Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 11. szám

2 ESZTERGOM «S VIDÉKÉ 1939 febtuár 9 székhely gazdasági vérkeringése szá­mára. Az ideáti eladót, ki szintén ott jut pénzéhez, vásárlásra készte­tik az ottani árak. így a várost ká­rosodás éri. Országgyűlési képviselőnk, a ke­reskedelmi miniszter a város veze­tőségének terve alapján az Országos Központi Hitel Intézet támogatásá­val az elmondottak kiküszöbölésére Esztergomban is meg akarja szer­vezni a Futurát. Hivatali helyiségül önként kínálkozik az OKH irodája, magtárul a tüzőrség részére épített, de üresen álló istálló és raktárhe­lyiség. Az OKH pályázatára több bizományos jelentkezett. így minden előfeltétel megvan a megalakításhoz. Esztergomot egy szoros hálózat veszi körül, melynek csaknem min­den szükséglet beszerzése a kezé­ben van, igy a termény és borke reskedelem, a nagybani cukor, ben­zin, olaj, petróleum szén beszerzése, a lisztkereskedelem tulnyomórósze, a textil, bőr, vas, festék, üveg, ék­szer, bazárárú és pálinkakereske­delem nagyrésze. így a magyar szövetkezeti erő és tőke bevonásával magyar és helyi érdek kívánja a Fuíura esztergomi szervének mielőbbi megalakítását. Legyen ez, a nagyobbrészt gazda városnak, az első lépése a „Magyar Jövő“ felé. Agrárius. Vitézi bál febr. 18-án. Az esztergomi vitézek bálja évek óta kimagasló eseménye Esztergom társadalmi életének. Az idei bál a hagyományos ünnepi keretek között fog lefolyni febr. 18-án a Fürdő Szálloda összes termeiben. A rendezőbizottság már megkezdte a nagy körültekintést kívánó előké­szítés munkáját és a kibontakozott körvonalak előre sejtetik a bál kü­lönösen nagyszabású voltát. Vidéken is nagy érdeklődés mu­tatkozik a bál iránt. A párkányi m. kir. 2. Honvéd-Légvédelmi Tüzér­osztag egész tisztikara megjelenik a bálon és ez lesz az új katonai alakulat első bemutatkozó látogatása városunkban. Esztergom társadalma az eltávo­zott kerékpáros zászlóaljon keresz­tül örökre szivébe zárta a magyar katonaságot, nagy ős őszinte az öröme tehát, hogy a párkányi tisz­tikar bajtársi szeretettel akarja meg­látogatni az esztergomi vitézeket és bennünk megbecsülni a harcterek hős katonáit. Isten hozza őket kö­zénk. A rendező bizottság a báli meg­hívókat a napokban fogja postára adni és ezzel hivatalosan is meg­történnek a bál előkészítésére irá nyúló lépések. Február végéig kell beadni az adóvallomásokat A pénzügy igazgatóság felhívást intézett a közönséghez az 1939. évi általános kereseti: valamint a jöve­delem- és vagyonadóbeval ások be­adására. Az ezévi általános kereseti adóra, továbbá a folyó évi jövede­lem- és vagyonadóra vonatkozólag legkésőbb február végéig kell beval­lást adni. A továbbiakban a felhívás részletesen felsorolja, hogy kik kö­telezettek keresetiadó, továbbá jöve­delem- és vagyonadó bevallására. Aki az általános keresetiadó be­vallását az előirt határidőben nem adja be, az adóalap 10 százalékát, ha pedig a bevallás beadására hoz- záintózett felhívásnak a kitűzött ha táridőn belül sem tesz eleget, az adóalap 3 százalékát fizeti birság fejében. Aki pedig a jövedelem- és vagyon­adó bevallását az előirt határidőben nem adja be, a kivetés során meg­állapított adónak 10 százalékát, ha pedig a bevallás beadására hozzá intézett felhívásnak a kitűzött határ időn belül sem tesz eleget, a meg­állapított adónak 50 százalékát fizeti birság fejében. A vidéki szállodák moderni­zálására pénzügyi tá­mogatást kér a vá­rosok szövetsége A Magyar Városok Országos Szö­vetsége mindenkor meleg érdeklő­déssel fordult a vidéki városok ide­genforgalmi kérdései felé és kereste annak lehetőségét, hogy a városok idegenforgalma emelkedjék. E törek vésnek kapcsán tanulmányozta a szövetség a magyar vidéki városok szállodaviszonyait. Megállapította a szövetség, hogy a magyar városok idegenforgalmának fejlődését jórészt az a körülmény hátráltatja, hogy a legtöbb városban nincsenek megfe­lelő szállodák és igy az ott tartóz­kodás meg van nehezítve, sőt sok esetben lehetetlen is. A szövetség véleménye szerint ezen a helyzeten a jelenlegi pánz- és hitelviszonyok mellett olymódon lehetne segíteni, ha a kormány tá­mogatná a száltodásipsrt és lehető­séget találna arra, hogy a vidéki szállodák megfelelő beruházási hitel­hez jussanak. Ezeket a kölcsönöket természete­sen a szállodák modernizálására, korszerű átépítésére kell fordítani. A Városok Szövetsége felterjesztés­sel fordul a pénzügyi- és kereske­delmi miniszterhez és egyben az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács támo­gatását is kéri, hogy a vidéki szál­lodák modernizálása pénzügyi támo­gatással megkönnyittessék. Farsang Esztergomban Az idei Fehér Rózsa bál hatal­mas sikerű eseménye volt farsang­nak, azon ma már nemcsak a ma már igen népszerű kereskedelmi szaktanfolyamok hallgatói vettek részt teljes számban, hanem városunk kö­zönsége is impozánsan mutatta meg városunk ezen nagyhivaíású intéz ménye iránti rokonazenvót. A bált igen szépen sikerült mű­sor előzte meg, amelynek során a prológust Könözsy Margit mondotta bájosan. Színre került Goriczky Elvira: Naca módszere cimű tréfás jelenete és Szerafini Blanka : Az élő szobor cimű kétfeivonásosa. Mindkét da­rabban a szereplők tudásuk legjavát adták és sokszor ragadták a közön­séget nyiltszmi tapsokra. Igen nagy siliert és elismerést aratott Sörös Tériké tűzről pattant, remek nóíázásával. Az est fénypontja K. Tóth Lenke : Táncok versengése cimű kis jelenete volt. A bájos táncszámok stilizáltén bemutatták mindazt, ami a táncban szép és kifejező. A táncszémok szó­lóit, Cseresznyés Judit (keringő), Csákváry Julianna (tangó), Oberle Flóra (fox), Komeiner Anna (csár­dás) táncolták nagy sikerrel. A nagysikerű műsor után meg­kezdődött az általános tánc Csonka Gábor cigányzenekarának tánczené­jére és a legjobb hangulatban a késő hajnali órákig tartott. * # * Az Esztergomi Katolikus Legény­egylet az elmúlt hót folyamán ren­dezte nagybálját székházának helyi­ségeiben. Az idei bálnak különös bensősó- get és ünnepi keretet cdolt a pár­kányiak hatalmas számú részvétele. Különösen a párkányi Katolikus Le­gényegylet tagjai jöttek át nagy számban városunkba, hogy ezzel is demonstráljanak igazi bajtársi érzé­sük mellett. Amilyen örömmel és lelkesedés­sel köszöntöttük párkányi vendége­inket, épolyan rosszul esett Eszter­gom vezető társadalmának távolma­radása Pedig soha nagyobb szűk ség nem lenne arra, mint napjaink­ban, hogy társadalmunk minden ré­tege minden adandó alkalommal ki­mutassa egymás iránti szeretőt és nagyrabecsülését! A bált két kis vígjáték előzte meg az egylet kitűnő műkedvelőinek elő­adásában : A légitámadás és a 10 es számú páholy. Mindkét vígjátékot Szűts Zoltán rendezte nagy gonddal és körülte­kintéssel. Az elsőnek kitűnő szereplői : And- ruszka Mancika, Szölgyémi Ancika, Heíves István, Szűts Zoltán és ifj. Molnár Pál voltak. Mig a második egyfelvonásost Cziglényi Mancika, Porubszky Er­zsiké, ifj. Molnár Pál ás Czifra Zol­tán vitték sikere. A nagysikerű műsor útán meg­kezdődött a tánc és a legjobb han­gulatban a kora reggeli órákban ért véget. EGYRÖL-MÁSRÓL Tudott dolog, mennyire lelkesül az olasz nép nagy vezéréért; isme­retes ennek a lelkesedésnek sajátos megnyilatkozási módja. Valahányszor megjelenik a nyilvánosság előtt, a nép percekig ütemesen tagolja: „Du­ce, du-ce“ ... Mi is, amikor a ma­gyarság e nagy barátját ünnepeljük, egészen stílszerűen ilyen olasz mó­don köszöntjük. Hamarosan annyira népszerű lett ez az idegen szokás, hogy nem olasz vonatkozásban is műKödni kezdtek nálunk az u. n. szavalókórusok. Sportmérkőzéseknéi a drukkerek kara iiy módon kezdett kifejezést adni tetszésének, vagy nemtetszésé­nek. Ez a tempós szótagolás talán illik is a sporthangulathoz. Majd az­tán egyéb téren is labrakapott ez az uj szokás. Ü:óbbi hetek hazafias tüntetéseiből, sőt honvédeinknek a visszaszerzett területekre való bevo­nulása alkalmával is sűrűn szerepel­tek a kórusok. Ez a szerep azonban nem volt mindig szerencsés, olykor határozottan zavarta az ünnepi han­gulatot. Ez a magyar lélektől telje­sen idegen gépies szótagolás sokszor inkább tréfás, játékos hangulatot kelt, nagy mulatságára az utcai su- hancoknak. Képzeljük el, hogy mi­dőn Kossuth Lajos könnyekig meg­hatva leborult a nemzet nagysága előtt, hosszú percekig: „Kos-suth, Kos-sutb„... szótagolás lett volna a visszhang. .. Bizonyos jelmondatoknak ilyes sza­valását lehetne azzal indokolni, hogy egész mondatoknak tömeges kiáltása alig érthető. A szavalókórus azon­ban sohasem lehet a magyar lelke­sedés kifejezője. A magyar lelkese­dés hatalmas éljenzésben szokott kitörni. Magyar ember bántónak, ízléstelennek érzi, mikor nagyjainak nevének említésekor a várt lelkes „Éljen“ helyett, percekig kórusban szótagolják az illusztris nevét, mint valami boxbajnokét. .. Ne utánoz­zunk minden idegen szokást. Sok mindent átvettünk inár, de legalább örülni, lelkesedni tudjunk továbbra is magyarán . .. * * * Régi igazság az, hogy némelyik leleményes hölgy felfelé szűkülő gyárkémónytől a kakastollas pizai ferdetoronyig, vagy lapos tengerész­sapkákból csavart arab turbánokig és áll alatt átkötött babafőkötőkig a legkülönfélébb fejfedők között'; válo­gathatott. Dehát nem szeretik-e a nők a változatosságot ? Attól nem kell félni, hogy az új kalapok, amelyek a régieknek még a negyedrészét sem teszik ki és csak diszfésük, hálok, fátylak, kalaptűk és ehhez hasonló segédeszközök igénybevételével lehet fejhez rögzí­teni, a hideg idő beálltával túlsók hívet fognak hódítani. A lefagyott és megdagadt fül ugyanis — érte­sülésünk szerint — még a hölgyek között sem szalonképes viselet. * * * A divat mindig és mindenhol a legnagyobb úr a hölgyek szemében. Az idén a téli divat a kendővise­let. Bundához, prémes kabáthoz, reggel, délben, este viselik a divat szeszélyeinek hódoló hölgyek a kicsi kendőket. Régen a kendőt a hölgyek kezükben hordták, azútán a nya­kukra kötötték, majd ismét a kar­perecükbe fűzték, vagy a karjukra csavarták aztán az övükbe dugták, hogy onnan a kendő feljebb vándo­roljon a mellükön elhelyezett kicsi zsebekbe. Szóval eddig disz volt a kendő, leányi vagy asszonyi ékes­ség, ha úgy tetszik sallang, élénkítő csokor, kedves semmiség. Az új divat szerint a kendőt a fejre kell kötni. Kecsesen, édesen, hódítóan, szivet bolonditóan bokorra kell fűzni az áll alatt. Ez az új di­vat. A kendő újra divatba jött. Piros és kék, kockás, pettyes, csíkos, vi­rágos, habos, babos, rojtos, cifra, szélben lebbenő, hóban is viruló, homlokra simuló, hajfürtöt, fület, nyakat, orcát eltakaró kicsi kendő­ket látunk utón útfélen. Hordják az ifjak, hordják az idősek. Sokán azt mondják, őrült divat, mások erősen állítják, hogy szép. Nehéz a válasz­tás, nehéz a döntés. A hölgyek szép­nek, ízlésesnek, újnak, modernnek találják és szívesen hordják. * # * Statárium 1 Odáig fajult tehát né­mely uszítás, hogy véres szörnyű­ségben nyilvánult meg és örök fe­nyegetés rejtett még békülókenynek látszó kritikája mögött is. A kor­mányzatnak — ha rendet akart és aKart rendet 1 — nem volt más vá­lasztása, mint a rögtönbiráskodás azonnali elrendelése, ami máskor mindig mélységes megdöbbenést vál­tott ki, most azonban jóleső meg­nyugvás szülője volt. Statárium I Valami, amit a legna­gyobb kényszer szokott kiváltani és amitől ezúttal semmi félnivalója nem lehet senkinek, aki igaz úton jár. Nincs az a békés szándék, amit aka­dályozna, nincs az a tisztességes ember, akit valamiben is gátolna és nincs olyan politika, amelynek meg­győzési kísérletének, békés érvénye­sülésének útjába állana ez a statá­rium. Ez az embert védi csak, a tu­lajdont, a rendet, a közbiztonságot : az életet tehát, amely lassan de biz­tosan építi jövőjét. Meg vagyunk róla győződve, hogy a szigorú rendeletnek meglesz a kí­vánt hatása és mi, vidékiek, észre sem vesszük, hogy van. Itt, mifelénk még a politika most is elvi kérdés, meggyőződés, szórakozás vagy hi- vatottság, de sohasem kenyér. Jó is, hogy igy van. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrsóg által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön,

Next

/
Thumbnails
Contents