Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 101. szám

2

E8ZTERÖÖM I« VIDÉKÉ

1939. decemberT 31

a Maginot-vonal mögött. — 255 mil- liárdra rúgnak Franciaország nemzetvédelmi kiadásai. — 40.000 embert vesztett és 30 kilométerre visz- szavonult a szovjethadsereg. — Erő SÖdík a szovjetellenes irányzat Fran ciáországban. — Sztálin elcsapta a leningrádi főparancsnokot. — Finn röpiratok megadásra szólítják fel az orosz katonákat. — A dalmáciai kikötőkben nagy a szénhiány. — 132 halottja van a Berlin melletti vasúti összeütközésnek. — Meghosszabbították a tengerig a Maginot-vonalat.

— 900.000 ember dolgozik a francia hadiüzemekben. — A Szajna egyik kőhidja Párisban összeomlott.

— Anglia és Franciaország megsza kitja a diplomáciai kapcsolatot Oroszországgal. — Anglia és Franciaország erős propagandába kezdett Ju goszláviában. — Romániában hadi- kölcsönt jegyeznek. — Mussolini béketervet dolgozott ki Hitlernek. — Az észt kikötőkön át bonyolítja le a szovjet téli forgalmát. — A franciák a nyugati erőditményöveí kiterjesztik a svájci határra is. — Anglia és Franciaország hathatósabb segítséget nyújt a finneknek, mint amennyit Genfben vállalt. — Újabb behívások történtek Svédországban. — Január elsején kezdődik a déltiroli németek áttelepítése. — Sztálin táviratilag köszönte meg Tiso üdvözletét. — Újabb 4000 repülőgépet rendelt Franciaország Amerikában. Uafencu román külügyminiszter Svájcba utazott betegszabadságra. — 30.000 bányamunkás sztrájkol Belgiumban. — Anglia Rómától várja a békekezde mányezést. — A pápa nagyobb pénzsegélyt küldött a finn katolikusoknak. — Fridrichshafenben nagy vasúti szerencsétlenség történt 99 halottal. — A szovjetunió katonai támaszpontokat szeretne építeni a Dardanelláknál. — Olasz repülőgépek bombázzák a Murman orosz vasútvonalat. — Amerika jövőre 60.000 repülőgépet fog gyártani. — Nagy hidópitések történnek Jugoszláviában.

— A japán császár elrendelte háztartásában a takarékosságot és egyszerűséget. — Makkból kakaót készítenek Németországban. —tSzialin elmozdította állásából a finn hadjárat vezetőjét. — Anglia eddig kereskedelmi flottájának egy százalékát sem vesztette el. — A franciak a semleges államokat akarjak rávenni Finnország támogatására. — A skandináv államok kötelesek átengedni a finneknek küldött segítséget. — E1Ő- ózsiában nagyarányú vasút- és útépítések történnek. — KorCSOlySS osztagok harcolnék a finn tavak jegén az oroszok ellen. — Indiai csapatok érkeztek Franciaországba. — A pápa meglátogatta az olasz királyt.

— Egyiptom összes farendeléseit visz szavonta Oroszországtól. — Sztálin

800.000 főnyi hadsereg összpontosítását rendelte el a Mannerheim-vonal előtt. — Negyvennégy bombavető repülőgép útban Amerikából Finnországba. — Anglia és Svédország gazdasági egyezményt kötöttek. — Katasztrofális földrengések vannak világszerte. — Nem számolnak fel a törökországi német és orosz bankok.

— A finnek pénzjutalmat adnak az oroszoknak minden önként kiszolgáltatott fegyverért. — Az angolok 2511, a franciák 1433 embert vesztettek eddig s háborúban. — Csők kfintik a magyarok adóját a Sze- rémségben. — Közel 300 halottja van a két németországi vasúti ősz szeütközésnek. — Amerika összevá sárolja az orosz prémkészlctel. —

Lemondásra szólították M a japán

miniszterelnököt. — 80.000 tonnás hadihajókat építtet Amerika, — A55 OrOSZOk uj vasútvonalakat építenek.

— Hetven év óta először látogatott meg világi államfőt a pápa — Mussolini is felkeresi a pápát. — Sztálin meg akar egyezni Romániával Jörökország rovására.

vet, acélos gerincet kívánt meg. De ő sziklaszilárd akarattal, soha meg nem alkuvó egyenességgel ment előre a helyes úton.

A közigazgatás bürokrata útvesztőin sohasem tévedett el, mert megértő szive, nemes jelleme, emberszeretete volt az iránytű, amely vezette őt egész életében.

Esztergom vármegye és Esztergom városa igaz szeretettel, megbecsüléssel és bizalommal köszönti Reviczky Elemért, az új alispánt, aki családi kapcsolatai révén, életpályája során szinte összeforrott a vármegyével, mert biztos abban, hogy a dicsőmultú vármegye benne méltó utódot köszönthet.

Isten bőséges áldása kisérje őt egész életén keresztül.

* *

*

Rcvisnyei Reviczky Elemér alispán fontosabb életrajzi adatait a kö. vetkezőkben ismertetjük :

Reviczky Elemér 1882-ben született Muzslán. Az esztergomi bencésgimnáziumba végezte el középiskolai tanulmányait, egyetemi tanulmányait pedig a Budapesti Pázmány Tudományegyetemen. 1903—1906 ig ügyvédi irodában dolgozott, 1906. január 1-én Esztergom vármegyében közigazgatási gyakornokká nevezték ki, 1907 ben pedig helyettes szolga- biró lett, majd 1907 végén szolga- biróvá választották meg s a párkányi járásba osztották be.

1908 májusában helyettes rendőr- kapitánnyá nevezték ki, ebben a beosztásban működött 1909 júliusáig. Ezután ismét elfoglalta szolgabirói állását Párkányban s ekkor szervezte meg a párkányi járás huszonkét községében a tűzoltóságot.

1914-ben Esztergom mindkét járásában működött, mint szolgabiró, 1917 ben a párkányi járás főszolgabi- rájává választották meg. 1918-ban Északmagyarország kormánybiztosává nevezték ki. A Pozsonyban garázdálkodó Heltaí-fóle tengerész-századot leszereltette s az akkor mar a csehek által erősen szorongatott Pozsony városnak élelmezését rendezte s előkészitette a város kiürítését.

Közben azonban a forradalmi álla poiok miatt a legfelsőbb hatóságoktól kellő támogatást nem kapott, azután a politikai élet mindjobban a szélsőségek felé tolódott el, 1918 december 10 ón lemondott a kormány- biztosságról és ismét átvette a párkányi járás vezetését. Karhatalmi századot szervezett és erős kézzel hozzálátott, hogy a forradalmi kilengéseket megakadályozza. Erélyessé gének köszönhető, hogy amig az egész országban felfordulás volt, addig Párkányt csend és nyugalom jellemezle. A cseh megszállás után is vezette a párkányi járás ügyeit, midőn azonban a csehek megtiltották az anyakönyvvezetőnek a nem- zetiszinű szalag viselését és megtiltották Szent István napjának megünneplését, megtagadta a rendeleteK végrehajtását s állását elhagyta.

Esztergomba jövetele után az,esztergomi járás főszolgabirája lett. 1938 decemberében önként vállalta a párkányi járásban a közigazgatas újjászervezései és két hónapig vezette Esztergom vármegye mindkét járását.

Érdemekben rendkívül gazdag ólelét felettesei igen sok alkalommal tüntették ki. 1918 bán a háborús időkben teljesített buzgó szolgálataiért a II. osztályú polgári érdemkeresztet kapta, 1921-ben a hitelet s a templomok helyreállítása terén szerzett érdemeiért néhai Csernoch János hercegprímás elismerését fejezte ki, majd a Pro Ecclesia et Pontifice pápai kitüntetést kapta. 1928-ban nemzetvédelmi értékes szolgálataiért a kormányzó a Signum Laudist adományozta neki. 1932-ben a tűzrendéNagykarácsony napján dr. Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás ünnepi nagymisét pontifikáit az esztergomi bazilikában, utána szeníbe- szédet mondott.

Azzal kezdte beszédét a bíboros főpásztor, hogy az egyház és vele együtt az egész emberiség minden esztendőben bensőségesen ünnepli a karácsonyt és ilyenkor az egyház a kétezeréves múltra tekint vissza és a jövőbe, az örökkévalóságba néz. Az egyház az isteni kinyilatkoztatásból és a szentírásból elénk állítja a teremtés, megváltás és megszentelés történetét, de megmutatja nekünk a boldogulás eszközeit is, felhívja a figyelmet a segítő és meg szentelő kegyelemre, amelyet az imádság, a bűnbocsánat és a szentségek vétele által nyerhetünk el. Azonkívül elénk állítja a Boldog- ságos Szűz és a szentek példáját, amely szüntelen követésre serkenti a hivőt.

— A karácsony, amelyet most ünnepelünk, — folytatta a hercegprímás — azt a világtörténelmi jelentőségű tényt állítja lelkünk elé, hogy az örök Ige, a második isteni személy az ő csodalatos megtestesülésekor egész az istenségig emelte emberi természetünket és méltóságunkat, de figyelmeztet bennün két arra is, hogy ha az Isten fel- magasztalia, gyermekeivé fogadta és testvérekké tette az embereket, akkor valóban Isten gyermekeinek érezzük magunkat és testvérekként szeressék egymást az emberek.

— Az Egyház állandóan figyelmeztet, hogy erre az egységre törekedjünk : Isten gyermekei legyünk a mindennapi életben és testvérekként segítsük, támogassuk egymást! Krisztus maga az élet és azért jött a világra, hogy általa mindenkinek élete iegyen. Minden élet, testi vagy lelki, természetes vagy természet fölölti: Krisztustól való. Ezt az

életetadó tevékenységet Krisztus

Esztergom szab kir. város iskola széke nagy érdeklődés mellett tartotta meg december 21-én délután legutóbbi gyűlését dr. Sántha József városi tanácsnok, helyettes elnök vezetésével.

Többek között Márkus Ferenc igazgató-tanítót az iskolaszék gondnokává választotta és Hainah Kálmánná igazgatónői megbízatása ügyé ben kéréssel fordul a kir. tanfelügyelőséghez.

A Szent Imre-utcai iskolaépület tehermentesítése ügyeben tudomásul vette ugyan az iskolaszék, hogy rö videsen hatósági bejárás lesz az épületben és a polgármester dönteni fog az épület megóvása érdekében, de vitéz Szívós- Waldvogel József erélyes felszólalásara egyhangúlag helyeselte azt, hogy az iskolaépület megvédése, gondozása az iskolaszék joga és kötelessége és az iskolaszék a legrövidebb időn belül ki fogja tiltani a nem odavaló intézményeket és alakulatokat az épületből, amely az elemi iskola számara épült és nem birja ki a mai túlzott megterhelést.

Vitéz Szívós- Waldvogel József felszólalt még tárgysorozaton kívül az

szét terén szerzett érdemeiért a kormányzó másodszor is adományozta részére a Signum Laudis-t. 1934-ben 25 éves tűzoltói működéséért a királyi diszérmet kapta. Ezeken kívül még számos kitüntetésben és elismerésben részesült.

szüntelen hirdette. Én vagyok a szőlőtó, ti a szőlő vessző, — mondotta. Szent Pál is tanította, hogy mindnyájan Krisztus testének tagjai vagyunk és elszáradunk, elpusztulunk nélküle. Akár erőszakkal szakítják le a tagokat az életadó testről, akár maguk szakadnak le, halál vár reájuk. Tehát Krisztussal együtt kell élnünk Krisztus által: ez a kereszténység lényege, — mondotta a hercegprímás. — Aki ezt nem tudja vagy nem akarja észrevenni, az semmit sem ért a vallás lényegéből. Akik nem akarnak így élni, azok hiába vannak megkeresztelve.

— Nekünk tehát nemcsak természetes életünk van, hanem Krisztus akarata szerint Krisztussal olyan életet is kell élnünk, amely az örökkévaló élet előkészítője. De azért a földi életnek is nagy értéke van. Krisztus Egyháza nemcsak az örök életre készíti elő az embert, hanem a földi életre is tanítja és azt akarja az Egyház, hogy már itt a földön Isten gyermekei és egymástszerető testvérek legyünk.

— Sajnos, éppen napjainkban sokan vannak olyanok — mondotta a biboros főpásztor — akik nem törődnek az istengyermekséggel és akik nem akarják a közös atyát keresni, — éppen ezért végzetes következésképpen megtagadják az igazi testvériséget, szinte valóságos testvérgyilkosságba esnek és a testvériség eszméjét önmagukban és az egész emberiségben megcsúfolják.

Beszéde befejező részében arra buzdította híveit a biboros főpásztor, hogy amikor olyan sokan vannak, akik megfeledkeznek az Isten- gyermekségről és testvériségről, legalább mi, katolikus keresztények és magyarok ne feledkezzünk meg róla. U.alt arra, hogy a magyarság a történelem folyamán az lstengyer- meksóg és a testvériség gyönyörű példáját adta a világ és az utókor számára.

állítólagos iskoiacsere hírével kapcsolatban is, amely szerint illetékes hi - vatalos körökben azzal a tervvel foglalkoznak, hogy Szent Imre-utcai szép, egészséges otthonából áttelepítik és összezsúfolják a város ösz- szes elemi fiúiskoláit a Bottyán-ut- cai régi, alkalmatlan helyére, a leányiskolát pedig kitelepítik a Hősök- terén lévő épületbe, hogy a városi gimnáziumot helyezhessék el a Szt. Imre utca elemiiskolai épületben.

Noha az ügy nem volt tárgyalásra kitűzve, az iskolaszék felháborodással vett tudomást róla és vitéz Szívós■ Waldvogel József az iskolaszéki tagok helyeslése mellett már eleve visszautasította ennek a cseretervnek még a gondolatát is.

Dr. Fehér Gyula nagyprépost is szólásra emelkedett, csatlakozott a tiltakozáshoz és hangsúlyozta, hogy az elemiiskola méltán volt az iskolafenntartó város szemefónye, hiszen tulajdonképpen ez az ő gyermekeinek iskolája, ez a fundamentum és elsősorban ennek az iskolának érdekeit köteles megvédeni a hivatalos város. A város közönsége és az iskolaszék nem fogja tűrni kis gyermekei és iskolái háttórbeszoritását,

A hercegprímás karácsonyi beszéde a Bazilikában

Az iskolaszéki gyűlésen élesen tiltakoztak az állítólagos iskolacsere terve ellen