Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 88. szám

FSmRfilW J/BIfKE HATVANADIK ÉVFOLYAM 88. SZÁM. VASÁRNAP, 1939. NOVEMBER 12 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 K0r0SZtény politikai ÓS táfSSáElin! läp Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Őszinte örömünk Dr. Radocsay László főis­pánunkat a legfelsőbb hely bi­zalma az igazságügyminiszteri székbe emelte. Mikor ezeket a sorokat leír­juk, szivünket eltölti az őszinte öröm, de ugyanakkor nem vet­hetünk gátat annak a szomo­rúságnak sem, amelyet minden esztergomi ember érez főis­pánunk városunkból való tá­vozásakor. Radocsay László öt évvel ezelőtt került Komárom-Esz- tergom, akkor még egyesített vármegyék főispáni székébe, öt év nem nagy idő. De ez az öt év a kettős vármegyének még történelmi távlatokban is döntő korszaka volt. Ki ne ismerné ezeket a hatalmas történelmi eseménye­ket, amelyek itt vágtattak el szemünk előtt szédületes iram­ban? Békés, fejlődésnélküli, sivár időkben nem nehéz valakinek kitűnni embertársai közül, de történelmi időkben, amikor a nagybetűs események szinte zsúfolt sorban követik egymást, embertársai közül csak az emel- kedhetik ki, aki jellemében, gondolkodásában, cselekedetei­ben egyesíti mindazokat a tu­lajdonságokat, amelyek ember­társainak csak kicsiben s el­szórtan tulajdonuk. Dr. Radocsay Lászlóban ezt az embert ismertük meg s ezért marad neve városunk történelmében örökre felejthe­tetlen. Az ő programjából, amelyet installációjakor meghirdetett, nem maradt egy betű sem meg- valósíttatlan. Az a politikai hitvallás, ame­lyet Radocsay László néhai Gömbös Gyula politikai kon­cepciójába bekapcsolódva meg­hirdetett, ma is töretlen tiszta­ságban áll előttünk. Vezető gondolat ebben a politikában: „Mindent a nemzetért.“ S va­lóban főispánunk politikai mű­ködésében ez volt a gerinc. Ezt az elvet valósította meg a köznapi élet ezernyi munká­jában, az ünnepnapok felemelő megülésében. Ezt az elvet ül­tette át minden vele érintkező­nek szivébe s meg tudott győzni bennünket arról, hogy a „turáni átok“ nem állhat fenn, ha min­den magyar ember magyar be­csülettel ennek az elvnek él. Radocsay László öt évvel ezelőtt kiemelte beszédében, hogy hivatalának az ajtaja és szive mindenkor nyitva áll fele­kezeti, társadalmi és pártkü­lönbség nélkül, kis és nagy ember előtt egyaránt. Azóta öt éven keresztül min­den nap meggyőződhettünk arról, hogy ezek a szavak nem­csak ígéretek voltak, hanem komoly valóságok. Főispánunk ajtaja valóban nyitva állott mindenki előtt s nem volt em­ber, aki igazságos ügyében tőle orvoslást ne nyerhetett volna. Szociális igazság, felekezeti béke, társadalmi harmónia, az ifjúság szeretete, a vármegye java, — voltak Radocsay László installációs beszédének és egész főispáni működésének alappil­lérei. Vájjon hány ember mond­hatja el ezt magáról, hogy po­litikai programadásának és ké­sőbbi részletes megvalósításá­nak motívumai ennyire fedik egymást ? Radocsay László nemcsak hivatalában, hanem a szivek­ben is első ember volt a vár­megyében. S most, mikor bekerül az igazságügyminiszteri pozícióba, mi esztergomiak közvetlen ta­pasztalásból elmondhatjuk, hogy a magyar igazság legfőbb őré­nek személyét méltó módon vá­lasztották ki, mert személyében a tudás, az élet ismerete, az igazságérzet tökéletes harmó­niában egyesül. Kisérje Isten áldása magas méltóságában. Szolgálja bölcs munkája a haza üdvét. Legyen a magyar jog, a magyar igazság évszázados remekművű épületé­nek olyan bölcs, hűséges és igaz- szivű gondozója, mint amilyen­nek őt mi esztergomiak öt éven keresztül megismertük. Heti események BELFÖLD Budapesten megnyílt már a mű­jégpálya. — Gyöngyös mellett épül és 40 millióba kerül Budapest új vil­lanyos centráléja.—Nemzetközi Vásár rendezési munkálatait már megkezdték — Kedden temették el megrendítő gyászpompával az Országházból Da­rányi Kálmánt. — Húszezer kilóg - ram talpanyagot kapnak a fővárosi cipészek. — Negyven százalékkal emelkedett a hazai cukortermelés. — Lebontják Kassán a cseh obe- liszket. — Hetvenjbolgár hallgató jár a magyar egyetemeken. — A Máv 35 új hűtőkocsit rendelt. — Az 0TI tiz fővárosi bérházat vett a felszá­molt Rokkantegylettől. — A kisipari hitelakciót kiterjesztik a Felvidékre is. — Holland és olasz kikötőkön át importálunk angol árút. — Fél­millió pengő költséggel 3 új szál­loda épül Kárpátalján. — Papirzsá- kot fognak gyártani a jutagyárak. — Kibővítik a Duna-tengerjáró ha­jóparkunkat. — A Rima üzletéve 2.3 millió pengő nyereséggel zárult. — Tasnádi-Nagy Andrási házelnöknek választották. — Eckhardt Tibor meg­látogatta Macsek helyettes jugoszláv miniszterelnököt. — A főváros 50 pengőt adományozott a Horthy-re- pülőalapra. KÜLFÖLD Angliában bevezették az élelmiszer jegyeket. — A panamai semleges övezet nem nyújt védelmet a me­nekülő német hajóknak. — Inter* nálták Romániában a vasgárdista Cantacuzeno hercegnőt. — Vidékre szállítják Párisból a Pantheon ha- lottait. — A világ évi ásványolaj termelése 272 millió tonna. — Fran­ciaország 400.000 kiló dohányt vett Görögországtól. — A német sajtó erősen támadja Rooseveltet. — A román király tanácskozásra hiv meg három baíkáni államfőt. — Olaszor­szág és Görögország meg nem tá­madás! szerződést akar kötni. — Németország tiltakozott az amerikai semlegességi törvény módosítása el­len. — Angliának 1250 millió font sterling áll rendelkezésre Ameriká­ban. — Németország és a szovjet között nagyjelentőségű költözködósi egyezmény létesült. — Sztálin báto­rítja Németországot a háború foly­tatására. — KrakÓ környékére tele­pítik a déltiroli németeket. — A fran­cia munkásság a háború tartamára lemondott a sztrájk jogáról. — Ka­tonai szövetség készül Belgium és Hollandia között. — Norvégia visz- szautasitotta Németország tiltakozá­sát. — Az orosz flotta kifutott a Balti-tengerre. — A belga és hol­land államfő békét akar közvetíteni. — Az angolok eddig 51 hajót vesz­tettek 240.000 tonna űrtartalommal. — BadíCS Iván horvát képviselőt meggyilkolták. — Két újabb repülő­teret követel a szovjet Észtország­ban. — Nehezen megy az oroszok által megszállt lengyel terület paci­fikálása. — A kommunizmus ellen Párkány felszabadulásának első évfordulója Párkány község lakossága ünnepi fénnyel, nagy lelkesedéssel, mély hálával ünnepelte felszabadulásának első évfordulóját. November 5-ón a felszabadulási nap előestéjén a házak fellobogózva, az ablakok fel­díszítve várták az ünnepély meg­kezdését. Este pedig a kivilágított ablakokból áradt a ragyogó öröm fénye Párkány utcáira. Az utcákon boldogságtól sugárzó arcú emberek. Mindenki siet az ünnepélyre a Kát. Legényegyletbe. Az ünnepre sietők között feltűnően sok a vendég, akik Párkány örömnapjára érkeztek a községbe. A párkányi Kát. Legényegylet nagytermében 8 órakor műsoros es­tély volt, amely a „Hiszekegy“ el- imádkozásával kezdődött. A levente és cserkészénekkart Horváth Dezső igazgató-tanító vezényelte. Utána dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő mondott mély hatást keltő beszédet, melyet a könnyekre fakasz­tott közönség hatalmas éljenzése és zúgó tapsai kísértek. Zoltán Amália szép költeményét Tóth Lili szavalta el magyar díszruhában, zajos tetszés mellett. Majd a Legényegylet tagjai a „Hadak útja“ c. hazafias színdarabot adták elő nagy sikerre!. Hungáriát Németh Lenke alakította kiválóan. A kát. népiskola növendékei Tóth Gábor tanító vezénylete mellett ma­gyar dalokat énekeltek meglepő ta- nuitsóggal és még egyszer hallottuk a leventék és cserkészek szép haza­fias dalait. A lelkes hangulatban le­folyt ünnepély a Hymnus magasz­tos hangjaival ért véget. Az előestén tartottak hálaadó isten­tiszteletet Párkány izraelita lakói is az izraelita templomban, délután 5 órakor. Dr. Spiegel főrabbi emléke­zett meg a nagy napról, mély hatást keltő beszédben. Az istentiszteleten Bliszner Ferenc községi főjegyző és Dlouhy László biró vettek részt a község képviseletében. Másnap, november 6-án reggel a község képviselőtestülete díszközgyű­lést tartott, melyen Dlouhy László biró mondta el emlékbeszédét, zajos tapsokkal megszakítva. A díszközgyűlés hódoló táviratban üdvözölte Magyarország Kormányzó­ját, József kir. herceget és vitéz Jaross Andor minisztert. A díszközgyűlés után szentmise volt a plébánia-templomban. A szent- beszédet dr. Motesiczky Károly plé­bános mondotta, melyet a zsúfolásig megtelt templom hivő serege meg­hatódva, áhítattal hallgatott végig. A templomból az országzászlóhoz vonult a közönség diszmenetben. a párkányi tűzoltózenekar ropogós indulóinak hangjaira. Az országzászlónál az ünnepély a Hymnus-sal kezdődött, mely alatt a közönség fejét lehajtotta, mintha imádkozna. Elsőnek dr. Gürtler Dé­nes orsz. képviselő lépett az emel­vényre és elmondotta ünnepi beszé­dét, melyet gyakran megszakított az éljenzés s a percekig zúgó taps. Korompay Viola megrázó, szivet megható költeményét: „Ha széttép- hetnóm szivemet“ Barta Gyula sza­valta el tetszés mellett. A jelen volt költőnőt zajos tapssal honorálta az ünneplő közönség. Befejezésül dr. vitéz Zsiga János főszolgabíró a tőle megszokott pom­pás előadásban emlékezett meg a nagy nap jelentőségéről, majd fel-

Next

/
Thumbnails
Contents