Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 8. szám
HATVANADIK ÉVFOLYAM 8. SZÁM. VASÁRNAP, 1939. JANUÁR 29 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Sirnor-u. 20 £eresziéü? politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Felszabadnl-e Esztergom város is hosszú gazdasági dermedtségéből, ipari és kereskedelmi nyomorúságából — a Felvidék felszabadulása után? Új életre támad-e az ősi megyeszékhely vármegyéje teljes felszabadulása után, valóra válnak-e a felszabaduláshoz fűzött remények, miután a húsz éven át elszakított környék újra visszakapcsolódott ?! Megéled-e a város, megelevenednek-e az utcák, kinyílnak-e az üzletek, fellendül-e az ipar, lesz-e több kenyér, több munka, több megélhetés, megszaporodnak-e az egzisztenciák, az apák elsorvadása és elkedvetlenedése után lesz-e legalább a fiaiknak kenyere, boltja, háza, életkedve, virágzása — szóval lesz-e itt új élet és feltámadás a hosszú határszéli sors súlya alatt gazdaságilag megnyomorodott Esztergomból ?! A felszabadulás után sor kerül-e erre az esztergomi fel- szabadulásra is, — vagy pedig marad minden a régiben és — a viszonyok szerencsétlen ösz- szejátszása, a kezdeményező erő, az erős kéz, a bátor vezetés és a zseniális előrelátás híján — itt állunk tovább, mintha mi sem történt volna körülöttünk ?! Hány aggódó esztergomi polgár lelkében ötlenek fel ezek a kérdések és hányán kérdezősködnek egymás között ilyen- tormán? Tagadhatatlanul sokan, napról-napra többen és gyorsan hozzá kell tennünk azt is, hogy nem alaptalanul, — különösen akkor nem, ha a nagykaszárnya megürülésének körülményeire gondolunk! A kérdés naponta elhangzik, a kérdés feleletre vár. Nem állhatunk némán ezzel a kemény, életbevágó kérdéssel szemben, de el sem hallgathatunk vele ! A kérdés nyílt, a feleletnek is ilyennek kell lennie! Ha pedig szembenézünk a helyzettel, ugyan mi lehet erre a kérdésre a felelet? Felelnünk, beszélnünk kell sine ira et stúdió: ha ezen az úton haladunk, ha így gondoskodunk magunkról, ha ilyen nemtörődömséggel nézzük a világ folyását körülöttünk, ha így mulasztgatjuk el a kedvező alkalmakat, ha csak így készítjük elő a város gazdasági jövőjét és ha nem kapaszkodunk bele mi magunk is meglévő erkölcsi, hatalmi és anyagi erőinkkel a sors kerekébe, akkor bizony marad minden a régiben, marad itt a régi halódó gazdasági élet, még akkor is, ha körülöttünk más viszonyok következnek be. Mi lesz velünk, ha annyira élhetetleneknek bizonyulunk, hogy nyakunkra nő a saját környékünk ? Ha mi magunk nem kapcsolódunk be a magyar gazdasági életbe, ha mi magunk nem leszünk gazdasági centrummá, akkor majd egyszerűen kikapcsolnak bennünket az életből, amelybe pedig alig várta ez a város, hogy bekapcsolódjék. Nem jó jel például az — nem szívesen vesszük észre — hogy a városból a szomszédba mennek lisztet, húst, szalonnát és szövetet vásárolni az emberek. Ez arra mutat, hogy drágaság van itt és pedig indokolatlan drágaság. A lakások A nagy országépitő munkának, az új magyar élet megteremtésének programja szemmel láthatóan három különböző, de egymással szorosan összefüggésben álló fázisra, illetve munkaszakaszra osztható fel. Ezt a három fázist az egymásután követ kező három legfontosabb törvény- javaslat alkotja. Elsősorban a honvédelmi, másodsorban a zsidótörvény, harmadsorban pedig az új földbirtokpolitikai törvényjavaslat. őszinte örömmel kell látnia minden magyar embernek, hogy az első munkaszakaszon, a honvédelmi tör vény megalkotásánál, minden zökkenő nélkül folyt az alkotó tevékenység. A honvédség új megszervezéséről szóló törvényjavaslatot annakidején beható tárgyalás ala vették a bizottságok — és amit a plenáris tárgyalás lefolyása mindenkit meggyőzhet — a szükséges és a honvédelem érdekeinek megfelelő módosítások megtörténtek. A kor mány és a honvédelmi miniszter a leglojáüsabban járultak hozzá mindazokhoz az indítványokhoz, amelyek a törvény alapgondolataval megegyeztek és nem gyöngitését, hanem megeiősitéset célozták ,a korszakalkotó javaslatnak. Az viszont a plenáris tárgyaláson elhangzott felszólalásokból is kétségtelen, hogy nincs a törvényhozásnak egyetlen olyan pártja, vagy tagja sem, aki a hon védelmi törvény megalkotását ne- tartaná feltétlenül szükségesnek és sokaina bármiféle vér, vagy pénzbeli áldozatot, amelyet a nemzet hadsemegürülése is intő jel arra, hogy cselekedni kell és hogy ebben a tekintetben sem helyezkedhetünk a csendes megfigyelő kényelmes álláspontjára, mint ahogy nem bízhatjuk a jó szerencsére azt az életbevágó ügyünket sem, hogy új köz- intézményeket kapjunk és hogy a nagykaszárnya mielőbb be- népesíttessék. Az életkérdések egész sora tolul azok elé, akik ezt a várost a Felvidék felszabadulása után mielőbb életerősnek és boldognak akarják látni. Annyi szépet és magasztosai mondtak és írtak már erről a városról, hivatásáról és jövőjéről ! Nem kétséges, hogy erdemes küzdeni is érte. Jó volna tudni és érezni, hogy ész, erő, akarat és tehetség éjt nappallá téve dolgozik a város boldogulásának biztosításáért. A sorsdöntő idők rendkívüli viszonyai között jó volna tudni és érezni a biztos, céltudatos előrelátás, a rendkívüli tett és közéleti munka jelenletét. regének korszerű kiépítésére, tehát biztonságának kifelé ható súlyának növelésére fordít. Különösen hangsúlyozni kell a pénteken letárgyalt honvédelmi javaslatból azt a tényt, hogy ez a készülő törvényalkotás bizonyára sikeresen fog hozzájárulni a katonai szellemnek az ország minden társadalmi rétegében leendő meghonosításához és megszilárdításához. A legszorosabb kapcsolatban áll a honvédelmi törvény már csak azért is az új földbirtokpolitikai javaslattal, mert ennek a javaslatnak is kifejezett célja a katonai szellem meghonosítása és érvényesítése a barázdákon a mezőgazdasági munka minden területén. Katonai szellemű, fegyelmezett népet akar az uj birtokpolitikai törvényjavaslat kivinni a barázdákra, a földmivelő munkának olyan derék katonáit, akik ki tudják és ki is akarják termelni a magyar földből mindazokat az értékeket, amelyekre a többek között azért is szükségünk van, hogy hadseregünket minél intenzivebben és minél korszerűbben fejleszteni tudjuk. Egyik célja a birtokpolitikai törvényjavaslatnak a népszerűség fokozása, ami viszont annyit jelent, hogy a nemzeti hadsereg minőségileg és mennyiségileg is erősíthető. Minél nagyobb a népszerűség, annál több katonát tudunk sorozni a nemzeti hadsereg részére és minél intenzivebben hajtjuk végre ezt a progra mot, melynek célja az önálló földműves családok számának fokozása, HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A miniszterelnök felvidéki szem- leútján meglátogatta Munkácsot, Beregszászt és Ungvári. — Csak három márkát szabad behozni Ausztriából. — Megszavazták a honvédelmi törvényjavaslatot. — Rövid időre elnapolták a képviselőházat. — Tóth Tihamér dr. püspök átvette a veszprémi egyházmegye vezetését. — Érsekújvár iparkamara felállítását sürgeti. — A zsidókat kibuktatták Makó város bizottságaiból. — Ambrus Józsefet választották meg a Turul fővezérévé. — Gázálarco kát kapnak a fővárosi tisztviselők. — A Felvidék 164 szövetkezete belépett a Hangyába. — A zsidó kikeresztelkedőknek egyéves előkészítő oktatást rendelt el a fehérvári püspök. — Feloszlik a Rimamurányi rozsnyói bányaigazgatósága. — Az ipolysdgi járásban megkezdték a teiepesbirtokok szétosztását. KÜLFÖLD Fényes ünnepségek között megtörtént Mária olasz királykisasszony esküvője. — A spanyol nemzetiek elfoglalták Barcelonát. — Amerika fel akarja függeszteni a hadianyagkiviteli tilalmat a köztársasági Spanyolország felé. — Vasgárdista merényletek tervét leplezték le Romániában. — Pusztító földrengés vonult végig Chilén és Argentínán. — Chamberlain angol miniszterelnököt ajánlják a Nobel-dijra. — A tuniszi zsidók olaszellenes bojkottba kezdtek. — A romániai zsidó ügyvédeknek igazolni kell állampolgárságúkat. — Sindelar, a hires osztrák futballista öngyilkosságot követett el. — Seipel és Dollfuss koporsóit kiszállito'ták a bécsi emlék- templomból. — 80 éves a román királyság. — Egész Angliában újabb rejtett fegyvergyárakra bukkantak a hatóságok. — Angiidban az utcára fekvéssel tüntetnek a munkanélküliek. — Olaszországban 1.031.193 volt a múlt évben az élveszületett csecsemők száma. — 1.200 OOO a igol jelentkezett önkéntes szolgálatra. — Ribbentrop német külügyminiszter Varsóban tárgyal. — Japánban feltalálták az eltörhetetlen kardot. — Az aradi rk. gimnáziumnak nem adták meg a nyilvánossági jogot. — Amerika elfogadta Németország ajánlatát Ausztria tartozásainak rendezésére. — Ciano olasz külügyminiszter is részt vesz a január 30-i német kirodalmi gyűlésen. — Olaszország 60.000 tartalékost hiv be február 1-re. — Megszigorították az olasz árja-törvenyeket. — Stefanik cseh hadügyminiszter meggyilkolásával vádolják Srobárt. — Önálló szlovák postát tervez a pozsonyi kormány. — Egyesitik a cseh postát és vasutat. — Masaryk fiát fegyelmi alá vonták csehellenes kiszólásai miatt. — 250 millió koronás hiány van a Volosin-kormány költségvetésében. — Amerikában is már erősen terjed az antiszemitizmus. 4WW»W»WWWWWWWWWWWM*WIWWWWIIMIIIWIWIMiWWíWMM A reformok három fázisa
