigrobogott a magyar dombok és lankák között, meglátogatta a végtelen Alföld hullámzó buzatengerét, megörvendeztette a Tiszahát magyarját épúgy, — mint a dunántúli kultúrnópet. Mindenütt nagy örömmel, mélységes hódolattal és bizakodással fogadták a Szent Jobbot István király megmaradt árva magyarjai, kiket sok keserves küzködós után egy igazságtalan béke ötfelé szakított. Most, hogy az ország megnagyobbodott, hogy végre húsz évi elnyomatás után a Felvidék magyarságára jobb napok virradtak s a fólárbocra eresztett országzászlót kissé feljebb húzhatjuk, bizonyára várja a Felvidék népe a mi nagy kincsünket, az igazságot osztó szent ereklyét. Milyen szép lenne, ha a tavasszal ismét útra kelne az Aranyvonat, hogy ezúttal a húsz évi rabság után sínylődő magyaroknak: Kassa, Ung- vár, Munkács, Rozsnyó, Léva, Érsekújvár, Komárom magyarjainak lelkére sugározná soha el nem múló fényét s lehelné szivükre az ezeréves gyönyörű történelem melegét. Mert jó meleg van ebben a sugárzásban, ahol mi kicsiny nemzet, árva magyarok összetartunk. * • # A lisztforgalmi adóváltság eltörlése, melyről a legtöbb szó esett a a közelmúlt napokban, s amelyre már hivatalos körökben is számítanak, kalkulálnak, régi követelése a magyar gazdatársadalomnak. Ez az adónem 4.50 pengővel sújtja métermázsánként a lisztet, az adó alól csak a termelő saját szükségletére szóló mennyiség kivétel. A kérdés többször került már szőnyegre, több oldalról megvitatták, hogy kialakuljon a véleménye a jogos és méltányos kívánság igen nehéz megvalósításának, ugyaais a lisztforgalmi adó tartozéka a mező- gazdaság megsegítésére szolgáló alapnak.
