Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 84. szám
2 BIZTERÖQB || KIDBKB 1939 október 29 goi ellenes politikája nagy visszatetszést szült az amerikai közvéleményben. — Argentína 200.000 tonna élelmiszer szállítására kötelezte magát Angiiénak. — A behari maharadzsa, aki 24 éves, beállt az angol hadseregbe. — Litvánia 60.120 négyzetkilométer. — A német hadseregből nem szabad az elesett katonákat hazaszállítani. — Anglia és Skandinávia között távbeszélő forgalmat létesítenek. — PáriS melletti Bicet- reben 12 bőröndöt találtak spanyol műkincsekkel. — Ausztráliában elrendelték a 21 éves férfiak katonai kiképzését. — A bevonult francia képviselőket tartalékos tisztekké nevezték ki. — Szicíliában az olaszok félmillió hektár földet hasznosítanak a mezőgazdaság számára. — Szlovákiában az uj 10 koronás bankjegyek Hlinka képét viselik. — 600 kilogram arany felett rendelkezik a szlovák jegybank. — Bremen parancsnoka megkapta a Kommodore rangot. — II. Vilmos 100 személyes óvóhelyet építtetett a doorni kastélyban. — Egymillió katonát és 700 repülőgépet tudnak felvonultatni az északi államok. — Bevonultak a vi lághirű finn atléták. — Törökország nem segíti Romániát az oroszokkal szemben. — Az angol királyi kerteket főzelékfélékkel vetik be. — Meghalt gróf Ciano olasz külügyminiszter nővére. — Felemelték 20 százalékkal az adókat Finnországban. — Több mint egymillió márkát gyűjtöttek Németországban a téli segélyakcióra. — 30 fokos kánikulai meleg van Romániában. — Bolgár szabad- csapatok portyáznak Dobrudzsa határán. — Egymillió francia katona védi a határt. — Lebmn köztársasági elnök meglátogatta a nyugati fronton a katonákat. — Megalapították a német hadikereszt-érdemren- det. — A lengyel bank 70 tonna aranykészlete Franciaországba érkezett. — A pápa október 27-én visz- szatért a Vatikánba. — A líra ma a legkeresettebb kifizetési eszköz az európai piacokon. — Amerikának kezében van a világ aranyának kétharmada. —■ India erősen halad az ipari önellátás felé. — Megnyitották újra a madridi egyetemet. — Egymillió tonna takarmánygabonát szállít Oroszország Németországnak. — A bolgár képviselőházat feloszlatták. — Ribbentrop német külügyminiszter nagy beszédet mondott Danzig- ban Anglia ellen. — Romániában aggódnak a bolgár szovjet jóviszony miatt. — Lemondott a romániai szász népközösség állandó megbízottja. — Bukarest balkáni államfőtalálkozót akar összehozni. — Szlovákia rövid hullámú rádión akarja felvilágosítani a külföldi szlovákokat a helyzetről. — A Spanyol kormány első intézke dése az árdrágítók ellen irányult. — A bánáti, elszázi és lotharingiai származású svábok nem akarnak vissza- vádorolni Németországba. Emlékezzünk! A nyitrai 14. honvédgyalogezred hősi harcai. 1914. október 24. A volt nyitrai honvédgyalogezred huszonöt év előtt az Ivan- gorod környéki Gora-Pulavszkánál ví vott ütközetben súlyos veszteséget szenvedett. Az ezred több rohamában hősi halált halt az ez edparancsnok, helyettese és a többi törzstiszt is, amikor a nyitrai honvédek válságos pillanatban vezetés nélkül máradtak. Ebben a nehéz helyzetben Ujjady Béla főhadnagy, az ezred segédtisztje vette át a parancsnokságot és férfias eréllyel a már- már megingó arcvonalat újabb ellenállásra ösztönözte. A nyitrai ezred al lása a harcok folyamán tarthatatlanná vált és Ujjady Béla főhadnagy vállalva a felelősséget, intézkedett a visszavonulásra és a zászlóaljak gyülekezésére. Eljárásának helyességét a következmények teljes mértékben igazolták, ezért Ujjady lóhadnagyot a harmadosztályú katonai érdemkereszttel tüntették ki, az elesett hősök emlékét pedig az ezred papiparancséban örökítették meg, jukat az 1918. évi október hó 31-ig szerzett meghatározott kamatozású más értékpapírokban vagy ugyanazon időpont előtt elhelyezett takarék- vagy gyámpénztári betétekben vesztették el. Végül segélyezésben részesíthetők azok is, akiknek évi jövedelme a rendes segélyezés feltételéül megállapított jövedelmi határt csak némileg haladja meg. Az egész vidék népe résztvett az idei párkányi vásáron. Vasárnap országos érdeklődés közepette és az esztergomiak örömére megnyilt a hires párkányi Simon- Judai vásár, amely a régi jő békevilágban a Felvidék, Dunántúl és az Alföld népét hozta össze találkozóra és amelyen messzi tájak gazdasági terményei és ipari cikkei cseréltek gazdát. Ez a vásár a cseh uralom alatt csaknem teljesen elsorvadt, és a nagyhidon, amelyen egykor egész napon át feketélett a vásári nép hosszú sorokban, az elszakitottság ideje alatt csak igazolvánnyal lehetett járni. A felszabadulás természetesen magával hozta a vásár feléledését. Vasárnapon az idő is kedvezett, a vásáron szinte egész napon át hömpölygőit, tolongott a nép. A fel- szabadulás öröme látszott a vásár hangulatán. Még a legjobb békevilágban sem sorakozott egymás mellé annyi kedélyes lacikonyha, mint most, amikor mindenki, de különösen a falvak népe meg akarta ünnepelni azt az örömet, hogy húsz esztendős rabság után végre Párkányban szabad a vásár. A vásár területe a múltéhoz képest kissé eltolódott a főutca felé, mert a vásár régi nagy területe nagyrészt beépült a cseh uralom alatt. A komolyabb áruk és termények felhozatala és kínálata nem volt olyan nagy, mint régente, de minden nem megy egyszerre és a nagy felvidéki területek hiányoznak még az országból, amelyek a vásáron szintén érdekelve voltak. Nem láttuk például a szappanosok, szűcsök hagyományos sátrait, a ká posztahegyeket, a butorlerakatokat a Dunaparton stb. Annál nagyobb volt a kinala: alsóruha- és vászonfélók ben, cukorkákban, csecsebecsékben, zománcos edényekben és annal nagyobb volt a vigasság a körhinták, hajóhinták és komédiás sátrak körül. Vasárnap egész napon át életveszélyes volt itt a tolongás és este felé a vásárnak ez a része mar megközelíthetetlen volt. A fülsiketítő zenebonában folyt a tréfa és a vidám főzőkanálharc. Kár, hogy hétfőre összeesküdtek a vásár ellen az őszi feilegek és egész napon át esett az eső. Igaz, hogy a vásári közönség nagy része a sáros, lucskos időben is kitartott és még a zuhogó esőben is lehetetett látni esztergomiakat, akik kis gyerekekkel, kosárral, táskával nagy buzgalommal igyekeztek át Párkányba. A többi nap szép idővel tölt el, ami ismét kedvezett a vásár forgalmának. A Postások Sportegyleté- cek lóversenye Folyó hó 15-én, vasárnap tartotta meg a Postások Sportegyesülete a Move Szent István lövészcsapat Ba- sa-ucai lőterén meghívásos nyílt lóversenyeit, melyek igen szép ered ménnyel végződött. A győzteseknek a dijakat dr. Ra- docsay László főispán nyújtotta át szép buzdító beszéd keretében. A verseny eredménye a következő : I. Csapatversenyben: 1. a budapesti postás lövészcsapat 1381, 2. az esztergomi Move lövészcsapat 1353, 3. az esztergomi postás lövészcsapat 1332, 4. a dorogi polgári lövészcsapat 1299, 5. a dorogi polgári női lövészcsapat 1059 ponttal. II. Női egyéniversenyben: I. osztály : 1. Nagy Sándorné (Bu dapest) 278, 2. Cséfalvay Baba (Budapest) 248 ponttal. II. osztály: 1. Szalay Mária (Esztergom) 235, Bántay Hilda (Esztergom) 232, 3. Grécs Károlyné (Dorog) 232, 4. Juhász Erzsébet (Dorog) 210 ponttal. III. Férfi egyéniversenyben: I. osztály. 1. Martsa István (Esztergom) 287. 2. Tóth Imre (Budapest) 280, 3. Marosújvári Gyula (Esztergomi Posta) 280, 4. Szentpé téri Kálmán (Budapest) 276, 5. Török István (Budapest) 276 ponttal. II. osztály: 1. Lahucsky István (Esztergomi Posta) 274 ponttal. III. osztály : 1. Hajtó János (Esz- gom) 267, 2. Madarász István (Esztergom) 265, 3. Fazekas József (Esztergom) 264 ponttal. IV. osztály: 1. Németh Ferenc (Esztergomi Posta) 267, 2. Lahucsky Mihály (Esztergomi Posta) 259 ponttal. V—VI. osztály: 1. Ágotái László (Esztergom) 270, 2. Roth János (Dorog) 266, 3. Almássy Ferenc (Budapest) 266, 4. Sólymos Bertalan (Dorog) 262, 5. Pacsnik Károly (Dorog) 259, 6. To'mbor Elemér (Dorog) 257, 7. Házelmajer Alajos (Dorog) 255, 8. Hajnali Gyula (Esztergomi Posta) 252, 9. Dévay István (Dorog) 247, 10. Kárpáth Ferenc (Dorog) 241, 11. Bükkerdő József (Dorog) 233 ponttal. IV. Kapáslövésben: 1. Siklósi Gyula (Esztergom) 50, 2. Tarics Tibor (Budapest) 50, 3. Török István (Budapest) 49, 4. Tóth Imre (Budapest) 49, 5. Martsa István (Esztergom) 49, 6. Marosujvári Gyula (Esztergomi Posta) 48, 7. Almássy Ferenc (Budapest) 48 ponttal. Panasz az autóbuszokra „Igen Tisztelt Szerkesztő Ur! Nagyon kérem, szíveskedjék valamilyen formában engem, és mindnyájunkat felvilágosítani, vájjon az idegenforgalmat propagáló kulturvárosban va- gyunk-e, vagy pedig Mucsán. Több jelenség u. i. kétségeket támaszt az emberben etekintetben. És ezek a kétségek az Esztergom—Párkány- nána autóbusszal kapcsolatosak. Van nekünk — hála Istennek — egy kitűnő reggeli gyorsvonatunk Budapestről, mely 8 óra 09 perckor érkezik Parkánynánára. Noha mindig van megfelelő számú utas, ehhez autóbusz nincs. Meg kell várni egyéb vonatokat és 11 percet. Ez volna — mondjuk — a kisebb baj. Isten neki, egyszer 11 percet — talán — a gyorsvonali utasok is tudnak várni, bár nem nevezhető ideális állapotnak ! Háromszor 11 perc azonban a legszelídebb és legtürelmesebb embert is kihozza a sodrából. Igazán hajmeresztő ugyanis, hogy ami kor az egyéb vonatokról is beszállnak az utasok és az autóbusz ros kadásig megtelik, ember ember hátán, — mint most 22 én, vasárnap is történt — és elérkezik az autóbusz indulási ideje : 8 óra 20 perc, akkor nem indul az autóbusz, hanem a soffőr átvedlik * kalauzzá és addig nem indítja a járművet, — mert hiszen nem is indíthatja, amig minden utasnak jegyet nem adott. Abba pedig — nem kell semmi különös fantázia hozzá — idő telik, mig egy ilyen zsúfolt autóbuszon keresztül- verekszi magát a jegyekkel I Megnéztem az órámat Szerkesztő Ur, 8 óra 20 perc helyett 8 óra 40-kor végre elindultunk. A kalauz soffőrt szidalmazták, pedig szegény, Ő nem tehet róla. Kérdem, igen tisztelt Szerkesztő Ur, a közönség csak a viteldijat fizesse és mindent rakjon zsebre ? Nincs senki, aki parancsol ennek a vállalkozónak és aki rá tudja kényszeríteni arra, hogy két ember munkáját valóban két emberrel végeztesse és ne eggyel és az utasok menetjegyeiket utazás közben váltsák meg, mint ez a XX. században általában és még Esztergomban is elvárható? A vállalat van a közönségért és nem megfordítva, ha esetleg eddig nem tudta volna az igen tisztelt vállalkozó ur 1 Vagy megfelel a követelményeknek, vagy pedig távozzék, de mihamarabb I Úgy tudom, nem hívta ide senki s ha elmegy, sirni nem fogunk 1 Rendet azonban a pénzünkért jogosan elvárhatunk! Fogadja igen tisztelt Szerkesztő Ur stb. Teljes névaláírás.“ HÍREK Ne fecsegj! Azokat a nagy plakátokat, melyek rövid, de sokatmondó szöveggel hirdetik: A rémhírterjesztés és fecsegés: hazaárulás! — ne csak futólagosan nézzük meg, hanem annak figyelmeztetéséhez, felhívásához tartsuk magunkat mindig. A magyar nép nagy rétegei — hála Istennek — megőrizték nyugalmukat, higgadtságukat ezekben a valóban sorsdöntő órákban, sajnos azonban mégis sokan vannak, akik megfeledkeznek hazájuk iránti kötelességükről és „jólérte sülteknek* adván ki magukat: felelőtlenül ősz- sze- vissza fecsegnek mindent, ami a legnagyobb mértékben árthat hazánknak és azoknak a felelős férfiaknak, akik hazánk, népünk sorsának, jövőjének irányítására, vezetésére vannak hivatva. Sohasem tudhatja senki, hogy a nyilvános helyeken, utcán, vasúton, kávéházban, vendéglőben stb. folytatott beszélgetését, fecsegését nem hallgatja-e oly egyén, aki azt külföldi megbízójának továbbít ja, mint mozaikdarabot a néphangulat megismeréséhez. S ne feledjük el azt, hogy nemcsak ellenséges, hanem baráti államok megbízottai is figyelhetik a néphangulatot és ilyenek gyakorta oly dolgokat hallhatnak, ami homlokegyenest ellentétben állhat a hivatalos helyek felfogásával, külpolitikai törekvéseivel és célkitűzéseivel. Ne akarjon senki „új irányt“ szabni a magyar külpolitikának, ne hirdesse senki, mely irányban való tájékozódást tartja üdvösnek a magyarság számára — ezt bízza mindenki azokra a férfiakra, akik húsz esztendő keserve és a mostani év reményei és eredmc- ményei közepette biztos kézzel vezettek bennünket az események forgatagában. Különösen ne engedjük magun- kvt félrevezettetni oly külföldi államok rádióállomásainak leadásaitól, melyek még ma is háborús célnak tekintik Csehszlovákia visz- szaállitását. A magyarság rendíthetetlen nyugalommal, vezetőibe vetett erős hittel és bizalommal, hazája iránt minden áldozatra készen, férfias bátorsággal és hűséggel várja, mit parancsol az új magyar történelem. Ma egy kötelesség van: mindenki becsülettel végezze a maga kötelességét, a politikát, a bírálatot pedig bízza az arra hivatottakra.
