Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 83. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 83. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1939. OKTÓBER 26 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 KereSEtéü? pOlÜlM 6S társadalöl! lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 filiéi Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Heti események BELFÖLD A Danapartra helyezik a visegrádi országutat. — Jelentősen emekedik gyümölcspálinka kivitelünk. — Négy millió pengőbe kerül a teherautók vámkedvezése. — Az állami nyug- dijteher 14 százalékkal emelkedett. — 240 millió pengő vagyon van a biztositók kezelésében. — Magyar mozdonyokat alkalmaznak Delame- rikában. — Végleg lekerült az auto­nómiák államosításának terve. — Gepjarmüvállalat fenntartására zsidó nem kaphat engedélyt. — Pengőben és márkában fizethető a Németor­szágon át északra irányuló kivitel fuvardija. — A vegyészeti ipar ón helyett aluminiumtubus használatára tér át. — Elindult ez első három vagon baromfi Angliába. — A kor­mányzó engedélyezte a szegedi né­met konzul működését. — Az olasz király ezredzászlót adott a kapos­vári gyalogezrednek. — Nagy pap­rikamalom épült Érsekújvárod. — 40.000 mezőgazdasági munkás dol­gozik idegen helyen az országban. — Napi száz vagon sót termelünk Aknaszlatinán. — Százhúsz vagon kedvezményes tengerit kapott Kár pataija. — Rendes állami státusba került 465 forgalmiadó- és maiom- ellenőr. — Debrecen ll millió pen­gős költségvetéssel dolgozik. KÜLFÖLD Váratlanul lemondott a bolgár kor­mány. — Szérumgyárat állítanak fel Jugoszláviában. — Tejből készítenek ruhaszövetet Dániában. — Németor­szágban a folyékony gáz az autók legújabb üzemanyaga. — Francia katonai és román kereskedelmi kül­döttség tárgyal Törökországban. — Bata cipőgyáros Amerikában akar le­telepedni. — A németek által meg­szánt lengyel lerüietet két új biro­dalmi helytartóságra osztottak. — Elsüllyesztik a semleges hajókat, ha angol kíséretük van. — A pápa ki­zárólagos jogot kapott az olasz ural­kodó és a királyi család tagjai feletti lelki bíráskodásra. — 550.000 zsidó van még a német birodalomban. — Angol torpedóromboló süllyesztette el az Athénját. — Szlovákia vissza­kapja a lengyelek áltál elvett terüle­teket. — Rohamosan árad a Rajna és a Mosel folyó. — Törökország értekezletre hívta össze Irakot, Iránt és Afganisztánt. — Anglia 5750 re­pülőgépet rendelt Amerikában. — Csődöt kért maga ellen a sanfran- ciscói nemzetközi kiállítás. — Anglia felvásárolta Egyiptom egész gyapot­készletét. — Románia megszünteti a vasút szállítási monopóliumát. — Kétmillió fontért új fegyvergyárakat állít fel Ausztrália. — Védekezésre rendezkednek be a franciák a nyu- geti fronton. — Az angol csapatok már elhelyezkedtek a francia vona­lakban. — A németek visszaszerez­ték erődítményeik előterét. — A fran­ciák kiürítették a Warndt-erdősegec. — A háború német részről csak Ang­lia ellen folyik. — Egyre jobban fe­szül a viszony Amerika és Japán között. — Japánnak eltökélt szán­déka Kelet-Ázsiában új rendet te­remteni. — A francia hadvezetőság a Maginot-vonal mögött megtette az előkészületeket a lakosság elköltöz- tetésére. — A Németországba irányuló amerikai postát Olaszországon át to­vábbítják. — Nem lesz zsidó település Abesszíniában. — Az etODÍ egyetemen eltiltották a háború idejére a cilinder vi­selését. — Az indiai kongresszuspárt nem támogatja Angliát a háborúban. — A lengyelek tiltakoztak Vilnának Litvániához való csatolása miatt. — Bevezették Ausztráliába! az általá­Minden nagy mozgalomnak, vala­mennyi , nagyjelentőségű történelmi eseménynek, minden társadalmi osz­tálynak vagy foglalkozásnak meg van a maga ünnepe. Az egyházi ünnepeken magunkba szállunk. Ke­gyelettel emlékezünk október 6-án az aradi tizenháromról. Március 15-én 1848 lánglelkű hőseinek emlékét idézzük fel. Május utolsó vasánap- ján a világháborús hősök emlékének adózunk. A gyermeknapon készség­gel nyúl mindenki pénztárcája után, amikor a perselyt megcsörgetik előtte a lelkes hölgyek. Anyák napján va­lahogyan közelebb érezzük édes­anyánkat, aki annyit szenvedett és küzdött értünk. Még egy-egy közeli hozzátartozónk, igazi jóbarátunk ne- venapja is ünnepnap számunkra, sietünk, hogy jókívánságunkkal fel­keressük ilyenkor azt, aki szivünk­höz közel áll. Nem véletlen, hogy ünnepnapok váltják fel a hétköznapok munkás sorát. Voltak ünnepeik minden kor­nak, vannak ünnepnapjai szerte a világon minden nemzetnek. Az ókori népek ugyanúgy megünnepelték az istenséget és egy-egy katonai győze lem fordulóját, mint ahogyan a jól végzett munka megnyugvásával ál­doztak hadúrnak honfoglaló őseink. A magyar lógoltalom — be kell ismernünk — jóval későbben fogott hozzá ezen, a nemzet számára létet, vagy nemlétet jelentő fontos teen­dők megvalósításához, mint sok más nyugatabbra fekvő és nálunknál gazdagabb nemzet. Későbben fogott ugyan hozzá önhibáján kívül, mégis a teendők orosziánrés.iét azoknál hamarább valósította meg. Kezdet­ben úgy látszott, talán nehezebb lesz a teendők megvalósítása ; a ma­gyar városokat nem bombázták, a magyar ember csupán mint tűzhar­cos ismerte meg a különböző fron­tokon a légi háború különböző ször­nyűségeit. A magyar léleknek inkább a támadás felel meg, kevésbbe a passzivitás, a védekezés. Keveseboen is vagyunk, mint a nyugati nagy nem­zetek, szegényebbek is vagyunk, költségvetésileg sem volt beállítható a légoitalom terén annyira fontos tudományos kutatásokra, szervezési munkálatokra annyi, mint odaát, a határokon túl. nos hadkötelezettséget. — TÍSO uno­katestvére lett Szlovákia első moszk­vai követe. — Többszáz kommunis­tát letartóztattak Finnországban. — Az Olasz uralkodócsalád mellé fő­káplánt osztanak be. — A román újoncok nevember 15-én vonulnak be. — Vezérőrnagy lett a Siegfried vonal építője. — Az elsüllyesztett pinski lengyel fiotillát a nemetek ki­emelték. — Félmilliárdos fegyverke­zési kölcsönt bocsát ki Finnország. — A jeruzsálemi főmufti megszökött libanoni száműzetéséből. — Amerika nem enged vizeire idegen búvárna- szádoí. Az országos légoltalmi napra nem azért van szükség, mintha a magyar közönségből hiányozna a megértés és a lelkesedés a légoitalom ügyé­vel szemben. Nem 1 A legnagyobb elismeréssel kell lennem, ha vissza­gondolok az első légoltalmi gyakor­lat óta eltelt két esztendő áldozatos munkájára. Szükség van a légoltalmi napra azért, hogy megálljunk, emlé kezzünk, az elmúlt évek eredményes munkájáoól merítsünk a jövőre, nem­különben elmélyedünk azokon a lég­védelmi és légoltalmi tapasztalatokon s azokat a magunk számára hasz­nosítsuk is, amelyeket a napjaink háborúi oly megdöbbentően elénk tárnak. Az első országos légoltalmi napon ezért az első a köszönet szava a magyar nagyközönség felé, amely megértésével lehetővé tette azt, hogy a magyar légoitalom túl az első ta­pogatózásokon és kiséletezéseken — hozzáfoghatott a határozott irány elvek alapján történő szervező és épitő munkához. A magyar törvény- hozás ugyanúgy egyhangú lelkese­déssel szavazta meg az eslő lég­védelmi és a második légvédelmet újból szabályozó honvédelmi tör­vényt, mint ahogy a magyar ható Ságok és a magyar lakosság fegyel­mezettsége és hazafiassága lehetővé teftte, hogy a korábbi gyakorlatok minden zökkenő nélkül voitak lebo­nyolíthatók és az ezáltal szerzett tapasztalatok lehetővé tették a to­vábbi munkát. Az országos légoltalmi napon mégis tovább kell mennünk. Nem elég az, ha magunk megtettük mindazt, ha elvégeztük az előirt légoltalmi mun kát — amire hazánk, fajunk es vé­gül sajátmagunk érdekében is köte­lezve vagyunk —. A légoltalmi nap megkívánja és ez a légoltalmi nap legtöbb cóija, hogy ezt a meggyő- désünket és tudásunkat továbbítsuk. El kell azt juttatnunk, tovább kell adnunk családunk, hozzátartozóink, ismerőseink, alárendeltjeink felé. Ezen kötelességünk adja meg a légoltalmi nap programmját is. Oktassunk, ne­veljünk légoltalomra, szoktassunk mindenkit a légoltalömhoz. Az isko­lában végezzék ezt a tanítók és ta­nárok, a műhelyben az üzemvezető a kereskedelmi cégnél a főnök, á nagyüzemnél a légoltalmi vezető és minden házban a légoltalmi önvéde­lem egy-egy sejtjében a légoltalmi házparancsnok. Magunk pedig az est csendjében vegyük elő az iróasztalfiókból a lég­oltalmi A. B. C -t, keressük elő a Riadó 1 régebbi számait. Lapozás közben azután rájövünk arra, hogy mindig találunk egy olyan részt, egy-egy olyan cikket, egy-egy olyan megemlékezést, egy egy olyan gya­korlati tanácsot, amelynél megállunk : Ejnye, ezt eddig észre sem vettem, ejnye, erre eddig nem is gondoltam, hogy igy is lehet! De jó, hogy ezt a füzetet most fölütöttem, jó hasz­nál veszem holnap a légoltalmi gya­korlat napján I És ezzel méltó módon megünne­peltük az országos légoltalmi napot! HIBEK Változások a főegyházmegyé­ben. Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás Andrisz Rezső alsó- szemerédi plébánost komjádi plébá­nossá nevezte ki; az alsószemerédi plébánia ideiglenes vezetésével Ud- vardi Ferenc egegi plébánost bízta meg. Kanyó Istvánt a balassagyar­mati Balassa Bálint áll. gimnázium hittanárává, Bernáth Elemér hitok­tatót a budapesti Fáy András áll. gimnázium hittanáravá, Lehmann Imrét, aki eddig betegszabadságon volt, udvardi s. lelkésszé nevezte ki a Főpásztor. Párkányjárási jegyzői érte­kezlet. Jegyzői értekezlet vjlt Pár­kányban dr. v. Zsiga János járási főszolgabíró elnöklete alatt október 18 án, amelyen Tóth István h. pénz­ügyigazgató, Klész Ferenc tanácsos, Búira Imre m. kir. alezredes, Svent- ner Pál m. kir. őrnagy, dr. Móricz Miklósáé a „Magyar a magyarért“ mozgalom párkányi irodájának veze­tője, vitéz Vida Jenő vm. vitézi szék­kapitány, Mátyássy Gyula m. kir. járási m. kir. gazd. felügyelő, Bar- tossik Béla gazd. tanár, dr. Varga Lajos m. kir. j. tiszti orvos és dr. Szöllősy Tibor tb. szolgabiró tartot­tak előadást. A gyűlésen megjelent dr. Radoceay László főispán is, akit a párkányi járás nevében dr. vitéz Zsiga János főszoigabiró, a hatósá­gok nevében Tóth István h. pónz- ügyigazgató és a jegyzői kar nevé­ben Btieszner Ferenc párkányi vezető jegyző üdvözöltek. Dr. Radocsay László az üdvözlésért köszönetét mondott, majd hatásos beszéd kere­tében beszélt a jegyzői életről, arról a mentalitásról, amellyel ma a falu igazgatási vezetőjére háramló sok irányuló és igen fontos teendőket a köz érdekében elvégezni lehet és kell. Több aktuális kérdést is felve­tett a főispán, amelyekre a jegyzői kar egyes tagjai adták meg a kívánt felvilágosítást. A megjelenésért és a buzdításokért dr. vitéz Zsiga János főszoigabiró mondott köszönetét. Az értekezlet reggel 9 órakor kezdődött és délután 1 óráig tartott. Az érte­kezlet után a résztvevők egyresze családtagjaikkal együtt kirándultak Az első légoltalmi napra Irta: dr. vitéz FÁBRY DÁNIEL tábornok, országos légoltalmi parancsnok

Next

/
Thumbnails
Contents