Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 92. szám

FffTMiftH KE HATVANADIK ÉVFOLYAM 92. SZÁM. VASÁRNAP, 1939. NOVEMBER 26 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20 Keresztény politikai éS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A városi költségvetés A város költségvetésének általá­nos igazgatási részéhez tartozik mé g az adókezelés. Mielőtt a számszerű adatok ismer ­tetésére rátérnénk, nem mulaszthat­juk el, hogy rá ne mutassunk az adóhivatal személyzeti kérdéseinél rejlő még megoldatlan problémákra. A város szervezési szabályrende­lete — egészen rejtélyes módon — még mindig késik. Pedig elkészitá­sét a képviselőtestületben és másutt is már számtalanszor sürgették és az illetékesek ezt többször meg is Ígérték. Énélkül a szervezési szabályrendelet nélkül az adóhivatal személyzeti kér­dése sohasem fog konszolidálódni s marad minden a régiben. A város életé­nek talán legfontosabb kérdését, az él­tető erőt, az adót továbbra is nem véglegesített tisztviselők intézik, ha­nem főleg olyanok, akik fillérekért az adóhivatalt átmeneti állomásnak tekintik, ahonnét az első alkalommal másfelé gravitálnak. Ez teljesen lehetetlen és tarthatat­lan állapot. Az erélyes kéz évek óta hiányzik ennek a kérdésnek megol­dására. Pedig ez az ügy tovább már el nem odázható. Követeljük mind a város adózó polgárainak, mind a városi adóhivatal személyzetének ér­dekében a szervezési szabályrende­letnek legsürgősebb tető alá hozá­sát, mert enélkül komoly ügy mene­tet még csak elképzelni se tudunk. A város adóbevételeit nézve, a következő számszerű adatokról szá­molhatunk be: A vigalmi adónál a tavalyi 2600 P helyett 2300 P szerepel. A leszál­lításra az évek óta mutatkozó ta­pasztalatok adtak okot. A borfogyasztási adó 52.000 P, húsfogyasztási adó 19.000 P, szesz­fogyasztási adópótlék 3000 P, sör­fogyasztási adópótlék 1000 P, szik- vizadó 2500 P, italmérési illeték 6570 P, ingatlanvagyon átruházási illeték 12.000 P, százalékos kereseti adó 76.000 P, alkalmazottak kere­seti adója 34.000 P, forgalmi és fé­nyűzési adóröszesedés 37.266 P. Némi emelkedést csak a kereseti adóknál tapasztalunk. A költségvetés következő csoportja a közoktatásügy. Kiadási oldalának főbb tételei: kis- dedovoda 1692 P, községi elemi népiskolák 52.284 P (58.133 P), Sz. István városi áliami elemi iskola do­logi kiadásai 3500 P, mezőgazdasági népiskola dologi kiadásai 11.100 P, iparos- és kereskedő tanonciskolák 10.780 P (9173 P), városi gimná­zium 52.183 P (o4.560 P), egyház- községek által fenntartott iskolák se­gélye 3448 P, zeneiskola 400 P, könyytárgyarapitás 100 P, közmű­velődési és testnevelési egyesületek támogatása és fenntartása 9800 P (11.000 P). Az elemi iskoláknál a tavalyi ada­tokkal szemben a legnagyobb elté­rést az új mezőgazdasági népiskola okozza. Ezen iskola létesítését a ki­látásba helyezett államsegély alapul, vételével határozta el a város kép­viselőtestülete. Egyban a szükséges területet az iskola rendelkezésére bo­csátotta és az intézet dologi kiadá­sait is vállalta. így került be az elő­irányzatba a 11.000 pengős tétel, aminek egyrészét remélhetőleg fedezi a gazdálkodásból várható 10.000 P-ős bevétel. Igaz ugyan, hogy ez­zel a reménnyel kapcsolatban meg kell állapitanunk azt, hogy annyira optimisztikus beállítás ez, amelyet a jövő aligha fog igazolni. A közoktatásügy bevételi oldala a következőképen alakult: Az elemi iskolák 100 P (1077 P), mezőgazdasági népiskola 10.000 P, iparos- és kereskedőtanonciskolák 2200 P, a városi gimnázium 16,154 (15.615 P). Az elemi iskoláknál mutatkozó be vételi kiesést a nem állami tansze­mélyzet nyugdijjárulékainak újbóli szabályozása okozta, amely szerint az iskolafenntartói járulék 13 szá­zalékról 10 százalékra csökkent, ez­zel szemben a tanszemélyzettől sem­miféle levonás nem eszközölhető, igy az eddigi bevételi előirányzat is el­maradt. A városi gimnáziumban mutat­kozó bevételi többletet a tanulók létszámának örvendetes emelkedése okozza. A költségvetési előirányzat követ­kező csoportja a vallásügy, ennek tételei a tavalyihoz képest semmiféle komolyabb változást nem mutatnak. Adatai: kegyúri kiadások 18.896 P, a hitfelekezetek támogatása 4036 P. A szegényügy és népjóléti cso­port főbb kiadási tételei: szegény­segélyezés 4000 P, a szegényház 14.164 P, szegénybetegek gyógy­szerellátása 2500 P, anya- és csecse­mővédelem 673 P, napközi otthon 964 P, Csernoch-aíapitványra 900 P. Bevételi oldal adatai: szegényügy 3574 P. (Ez az összeg kitevődik adományokból, alapítványok kama­taiból, bírságokból stb.) Nem tartozik tulajdonképen a költ­ségvetéshez, de meg kell említenünk, hogy az utóbbi időkben megint erő­sen felszaporodtak a koldusok. Szük­séges volna velük szemben az eré­lyesebb intézkedés. A következő csoportban (közélel­mezés) ezeket a kiadásokat látjuk: élelmiszervizsgálati költségek 50 P, közvágóhíd 10.368 P (5476 P), piac­terek 3409 P. A bevételek ennél a csoportnál: közvágóhíd 15.000 P, piacterek, hely pénz 13.000 P(12.500 P) A vágóhidnál mutatkozó 5000 P kiadás emelkedés nem jelent tény­leges emelkedést, mert a költség- vetés első csoportjában ugyanez a tétel bevételként számolódik el. Erre a műveletre azért volt szükség, hogy a vágóhidnál is tisztábban iehessen látni a tényleges helyzetet, vagyis a vágóhíddal kapcsolatosan felmerült kiadásokat valóban a vágóhíd viselje. A piactereknél mutatkozó emel­kedést a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatos helypénznövekedés okoz­za. Reméljük, a tényleges eredmény az előirányzottnál még kedvezőbb lesz. (Folytatjuk.) A Balassa Társaság kul- túrestje Léván Mint jeleztük, az esztergomi Ba­lassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság a lévai Kaszinó elnöksé­gének meghívására vasárnap igen szépen sikerült kultúrestet rendezett a lévai kaszinó nagytermében. Az egész nap szakadó eső ellenére is este 6 órára a Kaszinó tele volt érdeklődő közönséggel. A jelenvoltak sorában láttuk töb­bek közt Koczor Gyulát, Bars megye főispánját, Sáska Dezső alispánt, ki- rálylehotai dr. Lehotzky Brúnót, Léva város polgármesterét, dr. Kmoskó Béla kir. közjegyzőt és nejét, Bischák István szentszéki tanácsos, plébánost, Khin Antal líceumi igazgatót, Schu­bert Tódor m. kir. kormányfőtaná­csost és nejét, báró Majthényi László főrendházi tag nejét, dr. Bolemann János OTI igazgató-főorvost és nejét, dr. Hubert Pált, a Barsmegyei Nép­bank igazgatóját és nejét, Koperniczky Kornélt, a „Bars“ szerkesztőjét, to­vábbá Barsvármegye és Léva város még számos kiváló egyéniségét. Esztergomból az alább említett elő­adókon kívül láttuk Obermüller Fe­renc m. kir. tanügyi főtanácsos, vá­rosi gimrj. igazgatót, Várnay Dezső építészt, dr. Zákonyi Mihály főegy­házmegyei könyvtárost, P. Szalóczi Pelbárt szentferencrendi gim. tanárt, Magasi-Németh Gábor festőművészt. A kulturesteí Schubert Tódor kor­mányfőtanácsos, a Kaszinó igazga­tója nyitotta meg. Meleg szavakkal üdvözölte dr. Lépőid Antal prelátus- kanonokot és a Balassa Társaság vele érkezett tagjait. Az üdvözlésre Lépőid prelátus válaszolt. Ezután Homor Imre tanitókópző-int. tanár, főtitkár ismertette a Balassa Társaságot. Kü­lön kiemelte a Társaság alapításában résztvett barsi származású Írókat (Bá­nyai, Féja), majd azokra a tudomá­nyos és művészeti eredményekre mu­tatott rá, amelyeket a Társaság meg alakulása óta felmutatott. A figyel­met mindvégig lekötő előadást Ba­lassa esztergomi szobrának színes leírásával fejezte be. A tetszéssel fogadott számot dr. Városi István teológiai tanárnak, a kiváló kát. költőnek szebbnél-szebb versei követtek, melyeket maga a szerző szavalt el. A gyönyörű ver­sek nem tévesztették el hatásukat. Újra-meg újra felhangzott a taps, s a tervezett négy költeményt még több is követte: Városi legszebb, legmé- lyebbenjáró költői munkái. A költő­nek ez estén igazán szép sikere volt. Majd dr. Lépőid Antal prelátus- nak az esztergomi ásatásokról szóló előadása köveikezett vetített képek­kel. Lépőid prelátus ez alkalommal különösen hálás hallgatóságot talált. A közönség a műsor befejezése után is állandóan ostromolta kérdésekkel az előadót, aki kézsséggel és öröm­mel adott felvilágosításokat. Megelégedéssel láttuk, hogy az a megértő szellemi kapcsolat, amely a lévaiak egy év előtti esztergomi ven­dégszereplésének nyomán termett, a magyar kultúra javára ez estén még- inkább elmélyült. Heti események BELFÖLD A készletek ésszerű beosztását tervezi a kormány. — Az OTT pá­lyát épit a kisegyesületeknek. — Európa harmadik barlangfürdőjét épí­tik meg Tapolcán. — Kassán az e 1- muit öt hónap alatt 22 470 vendé g fordult meg. — Báró Kruchina Ká­roly ny. államtitkárt Newyork dísz­polgárrá választotta. — Októberben 7682 vagon cukrot termeltek agyá­rak. — ATÉBE egymillió pengőért székházat épített. — Nagyszámú épít­kezési engedélyt kértek a főváros— bán. — 22 milliót fizetett ki mun­kabérekre a Rimamurányi Vasmű Rt. — Megsemmisítették a marcali man­dátumot. — A külügyminiszter ex­pozéja világszerte feltűnő visszhan-. got keltett. — Csak ,240 zsidó kérte választójogát Budapesten. — B5?i- desen megindul a birkahús szállítása Németországba. — Olaszország to­vábbi búzavásárlásokra készül Ma­gyarországon. —• HÚSZ éves jubileu­mát üli Hanauer István dr. váci püspök. — A főváros 172.000 pen­gő behajthatatlan követelést törölt. — A mait hónapban 157 öngyilkos­ság történt Budapesten. KÜLFÖLD Belgiumban és Hollandiában meg­kezdték a katonák szabadságolását. — Jugoszlávia hústalan napokat ter­vez a húsexport fokozása érdekében. — TÍZ napra betiltottak egy temes­vári német lapot. — Békeidőre ha­lasztották a nizzai eucharisztikus kongresszust. — Anglia partján ki­lenc hajót pusztított el az akna. — Hazahívták Törökországból a német állampolgárokat. — Lelőttek Hollan­diában egy német repülőgépet. — Belezetik Romániában az agglegény­adót. — A franciák félnek, hogy a németek áttörnek a Rajnán. — A svájci szövetségtanács megtiltotta, hogy polgárai a hadviselők seregébe álljanak. — A francia katolikusok 2500 oltárfelszerelóst küldenek ki a frontra. — Az angolok kötelesek előre tisztelegni a franciáknak. — Jugo­szlávia örül, hogy Mussolini védi a Balkánt a kommunizmus ellen. — Minden hős lehet tiszt a német had­seregben. — Hitler lengyel területe­ket csatol Szlovákiához. —■ A fran­cia álhirterjesztőket kényszermunkára ítélik. — Mihály román trónörököst kinevezték szenátorrá. — A romá­niai zsidóknak kisebbségi jogokat adnak. — Mérges gázt is szállít a nyugati hatalmaknak Amerika. — Prágába új rendőrezredei vezényel­tek. — Németországban nem veszik el az egyház vagyonát. — Felavat­ták Madridban a tízezer spanyol már­tír temetőjét. — Korlátlan blokád­harcot jelentett be Anglia. — Tilta­kozni fognak a semleges hatalmak az úszóaknák ellen. — Felfüggesz­tették a csehországi statáriumot. — HÚSZ német repülőgépet lőttek le ed­dig Anglia felett. —- Elfogták a mün­cheni merénylet tettesét. — Aláírták Németország és Szlovákia közötti ál-

Next

/
Thumbnails
Contents