Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 8. szám
1®30 január 29 ESZTERGOM Ss VIDÉKÉ S M( Mtári már Weisz Mór posztóüzletében. Széchenyl-tór 15. zz. Vásár hihetetlen olcsó árakon 1939. jan. 21-től f ebr. 3-ig tart Kirakataink beszélnek! Ne maiassza el a kedvező 14 napos alkalmat! Híd Párkány, 1939. I. 28-án Hatalmas pilléreken nyugvó híd, amely összeköti Párkányt Esztergommal. Híd, amely gátat szabott magyar és magyar .között. A híd Esztergom felőli oldalán a magyar élet, a szabad élet [kibontakozásának teljes lehetőséget nyújtott, addig a párkányi oldalon a magyar élniakarás elébe a cseh sovinizmus szinte elháríthatatlan akadályokat gördített, a magyar életet gúzsba kötötte. Most húsz esztendő után lett szabad az a híd, amelyre igen gyakran elcsüggedten, könnyes szemmel tekintett a szabadsághoz szokott magyar nép. Minél inkább nehezedett a magyar lélekre a cseh elnyomatás, annál inkább erősödött acélosodon lelkűnkbe a hit, amely végre is a felszabaduláshoz, a testvéri összeölelkezéshez vezetett. A hit, az erős hit adott erőt nekünk ahhoz, hogy élniaka- rásunk zászlóját magasan lengetve vigyük diadalra, amely 1938. évben, a szent évben teljesedett be. Az erős hit volt az, amely minket megtanított és megtartott magyarnak lenni. Ti esztergomiak éreztétek, de nem tudtátok, hogy a felszabadulás pillanatában mit jelentettek a diadalkapukban ömlő magyar könnyek. A fénylő a ragyogó magyar könnyek, amelyek ott ragyogtak minden magyar szemében. Könnyek amelyek torkunkat szorongatták. Könnyek, amelyek a harcok mezején megedzett férfiak szemében csillogtak, könnyek, amelyek húsz esztendő súlyos megpróbáltatásának végét jelentették. A lelki szenvedésnek végét s egyúttal a további szívós munka folytatását jelentették ama lelkek számára, akiket az erős hit vitt oda. A hit, az erős hit akadályozta meg azt, hogy bennünket a szabad élet után áhitozókat megrabolják. Az erős hit védett a megrab- lás ellen. Minket nem raboltak meg, bár földi javakban szegényebb lett a cseh elnyomatás alatt a sínylődő magyar. Megrabolták azt a magyart, aki földi javakért eladta lelkét. Esztergomiak, mi tudjuk azt, hogy zökkenő nélkül nincs átalakulás, mi tudjuk, hogy a sorstól megtépázott magyar testvért találtuk meg, mi tudjuk azt, mit jelent magyarnak lenni, mi a nehéz harcokban edződtünk az életre. Nálunk a lelket a balsors kovácsolta ösz- sze, mi tudjuk ezt értékelni, a szabad életben való munkát, az önzetlenséget, mi tudjuk mi az önzetlenség. Fogjunk tehát össze s a magyar élniakarás erejét használjuk fel önzetlenül arra, hogy keresztényi hitben a közület, a magyar nép boldogulását szolgáljuk. Hegedűs Baláss Tálasz a „Veszélyben a szigeti vadgesztenyesétány“ c. cikkre. Időnkint ártatlannak látszó, állítólag javító célzatú cikkecskék látnak napvilágot a helyi sajtó hasábjain, amelyek azonban valójában más célokból Íródtak. Az »Esztergom és Vidéke“ legutóbbi számában is jelent meg egy ilyen cikkecske: »Veszélyben a szigeti vadgesztenyesétány“ címmel Azt állítja ugyanis a hirecske, hogy néhány évvel ezelőtt megbubizták a szigeti vadgesztenyefákat. Hát ez az állítás, mint teljesen valótlan, nélkülöz minden okosságot és lelkiismeretességet. Tény az, hogy annak idején a partmenti sűrű dzsungelt megritkitották, a korhadt fűzfákat, akácokat és nyárfákat eltávolították, éppen azzal a céllal, hogy az amúgy is sűrűn ültetett gesztenyesorfák napot és levegőt kapjanak, de a vadgesztenyefákon semmiféle »bubizás“ nem történt. Az ellenben megtörtént, hogy a szélviharok által letördelt ágakat a város szervei kötelességszerűleg lefű- részelték és a megsérült fákat rendbe hozták; az is megtörtént, hogy a gróf Forgách-úton, a primási zöld- ségeskert (jelenleg sporttér) mentén lévő vadgesztenyefáknak a kertbe nyúló ágait a fák egész magasságában az akkori jószógigazgatóság levágatta. Már most kik azok az »illetékesek“, akik nem tudták, hogy az idősebb vadgesztenyefák nem bírják a csonkítást kiheverni, s kik illetékesek a fák gondozására? Aki cikket ír, az előbb tájékozódjék és fejezze ki magát bátran és szabatosan és nevezze is meg, kik azok, akiknek „annak idején tudniok kellett volna“ az általa szellemesen bubizásnak nevezett — valóban nem túlságosan szakszerű — fagondozás következményeit, akiknek most intézkedniük kellene. Annakidején a Sétahely Szépítő Egyesület, vagy még precízebben alulírott volt az, aki a fagyérítést a Szigeten megkezdette (amit a város egy évvel később maga is folytatott) s amit aztán az egyik újság bubifrizurázásnak és cigánypurdéfésülésnek nevezett, hogy az akkori indokolatlan felhördülést tréfásan kifigurázza. Amennyiben cikkíró cikke megírásánál akár az egyesületre, akár rám, — aki évekig dolgozott a szigeten — gondolt, úgy a felszólítást és perfid kritikát, mint nem hozzánk tartozót, erélyesen visszautasítjuk. vitás Ssivós-Waldvogel József az E. S. Sz. E. még ezidószerinti elnöke. 44>M»MWWŐWHIMMMH4 & Fehérrózsa-bál Mint már több számunkban előre jeleztük, az esztergomi farsangnak kiemelkedő eseménye lesz a Kereskedelmi Szaktanfolyam végzett növendékei és a Kereskedelmi Társu* lat által rendezendő Fehér Rózsa bál. A hatalmas és bájos rendezői gárda már állandó permanenciában dolgozik az estély sikerén. A kibontakozott előkészületek előre sejtetik, hogy febr. 4-én a Fürdő Szálló nagy tár sadalmi eseménynek lesz színhelye. A rendezőség már összeállította a műsort, amelynek csattanóiból itt adunk egy kis Ízelítőt: Könözsy Margit prológusa után, Szerafini Blanka remek kis vigjitéka következik: »Az élő szobor“. Sörös Tériké énekszámokat ad elő. Goriczky Elvira „Naca módszere“ című , kis tréfás jelenete is jó szórakozást igér. A táncbemutatók külön eseményei lesznek az esztergomi műkedvelői színpadnak (magyar négyes, keringő, tangó, foxtrott, csárdás). A kedves műsor után megkezdődik a tánc is. Esztergom fiatalsága kiélvezheti a farsang minden örömét és szépségét. Mint értesülünk, az idei bálban igen sok felvidéki is részt fog venni. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy az esztergomi fiatalság őszinte szeretettel és örömmel várja őket. Az ízléses meghívókat a napokban adják póstára. Előre is jó mulatást kívánunk 1 Komárom vármegye áj tisztikara Komárom vármegye új tisztikara, mely a felszabadulás által két járással megnagyobbodott, a somorjai és dunaszerdahelyi járásokkal, a következőkép alakult meg: Főispán: Bartal Iván. Főispáni titkár: Divéky-Bezsilla Sándor. Alispán : revisnyei Reviczky István. Főjegyző: dr. v. Hunyady László. Másodfőjegyző : dr. Csorba István. Vármegyei aljegyzők: dr. Dütsch Ottó, dr. Kálnoky-Bedő Béla, dr, Köváry Kálmán, Lalák Károly, Ka- licza Géza. Vármegyei tiszti főügyész : dr. Hin- léder-Fels Jenő. Árvaszéki elnök : dr. Boncz Nándor. Árvaszéki ülnökök: dr. Mészáros László, dr. Balogh Béla, dr. Vargha László, dr. Hagy ár ősi Gyula. Vármegyei tiszti főorvos: dr. Ra- lovich Ödön. Törvényhatósági állatorvos : dr. ír- may Ferenc. Vármegyei gazdasági felügyelő : Söveges Imre. Erdőfelügyelő : dr. vitéz Simonkay Gyula. Államépitészeíi hivatal főnöke : Uj- szászy Imre. Tanfelügyelő : vitéz Szabó István. Iparfelügyelő : Várnay Imre. Számvevőségi főnök: Budinszky Lajos. Irodaigazgató : Lipóth Kálmán. Tatai főszolgabíró: dr. Kálmán Rudolf. Szolgabirák : dr. Gárday István, dr. Félegyházi Elemér. Dunaszerdahelyi főszolgabíró : dr. Geöbel Károly. Szolgabiró: Padu- siczky Zoltán. Gesztesi főszolgabíró : dr. Mihály Géza. Szolgabiró: dr. Thaly Dezső, dr. Ghyczy István. Őgyallai főszolgabíró: Csányi László. Szolgabiró : Markovits István. Somorjai főszolgabíró : dr. Bacsák Kálmán. Szolgabiró: dr. Sebe Andor. A tatái járásban van 25 község, 20 jegyzői hivatal. Lakosainak száma 71.740. Székhelye: Tata. A dunaszerdahelyi járásban van 70 község éá 16 jegyzői hivatal. Lakosainak száma: 44.075. Székhelye : Dunaszerdahely. Komáromi járásban van 23 község, 14 jegyzői hivatal. Lakósaihak száma: 40.194. Székhelye: Komárom. A gesztesi járásban van 18 község, 14 jegyzői hivatal. Lakosainak száma: 39.476. Székhelye: Ujko- márom. Az ógyallai járásban van 17 község, 11 jegyzői hivatal. Lakósainak száma : 34.558. Székhelye : ógyalla. A somorjai járásban van 42 község» 8 jegyzői hivatal. Lakosainak száma : 23 531. Székhelye : So mórja. Komárom szab. kir. megyei város lakosainak száma: 28 879. Komárom vármegyében van ösz- szesen 195 község, 86 jegyzői hivatal. Lakósainak száma: 283.453. Ipartestületi közlemények A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter, úgy is mint iparügyi miniszter 48.900—1938. sz. rendelete értelmében olyan cipőt, csizmát vagy egyéb lábbelit, melynek talpa, talp. bélése vagy talpizombetéte (talpközép kitöltő része), továbbá csizmaszára papiros, vagy papiros hozzáadásával készült, forgalomba hozni nem szabad. A rendelkezés nem vonatkozik a báli és egyébb női divat félcipőkre. A rendelet megszegése, ha súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást képez. Az iparügyi miniszter úr nőiszább és férfiszabó továbbképző tanfolyamok tartását rendelte el. Az Ipatffes- tület ezúton is felkivja az esztergomi és párkányi nőiszabókat és fórflsza- bókat, hogy a továbbképző tanfolyamokon minél nagyobb számban jelentkezzenek, a tanfolyamon 20—20 iparos vehet részt, a tanfolyam 3—4 hétig tart, napi tanidő 4 óra, esti órákban. A tanfolyam dija résztve- vőnkint 10 pengő. Ha elegendő női és férfiszabóiparos nem jelentkeznék, a tanfolyamra legalább 3 évi segédi gyakorlattal rendelkező segédeik is felvehetők. Érdeklődni lehet az esc* tergomi ipartestületben.
