Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 89. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 KereS2ÍGIlf pOÜÜkal 6S tárSafoiiiSf lap Előfizetési ár I hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer . Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A városi költségvetés Heti események BELFÖLD A magyar futballcsapat 2:0 arány­ban legyőzte Belgrádban a szerbe­ket. — Badocsay László dr. igaz­ságügyminiszter letette az esküt. — A Beszkárt 25 új autóbuszt rendelt. — Mértani ábrákkal diszitett éksze reket találtak Szegeden egy főrangú avar hölgy sirjában. — A kormányzó meleghangú táviratot intézett Hitler­hez megmenekülése alkalmából. — A búzából 3.5 millió mázsa van a nyilvános árúraktárakban. — Kiskun­halason 2000 hold zsidó birtok ke­rül felosztásra. — Kenderíeldolgozó- gyárat létesít a Weiss Manfréd ura­dalom. — Megindnlt a képtáviró for­galom Olaszország és Magyarország között. — Igazoltatják a felvidéki orvosokat és gyógyszerészeket. KÜLFÖLD Maginot-vonalat építenek a finnek. — Szovjet repülőgép röpcédulákat dobott francia földre. — Megnyílt a horvát-magyar kereskedelmi kamara Zágrábban. — A francia kormány feloszlatta a fasisztaellenes és hábo- rúelienes világbizottságot. — Német9 Országban mindenkinek fényképes igazolványt kell kiváltani. — A finn határon 900 000 szovjetkatona áll. — Visszavonják az angol csapatok nagyrészót Észak-Kinából. — Évente 15.000 repülőgépet tud gyártani Ame rika. — Lezárták a német belga ha­tárt. — Hitler jelenlétében temették el a müncheni robbanás áldozatait. — Pótsorozás alá vették Svájcban a 20—40 éveseket. — Viktor Ema- nuel olasz király 70 éves. — Német békeajánistokat vár Anglia és Fran­ciaország. — A SZOVjet a finn erő­dítmény vonalakat követeli — Német­ország protektorátust ajánlott fel Hol­landiának. — Paris felett német re­pülőgépek jelentek meg. — Német vádirat készül Anglia ellen. — Ti- zenkétmiliárd dollárt költ Anglia és Franciaország amerikai fegyvervásár- lósokra. — Monte Carlo rosszul megy s ezért ezidén nem fizet osztalékot. — Tizenháromezer jugoszláv munkás hazatér Németországból. — Olasz hajógyárak dolgoznak Romániának. — Emelkedik az élelmiszerek ára Jugoszláviában. — Berlinben lesz a lengyelországi bankok központja. — Az angol királyné rádiószózatot in­tézett a birodalom asszonyaihoz. — Az egyiptomi király kocsijára ben­zint tartalmazó üveget dobtak. — A iodZÍ kerületet bekebelezték a né­met birodalomba. — Kivégezték a németek Bromberg város polgármes­terét. — Százmillióra akarják fo­kozni a házinyúltenyésztést Olasz­országban. — Harmincezer sz ovák munkás dolgozik Németországban. — Belgiumban elrekvirálták az autó­buszokat és a teherautókat. — Két­ezer bányász megfulladt egy kínai szénbányában. — Kitiltották Német­országból Ward Price valamennyi munkáját. — Tömeges letartóztatá­sok és házkutatások vannak Német­országban. tárgyalása a város életének egyik kiemelkedő mozzanata. Ez mindenütt igy van. Ekkor tájékozódik a város képviselőtestülete és közönsége a helyzetről és hall a jövő terveiről, valamint ekkor mondhatja el saját gondolatait, véleményét, óhajait a város életét és fejlődését érintő min­den közérdekű ügyben. ,Ha a legutóbbi városi közgyűlésen az évi költségvetéssel kapcsolatosan elhangzott véleméneyeket meghall­gatjuk és a beszámolókat olvassuk* szomorú és lehangoló érzés töiti eí városunk polgárságának szivót-lel- két. Sem az ott elhangzott felszóla­lások, sem a városi képviselők vé­leményei nem mutatnak megnyug­tató képet, sőt több olyan sajnála­tos dologra mutatnak rá, ami felett nem lehet közömbösen elsiklani és a jövőre nézve a szükséges tanul­ságok levonása nélkül ennyiben hagyni. • A legszembeötlőbb dolog, ami a közgyűlés felszólalásaiból kivehető volt, talán az a megállapítás, hogy a város vezetősége nem tartja fenn a kellő szoros kapcsolatot az egyes szakbizottságokkal, azokat nem fog­lalkoztatja kellően, valamint ugyan­ezt teszi a város több illusztris pol­gárával is. Már a múltban is több panasz hangzott el, hogy az egyes bizottságokat csak ritkán, vagy kés­lekedve, szinte csak a kényszernek engedve hívják össze, több ügy csak futólag, kellő előkészítés nélkül ke rül oda. így a bizottság és a város közönsége váratlan és meglepő hely­zet elé kerülhet, amellyel kapcsolat­ban sem véleményét és felfogását nem volt módja kellően kifejteni, sem pedig az ügyek alakulására a kellő és kívánt mértékben hatással nem lehetett. Ezen váratlan és gyors elő- készítésű dolog volt például a kö­zelmúltban a gazdasági elemi iskola felállítása és magának az egész költ­ségvetésnek bemutatása. Kiegészíthetjük ezt még azzal a régi panaszunkkal, hogy a város ve­zetősége nem használja fel kellő mér­tékben a helyi sajtót. Nem tájékoz­tatja a közönséget az egyes dolgok ról és a készülő tervekről, valamint nem veszi kellően figyelembe a kö­zönségnek ott kifejezett óhajait és panaszait. Pedig mindkettő az egész város érdekeit szolgálja. A másik szembeötlő dolog volt az &z általános panasz, hogy a város az egyes ügyeket roppant hossza- dalmasan, késedelmeskedve intézi. Tudjuk nagyon jól, hogy vannak ügyek, amelyeket nem lehet máról- holnapra elintézni, de azt is tudjuk, hogy vannak dolgok, amelyekben a késedelmeskedés súlyos kárt okoz. Jói emlékszünk a csatornázási sza­bályrendelet legutóbbi megszavazá­sára, de senki sem látja be, miért kellett erre mosíanig várni. A tiszt­viselői státusrendslet állítólag már tiz év óta készül. Egyszer végre is el kell majd készíteni, elvégre nem lehet egy csómó tanult és szorgal­mas derék embert évtizedeim s teljesebb jogi és gazdasági talanságban hagyni 1 A vá:o> gasda- ságáról már hosszú évek óta na­gyon eltérő véleményeket hallunk. Egyszerű annak a valószerű megil- lapitása, történik-e itt ráfizetés ós mennyi, vagy sem. Miért kell erre még most is várni ? A cigányügy is számos év óta rákfenéje nemcsak a város gazdaközönségének, hanem az egész városnak. Hosszú évek óta a sok instanciá- zás és hivatalos Ígéret ellenére sem történt semmi, sem közigazgatási, sem gazdasági téren. Most, amikor a tarthatatlan állapotok rendezésére a felsőbb hatóság is erélyesen bele“ szólt, most sült ki, hogy a szüksé­ges összeg előteremtése egyszerre nehézséget okoz. Miért nem kezdték meg már 5—6 évvel ezelőtt, most már minden rendben lehetne. De ugyanígy áll a házadómentességgel, az utcarendezéssel és sok minden egyébbel: lassan megy, nagyon las­san ... Még egy általános észrevételt kell szóvátennünk. Azt, hogy az egész költségvetésből sem lehet megállapí­tani a város fejlődésének irányát és ütemét. Nehéz itt megmondani, hogy melyik tételben szeretnők ezt látni, de úgy gondoljuk, ennek a költség- vetésből mégis csak ki kellene tűn­nie. Na legyen az csupán a terve­zett szűkös adóbevételek lehető ta­karékosra szorított beosztása minden nagyvonalúság, terv és invenció nél­kül. Annyi sok szép terv hangzott el szóban és Írásban, hivatalos és ma­gánmegnyilatkozás formájában vá­rosunk lehető fejlődési lehetőségei­ről, de ebből a költségvetés vajmi keveset sejttel. Beszélünk az idegen- forgalom növeléséről és annak sok­féle elágazódó feltételeiről: a laká­sokról, az ellátásról, az üdülésről és szórakozásról. Helyzetünk javítását reméljük a termelés fellendítésétől. Van még sok szép terv ós elgondo­lás, mindegyik egész bonyolult fel- adatkomplexum. Vájjon a költségve­tés nem állhatna céltudatosaboaa, átfogóbban és nagyobb mértékben ezek szolgálatára ? Komoly dolgok ezek, amelyeken — úgy érezzük — nem szabad egy­szerűen napirendre térnünk és re­méljük, mód fog kerülni rá, hogy városunk vezetősége és autonom szervei teljesen együttműködve, min­den erejüket kifejthessék és kifejtsék a jövő sikere érdekéoen. Dr. HÍREK Gyermekfelruházás. Közeledik a a karácsony. Az emberek szive ilyen­kor megpuhul és a jótékonyság ol­tárán nagyobb áldozatokra kész a szegény, nélkülöző, ruhátlan gyer­mekek felsegéíyezése érdekében. Az Esztergomi Polgári Egyesület ez év­ben is, mint fennállása óta mindig cselekedte, elsőnek mozdul meg vá­rosunkban, hogy az Ínséges, szegény gyermekeknek a szeretet ünnepére örömet szerezzen, igazi karácsonyi hangulatot nyújtson számukra. Az egyesület választmánya legutóbbi ülésén elhatározta, hogy december 10-én, vasárnap, délután 6 órakor tartja ezévi közgyűlését és ennek keretében a szokásos gyermekfelru: házási ünnepélyét a Magyar Király külön termében. E nemes célra az egyesület felajánlotta egész éven át gyűjtött pénzét, ezenkívül a nemes- szivű adakozókhoz fordul kérelem­mel, hogy segítsék abban a szándé­kában, minél több szegény gyerme­ket tudjon meleg cipővel és ruhával ellátni. A felhívás ered nényeként az alábbi adományokat nyugtázhatja hálás köszönettel az egyesület veze­tősége: Gyarmathy Lajos 10, Schwei- czer Vilmos, Vodicska István, Laiszky Kázmér, Illés Sándor, Ho'.op Mihály, Béres István, Harangozó Mátyás, Bálint Lajos, Giegler Ferenc, Gut- ray Gyula 2—2, Muzsik Árpád 1*50 P, Iványi Lajos, Hermann Lajos 1—1 pengő. További szives adományokat Giegler Ferenc pénztároshoz (Lőrinc- utca, zenebazár), vagy Tóth László titkárhoz (Városház) kéri juttatni a Vezetőség. A Párkányi Keresztény N5­egyíet november II-én megtartott estelye a fényes siker jegyében foly t le. A Legényegylet nagyterme meg­telt Esztergom és Párkány előkelő közönségével. Jelenvoltak dr. Mész- lányi Zoltán felszentelt püspök, 'dr. Csárszky István és dr. .Hamvas Endre prelátus-kanonokok, Vida Imre tábornok, Eperjessy Viktor ós Szia- bey Imre ezredesek, Bocskor József alezredes, a nánai tüzérezred tiszti­karával, dr. Frey Vilmos alispán, Reviczky Elemér és vitéz Zsiga Já­nos főszolgabirák, Vécsey Kálmán árvaszéki elno<, dr. Till Károly pénz­ügyigazgató, Lukács Béla nyug. táblabiró, Tóth István pénzügyigaz­gatóhelyettes és sokan mások. Nagy Istvánná alelnök működése, fárado­zása meghozta a kívánt erkölcsi ós anyagi sikert. Az estély a Hiszekegy­gyei kezdődött, a cserkészek ének­karát Tóth Gábor vezényelte. Dr. Motesiczky Károly üdvözlő beszédét nagy tetszsssel fogadta a közöaség. A „Győri Trióa, melynek tagjai : H. Szanyi Irma zongora-, Hermán László hegedű- és Helényi Gyula gordonka művészek, a győri városi zeneiskola tanárai, Mendelssohn D- moll, majd Csajkovszkv Á-moll, zongora hármasát adták elő. A pom­pásan összetanult, egybeforrott trió gyönyörű játékot produkált, még a laikusok is nagy élvezettel hallgat­ták a klasszikus zeneirodalom gyön­gyeit, a hozzáértők pedig áhitatos odaadással tapsolták meg még az egyes részleteket is s mikor befeje­zést nyárt művészi előadásuk, hosszú, percekig tartó tapssal köszönte meg a nyújtott nagy élvezetet. Abelesné Milch Eta, a párkányiak kedvenc énekművésznője a lapunk múlt szá­mában részletezett operaáriát s ma­gyar műdalokat adott elő ónektudás- sal, művészettel. A közönség sok virággal, sok tapssal tüntette ki őt, valamint kiváló kísérőjét, dr. Her­mán Kálmánnét. Korompay Viola leg- bizony-

Next

/
Thumbnails
Contents