Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 98. szám
VASÁRNAP, 1939. DECEMBER 17 Előfizetési ár í hóra : l Dengő 20 fillér Csütörtökön lO.vasárnaD 16 fii. HATVANADIK ÉVFOLYAM 98. SZÁM. ■izerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkiní kétszer ^resztén? poliiífcai és társaláírói lap Időszerű nemzeti feladatok Gróf Teleki Pál miniszterelnök képviselőházi beszéde, amelyben a felhatalmazási törvényjavaslat szónokainak válaszolt, átfogó és mindent egybefoglaló képet adott a nemzetünket és az országot érintő összes időszerű kérdésekről és amellett nem csak a magyarság sorsáért felelős államférfid, de a magyar lélek igazi mélységeit ismerő nemzetnevelő bölcsességével mutatott rá azokra a különböző feladatokra is, amelyeket a jövőben ennek és az utánunk következő magyar nemzedékeknek meg kell oldani. A miniszterelnök ebben a beszédében nem kívánt részletes programot adni, hiszen a kormány programját február havában, parlamenti bemutatkozó beszédében ismertette. Hivatkozott arra, hogy kormányra lépése óta milyen nagy események történtek : március havában Kárpátalja visszacsatolása, májusban a képviselőválasztás, szeptemberben pedig az európai háború kitörése. Ennek ellenére a február óta eltelt kilenc hónap alatt a kormány mégis sok mindent megvalósított eredeti programjából. Ezek között első helyen áll a magyar hadseregnek, nemzeti létünk és függetlenségünk legfőbb biztosi- silékának korszerű kifejlesztése és megerősítése. Ennek az életbevágó fontos célnak az érdekében ma a nemzetnek áldozatot kell hoznia s bele kell nyugodnia abba is, hogy a kormány szociális tervei lassúbb ütemben valósulhatnak meg. Ennek ellenére módot talált arra, hogy háromezer kislakás építését tegye lehetővé, ezenkívül 53 új tüdőbeteggondozót állított fel, ingyen cukrot oszlott szét a szegényebb néposztály tagjai között, 110 egészségházat állítottak fel és 180 új kutat fúrattak a falvakban. A kormány állandó gondoskodását képezi, — amint azt a miniszterelnök beszédében hangsúlyozta — a köztisztviselői kar helyzetének megjavítása, annyival is inkább, mivel értékes és eredményes munkát csak rendezett anyagi viszonyok között élő köztisztviselőktől várhat a kormány és a társadalom. Átfogó és határidőhöz kötött ígéreteket azonban a jelenlegi viszonyok között nem tehet a miniszterelnök ez állami tisz- viselők fizetésrendezése tekintetében, miután a mai európai helyzetben a kormánynak más szempontokra is figyelemmel kell lennie. A zsidótörvénnyel kapcsolatban azt mondotta a kormányelnök, hogy miként az első, úgy a második zsidó- törvény intézkedéseit is az ország gazdasági érdekeinek sérelme nélkül végre fogják hajtani. Külpolitikánk irányára vonatkozólag megjegyezte, hogy azt a mai viszontagságos időkben is fenntartottuk, s emellett sikerült új irányokban is baráti kapcsolatainkat kiépíteni. A képviselőház egyhangú helyeslése mellett emlékezett meg a miniszterelnök a velünk rokon s élet-halálharcát vivó finn nemzetről, melynek küzdelme aggodalommal és szomorúsággal tölti el a magyar nemzetet. A gazdasági kérdésekről szólva miniszterelnök bejelentette a társulat' és az egyenes adó reformját, valamint a mezőgazdasági legkisebb munkabérek szabályozását. Mindkét tör vényjavaslat a szociális szellemű haladás és a nemzet egyes osztályai között annyira kívánatos kiegyenlítődés céljait fogja szolgálni. Figyelmeztetett a miniszterelnök arra is, hogy már most fel kell készülnünk az európai háború után következő korszak gazdasági feladataira. Változatosabb és minőségi mezőgazdasági termelésre kell áttérnünk, hogy megfelelő kiviteli lehetőségeket biztosíthassunk feleslegeinknek. Beszédének utolsó részében a napi politika gondjain messze felülemelkedve a magyar lét legmagasabbren- dű kérdéseit fejtegette. Történelmi nemzet vagyunk, — mondotta — melynek hivatása van a Dunámé dencében. Ezért kell ragaszkodnunk a szentistváni eszméhez, amelyet mindig az idők változásához és a korszakok követelményeihez alkalmaztunk. Emellett meg kell teremtenünk a közeledést és kiegyenlítődést, tehat a lelki egységet az országrészek, a magyarszág és a nemzetiségek, munkaadók és a munka- vállalók, a falu és a város, s az öregek és fiatalok között s a nemzet- nevelésnek éppen arra kell irányulnia, hogy erre a közeledésre s az építő munkára nevelje a nemzetet I A Balassa Társaság irodalmiestje Esztergom Vármegye Népművelési Bizottságának rendezésében folyt le f. hó 9 én, szombaton esti 6 órai kezdettel az Esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság irodalmi estje a Fürdő Szálló dísztermében. A magasszinvonalú s emellett különösen az esztergomi embert érdeklő kulturestén dr. Frey Vilmos alispánnal élén előkelő, intelligens közönség vett részt. Dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok, elnök nyitotta meg a kulturestet. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Balassa Társaság készségesen engedett a Vármegyei Népművelési Bizottság kérésének s tudósaival, íróival a közönség elé lép, mert ezzel is szolgálni akarja az emberi művelődést. A továbbiakban arról beszélt, hogy ki a művelt és ki a műveletlen ember. Nem volna köny- nyű feladat hamarjában meghatározni a művelt és műveletlen ember fogalmát, de van két jellemző tulajdonság, amelyről a művelt embert határozottan fel lehet ismerni s ez: a tisztességtudás, az embertárs tisztelete, becsülése és a felelősségérzet. Beszéde második részében célzott arra, hogy a Balassa Társaság ezt a kulturestjét az esztergomi ember szülőföldjének, Esztergomnak, a nagy- multú történelmi város megismerésének szenteli, majd remek történél mi és helytörténeti képet nyújtott hallgatóságának Esztergomról. A nagyhatású, értékes megnyitó beszéd után Einczinger Ferenc alel- nök olvasta fel Babits Mihály tb. tagnak gyönyörű esztergomi leírását „ A Szent Király városa“ címen, majd P. Szaláczy Pelbárt rendes tag adta elő nagy tetszést aratva három szép költeményét. Nagy érdeklődés kísérte ezután dr. Zákonyi Mihály rendes tagnak, a főegyházm. könyvtár tudós könyvtárosának értékes előadását Szenttamás történetéről. Eredeti kutatásai és számos egykorú oklevél adatainak fe használásával tárta fel az öreg Szenttamásnak, Esztergom egyik legrégibb és legérdekesebb részének létesülését, történelmét, régi U kóinak életét. Előadásának sok érdekes adata közül megenlitjük &z\ hogy a mai Szent István Fürdő táján már az Árpádok korában híres fürdők voltak. Hiteles ad-.t van arra, hogy III. Béla felesége, Anna királynő is itt fürdött. A 26-os emlékmű Az emlékműbizottság legutolsó ülésén végleges állást foglalt az emlékmű elhelyezésének kérdésében s azt a Mária Valéria-út és a Biró-út keresztezése melletti téren (Oberth-féle telek mellett) kívánja elhelyezni. A telekrendezést és átengedést kérő be adványt a bizottság már eljuttatta a polgármesteri hivatalhoz s az ügy a legközelebbi városi közgyűlésen tárgyalás alá kerül. Minden remény megvan tehát arra, hogy — ha váratlan akadályok nem merülnek fel — az emlékmű az 1940. évi ezred- napra leleplezhető lesz. A szobor költségeire erőteljesebben megindított gyűjtés eredménye alatta maradt a várakozásnak, mert a Felvidék visszacsatolásával lényegesen megszaporodott ezredtagoknak az ezrednapon nyilvánított nagy lelkesedése nem jutott kifejezésre az áldozatkészségnél. Igaz, hogy a magyart még az ág is húzza, áldozat- készsége ezerféle irányban van igény- bevéve, mégis, ha a haza védelmében elesett ezernyi hősnek méltó emléket akarunk állítani, anyagi áldozatokra is készen kell lennünk. A^szobor helyének keresése alkalmával sok kevéssé átgondolt és a rendelkezésre álló anyagi erőket figyelmen kívül hagyó követelést és elég csillogó Ígérgetést lehetett hallani. Az ígéretek egyelőre beváltatlanok maradtak és az ezred volt tagjainak nagy számához mérten a gyűjtési eredmény nagyon szerény. Ahhoz, hogy valaki adjon, nem kell gyűjtóiv, házról-házra járás ; aki adni akar, küldje adományát postautalványon, vagy az Esztergomi Takarékpénztár 21.869. sz. posíacsekkszám- lájára a 26-os emlékműbizottságnak. Felkérünk minden hűséges volt 26-os bajtársat, ne feledkezzék m eg a magasztos célról és figyelmeztesse arra ismerőseit, az ezred nagy családjához tartozókat is. Mindaddig, mig a szükséges összeg nincsen együtt, a szép elhatározás nem valósulhat meg. Tartsa minden egyes Heti események BELFÖLD A budapesti szállodákban és penziókban októberben 20.339 idegen szállott meg. — KemOQOS Illés dr. kir. főigazgató lett az Emericana új commendatora. — Fővárosi kultur- estéket rendeznek vidéki városokban . — Í50000 pengő államsegélyt kapott Makó a tüdőkórházra. — Kál- viu-házat építenek Debrecenben. — Budapesten 50 kereskedőt letartóztattak árdrágítás mtatt. — Báró Villanj Lajost nevezték ki magyarországi finn követté. — Macsok jugoszláv helyettes miniszterelnök januárban meglátogatja Magyarországot. — A Pesti Hazai Takaróknak megengedték a magyar címer haználatát. — Debrecenben hullámfürdő építését tervezni. —■ Nagy károkat okozott Komáromban a Duna ás Vág áradása. — Betiltott a belügyminiszter 8 államellenes szektát. KÜLFÖLD Hitler látogatást tett a Siegfried- vonalban. — A román kormány felemelte a német maiKa árfolyamat.- 1500 amerikai önkéntes úton van Finnország felé. — Megszakadtak a német-török gazdasági tárgyalások. — Norvégia fokozza katonai és gazdasági felkészültségét. — Anglia és Franciaország 5 nagy hajót és 23 ujtipusú nagy tengeralattjárót vásároltak. — A SVádek új aknazárt raktak le a szigetek körül. — A finn katonák fehér ruhában harcolnak. — A francia lapokat papirinség fenyegeti. — A murmanszki légi kikötőt a finn repülők elpusztították. — A budapesti finn követ feleségének hót fivéré harcol az oroszok ellen. .— Zsidó emigráns csak szállodában lakhat Luxenburgban. — Léggömbzárat létesítettek a Firth of Forth angol hadikikikötő fölött. — Síremléket állít Olaszország Marconinak. — A Népszövetség felszólította Oroszországot, szüntesse be 24 órán belül az ellenségeskedést. — Olaszország hétfő ó a nem tagja a Népszövetségnek. — Moszkva Észtországtól kórt segítséget a finnek ellen. —■ Romániában nem engedélyezték az erdélyi karácsonyi sportvonat Budapestre indulását. — Fehér Könyvet adott ki a finn kormány. — Finnország tényleges segítséget kér a civilizált államoktól. — Eddig 82 hajót veszített sz angol kereskedelmi flotta. — Németország nyilvánosságra hozta a cseh külügyminisztérium titkos iratait. — A párisi Moszkva.utcát Helsinkire változtatták. — Pótadót vetnek ki Németországban a feleslegesen vásárlókra. — A finn repülők állandóan bombázzák az orosz menetoszlopokat. — A londoni román követet hazarendelték. — A román vasutasoknak csak katonai tisztelgést szabad használni. — A jugoszláv anyakirályné betegségére Svájcban keres gyógyulást. — Drágul a szappan és az olajtermék Franciaországban. — Franciaországban a háború végéig felfüggesztetté« a böjti tilal mát. — Svédország felkészült a
